Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-25 / 172. szám

1979. július 25. KBLET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Segítség a hármas ikreknek Sankó Andrásné Kölese, Dankó utca 8. szám alatti le­vélírónk öt gyermek édes­anyja. Tavaly július 16-án adott életet a hármas ikrek­nek, akik a kórházból egye­nesen a sóstói csecsemőott­honba kerültek, mert a csa­lád otthoni körülményei mel­lett a gyermekek egészséges fejlődését nem tudták volna biztosítani. A család azonban ragasz­kodik a gyermekekhez*. Rend­szeresen látogatják a gyere­keket, s azt szeretnék, ha mielőbb hazavihetnék őket. Ennek gondolata, szelleme hatja át Sankó Andrásné szerkesztőségünknek küldött sorait is. írja, hogy korábban úgy látta: á mi hazánkban egy olyasféle szokás alakult ki, hogy ha valakinek hár­mas ikrei születnek, ilyenkor az állami, vagy társadalmi szervek megajándékozzák a családot, amelyik egyszerre három kenyérevővel szaporo­dott. „A mi gyermekeink most töltötték be az egy évet, de eddig senkitől semmiféle adományt, ajándékot, vagy juttatást nem kaptunk. Ah­hoz kérnénk tanácsot, hogy kihez, kikhez forduljunk se­gítségért, ami bizony ránk férne, hiszen még otthonunk sincs. Vagy esetleg önök fi­gyelmeztetnék azokat, akik­re ez tartozik.” E levéllel természetesen el­sősorban a község vezetőit kerestük meg, akik máris a Sankó család otthonteremté­sének első lépéseiről számol­hattak be. 1978-ban ugyanis a megyei tanács elnöke 140 ezer forint kamatmentes építési kölcsön igénybevéte­lére jelölte ki a cigánycsalá­dot. Építési telkük sem volt. Segített a községi tanács. Kölesén egy 594 négyzetmé­teres építési telket adtak. A napokban kapták meg Sankóék az építési enge­délyt, a kivitelező pedig vállalta, hogy 1979. novem­ber 30-ig felépítik a szoba, konyha, kamrából és előtér­ből álló házat. A melléképü­letet a családfő fogja elké­szíteni. Később még feltét­lenül meg kell építeni a fás­kamrát, a nyári konyhát és az ingatlant körül kell majd keríteni. 1980 folyamán pe­dig — a községi vízmű üzembe helyezésével — a víz­bekötés is megoldható, az ud­varon egy kerti csappal. A Sankó házaspárnak te­hát ugyancsak be kell osz­tania pénzét, erejét. Az asz- szonyka jelenleg gyermek- gondotzásin van, különben mezőgazdasági munkás a Lajtahansági Állami Gazda­ságban. Férje a Székesfe­hérvári Közúti Építő Válla­latnál dolgozik. Kétheten­ként jár haza. Tehát mind­ketten távol laknak attól a munkahelyi közösségtől, amelyre mások — ha segít­ségre van szükségük — szá­míthatnak. E támogatás pe­dig nálunk is igazán elken­ne. Mindjárt az elején: hogy egy szoba helyett kettő épül­ne a hirtelen héttagúvá sza­porodó családnak. Bízunk benne, hogy a segítő szándé­kú közösséget itt a megyé­ben is megtalálják. Soltész Ágnes ELTÉRÉS Mosogatókendőre volt szük­ségem. Betértem Nyíregyhá­zán a Kelet Áruházba, ahol csehszlovák - gyártmányú háztartási és autótörlő ken­dőt árusítottak 22,50-ért. Másnap viszont meglepődve láttam, hogy a Nyírfa Áru­házban ugyanennek az ára csak 16 forint. Szeretném tudni, miért? Kéményes József, Nyíregyháza, Zrínyi utca 5. ELVESZETT RUHÁSCSOMAG Július 10-én, a nagyecsedi postán 834 846 szám alatt fel­adtam egy ezerötszáz forint értékű expresszcsomagot, amely Budapesten nyaraló fiam összes ruháit tartal­mazta. A csomag sajnos a mai napig sem érkezett meg a címre, noha a kerületet, utcaszámot, sőt még az ajtó számát is feltüntettem. Ha ennek ellenére sem találják a gazdáját, miért nem küldi vissza a csomagot a posta? Nem tudom kivárni azt sem, míg a posta kerestetni fogja a rábízott küldeményt. Gyors, azonnali segítséget kérek, mert nincs tehetsé­gem hozzá, hogy a csomag tartalmát újból megvegyem. Bulyáki Lajos, Nagyecsed, József Attila u. 8. SÖTÉTSÉG Váltott műszakba járunk dolgozni, különösen szá­munkra kellemetlen, hogy Apagyon a Dózsa György, Vörös zászló, a Bajcsy-Zsi- linszky és a Felszabadulás utcákban már hetek óta nincs közvilágítás. A délutá­ni műszakból éjfélkor jö­vünk haza, sötétben botorká­lunk, még tartanunk kell a hamis kutyáktól is. A többi bejáró társam nevében ké­rem az illetékesek intézke­dését. R. J.