Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
1979. június 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 GYERMEKVILÁG ff Őrsvezetők lesznek A tarpai gyalogtúráról hazaérkező pajtásokat találtam a tiva- dari ifjúsági táborban kora délután: a fehérgyarmati járás úttörőcsapatainak jövendő őrsvezetői töltenek itt két hetet. A festői környezet remek alkalmat kínál a pihenésre, játékra. Csáthy Miklósné, a tábor vezetője már bevált „iránytű” alapján halad, csapatánál 12 foglalkozáson győződött meg arról: van értelme a házi képzésnek ként is hasznosítható. Az sem közömbös, hogy ügyeletesként ki-ki elmélyülhet ,,a főzés szépségeiben”. Jut persze idő röplabdázásra, futballozásra, s a szellemi vetélkedők is sok izgalmat rejtenek. A témát a kirándulások szolgáltatják. Tarpa, Esze Tamás, Bajcsy-Zsilinszky, a népművészeti emlékek; vagy a nagyari Petőfi-fa és a Luby- kastély, s az ehhez fűződő emPillanatkép az úttörőtáborb ól. (A szerző felvétele) is. Ittlétük ötödik napján beszélgettem a pajtásokkal. 54 gyerek vett részt a „Csalogató” játék tervezésében, majd megvalósításában, ami Juhász Emese szerint remekül sikerült. A játékfeltalálók különösen, az ötödikes-hatodikos korúak között értek el eredményt. A reggeli tornával kezdődő napot délelőtt kétórás képzés követi. Mód nyílik önálló tevékenységre is. A kész munkákból azonnal kiállítást készítenek, mely egyben módszertani fallékek alkalmasak a vetélkedésre. Laki Klári arról beszélt, hogy mindennap megtanulnak egy új dalt és, hogy a „mutogatós játéknak”, melyet dallal kísérnek, van a legnagyobb sikere. A jó dalosok, jól dolgozó úttörők felkerülnek a becsületzászlóra. A gyerekek megtanulják értékelni mások és a maguk munkáját. Hiszen hazatérve rövidesen őrsvezetőkként irányítják 8—10 társuk úttörőéletét. Molnár Károly A MEZŐGÉP Vállalat szakszervezeti bizottsága megkezdte a gyermekek üdültetését. A Sóstói üdülőben a vállalat dolgozóinak gyermekei — 31 fiú és leány — tölti az első tíz napot. A gyermekek foglalkoztatásáról és a felügyeletről Novák Anna és Fazekas Ilona — a Tanárképző Főiskola hallgatói — gondoskodnak. A következő turnusban 25 fő csereüdültetése lesz. Szovjet gyerekek jönnek Husztról és mezőgépes gyerekek mennek Husztra. (Jávor László felv.) Zsigmond: Iciri-piciri Ajaj, hol volt S nem leli az iciri Hol nem ... Piciri tekergőt. Volt egyszer egy Bejárja az iciri Iciri Piciri kaszálót, Piciri S nem látja az iciri Házacska; Piciri kószálót. Ott lakott egy iciri Rátalál egy iciri Piciri kis macska. Piciri kis tökre, Volt annak két iciri Bánatában iciri Piciri kis ökre, Picirit meglökte. Rákaptak egy iciri Felfordult az iciri Piciri kis tökre. Piciri tököcske, Csizmát húz az iciri Benne a két iciri Piciri kis macska, Piciri ökröcske. Hová lett az iciri Megörült két iciri Piciri barmocska: Piciri ökrének: Bejárja az iciri Vége van az iciri Piciri kis erdőt Piciri mesének! Host láthatod a természetben A dankasirály Hazánk egyik leggyakoribb vízimadara. Többnyire kisebb-na- gyobb telepekben fészkel, nádasok sűrű rejtekén. Idegen közeledtére, különösen nyáron, a költési idő közepe táján, éles rikácsolásukkal és villámgyors lebukásukkal zavarják el a háborgató idegent. Rendkívül nagy gazdasági haszna ellenére sajnos, számos helyen — a tévesen kialakult szemléletmód miatt — felszámolják telepeit. Pedig védett madár . . . Közeire ritkán várja be az embert, de távolabbról is jól Móra-pályázat Fehérgyarmaton Négy hónappal ezelőtt, Móra Ferenc születésének 100. évfordulója tiszteletére pályázatot hirdetett a fehérgyarmati könyvtár gyermekkönyvtára. 10—14 éves úttörők pályamunkáit várták „Legkedvesebb olvasmányélményem Móra Ferenc írásaiból” címmel. A sok-sok munka közül hatot részesítettek elismerésben. A legjobb eredményt Apáthy Katalin, a 2. sz., Szabó Gabriella, az í. sz. és Mester Csilla, a 2. sz. általános iskola tanulói érték el. Jutalmat kapott még Lő- rincz Marianna, Nagy Erika és Fodor Márta. A június 24-i tanévzárón Fábián Béla, a könyvtár igazgatója adta át a díjakat. megfigyelhetjük nyáron, csokoládébarna színű fejét, karminpi- ros csőrét és lábát, valamint szürkés-hófehér testét és szárnyait. Rendkívül mozgékony madár, hiszen a kora tavaszi szántásoknál már ott látjuk nyüzsögni az ekét húzó traktorok környékén, amint szedegeti a még dermedt rovarokat, bábokat. Bizonyított tény az is, hogy halastavaknál sem okoz különösebb gazdasági kárt, hisz nem kimondottan halászmadár. A beteg vagy elhullott halak elfogyasztásával pedig még hasznot is hajt. Megyénkben jelentős számban költ, főként kisebb halastavak és folyóholtágak nehezen megközelíthető, sűrű vízinövényzete között. Védelmét a környezetvédelmi törvény írja elő! Ennek betartása mindenkire nézve kötelező érvényű. Agárdy Sándor Iskolai tárlat A napközis gyerekek munkáiból, a rajzórák anyagából állitot- tak össze egy iskolai tárlatot a Nyíregyházi 11. számú Általános Iskolában. A képen a kiállítás egy része látható. (Zsák J, felv.) GYERHEKPOSTA Zajok — ajándékba Kaposváron versengett nemrégiben több nyíregyházi kisegítő- iskolás fiú és lány. Nyírbátorban rendezték meg előzőleg a kisegítőiskolások megyei sportversenyét, ahol a nyíregyháziak nyertek fiú és leány négytusában, így juthattak a kaposvári országos döntőbe, ahol ugyancsak szép sikert könyvelhettek el. A leányok és a fiúk csapata egyaránt második lett négytusában, míg összetett versenyben országos első helyet szereztek. Egyéniben első helyet szerzett a 60 méteres síkfutásban Lakatos András. Ugyancsak szépen szerepelt a nyíregyházi kisegítőiskola úttörőcsapata — mint ezt levelükben írják — a harmadik „országos komplex közösségi vetélkedőn”, melyet Tolna megyében, a szép környezetű Fadd-Domboriban rendeztek meg. Itt harmadik helyezést ért el a Takács János, Sebők Lajos. Talpas Lajos összeállítású nyíregyházi csapat! Jól szerepeltek a tomyospálcai úttörőriporterek a Veszprémben tartott országos versenyen — előkészületeikről már hírt adtunk a Gyermekpostában. Most Kovács Judit levelét Idézzük a nagy versengés napjairól. „Június 21-től 24-ig tartott az 5. országos úttörőriporter-vetélkedö Veszprémben. Szabolcs-Szatmár megyét mi, tornyospálcaiak képviseltük. összesen csak tíz csapatot hívtak meg a rendezők a versenyre az országból! Az első napi megnyitó után Csodák és furcsaságok címmel hallgattunk műsort, majd a Szélkiáltó együttes tagjaival riportot kellett készítenünk . . . Másnap a vetélkedő legnehezebb része következett: a kisorsolt üzemekbe látogattunk el mikrofonunkkal. Mi a Fűzfői Papírgyárba mentünk. Jártunk a nyomdában is Veszprémben, megtudhattuk, hogyan készül az újság. Sok mindenről lehetne még beszámolni... például arról, hogy zenét, és zajokat kaptunk ajándékba, azaz átjátszhattunk sok mindent saját szalagunkra, hogy a későbbiekben majd felhasználjuk. A végeredmény: az ország úttörőriporterei között a hatodik helyen végeztünk! Jutalmul két hetet tölthetünk zánkán!” Országos siker a tudományos szemlén Sikeres évet zártak június 24- én délután, a Fehérgyarmati 1. sz. Általános Iskolában. Előző nap, Csillebércen kapta meg a második helyezettnek járó elismerést Gyurján Mária, Nagy Erika és Szabó Gabriella. A pajtások a tudományos-technikai szemle járási, majd megyei győzteseiként, az országos küzdelemben öregbítették a szabolcsiak hírnevét! TÖRD A TEJED! ■ 2 3 4 j 5 6 ■ J ■ 3 9 É MR 11 12 L i ■ r 15 ■ L 17 J ■ 18 ■ j ■ 21 22 23 m ■ 24 25 ■ r 28 I 29 Vízszintes: 1. Megfejtendő (a vízszintes 16. folytatása). 6. Azonos mássalhangzók. 7. Régi űr- mérték. 8. -ra párja. 9. Sima, egyenletes felület. 11. Kupagyőztesek Európa Kupája. 12. Ilyen típusú ige ls van. 14. ...bekaplak, megeszlek! 16. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 18. Római 1001. 20. Hajóorr. 21. Csermely. 22. Ama helyre. 24. Személyre vonatkozó névmás. 25. Személyének. 27. Vissza: a dollár aprópénze. 28. Dániel beceneve. 29. Hoz ellentéte. Függőleges: 1. Hajtják. 2. Nátrium vegyjele. 3. Mezőgazdasági gép. 4. Olasz folyam. 5. Fémből készült díszpénz. 6. Megfejtendő (a függ 15. folytatása). 10. Eke betűi keverve. 11. Hogyan, oroszul. 13. Némán simító!!! 14. Tőszámnév. 15. Megfejtendő. 17. Régi súlymérték. 19. Eszme, elképzelés, ötlet, ismert idegen szóval. 21. Díszes. 23. AKN. 24. Anci. 26. Római 2. 27. Televízió, röv. Megfejtendő: A százéves évforduló során ez évben megrendezésre kerülő .. . (függ. 15, 6, vízszintes 16. 1.) .. . részeként kerül sor július 1-én holnap Tiszacsécsén a felújított emlékház megnyitására és a szoboravatásra. Múlt heti megfejtés: Rajna — Po — Szajna — Duna. