Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-06 / 130. szám

MA Mélyponttól a különdfjig (3. oldal) Olvasóink leveleiből (7. oldal) Tavaszi aszály É vtizede nem volt ilyen tavaszi aszály, mint amit az utóbbi napok hoztak. Szinte min­denütt ez a téma: a nagy melegtől még forróbb munkacsarnokokban, a nap perzselte földeken, az irodákban és a strando­kon egyaránt. Nincs a rádiónak, tele­víziónak egyetlen híradá­sa sem, amelyben ne esne szó a rendkívüli időjárás­ról. A szakembereknek azonban már nem is a pil­lanatnyi meleg okoz na­gyobb gondot, hanem a mezőgazdaságban várha­tó következmények. A me­gyei képviselőcsoport hét­fői ülésén Csengerben is többen beszéltek az időjá­rás okozta gondokról, sür­gették az öntözést, egy­mástól érdeklődtek a kép­viselők, miben tért el a helyzet Beregben, Nyír­ségben, Szatmárban. A mezőgazdasággal foglalko­zó képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a gaz­daságokban nem elég csu­pán megállapítani a gon­dokat. Célszerű már most azzal foglalkozni, mit le­het később tenni, ha még néhány napig nem jön az eső és esetleg nagymérték­ben károsodnak gyümöl­csöseink, zöldségkertésze­teink, kukorica- és gabo­natábláink. Legyen már most elgondolás, miként lehet már ellensúlyozni a hirtelen jött nagy meleg, a szárazság okozta káro­kat. Egyelőre azonban a leg­fontosabb az öntözés, mindenütt öntözni kelle­ne, ahol arra lehetőség nyílik. A megye nagyüze­meiben 22 ezer hektárt le­hetne öntözni jó feltéte­lekkel, de az öntöző kapa­citásnak negyedrészét sem használják ki — hallottuk a megyei tanácson. Ha­sonlóan nyilatkoztak a Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóságon is: a jelenlegi vízkészletek jó­val nagyobb terület rend­szeres öntözését tennék lehetővé. M ég nagyon kevés helyről érkezett hír, hogy éjszaka is működtetik a berendezése­ket, holott ez megsokszo­rozná az öntözés eredmé­nyességét. Nagy különb­ségek vannak az egyes te­rületek között is: különö­sen Szatmárban, Bereg­ben volna indokolt, hogy több működjön a most még kellően ki nem hasz­nált öntöző berendezések közül. Öntözni tehát kell, de a megállapítás maga ke­vés. Be kell kapcsolni a gépeket. M. S. A MAGYAR KORMÁNY ÁLLÁSFOGLALÁSA N E M! a tömegpusztító fegyverekre Válasz az ENSZ főtitkárának: egy átfogó leszerelési programra vonatkozóan A Magyar Népköztársaság kormánya az ENSZ főtitká­rának a tagállamokhoz inté­zett felkérésére részletesen összefoglalta egy hosszabb távra szóló átfogó leszerelé­si programmal kapcsolatos véleményét és javaslatait. Az állásfoglalás elsőként megál­lapítja, hogy az átfogó le­szerelési programnak az ál­lamok lehető legszélesebb körű egyetértésére kell épül­nie. Fontos követelmény, hogy a program pontosan tükröz­ze az adott időszakban a megoldásra leginkább érett és ezért elsőbbséget élvező konkrét feladatokat. Az állásfoglalás bevezető része a leszerelési tárgyalá­sok célját és általános alap­elveit rögzíti. Hangsúlyozza egyebek közt, hogy az álla­mok erőfeszítéseinek végcél­ja az általános és teljes le­szerelés. Ezt a célt fokozato­san, az intézkedések széles körére irányuló párhuzamos tárgyalások útján lehet és kell megközelíteni. Kiemeli azt a szoros kölcsönhatást, amely egyfelől a nemzetkö­zi feszültség enyhülése és az államok közötti bizalom erő­södése, másfelől a fegyverzet