-né, apagyi lakos KÉPESLAP A napokban Tunyogma- tolcson töltöttem a szabad időmet. Megtekintettem a falu nevezetességeit, melyek­ről szívesen vásároltam vol­na képeslapokat. Sajnos sem a postán, sem pedig az üzle­tekben nem kaptam. Ügy in­formáltak, hogy mások is reklamálták már e hiányos­ságot, hiszen aki itt megfor­dul, szívesen vinne Zalka Máté szülőházáról emlékként egy képeslapot. Vagy éppen ismerőseinek küldene, hogy legközelebb ők is kedvet kapjanak a megye neveze­tességéinek megtekintéséhez. Farkas Béla, Kaposvár, Gyár utca 26/8. HIÁNYCIKK? Nyíregyházán két trafik­ban árusítanak lakásigénylő lapot. Jelenleg mindkét üz­let szabadság miatt zárva van. Az egyik augusztus 5-i, a másik öt nappal tovább, így hát hiába keresi valaki napjainkban ezt az egyszerű, de az egyének számára igen fontos, mondhatni döntő fon­tosságú formanyomtatványt, nem juthat hozzá. Meg kell várnia, míg legalább az egyik trafik kinyit. Nem le­hetett volna megszervezni, hogy egy harmadik üzletben árusítsák átmenetileg ezt az egyszerű nyomtatványt? Horváth Mária KISZ-titkár, Amfóra­ÜVÉRT, Nyíregyháza SZÜLŐI„PÉLDA" — Ha ez így megy, jövőre már nem Is merem a gyü­mölcsfákat permetezni... A felnőttek kötelessége, hogy jó példát mutassanak a gyerekeknek, ezzel is nevel­jék, tanítsák őket. A minap sajnos éppen az ellenkezőjé­nek voltam szem- és fültanú­ja. Kertem mezsgyéjéhez kö­zéi esik egy meggyfa. Egy apuka ötéves kisfiával meg­állt a kerítésnél, s így szólt: „Látod fiam, a meggy még nem érett, de pár nap múlva leszedjük...” A fa lombja ugyan eltakarta őket, a han­got viszont jól hallottam és visszaszóltam: „Nehogy le­szedjék a gyümölcsöt, mert permetezett.” Ennek ellenére az apa másnap végrehajtotta tervét. Bár a kerítés némileg akadályozta ebben, de ezt is a fám sínylette meg, a koro­náját vandál módon letörte. Ez is bosszantott, de legjob­ban a felelőtlen szülői álsze­retet, s a megvetendő „pél­damutatás” döbbentett meg. Dr. Bertók Béla, Mátészalka, Kossuth utca 3. BECSÜLETES MEGTALÁLÓ Július 16-án délelőtt Búj községben elvesztettem le­véltárcámat. Benne volt minden fontos igazolvá­nyom, a személyi igazolvány­tól a forgalmi engedélyig, és nem kis összegű pénz is. Né­hány nap múlva értesítést kaptam a Búji Községi Ta­nácstól, hogy pénztárcámat megtalálták, és náluk átve­hetem. Amikor érte mentem, akkor tudtam meg, hogy a számomra rendkívül fontos személyes dolgomat Mihalo- vics Sándor Búj, Bem utca 10/1. szám alatti lakos talál­ta meg és azonnal leadta a tanácsházára. Neki köszönhe­tem, hogy igazolványaim, a pénzzel együtt a birtokom­ban vannak. Példás maga­tartását elismerés, cselekede­tét köszönet illeti. Török István, Nyíregyháza-Oros, Diák utca 8. PAZARLÁS Manapság, mikor annyi szó esik a takarékosságról, hogy a meglévő értékeinkkel helyesen gazdálkodjunk, ugyancsak felháborító, hogy most a betakarítás idején megyénk főútvonalait — pél­dául Kemecse, Nagykálló, Nyírbátor, valamint a többi terményátvevő helyek irá­nyában — helyenként „ga­bonaszőnyeg” borítja. Vagyis szállítás közben az értékes terményt sűrűn, és hosszú útszakaszon elszórják. Most különösen, mikor amúgy is kevés termett belőle, amikor többe kerül a művelés, a szállítás. És nem utolsósor­ban benne fekszik a felbe­csülhetetlen értékű emberi munka, és mégis pazaroljuk kenyérrevalónkat. S. I„ Nyíregyháza, Jósaváros KIÉ A HÍD? Szeretnénk megtudni vég­re, hogy ki a gazdája annak a korlát nélküli, elavult, fé­lig összeroppant hídnak, ami Nyíregyháza—Oros—Nyírpa- zony között van. Pontosan a malomhegyi zárt kertek kö­zelében. Az itt lévő, igen szé­pen gondozott telkeket már alig lehet megközelíteni a híd állapota miatt. Ügy hallot­tuk, azért nem hozzák rend­be, mert a két község taná­csa között van a vita, hogy kié is a híd, illetve kinek a kötelessége, feladata annak karbantartása. Kérjük, ne várják meg, míg baleset tör­ténik, döntsék el végre, ki a híd gazdája és sürgősen hoz­zák rendbe. Sebők Zoltán, Nyíregyháza, Bocskai utca 96. Szerkesztői üzenetek Luczák András tiszavas- vári, Tóth Teréz aranyos­apáti, Tóth Mihály kántor- jánosi, Sarum Károlyné nyírmadai, Zékán Anna ér- pataki lakosoknak levélben válaszoltunk. llyés Jánosné tiszalöki, Németh Gyula kölesei, Papp Sándor porcsalmai, Bódi István nyírmadai, Kánya Lajos botpaládi, Alexa József újkenézi, Si­mon Józsefné mátészalkai, id. Pálóczi István sóstóhe­gyi, Bakos László tiszaesz- lári, Juhász Tiborné nyír­egyházi, Szabad Balázsné ópályi, Kocsis István kislé- tai, Gaál Mihály csengeri, Drabik Jánosné nyírparasz- nyai, Hegyi Pál nyíregyhá­zi, Illés Jánosné kisvárdai, Pecséri Ernő fülpösdaróci, Barkóczi János tímári és Tascsek Vidorné nyíregy­házi olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Lukács József nyírbogáti lakos kedves köszönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Kiss Jánosné-mátészalkai levélírónkat kérjük, hogy írja meg pontos lakcímét, valamint fiának a nevét, mert panaszával csak ezek ismeretében tudunk érdem­ben foglalkozni. Drabik Jánosné nyírbáto­ri olvasónk reklamációja jogos volt. Munkahelyén valóban egy hónappal csök­kentették a gyermekgondo­zási szabadság hároméves időtartamát. Időközben a különbözet átutalásáról a Csepel Művek nyírbátori gyáregysége intézkedett. Nagy Pálné nyírbátori la­kost a Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövet­sége értesítette, hogy ez év március 5. és április 3. kö­zött a szárítóüzemi vezetők részére négyhetes tovább­képzést tartottak. Jövőre pedig a minőségi ellenőrök továbbképzéséről gondos­kodnak. Erre levélírónkat a termelőszövetkezet küld­heti el. Lukács József nyírbogáti lakos észrevételére a közsé­gi tanács közölte, hogy a szóvá tett hibás kutat idő­közben megjavították. Egyébként három—négy hónapon belül a községi közmű fogja Nyírbogát köz­ség lakosságát ivóvízzel el­látni. MULASZTÁS TÖRTÉNT A július 11-én megjelent „Átvétel literenként” című cikkel kapcsolatosan közöl­jük, hogy a mándoki tejgyűj­tő helyet a helybeli termelő- szövetkezet üzemelteti. Ennek ellenére mi is vizsgálatot tar­tottunk. Megállapítottuk, hogy a tejkezelő májusban — az akkor nem hitelesített hi­vatalos mérőeszköz helyett — a mátészalkai tejüzemtől egy új bilaktométert vitt ki, amit a tejkezelő nem hasz­nált, tehát a mulasztást ő követte el. A panaszos levél megjelenése után vállalatunk egy újabb mérőeszközt bo- csájtott a termelőszövetkezet rendelkezésére, s a vezetőség­gel megállapodtunk, hogy a tejkezelőt mulasztásáért fe­lelősségre fogja vonni. ígére­tet kaptunk arra is, hogy a termelőszövetkezet a tejke­zelő munkáját a jövőben fo­kozottabban fogja ellenőriz­ni, és a hiányosságokat idő­ben megszüntetik. Szabolcs megyei Tejipari Vállalat mátészalkai tejpor­gyára MEG JAVÍTTATTUK Az „Elromlott” címmel megjelent cikkre közöljük, hogy a Hetefejércse község­ben lévő mélyfúrású közku­tat megjavíttattuk. Közöljük, hogy a kút vizének minősé­gét állandóan, rendszeresen ellenőrzi a megyei KÖJÁL. A levélíró ezzel kapcsolatos észrevételével tehát nem ér­tünk egyet. Községi Közös Tanács elnöke Csaroda A járadék- emelésről Kolozsvári Ágoston olvasónk 1973-ban üzemi balesetet szenvedett, ennek következtében munkaképességét olyan mértékben vesztette el, hogy az állandó és teljes rokkant­ságát megállapították és véglegesen rokkantsági nyugdíj­ba helyezték. A nyugdíjazás alkalmával a vállalat önként felhívta a figyelmét arra, hogy a balesettel kapcsolatosan felmerül t egyéb kárának megtéríttetésére is joga van, és azt a vállalat hajlandó is megfizetni, amennyiben a kelet­kezett kárt igazolni tudja. így került sor arra, hogy az ak­kori tényleges keresete és a rokkantsági nyugdíj közötti különbözetet megkapta dolgozónk, azt részére azóta is rendszeresen folyósítják, ezen túlmenően az egyéb káro­kat, pl. a tönkrement ruházat, szállítási költségek, mind­mind megtérítésre kerültek. Olvasónk jelenleg 63 éves és tudomására jutott az, hogy a vállálatánál egészében is, de különösen abban a munkakörben, melyben ő dolgozott, fi­zetésemelések voltak és úgy véli, hogy ő sérelmet szenved azzal, hogy az ő rokkantsági nyugdíja csak az 1973-ban el­ért fizetésére nyert kiegészítést. Szóbeli kéremmel fordult már a vállalatához, hogy emeljék fel a vállalat által folyósított járadék összegét olyan mértékben, amely megfelel a jelenleg hasonló mun­kakörben dolgozók átlagkeresetének. Azt a felvilágosítást kapta; nincs lehetőség arra, hogy a felemelést megkapja, bár azt nem tanácsolták neki, hogy írásban is benyújtsa ez irányú kérelmét. Olvasónk, ahogy írja, nem szeretné zaklatni a vállalatot, alaptalan követeléseket sem akar tá­masztani, hiszen amikor a balesetet szenvedte, nagy sze­retettel segítették minden gondjában, önként ajánlották fel a kártérítést is, ezért kérdezi azt, törvényesen tényleg lehet-e követelése a vállalattal szemben, vagy sem? Hatályos törvényes rendelkezéseink értelmében, ha valaki önhibáján kívül üzemi balesetet szenved, vagy fog­lalkozási betegség következtében rokkantsági nyugdíjba kerül, a vállalat köteles a megállapított rokkantsági nyug­díjat olyan mértékben kiegészíteni, hogy az együttes elért jövedelem megfeleljen az adott életkorban, az adott szak­mában, vagy hasonló szakmában elért átlagkeresetnek. Éppen ezért, hogy ha a járadék megállapítása óta el­telt idő alatt az adott szakmában jelentős béremelés tör­tént, annak ki kell terjednie a rokkantsági nyugdíjra is, hiszen ahhoz, hogy anyagi hátrány ne érje az üzemi bal­esetet szenvedettet, azt a mindenkori jövedelmet kell el­érnie, amit az adott szakmában bármelyik időpontban el­érnek a hasonló foglalkozásúak. A járadék felemelésénél azonban más szempontok is irányadók; nevezetesen, hogy a balesetet szenvedett az esetben, ha nem következik be a baleset, ténylegesén elérte volna-e azt a jövedelmet és itt feltétlenül szerepe van az életkornak. Ez az a tényező, amire olvasónknak különös gonddal felhívjuk a figyelmét, hiszen olvasónk jelenleg 63 éves, 60 éves korában elérte a nyugdíjkorhatárt, ami azt jelenti, hogy nemcsak saját kérelmére mehet el egy 60 éves férfi bármikor nyugdíjba, de ezen a címen a vállalat is bármi­kor felmondhat. Márpedig, ha nyugdíjba vonulás után béremelés következik be, az'a nyugdíjra visszamenőleg nem hat ki, ezért ha olvasónk szakmájában a 60 éves élet­kor után közvetkezett be béremelés, nem kérheti a jára­dék felemelését, de ha még ez előtt következett be, akkor igen. Természetesen az egyéb külön kiadások (például rendszeres ápoló alkalmazása, közlekedési többletköltség stb.) megtérítését kérheti. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents