Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 5. TELEX Kommentár Panoráma — Pekingről A SZOVJET TELEVÍZIÓ immár világszerte ismert és számon tartott külpolitikai műsora, a Panoráma kereté­ben Alekszandr Bovin, a ne­ves kommentátor megerősí­tette: valóban folynak bizo­nyos előkészületek arra, hogy diplomáciai úton megpróbál­ják meghatározni az esetleg sorra kerülő szovjet—kínai tárgyalások színhelyét, idő­pontját és napirendjét. Ter­mészetes, hogy ez a közlés nemcsak a Szovjetunió tágas határain belül, hanem azo­kon kívül is általános figyel­met keltett: Arra a jogos kér­désre, hogy ezek után meny­nyire valószínű ilyen tárgya­lások létrejötte és eredmé­nyes lefolytatása, voltakép­pen már maga Bovin megvá­laszolt. Emlékeztetett rá: a Szov­jetunión eddig sem múlott és a jövőben sem múlik az, hogy a két nagy ország között meg­próbálják enyhíteni a feszült­séget, normalizálni a kapcso­latokat. Minden attól függ, mennyire komoly a pekingi szándék — és ez a megálla­pítás egyaránt vonatkozik a megbeszélések tényére és azok esetleges eredményeire. Sajnos, fennáll egy olyan lehetőség, hogy Kína pusztán — bel- és külpolitikai meg­gondolásokból, esetleg éppen a világ éberségének elaltatá- sa céljából — afféle taktikai manőverbe kezdett, amely­nek nincsenek igazán konst­ruktív vonatkozásai. Ha azonban kiderülne, hogy Pe­king legalább valamelyest levonta a következtetéseket korunk realitásaiból, moszk­vai részről a jövőben sem lenne akadálya annak, hogy a két fél képviselői tárgyaló- asztalhoz üljenek. A SZOVJET ÁLLÁSPONT ebben a nagyon komoly ügy­ben kristálytiszta. Ezt a ha­zánk által m'aradéktalanul osztott álláspontot ismételte meg a Leonyid Brezsnyev lá­togatása nyomán kiadott kö­zös nyilatkozat. A dokumen­tum elítéli Kína politikáját, különös tekintettel a vietna­mi nép ellen elkövetett ag­resszióra, de kijelenti: „A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, kifejezve elvi ál­láspontját Kína jelenlegi kül­politikájáról, egyúttal meg­erősíti azt is, hogy barátság­ra törekszik a kínai néppel, kész a békés egymás mellett élés elvei alapján normális államközi viszonyt fenntarta­ni a Kínai Népköztársaság­gal.” Harmat Endre DAMASZKUSZ Hafez Asszad Szíriái és Hasszán Al-Bakr iraki elnök június 19-én Bagdadban ta­lálkozik, hogy megvitassa a két ország egyesítését. A ta­lálkozó végeztével a két ál­lamfő Szíria és Irak alkot­mányos egységét rögzítő ok­mányt ír alá — jelentette be hétfőn Abdel Halim Khad- dam szíriai miniszterelnök­helyettes, külügyminiszter. A bejelentést megelőzően Khad- dam Szíria fővárosában Tarik Azizzal, az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának tagjával. Ál-Bahkr elnök kü- lönmegbbízottjával tárgyalt. COLOMBO Colombóban hétfőn meg­kezdődött az el nem kötele­zett országok koordinációs irodájának ülése. A nagykö­veti szintű találkozó feladata az, hogy előkészítse az el nem kötelezett mozgalom 88 tag­állama külügyminisztereinek két nap múlva, ugyanitt kez­dődő konferenciáját. A kül­ügyminiszterek azért ü/nek össze, hogy ajánlásokat és néhány dokumentumot dol­gozzanak ki az el nem köte­lezett országok állam- és kor­mányfőinek szeptemberben Havannában megtartandó VI. konferenciájára. Kambodzsa képviselőjeként a Kambod­zsai Népi Köztársaság dele­gációja érkezett a konferen­ciára. Véget ért a Portugál Kommunista Párt IX. kongresszusa Vasárnap délben a Lissza­bon melletti Barreiroban vé­get ért a Portugál Kommu­nista Párt IX. kongresszusa. A szombat éjszakai ülésen — a párttagság . által javasolt változtatásokkal — a kong­resszus határozatává emelték a több, mint egy hónappal ezelőtt nyilvánoságra hozott téziseket. A vasárnap dél­előtt tartott zárt ülésen meg­választották a párt új köz­ponti bizottságát. Az egyhan­gú szavazás eredményeként a régi központi bizottság min­den tagját újból megválasz­tották és a kongresszus hatá­rozatának megfelelően 18 új KB-tagot és 18 új póttagot .választottak. Az új központi bizottság megtartotta első ülését és ezen egyhangúlag újból Al­varo Cunhalt választották meg a párt főtitkárává. ÚJ ERŐMÜVEK NÉLKÜL Négymillió kilowatt többlet Energiahíd Berlintől Ulánbá torig. A szibériai energetikai rendszer irányítópultja. (Fotó ; APN—KS) Abban a sokoldalú meg­állapodásban, amelyet a vil­lamosenergetika területén a szocialista országok az idén megkötöttek, szerepel egy szám: 1337 ezer kilo­watt. Pótlólag ennyi elektro­mos kapacitáshoz jut Bul­gária, Magyarország, az NDK. Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlová­kia anélkül, hogy erőmü­vet építene. Ezt a többletet az úgynevezett rendszerközi effektus teremti meg. Amikor az európai szocia­lista országokban bekövetke­zik az energiarendszerek es­ti csúcsterhelése (bekapcsol­ják a világítást, a tv-készü- lékeket és az elektromos ház­tartási eszközöket) a Szov­jetunióban már éjszaka van. csökken az áramfogyasztás. Következésképpen a szovjet erőművek kapacitás-felesle­ge átadható az együttműkö­dő partnereknek. Amikor a Szovjetunióba elérkezik a csúcsfogyasztás ideje, akkor viszont a villamos energia el­lenkező irányban áramlik. Még az egymáshoz viszony­lag közelfekvő szocialista or­szágokban is ingadozik a na­pi, a havi és az évi terhelés- maxiumok ideje. A nemrég megkötött sok­oldalú megállapodásban a KGST-tagállamok egyesített energiarendszerében lévő kapacitástartalékok kihasz­nálásáról van szó. A megál­lapodás megvalósításának technikai bázisa a Vinnyicát Albertirsával összekötő 750 kilovoltos nagyfeszültségű áramvezeték, amelyet az év elején helyeztek üzembe. Ennek a pártját ritkító fő­vezetéknek nem ez az egye­düli előnye: a Szovjetunióból ezen a vezetéken fogják le­bonyolítani a tervbe vett vil- lamosenergia-szállításokat a testvéri országokba. Az első szupernagy feszültségű ener­giahíd 30Ó millió kilowatt együttes kapacitású lesz és Berlintől Ulánbátorig ter­jed. Ilyen óriási nagyságrendű egyesülés lényegesen meg­növeli az energia-megtakarí­tás lehetőségeit. Minél na­gyobbak ugyanis az energia­blokkok, annál hatékonyabb a tüzelőanyag-felhasználás, annál gazdaságosabb a fém- és anyagfelhasználás, annál ésszerűbben lehet felhasznál­ni a munkaerőt. A KGST Villamosenergeti­kai Állandó Bizottsága kidol­gozta a tagállamok egyesített energiarendszerei távlati fejlesztésének sémáját az 1990-ig terjedő időszakra. Előirányozták további két szupernagy feszültségű, 750 kilovoltos vezeték építését. Az egyik útvonala a dél-uk­rajnai atomerőműtől Romá­nián keresztül Dobruzsába, a másiké pedig a nyugat-ukraj­nai atomerőműtől Lengyel- országba vezet. Előzetes szá­mítások szerint 1990-ben ezek a 750 kilovoltos vezetékek együttvéve több mint 4 mil­lió kilowatt kapacitás meg­takarítását teszik majd lehe­tővé. Vagyis a KGST-tagál­lamok új erőművek építése nélkül további mintegy 4 millió kilowatt elektromos kapacitáshoz jutnak. Alekszandr Kovalkin, a KGST Villamosenergetikai Állandó Bizottsága szovjet tagozatának titkára Környezetünk védelmében Június 5: környezetvédelmi világ­nap. Ebből az alkalomból közöljük az alábbi írást. környezetre jellemző az örök válto­zás, amihez az ember alkalmazko­dik. Ha a környezet változásai és a szervezet visszahatása dinamikus egyen­súlyban van, akkor az ember egészséges. Előfordulhat, hogy a környezet változása olyan nagyméretű, hogy a szervezet és a | környezet közti egyensúlyi állapot meg­bomlik, akkor fellép a betegség. Az utóbbi időkben az emberiség hátrá­nyára megváltozott környezet ellensúlyozá­sára fejlődik a környezet- és a természet- védelem. Egy ilyen cikkben nem foglalkozhatunk részletesen a környezetvédelem sok-sok feladatával, de pár lényeges dolgot emel- I jünk ki, melyeket közvetlen környezetünk­ben megvalósíthatunk, vagy tehetünk a megvalósulás érdekében. Nyíregyháza nagy ütemű növekedése nemcsak a lakosságszám, hanem a terület növekedését is magával hozta. A Jósavá- rosban például a korábbi gyümölcsösök, szántóföldek helyének egy részét aszfalt- { beton-kőfelszínek foglalták el, melyek tá­rolják a hőt. Ennek ellenére nagyon oko­san terveztek, mert kihagytak területeket I parkoknak, zöldterületnek, hogy a káros hatásokat ellensúlyozzák. Persze ezek a te­rületek 4—5 hektárnál kisebbek, így csak I a legszűkebb környezetükben fejtenek ki i helyi, illetve mikroklimatikus hatást és fő­leg csak a bennük sétálók, üldögélők szá­mára jelentenek klimatikus előnyt. Érté- l kük is inkább pszichikai, esztétikai jelle- í gű. A parkok minden négyzetméterének | fenntartása sokba kerül. A nyári virágok- I kai beültetett parkfelület egy-egy négyzet- méterére több tíz forintot fordítanak. Az 1 egyszerű pázsit létesítése is drága. 1978. I telén például földlabdával több éves fákat ültettek el. Egy-egy kis fa ára 80—90 fo- ! rint. Tavasszal kilombosodtak azok, ame­lyeket nem cibáltak, nem rángattak a kör­nyék fenegyerekei. Több helyen kihagyták ! a betonutak között a fák helyét, de nem ültettek oda fát még 1979-ben sem. Az Ungvár-sétány például a széliránnyal pár­huzamos, így szélfolyosós. Az ilyen utcá­kat, tereket mindig erősebben kellene fá­sítani, hogy a fák megakadályozzák a szél- sebesség kialakulását. A fejlődés formálja a gyerekek igényeit is. Megvan a törekvés arra, hogy a ház­tömbök között létesített játszóterek felsze­relését a modern követelményeknek meg­felelően elégítsék ki. Birtokba is vették ezeket a gyerekek, de a sétányokat, a pa­dokat is. A járdák mellett, az épületek és az úttest között füvesítettek. Nagyon sze­retnénk a parkot, ahol kora tavasztól késő őszig kellemes környezetben virágok, bok­rok között lölthetnénk a délutánokat, a va- ! sárnapokat. Ügy érzem, hogy sokat tesz­nek a környezetünkért, a zöldövezet kiala- | kításáért az illetékesek, de a védelméért — í velünk együtt — annál kevesebbet. A körülkerített, lesalakozott vagy lebeto- ' nozott játszótereken sokszor alig vannak gyerekek, de ezek mellett (a füves parkok­ban) annál többen labdáznak, futkosnak. A frissen bevetett füves területei! alig --tud j (sok helyen nem is tud) győzedelmeskedni j a fű, mert hiába van közel egymáshoz a | lépcsőzet, a gyerekkocsi-letoló hiába van ; betonból kiképezve, nem azon, hanem a [ mellette lévő bevetett talajon járnak, ke- ! rékpároznak, tolják a kocsit. Az Eperjes i utcán megépített nagy parkírozónak az or­vosi rendelő felé eső végén 5—10 fokos lej­tésen nem tud kinőni a fű, mert az Eperjes I utcai 10 emeletes ház felé eső területről I nem a lépcsőn, hanem keresztben, — a pár ( méteres közelséget előnybe helyezve — a füvön járnak. A Korányi-köz felé nincs út i a parkírozóból, a füves rész után járda kö­vetkezik, mégis gépkocsik, teherautók mély nyomait látni a fűben. A Korányi Frigyes utcát az Öszőlő utcával gépkocsik számára | a Garibaldi és az Eperjes utcák kötik öszr sze. Sokan mégis az Ungvár-sétányon ke­resztül vezetik a járművüket. Az Ungvár- sétányon 3000 tőből szegélysövényt létesí­tettek az ősszel. Tavaszra a fele sem ma­radt meg — kitaposták, letördelték. Az Etelköz utcai ABC-üzlet előtt az árut oda­szállító járművek soha nem kerülik ki a bevetett területet, pedig van betonozott hely be- és kiállásra. Nagyon sokan a fü­ves parkokon olyan természetesen mennek keresztül, mintha a legszabályosabb, leg­törvényesebb dolgot művelnék. A cigaret­tázó ember úgy dobja el az üres dobozt, mintha a szemétgyűjtő kilométerekre len­ne tőle. Alig várjuk, hogy a fák nőjenek, hiszen az életünk elképzelhetetlen, elviselhetetlen élő fa nélkül. Egyesek gyakran mégis de­rékba törik a több éves kisfákat a posta, a szabadtéri színpad környékén. Évente na­gyon sok fát ültetnek és pótolják amit a rongálok kitördelnek, nagyon sok ezer fo­rint kárt okozva. Egy fa csak 8—10 éves korától lesz környezeti tényező, akkor lesz számottevő az oxigéntermelése. Éppen ezért előnevelés után ültetik ki a fákat. De vajon ennek dacára megérik-e a tízéves kort? Az emberiség olyan állapotokhoz közele­dik, amikor már több oxigént fog fogyasz­tani, mint amennyit a zöld növényzet ter­melni képes. Sajnos mégis sokszor meg­gondolatlanul irtják a fákat, hogy helyet adjanak a különböző létesítményeknek. Egy 100 éves bükk például levélfelületének oxigéntermelésével nagyon sok ember oxi- génszükségletét fedezi. Ha ilyen fát kivág­nak, azt csak 2000 fiatal fa pótolja! Nagy öröm számunkra, hogy van erdőnk, mely adja az oxigéndús, tiszta, csíramen­tes levegőt. Adja a csendet, a napfény és az árnyék egyensúlyát, a jótékony szélmoz­gást, a szép látványt. De milyen szomorú látvány, amikor letört virágos gallyakkal, ősszel a sárga, barna, piros színű leveles ágakkal térnek haza a „természetkedvelő” kirándulók! Felbecsülhetetlen az az érték, amit egy-egy hét végén az erdő tördelésé­vel elpusztítanak. A gyönyörű Sóstó és a park felüdít mindnyájunkat, 'de sajnos egyes kirándulók papírhulladék, üvegek, dobozok sokaságával szórják tele sokszor még a vizet is. Nagyon sok helyen tapasztalható a kö­zömbösség, a környezetvédelem elhanyago­lása. A Tünde utcán a Volán leendő helyét készítik: a homokdombot elhordják és má­sok teherautószámra hordják oda a szeme­tet. A Palánta utca árkait sokan szemét- tárolónak használják. A városból kivezető utak mellett sok helyen tapasztalhatjuk, hogy a lakásokban vagy az udvarokon nem kívánatos hulladékot oda viszik: a papír- és műanyagzacskók, textíliák, rothadó szer- vesanyag-hulladék undorító látvány és az orrfacsaró bűz forrása. Sajnálatos, hogy legtöbbször még a kijelölt helyeken is ren­dezetlen a hulladék elhelyezése, ezért ke­zelést, semlegesítést és fertőtlenítést sem kapnak. A szemetelést a hatóságok mintha bo­csánatos bűnnek tekintenék. Meg kellene büntetni azokat, akik rossz helyre rakják le a hulladékaikat. Az ember egyrészt szereti, másrészt pusztítja a kertet, ősszel, tavasszal, fellán­golnak a tüzek az egész városban, különö­sen a kertekben. Hiába várnák éhesen a kerti talajok mikrofaunái-flórái a szerves hulladéktömeget, hogy belőlük humuszt készítsenek — nincs, mert elégetnek min­dent, ami élő és pompás vegetáció volt. Füstöt pipálnak a kertek. És ezután a szer­ves trágyáért kutatnak az emberek, amiből soha nincs elég ... indnyájunkban megvan a természeti I ^ I elemekhez való kötődés. Az ökológiai UU egyensúly megteremtéséhez ezt kell értékesíteni. Nagyon sok emeletes és föld­szintes ház mellett a kiskert vagy konyha- j kert a városi kőkörnyezetben pihenő, üldö­gélő hely is. A kertet szeretni kell és be kell vinni a házba is. Minikertet mindenki létesíthet. Ablakok, teraszok, erkélyrácsok nagyon kedvelt, szép színfoltjai a viráglá­dák. A petúnia, a fuxia, a, gumósbegónia, a muskátli nagyon hálás növényei ezeknek a ládáknak. A környezet emberi, hiszen nem lehet ember nélkül elképzelni, de a normális használat mellett az ember megrontja és lerombolja környezetét, amely védelemre szorul az ember rontásaival szemben. A környezet védelme az összes életformák és az ember védelme is. Meg kell értenie min­denkinek, hogy ha romboljuk a környeze­tet, az élet alapjait csökkentjük. Meg kell szerettetni mindennapi környezetünket. Tegyük azt szebbé, fásítsunk és védjük meg a rongálóktól. Az óvodában, vagy az általános iskolában és a szakközépiskolában minden gyermek, megismerkedik a környezetének élőlényei­vel, a növényekkel, állatokkal, emberekkel és ezek kölcsönhatásaival. Meg kell tanul­nia a gyermeknek, felnőttnek egyaránt, hogy a létét fenntartó környezetben mo­zog, él és ehhez méltóan kell viselkednünk. A környezetvédelemre nevelés társadal- I mi igény, a nép egészséges alapja. Az iskö- j lai oktatásban, de az iskolán kívül is meg kell szervezni a környezetvédelmi oktatás^ felvilágosítást, mert az élet igényli a kör­nyezetvédelmi kulturáltságunk növelését. Dr. Molnár Antal főiskolai docens

Next

/
Thumbnails
Contents