Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-14 / 163. szám

1979. július 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Tanuljatok játékot készíteni Hagyományőrzők találkozója A hagyományőrző úttörők ta­lálkoztak az elmúlt héten Sza- bolcs-Szatmárban: az ország minden részéből érkeztek gyere­kek, akik lakóhelyük múltjával és jelenével közeli ismeretségben vannak. A találkozó egyik ese­ménye volt a tunyogmatolcsi Zalka-túra, ahol a résztvevők feladatokkal, akadályokkal teli- tűzdelt útvonalon haladtak vé­gig. hogy annak végeztével el­nyerjék a Zalka-lángot — egy becses emlékjelvényt. Az utolsó napon a vajai várkastélyban ta­lálkoztak a gyerekek, s itt be­számoltak arról a sok-sok él­ményről, tapasztalatról, melyet Szatmár-Bereg történelmi útjain szereztek. Itt vehették át öten a megyei tanács kitüntetését. a Pro patria érmet: köztük volt a kemecsei Vámosi Ildikó is. Csónakkal a Szamoso n át a Zalka-úton. Zalka Máté szülőháza előtt. Ismeritek Hóra Ferencet? Ha közelebbről szeretnétek is­merni a nagy magyar Írót, aki a gyermekeknek írta legszebb al­kotásait, ellátogathattok a nyír­egyházi III. kerületi. Honvéd ut­cai művelődési házba július 17­én. Ezen a napon ugyanis Móra Ferenc születésének 100. évfordu­lója tiszteletére készítettek em­lékműsort és erre szeretettel vár­nak minden érdeklődőt. (Rova­tunk más helyén mesét olvashat­tok Móra Ferenctől.) A király fájának egy öreg al­mafát neveznek a mi fa­lunk határában. Idegen meg sem fordulhat anélkül, hogy azt meg ne mutatnánk neki. — Jól nézze meg, mert ilyent vagy látott életében, vagy se — így szoktuk neki bemutatni a ki- ráily fáját. — Szép fa ez nagyon — ezt fe­leli a vendég rendesen, s azt gondolja magában, hogy nincs biz azon -semmi különös szépség se. Olyan, mint a többi öreg fa. Mohos a dereka, ritkás a koro­nája, aprós a gyümölcse. Azért mégis nevezetes fa ez nagyon. Mégpedig arról neveze­tes, hogy már egynapos korában aranyalmát termett. Mégpedig nem is egyet, hanem kettőt. Mégpedig olyan nagy úr szeme láttára, mint amilyen a király. Persze régen volt ez nagyon, a régi jó időben, mikor még a só is sósabb volt, a méz is mézesebb volt. Akkor történt egyszer, hogy a királynak dolga volt mifelénk. Az öreg harangozó azt mondja, hogy csak a mi templomunk ha­rangjának a szavát akarta meg­hallgatni. Elég az hozzá, hogy ott lova­golt el egyszer a király a falu végén. Nagyon el volt merülve az ország gondjaiban, s tán föl se emelte volna a fejét, ha egy­szerre el nem nyeríti magát a lo­va. — Mi bajod, Pejkó? — riadt fel gondolataiból a király, megsimo­gatva a ló sörényét. Nem volt a Pejkónak semmi baja, csak az öröme volt nagy. Mégpedig annak örült nagyon, Móra Ferenc: A király fája hogy odaállít elejbe egy kis em­ber, ásó volt a kezében, és azzal tisztelgett katonásan. De olyan katonásan ám, hogy még a ki­rálynak is öröme telt benne. — Fogadj isten, szolgám — ad­ta vissza a köszöntést embersé­gesen. — Kinek tiszteljelek? — Támadi Balázs a becsületes nevem. — Vitézhez illő név — mosoly­gott a király. — Huszár voltam — húzta ki magát kevélyen a fehér hajú kis ember. — Hát most mi vagy? — kér­dezte a király. — Most csak afféle szegény vincellérem bér vagyok — szúrta az ásóját a földbe Támadi Balázs, és vágta vele a hantot, mint hu­szárkorában az ellenséget. Meg is tudakolta tőle a király, hogy mi lesz abból. — Gödör biz ebből, tiszt úr. — Hát aztán minek lesz a gö­dör, Támadi Balázs? — Ennek e, tiszt úr, ennek e! Rakamazi úttörőparadicsom Diszkó a táborban A Tisza bal partján, Tokajjal szemben, Ideális környezetben alakították ki azt az úttörőtá­bort, amelynek gondos gazdája a Rakamazi Nagyközségi Tanács. Ez a kellemes tábor évről évre jó, szórakoztató és hasznos prog­rammal fogadja a hazai úttörő­ket és a külföldről érkező paj­tásokat. Az idén már biztos fe­dél került a pajtások feje fölé, átköltözhettek a sátrakból a 4 és 6 személyes szobákba, ahol egy­szerre 160 úttörő táborozását tudják lehetővé tenni. Ez évben a kis ,,paradicsom” élelmezésé­re, a gyerekek ellátására és szó­rakoztatására 400 ezer forintot költ a tanács. Legutóbb 34 román pajtás töl­tött itt 10 napot. A romániai Szatmár megyéből érkezett út­törők jól érezték magukat a tá­borban, ahonnan hasznos kirán­dulásokra indulhattak. Megis­merkedtek Tokaj nevezetességei­vel, ellátogattak a múzeumba, kirándultak Sárospatakra, ahol megtekintették a Rákóczi-várat. Jártak Sóstógyógyfürdőn, felke­resték a vajai várat, a nyírbáto­ri múzeumot, és július 11-én tá­bortűzzel vettek búcsút az úttö­rőtábortól. saját zenekaruk adott műsort és diszkóval ért véget a tíznapos túra. A tábor azonban nem marad gazda nélkül. Hama­rosan lengyel pajtások veszik birtokukba, hogy a román úttö­rőkhöz hasonlóan, kellemes tíz napot tölthessenek el a tábor­ban. A vajai búcsúdélu tán résztvevői. Vámosi Ildikó, a Pro patria-érem egyik tulajdonosa. (Gaál B. felv.) A Gyermekrádió műsorából Szólíthatlak nagyapónak? Július 21-én, a Petőfi Rádió 15,30 órakor közvetíti a lengyel Tadeusz Zimecki rádiójátékát, melynek címe: Szólíthatlak nagyapónak? Ha van időtök, ér­demes bekapcsolni a rádiót. A történetben találkozik egy kisfiú és egy öreg a temetőkertben, mindketten magányosak és így könnyen egymásra találnak. A kisfiú nem vallja be, hogy intézetben él, inkább egy olyan családot talál ki magának, ami­lyet szeretne. Az öreg pedig, aki nyugdíjas főfelügyelő, belemegy a játékba és barátok lesznek. A kisfiú nagyapónak fogadja az öreget, és ezután mindketten be­lemesélik az életükbe, ami hi­ányzik belőle. Az öreg szerepét Páger Antal, a fiút Kaszás Ger­gő játssza. Most láthatod a természetben Á szömörcsög gomba Lakóterületi kupa Mátészalkán Több sportágban hirdették meg a lakóterületi kupát ebben az évben is a mátészalkai gye­rekeknek. Lányok és fiúk is be­nevezhetnek a sakk- és az asz­talitenisz-küzdelmekbe, fiúknak írták ki az úttörő kispályás lab­darúgást és a kézilabdaverse­nyeket. A csapatvetélkedőket a négy lakóterület (Keleti lakóte­lep, Ifjúság tér, Felszabadulás tér, Városközpont) együttesei­nek hirdették meg. A verseny­zők az úttörő- és Ifjúsági ház­ban jelentkezhetnek. — emelte föl az öreg a földről a vastag facsemetét. — Nem terem már az teneked, Támadi Balázs — mosolyodon el a király —, minek vesződsz vele? — Nono, tiszt úr, teremhet az miég énnekem is! — törölte le az öreg inge ujjával homloka verej­tékét. — De ha nekem nem, a maradékiaimnaik bizonyosan. Nem tudom, kiféle lehet a tiszt úr, de bizonyosan tudom, hogy csak áriról a fáról szedi a legjobb ízű almát, amit az apja ültetett. Egyik szeme elmosolyodott a királynaik, a másik könnybe bo­rult. El is érzékenykedett, meg is indult, s egy vadonatúj ara­nyat hajított le a gödörbe. — No, isten megáldjon, Támadi Balázs — emelte a kezét a sap­kájához. Az öreg vincellér az ómban a k­korát rikkantott, hogy megint csalk vissza kellett fordítani a Pejikát. — Hohó, tiszt úr — kapta fel ujjongva az aranyat —, nem megmondtam, hogy teremhet még ez az almafa énnekem ma­gamnak is?! A király elnevette magát, és még egy aranyat hajított le az öreg huszárnak, aki hálálkodva csapta össze a kezét. — Ö, bárcsak egész erdőm vol­na ebből a csudafából, amelyik már egynapos korában párjával termi az aranyat! Eddig vám a mese a király fá­járól. Az igazság pedig az, hogy minden fa aranyat terem, ame­lyiknek gondját viselik. Vendégség a szövetkezetben Elsőosztályosok: kacagása verte fel egy júniusi napon a tisza- vasvári Téglási-ligetet. A szorgal- matosi iskola első osztályosait hozta ki ide a Zöld Mező Tsz au­tóbusza. A Béke Szocialista Bri­gád még első osztályban „lekö­tötte” ezt az osztályt: nyolc éven át akarják patronálni a gyereke­ket. így maradandóbb élményük lesz a kicsiknek a mezőgazda­ságban dolgozókról, a földeken végzett munkáról. Ma még a jóízű birkapörkölt, a fagyi, a kó­la és a kisboci emlékét viszik ha­za, de néhány év múlva észreve­szik majd a talajművelő gépeket, a kombájnokat, az aratókat, a legeltető juhászt, a gulyást. Le­het, hogy a pályaválasztás előtt éppen ez fog dönteni majd vala­melyik szakma mellett. .. (k. b.) A nyári szün- időben sokan fö/Jjk keresik fel ki­vonj; rándulás, pihe­'ííffir nés céljából az It 7 fi erdőket, ligete­l'i I két is. Gyönyör­/< : i ködhetünk a nö­I ; vények lenyűgö­I i.(í ző szépségében, / a madarak éne­|!kében. S ma- MLLjiM| gunkba szívjuk az erdő friss, XÍrW —nyugtató leve- —— gőjét. Sokszor- — szemügyre sem vesszük a lá­bunk közelében elhelyezkedő életteret, annyira leköt a sok látnivaló. így nyár dereka tá­ján, főként pedig egy-egy ki­adós zápor után pedig csodás világ bontakozik ki szinte órák alatt a földből. Érdemes tehát szemünkkel néha a földet is fi gyelni, mert számtalan érdekes látnivalóval találkozunk. Ilyen csodás világ a gombák világa. Sajnos nagyon sok áldozatot szedtek már ezek a növények, ezért — okkal — kissé idegenke­dünk is tőlük. Pedig alapos ta­nulással bárki ismerője, sőt szakértője lehet a sokféle mér­gező és ehető gombának. Fiatal korában apró tojáshoz hasonlít a szömörcsögnek neve­zett, és megyénkben sokfelé elő­forduló érdekes gombafaj. A ki­fejlett növény süvege olajzöld szinű, harang alakú, s rajta gyu­fafej nagyságú gödröcskéket fi­gyelhetünk meg. Tönkje, mely a süveget tartja, akár 20 centimé­ter hosszúra is megnőhet. Igeit fontos ismertetőjel a tönköt kö­rülvevő bocskor, mely a felsza­kadt külső burok maradványa. Ha közelebb megyünk, vagy kezünkbe vesszük, érezhetjük kellemetlen dögszagát, melyre tömegével gyűlnek a legyek és más állatok. — Ily módon „hor- datja” szét szaporító spóráit a becsapott rovarokkal. Aki egy­szer megismerte, legközelebb már több méter távolságra elke­rüli ezt az egyébként nem mér­gező gombafajt. Számos országban, kellemetlen szaga ellenére fogyasztják, sőt sajátságosán jóízűnek mondják. Agárdy Sándor TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 6. AÜ. 7. Szárnyas. 8. ö, németül. 9. Némán susog! 11. Vonatkozó névmás. 12. ...fedél (régi parasztházon) 14. Névelővel, fontos táplálék 16. Nyári mezőgazdasági mun­kát végző. 18 Libahang. 20. Szaglószerv. 21. Keresztül. 22. Energia. 24. Nem mögé, nem Is alá, fölé vagy mellé. 25. Darabos őrölmény. 27. Nyílt csapadékelvezető. 28. Ingervezető a szervezetben. 29. Kacatok (utolsó négyzetben két betű). Függőleges: 1. Ide ... rám figyelj!). 2. Alumínium vegyjele. 3. Bánatos. 4. Ajándékoz. 5. Kugli. 6. Megfejtendő. 10. Vissza: hónap­rövidítés. 11. Névelős állóvíz. 13. ... és kontra. 14. Tar betűi keverve. 15. Megfej­tendő (a vízszintes 1. folytatása). 17. . . . poetica (költői hitvallás). 19. Szintje állandóan növekszik (pl. folyóé). 21. Az alvás képei. 23. Északi pénz. 24. ÉRŐ. 26. Ezüst vegyjele. 27. Talmi. Megfejtendő: A magyar színházi élet jelentős esemé­nyei nyaranta . .. (függ. 6. vízszintes 1, függ. 15.). Múlt heti megfejtés: Gyulai várjátékok. Könyvjutalom: Agócs József Nagykálló, Seres Szilvia Szatmárcseke, Szolnoki Mariann Mérk- vállaj, Tóth Katalin Nyíregyháza. Bartók Tamás Rakamaz, Lovász László Nyírderzs, Tarpai Gábor Csaholc. Bemutató a vásáron Félidejéhez érkezett az orszá­gos népművészeti kiállítás a Nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola aulájában: még július 31-éig nézhetitek meg. Akit érdekel, jú­lius 18-án menjen a városi mű­velődési központ elé (Nyíregyhá­za, Szabadság tér 9.), fél 3-kor és onnan közösen mentek el a kiállítást megnézni. Akiket a já­tékkészítés érdekel, Székely Éva a népművészet ifjú mestere se gítségével természetes anyagok bői, gyékényből, nádból, agyag ból, kúkoricaszárból tanulhat nak játékot fabrikálni. Júliu 21-én és 26-án 15 és 17 órako kezdődik a foglalkozás a város majori művelődési házban.

Next

/
Thumbnails
Contents