Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-05 / 129. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 5. TELEX Kommentár Panoráma — Pekingről A SZOVJET TELEVÍZIÓ immár világszerte ismert és számon tartott külpolitikai műsora, a Panoráma keretében Alekszandr Bovin, a neves kommentátor megerősítette: valóban folynak bizonyos előkészületek arra, hogy diplomáciai úton megpróbálják meghatározni az esetleg sorra kerülő szovjet—kínai tárgyalások színhelyét, időpontját és napirendjét. Természetes, hogy ez a közlés nemcsak a Szovjetunió tágas határain belül, hanem azokon kívül is általános figyelmet keltett: Arra a jogos kérdésre, hogy ezek után menynyire valószínű ilyen tárgyalások létrejötte és eredményes lefolytatása, voltaképpen már maga Bovin megválaszolt. Emlékeztetett rá: a Szovjetunión eddig sem múlott és a jövőben sem múlik az, hogy a két nagy ország között megpróbálják enyhíteni a feszültséget, normalizálni a kapcsolatokat. Minden attól függ, mennyire komoly a pekingi szándék — és ez a megállapítás egyaránt vonatkozik a megbeszélések tényére és azok esetleges eredményeire. Sajnos, fennáll egy olyan lehetőség, hogy Kína pusztán — bel- és külpolitikai meggondolásokból, esetleg éppen a világ éberségének elaltatá- sa céljából — afféle taktikai manőverbe kezdett, amelynek nincsenek igazán konstruktív vonatkozásai. Ha azonban kiderülne, hogy Peking legalább valamelyest levonta a következtetéseket korunk realitásaiból, moszkvai részről a jövőben sem lenne akadálya annak, hogy a két fél képviselői tárgyaló- asztalhoz üljenek. A SZOVJET ÁLLÁSPONT ebben a nagyon komoly ügyben kristálytiszta. Ezt a hazánk által m'aradéktalanul osztott álláspontot ismételte meg a Leonyid Brezsnyev látogatása nyomán kiadott közös nyilatkozat. A dokumentum elítéli Kína politikáját, különös tekintettel a vietnami nép ellen elkövetett agresszióra, de kijelenti: „A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, kifejezve elvi álláspontját Kína jelenlegi külpolitikájáról, egyúttal megerősíti azt is, hogy barátságra törekszik a kínai néppel, kész a békés egymás mellett élés elvei alapján normális államközi viszonyt fenntartani a Kínai Népköztársasággal.” Harmat Endre DAMASZKUSZ Hafez Asszad Szíriái és Hasszán Al-Bakr iraki elnök június 19-én Bagdadban találkozik, hogy megvitassa a két ország egyesítését. A találkozó végeztével a két államfő Szíria és Irak alkotmányos egységét rögzítő okmányt ír alá — jelentette be hétfőn Abdel Halim Khad- dam szíriai miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter. A bejelentést megelőzően Khad- dam Szíria fővárosában Tarik Azizzal, az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának tagjával. Ál-Bahkr elnök kü- lönmegbbízottjával tárgyalt. COLOMBO Colombóban hétfőn megkezdődött az el nem kötelezett országok koordinációs irodájának ülése. A nagyköveti szintű találkozó feladata az, hogy előkészítse az el nem kötelezett mozgalom 88 tagállama külügyminisztereinek két nap múlva, ugyanitt kezdődő konferenciáját. A külügyminiszterek azért ü/nek össze, hogy ajánlásokat és néhány dokumentumot dolgozzanak ki az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek szeptemberben Havannában megtartandó VI. konferenciájára. Kambodzsa képviselőjeként a Kambodzsai Népi Köztársaság delegációja érkezett a konferenciára. Véget ért a Portugál Kommunista Párt IX. kongresszusa Vasárnap délben a Lisszabon melletti Barreiroban véget ért a Portugál Kommunista Párt IX. kongresszusa. A szombat éjszakai ülésen — a párttagság . által javasolt változtatásokkal — a kongresszus határozatává emelték a több, mint egy hónappal ezelőtt nyilvánoságra hozott téziseket. A vasárnap délelőtt tartott zárt ülésen megválasztották a párt új központi bizottságát. Az egyhangú szavazás eredményeként a régi központi bizottság minden tagját újból megválasztották és a kongresszus határozatának megfelelően 18 új KB-tagot és 18 új póttagot .választottak. Az új központi bizottság megtartotta első ülését és ezen egyhangúlag újból Alvaro Cunhalt választották meg a párt főtitkárává. ÚJ ERŐMÜVEK NÉLKÜL Négymillió kilowatt többlet Energiahíd Berlintől Ulánbá torig. A szibériai energetikai rendszer irányítópultja. (Fotó ; APN—KS) Abban a sokoldalú megállapodásban, amelyet a villamosenergetika területén a szocialista országok az idén megkötöttek, szerepel egy szám: 1337 ezer kilowatt. Pótlólag ennyi elektromos kapacitáshoz jut Bulgária, Magyarország, az NDK. Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia anélkül, hogy erőmüvet építene. Ezt a többletet az úgynevezett rendszerközi effektus teremti meg. Amikor az európai szocialista országokban bekövetkezik az energiarendszerek esti csúcsterhelése (bekapcsolják a világítást, a tv-készü- lékeket és az elektromos háztartási eszközöket) a Szovjetunióban már éjszaka van. csökken az áramfogyasztás. Következésképpen a szovjet erőművek kapacitás-feleslege átadható az együttműködő partnereknek. Amikor a Szovjetunióba elérkezik a csúcsfogyasztás ideje, akkor viszont a villamos energia ellenkező irányban áramlik. Még az egymáshoz viszonylag közelfekvő szocialista országokban is ingadozik a napi, a havi és az évi terhelés- maxiumok ideje. A nemrég megkötött sokoldalú megállapodásban a KGST-tagállamok egyesített energiarendszerében lévő kapacitástartalékok kihasználásáról van szó. A megállapodás megvalósításának technikai bázisa a Vinnyicát Albertirsával összekötő 750 kilovoltos nagyfeszültségű áramvezeték, amelyet az év elején helyeztek üzembe. Ennek a pártját ritkító fővezetéknek nem ez az egyedüli előnye: a Szovjetunióból ezen a vezetéken fogják lebonyolítani a tervbe vett vil- lamosenergia-szállításokat a testvéri országokba. Az első szupernagy feszültségű energiahíd 30Ó millió kilowatt együttes kapacitású lesz és Berlintől Ulánbátorig terjed. Ilyen óriási nagyságrendű egyesülés lényegesen megnöveli az energia-megtakarítás lehetőségeit. Minél nagyobbak ugyanis az energiablokkok, annál hatékonyabb a tüzelőanyag-felhasználás, annál gazdaságosabb a fém- és anyagfelhasználás, annál ésszerűbben lehet felhasználni a munkaerőt. A KGST Villamosenergetikai Állandó Bizottsága kidolgozta a tagállamok egyesített energiarendszerei távlati fejlesztésének sémáját az 1990-ig terjedő időszakra. Előirányozták további két szupernagy feszültségű, 750 kilovoltos vezeték építését. Az egyik útvonala a dél-ukrajnai atomerőműtől Románián keresztül Dobruzsába, a másiké pedig a nyugat-ukrajnai atomerőműtől Lengyel- országba vezet. Előzetes számítások szerint 1990-ben ezek a 750 kilovoltos vezetékek együttvéve több mint 4 millió kilowatt kapacitás megtakarítását teszik majd lehetővé. Vagyis a KGST-tagállamok új erőművek építése nélkül további mintegy 4 millió kilowatt elektromos kapacitáshoz jutnak. Alekszandr Kovalkin, a KGST Villamosenergetikai Állandó Bizottsága szovjet tagozatának titkára Környezetünk védelmében Június 5: környezetvédelmi világnap. Ebből az alkalomból közöljük az alábbi írást. környezetre jellemző az örök változás, amihez az ember alkalmazkodik. Ha a környezet változásai és a szervezet visszahatása dinamikus egyensúlyban van, akkor az ember egészséges. Előfordulhat, hogy a környezet változása olyan nagyméretű, hogy a szervezet és a | környezet közti egyensúlyi állapot megbomlik, akkor fellép a betegség. Az utóbbi időkben az emberiség hátrányára megváltozott környezet ellensúlyozására fejlődik a környezet- és a természet- védelem. Egy ilyen cikkben nem foglalkozhatunk részletesen a környezetvédelem sok-sok feladatával, de pár lényeges dolgot emel- I jünk ki, melyeket közvetlen környezetünkben megvalósíthatunk, vagy tehetünk a megvalósulás érdekében. Nyíregyháza nagy ütemű növekedése nemcsak a lakosságszám, hanem a terület növekedését is magával hozta. A Jósavá- rosban például a korábbi gyümölcsösök, szántóföldek helyének egy részét aszfalt- { beton-kőfelszínek foglalták el, melyek tárolják a hőt. Ennek ellenére nagyon okosan terveztek, mert kihagytak területeket I parkoknak, zöldterületnek, hogy a káros hatásokat ellensúlyozzák. Persze ezek a területek 4—5 hektárnál kisebbek, így csak I a legszűkebb környezetükben fejtenek ki i helyi, illetve mikroklimatikus hatást és főleg csak a bennük sétálók, üldögélők számára jelentenek klimatikus előnyt. Érté- l kük is inkább pszichikai, esztétikai jelle- í gű. A parkok minden négyzetméterének | fenntartása sokba kerül. A nyári virágok- I kai beültetett parkfelület egy-egy négyzet- méterére több tíz forintot fordítanak. Az 1 egyszerű pázsit létesítése is drága. 1978. I telén például földlabdával több éves fákat ültettek el. Egy-egy kis fa ára 80—90 fo- ! rint. Tavasszal kilombosodtak azok, amelyeket nem cibáltak, nem rángattak a környék fenegyerekei. Több helyen kihagyták ! a betonutak között a fák helyét, de nem ültettek oda fát még 1979-ben sem. Az Ungvár-sétány például a széliránnyal párhuzamos, így szélfolyosós. Az ilyen utcákat, tereket mindig erősebben kellene fásítani, hogy a fák megakadályozzák a szél- sebesség kialakulását. A fejlődés formálja a gyerekek igényeit is. Megvan a törekvés arra, hogy a háztömbök között létesített játszóterek felszerelését a modern követelményeknek megfelelően elégítsék ki. Birtokba is vették ezeket a gyerekek, de a sétányokat, a padokat is. A járdák mellett, az épületek és az úttest között füvesítettek. Nagyon szeretnénk a parkot, ahol kora tavasztól késő őszig kellemes környezetben virágok, bokrok között lölthetnénk a délutánokat, a va- ! sárnapokat. Ügy érzem, hogy sokat tesznek a környezetünkért, a zöldövezet kiala- | kításáért az illetékesek, de a védelméért — í velünk együtt — annál kevesebbet. A körülkerített, lesalakozott vagy lebeto- ' nozott játszótereken sokszor alig vannak gyerekek, de ezek mellett (a füves parkokban) annál többen labdáznak, futkosnak. A frissen bevetett füves területei! alig --tud j (sok helyen nem is tud) győzedelmeskedni j a fű, mert hiába van közel egymáshoz a | lépcsőzet, a gyerekkocsi-letoló hiába van ; betonból kiképezve, nem azon, hanem a [ mellette lévő bevetett talajon járnak, ke- ! rékpároznak, tolják a kocsit. Az Eperjes i utcán megépített nagy parkírozónak az orvosi rendelő felé eső végén 5—10 fokos lejtésen nem tud kinőni a fű, mert az Eperjes I utcai 10 emeletes ház felé eső területről I nem a lépcsőn, hanem keresztben, — a pár ( méteres közelséget előnybe helyezve — a füvön járnak. A Korányi-köz felé nincs út i a parkírozóból, a füves rész után járda következik, mégis gépkocsik, teherautók mély nyomait látni a fűben. A Korányi Frigyes utcát az Öszőlő utcával gépkocsik számára | a Garibaldi és az Eperjes utcák kötik öszr sze. Sokan mégis az Ungvár-sétányon keresztül vezetik a járművüket. Az Ungvár- sétányon 3000 tőből szegélysövényt létesítettek az ősszel. Tavaszra a fele sem maradt meg — kitaposták, letördelték. Az Etelköz utcai ABC-üzlet előtt az árut odaszállító járművek soha nem kerülik ki a bevetett területet, pedig van betonozott hely be- és kiállásra. Nagyon sokan a füves parkokon olyan természetesen mennek keresztül, mintha a legszabályosabb, legtörvényesebb dolgot művelnék. A cigarettázó ember úgy dobja el az üres dobozt, mintha a szemétgyűjtő kilométerekre lenne tőle. Alig várjuk, hogy a fák nőjenek, hiszen az életünk elképzelhetetlen, elviselhetetlen élő fa nélkül. Egyesek gyakran mégis derékba törik a több éves kisfákat a posta, a szabadtéri színpad környékén. Évente nagyon sok fát ültetnek és pótolják amit a rongálok kitördelnek, nagyon sok ezer forint kárt okozva. Egy fa csak 8—10 éves korától lesz környezeti tényező, akkor lesz számottevő az oxigéntermelése. Éppen ezért előnevelés után ültetik ki a fákat. De vajon ennek dacára megérik-e a tízéves kort? Az emberiség olyan állapotokhoz közeledik, amikor már több oxigént fog fogyasztani, mint amennyit a zöld növényzet termelni képes. Sajnos mégis sokszor meggondolatlanul irtják a fákat, hogy helyet adjanak a különböző létesítményeknek. Egy 100 éves bükk például levélfelületének oxigéntermelésével nagyon sok ember oxi- génszükségletét fedezi. Ha ilyen fát kivágnak, azt csak 2000 fiatal fa pótolja! Nagy öröm számunkra, hogy van erdőnk, mely adja az oxigéndús, tiszta, csíramentes levegőt. Adja a csendet, a napfény és az árnyék egyensúlyát, a jótékony szélmozgást, a szép látványt. De milyen szomorú látvány, amikor letört virágos gallyakkal, ősszel a sárga, barna, piros színű leveles ágakkal térnek haza a „természetkedvelő” kirándulók! Felbecsülhetetlen az az érték, amit egy-egy hét végén az erdő tördelésével elpusztítanak. A gyönyörű Sóstó és a park felüdít mindnyájunkat, 'de sajnos egyes kirándulók papírhulladék, üvegek, dobozok sokaságával szórják tele sokszor még a vizet is. Nagyon sok helyen tapasztalható a közömbösség, a környezetvédelem elhanyagolása. A Tünde utcán a Volán leendő helyét készítik: a homokdombot elhordják és mások teherautószámra hordják oda a szemetet. A Palánta utca árkait sokan szemét- tárolónak használják. A városból kivezető utak mellett sok helyen tapasztalhatjuk, hogy a lakásokban vagy az udvarokon nem kívánatos hulladékot oda viszik: a papír- és műanyagzacskók, textíliák, rothadó szer- vesanyag-hulladék undorító látvány és az orrfacsaró bűz forrása. Sajnálatos, hogy legtöbbször még a kijelölt helyeken is rendezetlen a hulladék elhelyezése, ezért kezelést, semlegesítést és fertőtlenítést sem kapnak. A szemetelést a hatóságok mintha bocsánatos bűnnek tekintenék. Meg kellene büntetni azokat, akik rossz helyre rakják le a hulladékaikat. Az ember egyrészt szereti, másrészt pusztítja a kertet, ősszel, tavasszal, fellángolnak a tüzek az egész városban, különösen a kertekben. Hiába várnák éhesen a kerti talajok mikrofaunái-flórái a szerves hulladéktömeget, hogy belőlük humuszt készítsenek — nincs, mert elégetnek mindent, ami élő és pompás vegetáció volt. Füstöt pipálnak a kertek. És ezután a szerves trágyáért kutatnak az emberek, amiből soha nincs elég ... indnyájunkban megvan a természeti I ^ I elemekhez való kötődés. Az ökológiai UU egyensúly megteremtéséhez ezt kell értékesíteni. Nagyon sok emeletes és földszintes ház mellett a kiskert vagy konyha- j kert a városi kőkörnyezetben pihenő, üldögélő hely is. A kertet szeretni kell és be kell vinni a házba is. Minikertet mindenki létesíthet. Ablakok, teraszok, erkélyrácsok nagyon kedvelt, szép színfoltjai a virágládák. A petúnia, a fuxia, a, gumósbegónia, a muskátli nagyon hálás növényei ezeknek a ládáknak. A környezet emberi, hiszen nem lehet ember nélkül elképzelni, de a normális használat mellett az ember megrontja és lerombolja környezetét, amely védelemre szorul az ember rontásaival szemben. A környezet védelme az összes életformák és az ember védelme is. Meg kell értenie mindenkinek, hogy ha romboljuk a környezetet, az élet alapjait csökkentjük. Meg kell szerettetni mindennapi környezetünket. Tegyük azt szebbé, fásítsunk és védjük meg a rongálóktól. Az óvodában, vagy az általános iskolában és a szakközépiskolában minden gyermek, megismerkedik a környezetének élőlényeivel, a növényekkel, állatokkal, emberekkel és ezek kölcsönhatásaival. Meg kell tanulnia a gyermeknek, felnőttnek egyaránt, hogy a létét fenntartó környezetben mozog, él és ehhez méltóan kell viselkednünk. A környezetvédelemre nevelés társadal- I mi igény, a nép egészséges alapja. Az iskö- j lai oktatásban, de az iskolán kívül is meg kell szervezni a környezetvédelmi oktatás^ felvilágosítást, mert az élet igényli a környezetvédelmi kulturáltságunk növelését. Dr. Molnár Antal főiskolai docens