korlátozására és a tényleges leszerelésre törekvő erőfeszí­tések eredményessége között vitathatatlanul fennáll. „A fegyverkorlátozás, a leszerelés egyik fő célja a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása, ezen belül min­den egyes állam biztonságér­zetének növelése. Éppen ezért az átfogó program megvaló­sítása során, a leszerelési fo­lyamat egymást követő sza­kaszaiban egyetlen állam biz­tonsága sem károsodhat, s egyetlen állam sem juthat egyoldalú előnyökhöz más államok vagy államcsoportok rovására". Az ENSZ főtitkárához el­jutatott okmány a konkrét intézkedések ismertetésekor — a szocialista országok ed­digi közös állásfoglalásaival összhangban — abból indul ki, hogy a nemzetközi bizton­ságra, az emberiség fennma­(Folytatás a 4. oldalon) Nagy a szárazság a földeken. A rakamazi Győzelem Ter­melőszövetkezet földjein több száz szórófejből ömlik a víz a növényekre. A fontos munkára még a fogatosokat is igény­be veszik, hogy a cukorrépa, zöldbab, lucerna és a kerté­szeti növények megfelelő vízmennyiséget kapjanak a száraz napokon. (Elek Emil felv.) nyíregyháziak kezdeményezték Gazdaságosabb szállítások A mezőgazdasági termékek szervezettebb szállítása, a gépjárműparkok jobb ki­használása, az állás- és vesz­teségidők csökkentése volt a célja annak az országos mun- kaverseny-akciónak, melyet a nyíregyházi Volán brigád­jai hirdettek meg a tröszt szocialista brigádjai számá­ra. A felhívásra 15 Volán vál­lalat 137 szocialista kollektí­vájának közel ezer tagja je­lentette be részvételét. Vala­mennyien aktív részesei vol­tak a betakarítást követő szállítási teendőknek. Kedden, a Volán sóstói üdülőjében megrendezett eredményhirdetésen értékel­ték az akció tapasztalatait is. Elmondták — az elmúlt esz­tendő utolsó négy hónapjá­ban — tehát a verseny ide­je alatt az elszállított áruk mennyisége kivétel nélkül valamennyi vállalatnál emel­kedett. A versenyben győztes szekszárdi volánosok példá­ul csaknem 14 százalékkal fuvaroztak többet a korábbi­nál, s a második nyíregyhá­ziak is 12,2 százalékkal nö­velték az elszállított mező- gazdasági termékek meny­nyi ségét. A szocialista brigádok kö­zötti munkaversenyben a ll­es szekszárdi Volán „Volán” nevet viselő brigádja került ki győztesen. Negyvegimilliós megtakarítás Energiagazgálkodási munkaverseny Tíz éve folyik az energia­gazdálkodási munkaverseny a Tiszántúl nagy ipari üze­mei között. A kezdetben tíz vállalat energetikus kollektí­vája kapcsolódott a verseny­be, ma 33 vállalat vesz részt benne, közte hét nagy válla­lat Szabolcs-Szatmár megyé­ből. A versenyben résztvevők vállalták az energiaköltségek csökkentését, a felhasználás hatékonyságának növelését, valamint az energiatakaré­kosság kiterjesztését. A múlt évi verseny érté­kelésére a közelmúltban ke­rült sor Szolnokon, ahol Vas József, a debreceni körzeti energiafelügyelet vezetője is­mertette az elért eredménye­ket. Az értékelés szempontjai között szerepelt a villamos- és hőenergia-felhasználás alakulása a termelés függvé­nyében, továbbá a földgáz-, olaj- és szénfelhasználás is. A munkaversenyben a sza­bolcsi üzemek igen jól szere­peltek. Az első helyet a vá- sárosnaményi forgácslapgyár érte el, Molnár Lajos főener­getikus irányításával. A har­madik helyre került a Nyír­egyházi Közúti Építő Válla­lat, de mellette figyelemre méltó eredményt ért el az Alkaloida Vegyészeti Gyár, valamint a Taurus nyíregy­házi gyára. A tízéves verseny során a megtakarítás összege több mint 40 millió forint villamos energiából. A verseny során az Alkaloida két alkalommal első, kétszer a második, egy­szer pedig a negyedik helyen végzett. A Nyíregyházi Pa­pírgyár egyszer első és két­szer negyedik helyezést ért el, míg a gumigyár energe­tikus kollektívája kétszer a harmadik helyezést szerezte meg. A múlt évi verseny első öt helyezettje elismerő okle­velet és jutalmat kapott a Nehézipari Minisztérium Or­szágos Energiagazdálkodási Hatóságától. A Balkányi Állami Gazdaság gépműhelyében hat NDK fel a nagy nyári munkára, az aratásra. (E. E. felv.) 512-es kombájnt készítenek Átadás előtt, átadás után líttöritábor, kollégium, útfelújítás Több, nagy értékű mun­kával végeztek a közelmúlt­ban, vagy végeznek hamaro­san a Szabolcs-Szatmár me­gyei Építő és Szerelő Válla­lat dolgozói. Egy héten belül készen lesznek a 9 millió fo­rintot érő 28 új lakással, és ugyancsak az átadás előtt áll a sóstói úttörőtábor is. A gyerekek nyári pihenését szolgáló friss létesítmény mintegy 10 millió forintért épül fel. Az ÉPSZER munkáinak je­lentős részét teszik ki azok, melyek az iskolahelyzet javí­tását segítik. Egy hete adták át a kisvárdai szakmunkás- képző iskola új tanműhelyét és elkészültek a nyíregyházi ka­tonai kollégiummal is. A ta­név megkezdéséig újabb lé­tesítményeket szándékoznak tető alá hozni. így befejezik a 110-es számú szakmunkás- képző intézet kétszáz diák el­helyezésére alkalmas kollé­giumának építkezéseit, elké­szül a konyha és az étterem is, a szakmai képzés céljait pedig az új tanműhely fel­húzásával támogatják. Vásá- rosnaményban egy 12 tanter­mes iskola munkálataival ké­szülnek el a tanév megkez­déséig. Az egyenként tízmilliókat érő beruházások mellett lát­szólag eltörpülnek a Tanácsi Építőipari Vállalat munkái, de azok az útfelújítások, la­kásrekonstrukciók melyek te­vékenységük zömét alkotják, nem elhanyagolhatók. Kis­várdán például 8000 négyzet- méter új útburkolatot készí­tenek, amivel a Kinizsi, a Vasút és a Geyzler Eta ut­cák közlekedését teszik job­bá. Ezzel a munkával június 9-ig készülnek el. Utakat hoznak rendbe Ajakon, Nyírpazonyban, Zá­honyban pedig egy ötmillió forintot érő parkoló munká­latait fejezik be még ebben a hónapban. A nagy író, Mó­ricz Zsigmond tiszacsécsei szülőházához zarándoklók helyzetét a már elkészült par­koló és a felújított útbur­kolat teszi jobbá. Nyíregyházán a Malom-ker­ti lakótelep csatornázásán dolgoznak, ezzel szintén na­pokon belül készen lesznek. A Szántó Kovács János utca teljes újjátépítésére már megtették az előkészületeket és július 15-ig itt is végeznek. Június 30-ig fejezik be a Kun Béla utca északi olda­lán az új járda építését, a dé­li oldalon ugyanerre az év második felében kerítenek sort. Űj szárny építését kezdték meg a Sóstói úti kórház tbc- pavilonjában: a tél folyamán viszont belső átalakításokat eszközölnek ugyanitt. A nyá­ri szünidőt a 4. számú iskola külső felújítására fordítják, a konzervgyárban pedig szi­vattyúházat építenek a tavaly létesített víztároló medence kiegészítéseként. Magyarország ^XXXVLévfolyaiml30. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. június 6., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents