Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

A „hordozható zene“ kedvelőinek Kazettás magnók Nem is olyan régen még ritka­ságszámba mentek . . . Akkori­ban a „lekicsinyített” orsós magnók jelentették a hordozha­tó magnetofonokat, egészen ad­dig, amíg a Philips cég elő nem állt egy igazi találmánnyal: a magnókazettával. És kifejlesztet­tek egy jó kazettás készüléket. A kazettás magnetofonok leg­lényegesebb előnye a roppant egyszerű kezelhetőség és a hor­dozhatóság, a bármilyen helyzet­ben megbízhatóan működő me­chanika. Nem lenne ildomos el­hallgatni hátrányukat sem: csak a csúcskészülékek, az ún. deck- ek (erősítő nélküli, „asztali” ka­zettás magnók) képesek felven­ni a versenyt az orsós magnók­kal — a hangminőségben. így azok a hordozható monokészü­lékek. amelyek az e rovatban korábban megjelent cikkben sze­repeltek, akár a hangerő, akár a hangminőség szempontjából ke­vesebbet nyújtanak, mint egy át­lagos minőségű szalagos/orsós magnetofon. Am ha ezeket a ka­zettás magnókat erősítőn, rádi­ón, akárcsak egy kisebb hang­dobozon hallgatjuk vissza, jól élvezhető a felvett műsor. JÖ ÉS OLCSÓ AZ UNITRA 235 A hordozható, monokészülé­kek csoportjában a legjobb mi­nőségű a japán gyártmányú Sa­nyo M 2502 (ára 3600 Ft), bár mindig kapható lenne . . . Nem­csak mechanikai és elektromos jellemzői alapján, de sokoldalú szolgáltatásai kapcsán is kieme­lésre méltó ez a készülék. A beépített mikrofon, az automati­kus szalagvég-kapcsoló, a sza- laghossz-számláló, stb. mellett, egynéhány olyan szolgáltatást is nyújt, ami ebben a kategóriában szokatlan. Az egyik, hogy a ké­szüléken a lényegesen jobb hangminőséget produkáló króm- oxid kazetták is használhatók. Érdekes kényelmi szolgáltatás a CUE/REV üzemkód, amely lehe­tővé teszi, hogy gyorstekercse­Ha keskeny az előszobánk Ha szűk és kicsi az előszobánk és azt akarjuk, hogy nagyobb­nak látsszék, akkor néhány trükkhöz kell folyamodnunk, és tekintettel kell lenni a lakberen­dezés néhány szabályára is. Egy nagy méretű tükörfal szinte megduplázza a teret. Nagy falfelületnél több részre lehet osztani a tükröt. A szélesen az előszobába nyúló gardrób az elő­szoba keskenysége miatt itt nem előnyös. Mindenesetre a már meglévő fogasokat fel lehet használni. A tükör felerősítésé­vel egyidejűleg az akasztók fel­helyezéséhez szükséges lyukakat is ki kell fúrni. Reggelizőasz­talnak falra erősített asztalt ajánlunk, összecsukható székek­kel. Az asztallap zsanérral kap­csolódik a 10 om-es peremhez. A lap kilógatható konzolon fek­szik. Mindehhez stabil hátsó fal szükséges. A polcok közé ra­gasztóanyaggal lehet felerősíteni a tükröket. Az ajtók fölött polc futhat Ökörbe. A vízszintes tago­lás és a világos, egyszínű falke­zelés (tapéta vagy festés) miatt alacsonyabbnak tűnik az előszo­ba. A polcokra erősített lám­pákkal a világítási problémát is megoldottuk. A jól berendezett kis előszoba nagyobbnak tűnik. A rövid frizura előnye Minél hosszabb a vékony szálú, ritka haj, annál gyérebbnek tű­nik. Ha csak pár centiméterrel is rövidebbre vágjuk, rögtön dú- sabbnak és erősebbnek látszik. A hosszú vékony haj előnyte­len. Az ilyen hajat vágjuk le, a következő módon: A fül felső részénél rögzítsük a hajat, s hogy ne álljon el, ap­ró fokozatokban vágjuk. Elől orrközépig érjen a haj. így ké­sőbb dúsabban és