Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-13 / 136. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 13. Mecénások FELKÉSZÜLÉS — IDŐBEK Vendégforgalom Szatmárban Évek óta tart Szatmár fel­fedezése. Egyre több kirán­duló, turista, emlékhely-láto­gató, jubileumra érkező ke­resi fel a szép tájat, a tör­ténelmi és irodalmi értékek­ben dúsgazdag vidéket. A növekvő vendégforgalom központja, első állomása: Fehérgyarmat. Mit tud kínál­ni a város és a környék? Va­jon nem csalódik a szép él­ményre várók serege? Felfedezik! — Ha a szálláshelyeket nézzük, úg£ bizony nem sok jót mondhatunk — világosít fel Szakács József, az ÁFÉSZ elnöke. Szállodánkban, pót­ággyal együtt 27 helyet tu­dunk kínálni. Sokat jelent a NYIRTOURIST most meg­épült szatmárcsekei szállója, ahol 53 ágy van. Talán ide sorolhatjuk még az iskolák kollégiumait, az állami gaz­daság vendégszobáit. Mindez összesen nem elég. Igaz, elvi döntés már született, hogy a hatodik ötéves terv idősza­kában bővíteni kell a gyar­mati szállodát, de ez csupán terv. Ebből az áldatlan szállás­helyzetből adódik: az ide lá­togatók jönnek, mennek, hosszabb időzésre objektíve nincsen mód. Nincsenek kem­pingek, a fizetővendég-szol­gálatnak eddig nyoma sem található. Pedig a szatmári körút nem egy nap. Nézzük futtában a legfontosabb cél­pontokat: Szatmárcseke, Ti- szacsécse, Tiszabecs, Túrist- vándi, a Szamos, Túr és Ti­sza vidéke, Cégénydányád, Kölese, Nagyar, Tunyogma- tolcs, a Paládok, a rizskultú­rák. A tájak, a falvak szinte maradásra ingerelnek. Hit együnk? Hol együnk? A felsorolás az imént sok­féle szépet ígér. Bár mindezt megtalálni nem könnyű. Egyelőre hiányoznak a tájé­koztató táblák. A Fehérgyar­matra érkezőt nem igazítja útba semmi és senki. Tehát az információ megszervezése sürgető, nem odázható fel­adat. Az ÁFÉSZ gazdálkodásá­nak szakértője, Mezei Sándor mondja: — Készíttetjük a táblákat. Mert van mit kí­nálni. Éttermeink szombaton és vasárnap felkészülten vár­ják a látogatókat. Bár az is igaz, egy-egy nagyobb hul­lám ugyancsak próbára tesz. A húskeret ugyanis adott, s ha több száz embert kell el­látni, úgy a helyi lakosság Kórustalálkozó: 700 vendég. Móricz-túra Csécsére: 500 autós turista. Móricz-emlékünnepség: várható­an 3000 látogató. Országos úttörőtalálkozó Szatmár- csekén: mintegy 700 gyermek és felnőtt. Szezonban átutazó és ide látogató bel- és külföldi 3—4000. A szatmárcsekei pincebisztró a turistaházban. rovására történhet ez. Épít­tettünk büfét Túristvándiban, jól működik a tiszakóródi, a csekei étterem is. A csekei turistaházban is nyitottunk bisztrót. Vagyis van hová menni, s hisszük: a választék is kielégítő lesz. A baj csak ott kezdődik: nincsen idegen nyelven be­szélő pincér. Nincsen a vá­rosban olyan informátor, aki komoly megbízás alapján tudná útba igazítani a hazái és külföldi vendéget. Kevés az emléktárgyat árusító hely is. Igaz, most rendeltek he­lyi feliratú gyertyát Nyírbá­torból, kerámiát Karcagról. De kellene más, apró, de mű­vészi tárgy, a táj népművé­szetének megannyi terméke. Egyre közelebb kerül egy nagyhatármenti forgalom le­hetősége, ami növeli majd a tranzitforgalmat. Ezt is szá­mításba veszik, a kereskede­lem erre is felkészült. A gond csupán az, hogy a városban nincsen egyetlen valutaváltó hely sem. Miután a vendégforgalom kétirányú, vagyis innen is utaznak, így ez a kérdés mind sürgetőbb. Évente 5— 600 fehérgyarmati is utazik külföldre, s nekik is minden alkalommal Mátészalkára kell utazniok. Miután a városban van OTP, így biztos lehetne megoldást találni. — Vegyük a vendégforga­lomhoz azt is hozzá — mond­ja Szakács József, —, hogy egyre több külföldi átvevő, szakember jár az itteni üze­mekhez is. Nem elhanyagol­ható ez sem, hírünket viszik, s maguk is érdeklődők, ösz- szességében szembe keli néz­ni azzal, hogy a nagy távol­ság ellenére, mely elválaszt a fő útvonalaktól, néhány éven belül komoly tényezők leszünk a hazai vendégforga­lomban, s mind több külhoni is várható. Jó hírverést! A városi tanácsnál felmér­ték: Fehérgyarmat a környék vendégforgalmának a köz­pontja. Ennek jegyében igye­keznek szervezni az ellátást, a művelődési munkát, a ven­dég kulturált fogadását. Ere­jüket természetesen megha­ladja, hogy sok jó, hírverő kiadványt is készíttessenek, pedig ezekre szükség lenne. Szívesen várják az utazási irodák vagy éppen a NYIR­TOURIST kirendeltségét, ami jelentős szervező erőt jelent­hetne. Fúvószenekarukat al­kalmassá akarják tenni arra, hogy a látványos rendezvé­nyek állandó közreműködő­jévé váljék. Hasonló a terv a híres néptáncsoport feltá­masztásával, mely őrizheti a táj hagyományait. A központjelleg megköve­telné, hogy mielőbb kiala­kuljon a táj növény- és ál­latvilágát bemutató kiállítás, és egy tájház, mely a nép­művészet helyi szépségeit gyűjtené egybe. A törekvé­sek jók, s még nincs is késő, hogy a megvalósítást elkezd­jék. A felfedezett Szatmár a nemes kezdeményezések va­lóra váltása után nemcsak hívni, de megtartani is ké­pes lesz vendégeit. Az oldalt összeállította: Bürget Lajos Szálloda — kevés hely. Művelődjék, szórakozzék Tárlat a művelődési házban A városi-járási művelődé­si központ nagy gondot for­dít arra, hogy olyan szórako­zási és művelődési lehetősé­geket hozzon létre, melyek mind a gyarmatiak, mind az oda látogatók számára él­ményt adnak. Ennek jegyé­ben kezdi újra munkáját a Szatmár táncegyüttes. Szá­mítanak arra, hogy sok fia­tal jelentkezik a nagy hagyo­mányokkal rendelkező együt­tesbe. De tovább szervezik a fúvószenekart, a színjátszó­csoportot is. Öt szakkörben folyik rend­szeres nyelvoktatás. A gyer­mek- és az ifjúsági klub is egyre jobb műsorokat kínál a fiataloknak. A város egé­szének sokat nyújtó kiállítás is nyílik. Már hagyomány, hogy a művelődési ház ott­hont ad megyei és megyén kívül élő művészeknek. Most Kerülő Ferenc képei kerül­nek a közönség elé. A tárlat június 20-án nyílik. Nincsen tehát nyári szünet, nincsenek üres napok. A gyarmatiak tudják, az év igazi erőpróbája a Móricz- évforduló méltó megünnep­lése lesz. Félezer gyerek útra kész Ismerkedés országgal, világgal Fehérgyarmaton ötszáz kisdobos és úttörő vesz részt a nyáron bel- és külföldi ki­rándulásokon. A Váci Mi­hály úttörőcsapat lengyel pajtásokhoz látogat, majd itthon fogadják vendéglátói­kat. Ezenkívül még a Bala­tonon is szerveznek tábort. Több raj az Északi-közép­hegységbe készül, néhány napos túrák keretében ismer­kednek hazánk e szép tájá­val. A Petőfi-csapat tagjai im­már hagyományosan az NDK-ba utaznak, s ott 10 napot dolgoznak. Meglátogat­ják Berlint, Rostockot, Pots- damot. A csapat másik ré­sze Balatonszárszón tölti a szünidő egy részét. Lesznek, akik autóbusztúrákon vesz­nek részt, Sárospataktól Győ­rig utaznak az országjáró gyermekek. A KISZ-fiatalok jó része építőtáborokban hasznosít­ja erejét. Lesznek, akik az NDK-ban, Werderben ta­lálnak munkát. Sokan itt­hon, folyók mellett, hegyek­ben töltenek erősítő, frissítő napokat. HONISMERET A fejlődő település A reformáció teljesen meg­hódította Gyarmatot is. Elő­ször a lutheri, majd a kálvi­ni tanok terjedtek el, és 1567-ben kálvinista lett a település. Báthori István fe­jedelem alatt a protestánso­kat anyagilag is támogatta az Ecsedi, Báthori család. A nagyobb arányú fellen­dülés az 1613-as évtől szá­mítható. Ekkor ez a terület Bethlen Gábor erdélyi feje­delem birtoka volt. Kiszárí­tották a környék mocsarait, fellendült a földművelés. Nagy építkezésekről tudósíta­nak a korabeli krónikák. A lendület tovább tartott I. Rá­kóczi György idején is. A te­lepülés fontosságát bizonyít­ja, hogy 1634-ben megyegyű­lést is tartottak itt. Sok régi utca nyomvonala bizonyítja az akkori Gyarmat nagysá­gát, fontosságát. A virágzó kor azonban nem tartott sokáig. Az 1600- as évek végén, részben a föl­desúr katonái, részben I. Li- pót seregei sanyargatták a vidéket, a virágzó jobbágy­telkeket felverte a gaz. A fosztogatók elől sokan el­menekültek, s elkeseredésük­ben ők a nemesi portákat rabolták ki. Ebben az időben robbantották fel a földvárat, mely elvesztette stratégiai jelentőségét. A község két ré­sze élesen elkülönült egy­mástól, az egyik Kisgyarmat, a másik Tömöttvár néven volt ismert. \ N em mindennapi ese­mény volt a múlt vasárnap Fehér- gyarmaton a zenetagozatos általános iskolások me­gyei találkozója. Hétszáz vendéggyermek és több mint háromszáz hazai fia­tal énekétől volt hangos a város. Igazi művészeti ese­mény volt. De akadt még valami, ami szót érdemel. ' A fesztivál előtt a város í több üzeme, intézménye, szervezete vállalta: meg­jutalmazzák a részt vevő kórusokat. A vízgazdálko­dási társulat, a gyarmati tsz, az áfész, az asztalos- ipari szövetkezet, a METRIPOND, az építőipa­ri szövetkezet, a HÓDI- KÖT, a téglagyár, a ruha- V ipari szövetkezet, a ZÖL­DÉRT, a halászati tsz, a művelődési központ aján­lott fel serlegeket, vázá­kat, iparművészeti tárgya­kat. . A gesztusban van vala- i mi, ami előrevetíti: Fe­hérgyarmaton a gazdálko­dó szervek kimozdultak a korábbi, kissé közömbös hangulatból. Felismerték, hogy a művelődés, a köz- művelődés segítése nem­csak lehetőség, hanem kö­telesség. Nem horribilis összegekről volt most szó. De maga a tény, s az, hogy a szervek első számú vezetői léptek a pódiumra, hogy átnyújtsák ajándé­kukat, igen sokatmondó­nak bizonyult. A zenetagozatos iskolák kórusainak találkozója Fehérgyarmaton feszti­vállá nőhet. Az év nagy eseményeként tarthatják nyilván, ha tovább tart a ^ város minden lakójának, ^ intézményének és vállala­tának mecénást tevékeny­sége. A példa jó, s lehet tovább is fejleszteni. Hi­tem, hogy később maguk az üzemek is ráébrednek: saját tekintélyük, hitelük, rangjuk is nő, ha úgy is­merik őket, mint a művé­szet, a kultúra támogatóit. r i kórustalálkozó nagy Mm esemény volt. A mű­vészi produkció mel­lé azonban egyenértékű­en tenném a mecénások okos, a szocialista kultú­rát szervező és segítő te­vékenységét. Ha valaki szkeptikus volt a fehér- gyarmati kulturális nagy­aktíva után, ahol éppen ez a téma szerepelt, az meggyőződhet: a jó szer­vezés, a hiteles meggyő­zés igenis hoz eredményt. ____A-/Í_____________iLsl_______________i Wir sprechen deutsch ! Az „ahány nyelv, annyi ember” gondolat a gyarmati iskolásokat is tanulásra ser­kentette. A Zalka Máté Gim­náziumban átlagosan 250-en tanulnak németül. Az ered­ményük sem alábecsülendő. A legutóbbi klubfoglalkozá­sukon sem hangzott el egyet­len magyar szó sem, beszél­gettek, ezenkívül műsort is készítettek maguknak. Sza- niszló Viktória összekötőszö­vege alapján a bábosok be­mutatták a Piroska és a far­kas* valamint a Hófehérke című meséket. Tóth Mari az NDK-ban tett útjáról szá­molt be. A gimnazisták, akik im­már képesek arra is, hogy a vendéget eligazítsák, élményt találnak a nyelvtanulásban, melynek hivatott mestere Tóth László éppen mostaná­ban kapta meg a kiváló mun­káért járó kitüntetést. Nyelvi labor Munka a nyelvi laborban FEHÉRGYARMATON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents