Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

MA Miért hosszabb a tanév? (2. oldal) Cigányok, traktoron (3. oldal) Diák­munka 0 iá'kéveinkben mindig izgalommal vártuk a szünidőt, mert az másfajta elfoglaltságot is jelentett a pihenésen kí­vül. Valamennyi nyáron dolgoztunk ismerőseimmel egy-két hónapot. Osztály­társainkkal kopogtattunk egy üzemben, egy hivatal­ban, s ha tudtak munkát adni, maradtunk. Az idei nyáron is bizonyára sok diák választja a szünidő tartalmas eltöltésének ezt a formáját A városi tanácsok igye­keznek szervezett keretet adni a tanulók nyári munkavállalásához. Jóval korábban felkérték a munkahelyeket, hogy je­lentsék be, hány diákot, milyen feltételekkel tud­nának alkalmazni. Sajnos,- nagyon sok üzem „elenge­di a füle mellett’ a kér­dést. Jelentkező így is a’kad bőven, csak tudja­nak mindnek elfoglaltsá­got szerezni! így viszont a tanács képviselői nem tudnak meggyőződni ar­ról, hogy az adott vállalat milyen munkakörülmé­nyekkel, balesetvédelem­mel foglalkoztatja a diá­kokat. Arról nem is be­szélve, hogy a 18 év alat­tiakat nem éjszakáztat­hatják, a 16 évesnél fia­talabbakat tilos túlóráz- tatni és készenléti mű­szakba beosztani. Köztudott, hogy ez az egy-másfél hónap termelő vagy adminisztratív mun­ka nagyon jó iskola a di­áknak a későbbi évekre. Nem túlzás azt állítani, hogy egy életre szóló él­ményt szerezhet a fiatal annál a vállalatnál vagy hivatalban, ahová erre az időszakra megy. S itt jön a munkáltató felelőssége. Mert egyálta­lán nem mindegy, milyen élményekkel gazdagodva ül vissza a diák ősszel az iskolapadba, s milyen kö­vetkeztetést von le a fel­nőttek világáról. Élet- és munkastílust sajátít el a szünidei munka alatt, fe­gyelmezett vagy hanyag termelés, rosszul szerve­zett vagy helytelenül irá­nyított munkafolyamatok zajlanak a szeme előtt. Hisz’ nem lehet „karan­ténba” zárni a fiatalt, hogy a gyár egy másik te­rületére ne vetődjön az adott időben. De az sem mindegy, hogy őt milyen feladatokkal bízzák meg. □ jó kritikai érzékkel rendelkező diákok hamar felmérik, hogy most „alibimunkát” bíztak rájuk, vagy való­ban szükség van arra, amit csinálnak. A pontos, jól meghatározott felada­tokat, ha mégoly nehezek is — nem a fizikai és szel­lemi teljesítőképességü­ket meghaladó, megeről­tető munkáról van szó —, szívesen és lelkesen vég­zik. De a felesleges, küldd ki, hívd be” szaladgálá­sokkal éppen ellenkező hatást ér el az üzem. Mert ha később odake­rül dolgozni az illető, már nehéz lesz felgyelmezett munkát követelni tőle. Tóth Kornélia Kádár János és Losonczi Pál fogadta Bias Rocát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára pénteken a KB szék­házában fogadta a Kubai Köztársaság Népi Hatalom Nemzetgyűlésének küldött­ségét, amely Bias Rocának, a Kubai Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága tagjának, a nemzetgyűlés elnökének, az államtanács elnökhelyettesé­nek vezetésével tartózkodik hazánkban. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke szintén pénteken, a Parla­mentben fogadta a kubai par­lamenti delegációt. A szívé­lyes, elvtársi légkörű megbe­széléseken részt vett Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az or­szággyűlés alelnöke. Jelen volt Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete. Kádár János a Központi Bizottság székhazában fogadta Bias Rocát. (Kelet-Magyarország telefotó) Izraeli harci repülőgépek libanoni berepülései és a határ menti izraeli tüzér­ség főcsapásai következtében pénteken összeomlott a nem­rég életbe lépett nem hivata- talos tűzszünet Dél-Libanon- ban. Az izraeli légierő a nap fo­lyamán két támadást intézett Nabatijeh dél-libanoni város körzetében lévő célpontok el­len. Szemtanúk elmondták, hogy a támadásoknak tíz se­besült áldozata van, több la­kóház megrongálódott. Ugyancsak szemtanúk je­lentik, hogy izraeli harci gé­pek többször elrepültek Kö- zép-Libanonnak a szíriai ha­tárral szomszédos területei fölött. Palesztin egységek és az arabközi bekefenntartó erőkhöz tartozó szíriai lég­védelem tüzet nyitott a gépekre. HARMINCÉVES A SZÁÉV Köszöntik az építőket A jubiláló Száév munkásainak egy csoportja. Ezekben a napokban 29. alkalommal ünnepük szerte az országban az építők nap­ját. A megyei ünnepségsoro­zat a fennállásának 30. év­fordulójáról megemlékező Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat ünnepségével kezdődött Nyíregyházán, a színházban. Az ünnepségen részt vett Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára, László András, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se, Alexa László, az SZMT vezető titkára és Tóth Gábor, az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium osz­tályvezetője. A dolgozók képviselői, a meghívottak előtt Szabó Gyula, a vállalati pártbi­zottság titkára szólt az épí­tők napja jelentőségéről, a Száév 30 éves múltjáról és jelenéről, feladatairól. A kezdetben a megye iparát elsősorban az építőipar jc­Szaljut—6 Leválasztották a teherűrhajót Pénteken moszkvai idő sze­rint 11 órakor leválasztották a Szaljut—6 szovjet tudo­mányos űrállomásról a Prog- ressz—6 teherűrhajót. Ezzel szabaddá vált az űrállomás egyik csatlakozó nyílása, amelyhez hozzákapcsolódhat a szerdán este felbocsátott Szojuz—34 jelzésű pilóta nél­küli űrhajó. A május 13-án Föld körüli pályára bocsátott Prog- ressz—6 24 napig alkotott egy űrkomplexumot a már ko­rábban összekapcsolt Szal­jut—6 űrállomással és a Szo­juz—32 űrhajóval. Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin, az űrállomás állandó személy­zetének tagjai az elmúlt idő­szakban elsősorban a teher­űrhajó hasznos terhének ki­rakásával voltak elfoglalva. A teherűrhajó leválasztása és fokozatos eltávolodása az űrállamástól automatikus irányítással történt. Ljahov és Rjumin az űrlaboratóri­umból végig figyelte és el­lenőrizte a folyamatot. A Progressz, amelyen az űrha­jósok előzőleg az űrállomá­son feleslegessé vált műsze­reket, tárgyakat és a fel­gyülemlett hulladékot is el­helyezték, nem tér vissza a Földre, hanem a sűrű légré­tegbe hatolva megsemmisül. Öntözés a földeken A MÉM TÁJÉKOZTATÓJA Az utóbbi napokban a mezőgazdasági öntözés­sel kapcsolatban több olyan nyilatkozat, közle­mény látott napvilágot, amely szakszerűtlensége miatt sok félreértésre adott okot. Különösen a mezőgazdasági terme­léssel foglalkozó lakos­ság körében okozott za­vart az, hogy a valósá­gosnál lényegesen na­gyobbnak tüntették fel az öntözési lehetősége­inket és kisebbnek azok kihasználását. A félreér­tést növelte az is, hogy a legtöbb településün­kön szigorú intézkedé­sekkel korlátozzák az öntözést, sok esetben bír­ságot kell fizetni az en­gedélyezett időn kívül történő öntözésért. Mindezek miatt a Mező- gazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium az alábbi tájékoztatást ad­ta ki: Az összes öntözhető terület az ország mezőgazdaságilag művelt területének mindösz- sze 6 százalékát teszi ki. A művelt terület 94 százalékán a száraz gazdálkodás körül­ményei között kell védekez­ni az időjárás negatív hatá­sai ellen. A gondosan beve­tett területek, a jól ápolt kul­túrák tanúskodnak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a mezőgazdaságban dolgozók az időjárás káros hatásainak mérséklésére nap mint nap tettek és tesznek. Erre a gon­dosságra utal az is, hogy ami­kor lehetett, késlekedés nél­kül megkezdték az öntözést. Hazánk 450 ezer hektár be­rendezett öntözhető területtel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az öntözési szezonban mintegy 3,5—4 hónap alatt ennyi terület öntözésére van lehetőség. A kapacitások tel­jes kihasználása mellett 100—110 ezer hektár terület öntözhető egy hónap alatt. Ezen túlmenően mintegy 60—70 ezer hektár ismételt öntözése lehetséges és szük­séges. Az öntözhető kultúrá­kat ugyanis általában 2—4 alkalommal látják el mester­séges úton csapadékkal. Az idei öntözési idény május II. dekádjában kezdődött és ezt követően bontakozott ki teljes körben az öntözés. A mai napig mintegy 80 ezer hektárt öntöztek meg a gaz­daságok. Több helyütt éjjel­nappal öntöznek olyan ütem­ben, ahogy azt a rendelkezé­sükre álló vízkészlet lehetővé teszi. A kevésbé korszerű be­rendezésekkel rendelkező üzemek is teljes erővel dol­goznak. Jói szervezték meg például a csak kézi erővel át­telepíthető berendezések üze­meltetését a Paksi Állami Gazdaságban. Nem csak a gépi berende­zésekkel felszerelt gazdasá­gok élnek' a lehetőségekkel. Baranya megye egyes gazda­ságaiban például saját ma­guk által összeállított csőve­zetéken — úgyszólván a ter­melőszövetkezeti tagság tel­jes munkaerejének igénybe vételével kiépített rendsze­ren — vezették az öntöző vi­zet a rendkívül értékes zöld­ségkultúrákra. A fentiek is bizonyítják, milyen hasznos és jelentős az öntözés által nyújtott le­hetőségek maradéktalan ki­használása. Természetesen az aszály ellen nemcsak ön­tözéssel, hanem számtalan más agrotechnikai eljárással is lehet és kell védekezni. Az egyes kultúrákban keletkező terméskieséseket más ágaza­tok többlethozamaival is pó­tolni lehet. Ezért szükséges a tarló- és másodvetések növe­lése, különösen az öntözhető zöldség- és takarmányter­mesztésben. A mezőgazdasá­gi nagyüzemekben minde­nütt nagy figyelmet fordíta­nak arra, hogy valamennyi olyan lehetőséget feltárjanak, ami lehetővé teszi a kedve­zőtlen időjárás okozta vesz­teségek pótlását. lentette, a Száév ma is a leg­nagyobb vállalat a megyében négy és fél ezres kollektívájá­val. Az építők ott voltak a a szabolcsi ipar megteremté­sénél, s emeltek olyan épüle­teket, amelyek a világ bár­melyik részén megállják he­lyüket. Az építőkre vár a fel­adat, hogy korszerű városo­kat építsenek, ennek ered­ménye Jósaváros elkészülte, melyért Hild-érmet kapott Nyíregyháza. A vállalat a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javításával, bérének ál­landó emelésével biztos meg­élhetést ad az itt elhelyez­kedőknek. A dolgozók tud­ják, hogy rájuk vár a megye beruházásainak igen nagy része. Büszkék rá, hogy el­ismeréssel szólnak a buda­pesti és külföldi építkezése­ken dolgozó munkásaikról, megfelelnek azoknak a hatá­rozatoknak, amelyek az épí­tőiparról szólnak. Az építőket köszöntötte Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára: — Megyénk dinamikus fejlődésében fontos szerepet töltött és tölt be építőipa­runk. A fejlődést hűen tük­rözi, hogy a III. ötéves terv­ben 12,5, a IV. ötéves tervben 25, az V. ötéves tervben már mintegy 30 milliárd forint ér­tékű beruházás valósult, il­letve valósul meg. Ebben az időszakban mintegy 47 ezer új ipari munkahely, 58 ezer lakás, 6100 óvodai hely, több egészségügyi, művelődési, kommunális létesítmény va­lósult meg. Hozzászólásában beszélt a következő 15 év lakásépítési terveiről, a kulturális beru­házásokról, a regionális és körzeti vízművek építéséről, amelyek a megyét szolgál­ják. Értékelte az építőipar­ban dolgozók helytállását, a termelés további iparosítását, a korszerű építési technológi­ák elterjedését. Az ünnepség befejezése­ként kitüntetések átadására került sor. Kiváló Munká­ért miniszteri kitüntetést ka­pott Tóth István művezető, Antal János őr, Tölgyesi Gá­bor főépítésvezető-helyettes, Balogh János kőműves, Bo­csa Józsejné osztályvezető, Kovács György kőműves, Alexa Sándor kőműves, To- masovszki Zsuzsanna és Ko­csis József szb-titkár. A Vállalat Kiváló Brigád­ja kitüntetéseket, a 25 éves törzsgárdatagságot jelképező aranygyűrűt, az alapító ta­gok tárgyjutalmát Kanda Pál, a vállalat igazgatója adta át, majd ajándékműsorral ked­veskedtek a vállalat dolgo­zóinak. Magyarország H XXXVI. évfolyam, 133. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. június 9., szombatul Libanon: izraeli harci gépek támadása

Next

/
Thumbnails
Contents