természetesen mailkánjsabbian hat. A nyakban viszonylag hosszú marad, az egyéniséghez igazítsuk a frizu­rát. A kontúrok oválisak, har­monikusan illenek az arcformá­hoz. Itt is lépcsőzetesen, milli­méteres fokozatokban vágjuk le. Végül a felső hajat részenként még egyszer pontosan ugyanar­ra a hosszúságúra igazítsuk. Ez­zel a frizurával előnyös fejfor­mát alakíthatunk és a haj is dú- sabbnak tűnik. Első képünkön: az előnytelen, hosszú frizura. Második, harma­dik és negyedik képünkön: a hajvágás fokozatai. Utolsó ké­pünk: az új, előnyös hajviselet. lés közben is bele lehet hallgat­ni a (felgyorsított) műsorba. Hasonlóan ,,JÓ” minősítésű a lengyel, egyébként Grundig li- cenc alapján gyártott készülék, az Unitra MK 235. Elektromos jellemzőiben elmarad az előző készüléktől, szolgáltatást is ke­vesebbet nyújt, ám 2500 Ft-ért! És üzemeltetési költsége (a ké­szülék fogyasztását és a hozzá szükséges telepek árát értékel­ve) a vizsgált készülékek közül a legalacsonyabb. Megfontolan­dó érv ez azok számára, akik gyakran használják magnójukat valóban hordozható „módon”, tehát teleppel. ELKÉSETT A BRG Robusztus formája, „katonai” kivitele miatt vegyes érzelmek­kel fogadták, de csakhamar megkedvelték a vásárlók a ma­gyar BRG MK 27-es készüléket. Mégha el is járt az idő az ún. ^military look” kivitel felett, mégis dicséret illeti tervezőjét a stílusos megvalósításért. Szol­gáltatások- tekintetében azonban meglehetősen szűkmarkúin bán­tak a készülékkel, beépített mik­rofonja, de még hangszínszabá- lyozója sincs. Mechanikai és elektromos jellemzőit nézve egyenletes színvonalú készülék, inkább ára (2200 Ft) és alacsony üzemeltetési költségei vonzóak. Két nagy márka, de mindkettő csak „közepes” — Sanyo M 2522 E, valamint az indiai Philips N 2218. Viszonylag jó mechanika, gyengébb hangminőség — rövi­den így jellemezhető az első; esztétikailag nagyon szépen ki­vitelezett, egyenletesen középsze­rű jellemzőkkel bíró készülék — így a második. Főleg a japán készülék ára tűnik túlzottnak (2750 Ft), s bár ezért viszonylag sokféle szolgáltatást igyekszik nyújtani, lényeges hiányossága, hogy másik magnóról, vagy le­mezjátszóról, megfelelő bemenet hiányában, nem tud műsort fel­venni. Az indiai Philips ára (2300 Ft) reális. A SEREGHAJTÓK További két készüléket is vizs­gáltak, ezek a „sereghajtók”: a Bigston KD 130 és a lengyel Unitra MK 122. A szingapúri Bigston javára szól ugyan, hogy a legolcsóbb készülék (2080 Ft), de ez aligha elegendő, hogy el­lensúlyozza mechanikai és elektromos jellemzőinek „még megfelelő” színvonalát. A len­gyel MK 122 (ára 2200 Ft) rövid jellemzése: még a szolgáltatások tekintetében is csak „még meg­felelő”. Nyári ruhák, szoknyák, blúzok Az idei év női divatjában a ruhák általános jellemzője a rendkívüli bőség, a mozgalmasság. Különösen fiataloknak ajánlhatók a válltól bő­vített, harang szabású, gyakran mély raglánujjal készülő forma és a babaruha vonal. Az ingruha bőszoknyás vagy plisszírozott változata általánosabb érdeklődésre számíthat. A derékban elvágott ruhák gyakran kétrészesek, hogy külön szoknya és blúzként más variációk­ban is lehessen viselni. Az angolos ingruha is új, bővebb változatban jelenik meg. gyakran ej. tett vállű, vállrésztől hűzott. kézelőbe fogott ingblúz ujjal és mindig öves. A ruhák anyaga könnyű, nyomott mintás, puha szövet, különbö­ző áttört mintázatú kelmék, madeira, batiszt, karton, vászon, egyszínű és nyomottmintás vál­tozatban, gyakran bordűrös mintával, egy ruhán belül is többféle mintával vagy kontrasztos szí­nekkel. A kellékek, de főleg a cipők alapvetően meghatározhatják az öltözet jellegét és a viselés módját. A szoknyák és a blúzok a nyári Időszak leg­fontosabb, legcélszerűbb ruhadarabjai. A szok­nyákat általában könnyű anyagból szabják, bő­vek, húzottak ezek a ruhadarabok. Divat az „egymásfölöttiség”. melyet a fodor és az alsó­szoknya hangsúlyoz. Megtartja jelentőségét a harangosan szabott, mértéktartó bőségü szok- nyatlpus is, vászon jellegű anyagokból. A szok­nyanadrág kidolgozásában szoknyaszerű, ké­nyelmes. Szabadidő-öltözékek részeként, hosszú, dekoratív mintás bő szoknyát ajánlanak a ter­vezők. Az ingblúzok továbbra is divatosak, de bő­vebbek, kényelmesebbek, gallérjuk kisebb és sok a nyakpántos megoldás. A bő vonalú, külön­féle hosszúságban készülő tunikablúzt többnyire szoknyához, de gyakran ruha fölött is, strand­öltözékként pedig térd fölötti hosszúsággal, ön­álló ruhaként viselik. A hosszú ujjú változat gyakran ragián szabású, karöltője mély. Az anyagok könnyűek, puplin, zefir. vászon, se­lyem. madeira, batiszt. Rajzainkon: Derékban elvágott ingruha, részei különálló darabként is viselhetők. — Bő vonalú, most divatos nyári ru­hák A szoknyák több fodorral szabottak, a blúz keskeny gallérral készül. Tóth Kornélia AZ ORVOS VÁLASZOL A gyerekek „cérnagilisztája" „Bélférgesség” jeligére: A végbél tájéki viszketés vi­szonylag gyakori panasz óvo­dás és általános iskolás korú gyermekek körében. Okozó­ja legtöbb esetben a „cérna­giliszta”, mely — az emlí­tett tünet mellett — sok esetben párosul csalánkiütés­sel, „vakbél tájéki’’ fájdalom­mal, vérszegénységgel, stb. A fehér színű, cérnavé­konyságú féreg a vastagbél­ben élősködik, általában nagy számban. 2—13 mm-es nagysága miatt a gyakorlat­lan szem nem mindig veszi észre a székletben. Ugyanek­kor a féreg petéi egyszerű, gyors módszerrel — celofá- nos végbél tájéki törléssel — mikroszkóposán nagy bizton­sággal kimutathatók. Petéi közvetlen úton, hasz­nálati tárgyakkal, sőt porral is terjednek, s így lehetsé­ges, hogy hozzávetőleg min­den második gyermek fertő­zött cérnagilisztával. Az egyéni érzékenységtől füg­gően a fertőzést egyes gyer­mekek észre sem veszik, másoknál viszont éppen el­lenkezőleg, komoly „vakbél­gyulladást” is okozhat. Az említett panaszok je­lentkezésekor, illetve a szék­letben történő észlelés ese­tén tanácsos minél előbb gyermekszakrendelésen je­lentkezni, mivel a bélféreg petéinek szóródásával az egész család, illetve gyer­mekközösség megfertőződhet. Ma már gyógykezelése is nagyon leegyszerűsödött, hi­szen a rendkívül hatékony Vermox tablettából — a Piperascattal szemben — csak 1—1 szem szükséges, ami különösen kisgyermek esetén jelent a beadásnál könnyebbséget. A terjedés mechanizmusá­ból következően a fertőzés gyakori takarítással, a kör­mök vágásával és tisztán tar­tásával, az étkezések előtti szappanos, körömkefés kéz­mosással többnyire megelőz­hető. Ugyanekkor a haszná­lati tárgyak (ceruza) szo- pogatása, rágása, a végbél tájéki vakaródzás és a kö­römrágás különösen növeli a fertőződés lehetőségét. Egy darabka természet az erkélyen Balkonládák növényei Az ember a természet szerves része, ezért környezetét a lehe­tőségeinek megfelelően növé­nyekkel díszíti. A természet fo­kozatosan jut el az emberhez. Kívül van a kert vagy a park, közelebb vannak a balkon- és ablakládák, a lakásban a szoba- növények. A lakótelepeiket, emeletes há­zaikat esztétikailag szebbé, von­zóbbá teszi, a környezetbe való beolvadását elősegíti, ha balkon­ládával díszítik az erkélyt vagy az ablakpárkányokat. Erre a célra fából, műanyag­ból vagy betonból készíthetünk vályúkat. Készen Is kaphatók. Minél nagyobb méretűek, a nö­vények számára annál megfele­lőbbek, viszont nehezebb az el­helyezésük. Balkonoknál célsze­rűbb, ha a láda a rácson belül van, így nem veszélyezteti a já­rókelőket a lecsurgó víz és az esetleges lezuhanásuk veszélye is megszűnik. Színük lehetőleg világos legyen, hogy kevéssé melegedjenek fel. Célszerű, ha a ház vagy a növények színéihez igazodik. Ne a láda színe hívja fel magára a figyelmet, hanem a benne lévő szép növényzet. A növények számára a legna­gyobb gondot az jelenti, hogy kicsi a ládában a földmennyiség, sokszor az is tápanyagokban so­vány, gyorsan kiszárad. Ezt még az is tetézi, hogy nem csak a nap süt a növényekre, hanem a falaikról visszaverődő sugarakat is el kell viselniük. Ezért nem célszerű közvetlenül a balkonlá­dába vetni, jobb, ha palántát ne­velünk vagy vásárolunk. A ládákat kötöttebb földkeve­rékkel töltsük meg, mert ez job­ban tartja a vizet. Begyen ben­ne tőzeg Is, mert ennek a közeg­nek jó a víztartóképessége. Az agyagos részek pedig a tápanyag megkötésére szolgálnak. Minden évben friss földkeverékkel tölt­sük meg a ládákat. Problémát jelent az erkély fek­vése és a növények igénye kö­zötti összhang. A növények a fénymennyiséggel szemben érzé­kenyek. Vanmaik, amelyeket nap­ra, másokat félárnyékba vagy árnyékba kell ültetni. Talán ke­vesebb növény viseli el a déli oldal nagy melegét, mégis az északi oldalakon látunk keve­sebb növényt. A ládába úgy helyezzük el a növényeket, hogy legyenek me­reven feláUó szánlak és lecsün­gők is. Váltakozzanak a virág­színek és a tarka levelű növények is. A növény magassága hullám­zó is lehet, vagy egyenletes. Szépek az egyszínű virággal dí­szített erkélyek vagy ablakilá­dák, de a tarka színek is hozzá­tartoznak a nyárhoz. Az ablak­ládánál sohase legyen olyan ma­gas a növény, hogy árnyékolja a lakást, vagy zavarjon a kilátás­ban. A növények olyan távolságba kerüljenek egymástól, hogy ne takarják egymást, ki tudják fej­teni díszüket. A csüngő növények közül mind a déli, mind az északi, oldalra a petúnia és a muskátli csüngő változata alkalmas. A déli oldalra ültethetjük még a közönséges muskátlit, az őszi. rózsa alacsonyabb típusait, a kalkastarélyt, lobéliát, a nyári violát, porcsinrózsát, a rezedát, a tageteszt, a vasvirágot, a rézvl- rágot. Az északi oldalra az előzőeken kívül ajánlható a fukszia, a gu­mós begónia (csüngő változata is), az egynyári begónia és a sarkantyúka. Hűvös, borús időben ültessünk, mert így a palánták jobban át­vészelik az átültetés nehézségeit. Naponta öntözzünk, lehetőleg az esti vagy a reggeli órákban, bo­rult időben, nyáron Wuxált vagy más tápoldatot is adhatunk. KH VASÁRNAPI MELLÉKLET 1979. június 3. icüuiLUiPi-ioiTinnciNi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents