Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK Nagyvázsonyi látnivalók A Vár utca és a Bercsényi utca sarkán álló épület a Balatonfel- vidék építészetének jellegzetes emléke. 1825-ben építették a mell- védes, ívelt gádorú, szabad kéményes lakóházat. Néhány méterre a néprajzi mú­zeumtól, négyszáz évvel koráb­ban épült műemléket találunk. A Vázsonyi várban először a Ve- zsenyi család. 1472-től pedig £ legendás hírű Kinizsi Pál lakott. A néprajzi múzeumnak berendezett parasztház lakószobájában találju'k ezt a 250 éves szövőszé­ket, amely az utolsó vázsonyi takácsmesteré volt. Az udvaron áll a hidas, vagyis a lábakra épített disznóól. így könnyebb volt a colik — malacok — helyét tisztán tartani. Nagyvázsony történetéhez kapcsolódó kiállítást találunk még a Postamúzeumban is. A Buda—Fehérvár—Veszprém—Tapolca közötti postakocsijárat egyik lóváltó helye volt itt, ahol a múzeumot léte­sítették. A postafutár-szolgálat bemutatott tárgyai között láthatjuk a könnyű utazószekeret, amelyet Mátyás király csináltatott Kocs község híres szekérttészítőivel. Innen származik a később elterjedt kocsi szavunk. Frdekes statikai megoldása van az evangélikus templom előtt fel­állított haranglábnak. Győri Lajos képriportja FILMJEGYZET Gregory , a mozihős A magyar mozik felújítot­ták a Mackenna aranyát, pe­dig nem is olyan sok idő telt el a premier óta. Az abszo­lút sikerben — a műfaj »nép­szerűsége, a történet fordu­latossága, a látvány csillogá­sa stb. mellett — minden bi­zonnyal oroszlánrésze van a főszerepet játszó Gregory Pecknek, aki a lehető leg­jobb formában száguldozza, verekszi, hódítja és ügyeske- di végig a vetítés két óráját. A népszerűségi listákon — hébe-hóba nálunk is összeál­lítanak ilyesmit — az ame­rikai színész több mint két évtizede az élen foglal helyet. Mikor először találkoztunk vele — e sorok írója Az egymillió fontos bankjegy című Mark Twain-írás film- változatában —, hódítóan fiatal volt s ellenállhatat­lan emberi báj sugárzott be­lőle. Mostanában ráncok ül­nek a szeme alatt, az idő ki­kezdte fizikai küllemének charme-ját, a személyiség varázsa azonban megmaradt. Annak ellenére, hogy sze­repkörváltásra kényszerítet­ték s az ilyesmi általában kilódítja a művészeket meg­szokott röppályájukról (idő­legesen vagy örökre). De er­ről majd később. Gregory Pecket így jel­lemzi a lexikon: „Férfias megjelenésű, fölényes játék­stílusú, könnyed hangvételű, fanyar humorú színész. Fő­ként rokonszenves típuso­kat alakított — kezdetben némi romantikus színezettel, kamaszos sutasággaL” Találó minősítés, bár — 8—10 film ismeretében — magam azt is hozzátenném a távirati tö­mörséggel megfogalmazott „káderlaphoz”, hogy Gregory Peck kiváló emberábrázoló, aki hőseivel mindig azono­sulni tudott s figuráinak cse­lekvéseit, vágyait, szándéka­it, gesztusait stb. valameny- nyi helyzetben hitelesen je­lenítette meg. Tallózzunk néhány pél­dáért az egyébként nem is nagyon terjedelmes Peck- filmográfiában. A római va­káció sztorija — mi tagadás — kissé giccses, de a her­cegnőbe belehabarodott ri­porter hús-vér ember, min­den mozdulata igaz, meg­nyilatkozásai életszerűek. Még az utolsó találkozás szentimentalizmusba pácolt jelenete is mértéktartó — méghozzá Peck és partnere, Audrey Hepburn jóvoltából. Egymásra néznek, távoli csillagok gyermekei, egy vé­letlen — s felkavaró erejű — találkozás részesei. A két színész annak ellenére meg­érezteti a csöndes tragédiát, hogy Wyler mester, a rende­ző kissé „vastagon” adagolta a színpadias fináléban az érzelmességet. Az Őfelsége kapitánya más típusú felada­tot jelentett. Abban a ro­mantikus hevületet kellett kissé visszafogni, a jellem­rajz sémáit magvasabb tar­talommal megtölteni. Peck­nek ez is sikerült, pedig ne­héz dolga volt: Hornblower kapitány és környezete sok­szorosan kitaposott kaland­ösvényeken haladhatott csak előre. Láttam Pecket hatá­sosan érvelni, mesterien csűrni-csavarni a szót a Megölni egy csúfoló rigót című filmben (nálunk a te­levízió mutatta be); rettent­hetetlen vadnyugati lovag­ként célzott és talált, vagyis osztotta az igazságot A vad­nyugat hőskorában (nem hi­szem, hogy tévednék: a hoz­zánk megkésve érkező wes­tern a nyári moziműsor slágere lesz); valósággal ki­bújt a bőréből és gonoszsá­gok tömegét aggatta Aohab- ra a Moby Dick-ben (utób­bi is a képernyőn elevene­dett meg). Mint látjuk, elég széles a skála, pedig az indu­lás körülményeiről nem is szóltunk. Peck A mennyor­szág kulcsá-ban debütált A Cronin-filmben — a magyar moziműsor kínálatában ez a mű közvetlenül a felszabadu­lás után kapott helyet — úgynevezett szalon-stílusban kellett alakítania. Választé­kos modor, kiagyalt szituá­ciókban, színpadias fogások­kal. Ez volt a belépője a film világába. Sikert aratott, amit az is bizonyít, hogy azonnal a csillagok legelső kategóriájába sorolták s Hitchcock és a többi klasz- szis-rendező kezdte foglal­koztatni. Az amerikai színész a ma­gánéletben is szerény, ked­ves közvetlen. Becsüljük meg ezeket az erényeket: a norma más. Neki nincsenek gyanús ügyei a maffiával (mint Frank Sinatrának). nem halmozza a feleségeket (mint Mickey Rooney és so­kan mások), kétes politikai vállalkozásokba nem keve­redett (mint John Wayne), a kábítószernek és az alko­holnak sem rabja (mint. . . annyian pályatársai közül). Gregory Peck ezzel szemben tevékenyen részt vesz a fil­mes szakszervezet munkájá­ban, vezető tisztségviselő és tagja az Oscar-díj bizottság­nak is. Az ő kezéből szokták átvenni a kitüntetést. Adja isten, hogy mihamarabb ma­gyarok is találkozzanak vele a szokásos áprilisi ceremóni­án ... A Mackenna aranya 1968- ban készült. Gregory Peck ebben az esztendőben betöl­tötte 52. életévét. Ezt köve­tően megritkultak a szere­pek, bár szerencsecsillaga nem hanyatlott le. A fordu­lat, melyről fentebb írtam, azzal kapcsolatos, hogy Pec­ket egyre gyakrabban búj­tatják taszító, démoni, el­lenszenves antihősök bőré­be. Hozzáöregedett volna az efféle feladatokhoz? Nem hi­szem, inkább páratlan nép­szerűségét akarják kamatoz­tatni ilyen módon az agya­fúrt producerek. Gregory Peck ' legfrissebb filmjeinek egyikét, A brazí­liai fiúkat külföldön láttam Sajnos, kevés jót írhatok ró­la. Schaffner, A majmok bolygója és a Pillangó ren­dezője az ördögi Mengele szerepét bízta Peckre. A történet arról szól, hogy Hitler egykori orvosa tovább folytatja emberellenes kí­sérleteit valahol Dél-Ame- rikában. A teátrális pózok hatástalanítják a leleplező mondanivalót. A kiváló ka­rakterszínész ezúttal csak vergődik. Ezek után felüdülés volt találkozni a korábbi Grego­ry Peckkel a Mackenna ara­nya reprizén. Szeretném még sokszor látni őt: bízom ben­ne, hogy a jövő tartogat számára néhány hálás fel­adatot. Veress József Zenélő iskolák A várra] szemközti csárda cégé­re stílszerűen egy malomkő. A NAGY TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEKKEL együtt jár a művészetek arculatá­nak, intézményeinek, társa­dalmi helyzetének és elren­deződésének megváltozása is. Ha a zenei fejlődés alap­ját és kiinduló pontját ke­ressük, pillantásunkat első­sorban a zeneiskolákra kell irányítani. A zeneiskolákon keresztül, elsősorban a nyír­egyházi zeneiskolán ke­resztül került a megye és város zenei vérkeringésébe a korszerű hangszeres zeneta­nítás és ennek eredménye: a kamarazene fellendülése és a zenekar megszervezése. A háború után rendkívüli mértékben megnőtt a hang­szertanulási igény. A művé­szetek kapuja kitárult a nép előtt. Ennek köszönhető a zeneiskolai hálózat nagy­mérvű bővülése. A nyíregy­háza zeneiskola sohasem fordult befelé, mindig igye­kezett kisugárzó hatását a környező vidékkel is érez­tetni. így jöttek létre a me­gyében a fiók zeneiskolák, melyek idővel a várossá ala­kulás folyamataként önálló zeneiskolákká alakultak, mint Mátészalkán, Kisvár- dán, Nyírbátorban, majd Üjfehértón. Tíszavasvári- ban, Ibrányban és Fehér- gyarmaton pedig a zenei ál­talános iskola vette magá­hoz az önálló hangszeres ta­nítást. AZ ORSZÁG EGYIK LEGNÉPESEBB ZENEIS­KOLÁJA a nyíregyházi. 950 növendéke van, melyből éven­ként 10—,12 növendék megy a helyi és debreceni tanárkép­ző főiskola ének-zene tan­szakjára. A vidék munka­csoporti zenetanárral való ellátását van hivatva elő­mozdítani a helyi tanárkép­ző főiskola ének-zene tan­székén szervezett „speciális kollégium”, hol a magasabb zongoravégzettséggel bíró növendékek módszertani kérdésekkel foglalkoznak, a zeneiskolában hospitálnak s gyakorlati tanítást végeznek. 12 növendékhangverseny bizonyította az eredményes művészeti munkát. Kiemel­kedő esemény volt a febru­ár 28-án Budapesten, a Szovjet Kultúra Házában el­hangzott növendékhangver­seny, ahol a szovjet zene­művek kiváló tolmácsolásá­ért a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kitüntető emlékér­mét kapták meg. Nem ke­vésbé volt eredményes a március 4-én tartott közös hangverseny a debreceni ze­neiskolával. A kamarazene mindig erőssége volt a zeneiskolá­nak. Május 5-én a megye összes zeneiskoláinak volt kamarazene-fesztiválja," ahol 21 kamarazenei csoport vett részt. A magas színvonalat elért fesztivál zsűrijét a debreceni zeneművészeti szakiskola tanárai adták s a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya anyagilag is patronálta a fesztivált. TÍZÉVES KEZDEMÉNYE­ZÉS eredményeként most már 3 évenként a nyíregyhá­zi zeneiskola rendezi meg az országos zeneiskolai zon­goraversenyt, ahol országos zenei nagyságok is megje­lennek. Legközelebb 1980- ban kerül sor erre. A zeneiskola és a közis­mereti iskolák közt jó a kapcsolat. Az úttörő és KISZ kulturális seregszemlékre a zeneiskola készíti fel a nö­vendékeket. Az iskolák énekkarait zeneiskolai taná­rok kísérik. A 4-es sz. zenei általános iskolával közös hangversenytermük és közös programjaik vannak. A Vas­vári Pál zenei tagozatú gim­názium növendékei is a ze­neiskolában tanulnak hang­szert. Az Ifjú Gárda fúvós- zenekarának tagjait és hang­szereit a zeneiskola adja s zeneiskolai tanár vezeti a közkedvelt együttest. Nem kis gondot okoz a beiskolázás kérdése. Némely tanszakon 5—6-szoros túlje­lentkezés van. Igen gondos szülői megbeszélés és nö­vendék-meghallgatás után döntenek a felvételről. A tanárok is eredményes művészi munkát végeztek, önálló hangversenyt adott Molnár Éva (ének), Hagy Gabriella (zongora), Bálint Ádám (gitár), Pálkövi Mária (hegedű). A művészeti hetek alkalmával (márc. 21.) önál­ló tanári hangversenyt ad­tak. Az újkisteleki művelő­dési házban, a városi műve­lődési központ klubtermé­ben, és a vakoknak szintén adtak hangversenyt. Az Or­szágos Filharmónia vidéki hangversenyein is közremű­ködtek a zeneiskola tanárai. A SZABOLCSI SZIMFO­NIKUS ZENEKARBAN 17 zeneiskolai tanár vesz részt, de a vidéki zeneiskolákból is járnak be tanárok (Kisvár- da). A nyíregyházi vegyes karban is részt vesznek ze­neiskolai tanárok. A gyer­mekszínház zenekara is ze­neiskolai tanárokból áll. A tanárok szakmai és po­litikai továbbképzésére a TIT-tel karöltve 4 előadásból álló sorozatot tartottak. A vidékiek helyben kaptak to­vábbképzést. Jó a kapcsolat a debrece­ni zeneművészeti tanárképző főiskolával, akiknek minden évben hangversenyt rendez­nek Nyíregyházán. Az új tanév kezdetén (1979. szeptember) lesz 40 éve annak, hogy a zeneisko­la megkezdte működését. Ta­nári és növendékhangver­senyekkel emlékeznek meg az iskola alapításáról. KODÁLY ZOLTÁN KON­CEPCIÓJA, hogy „legyen a zene mindenkié" még ugyan nem valósult meg teljesen, de már sokan megtalálták a hozzá vezető utat. És a ze­neiskolákban folyó munka révén még többen meg fog­ják találni, az egykor „sötét Szabolcs” kivilágosodott még a zenében is. Vikár Sándor KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1979. június 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents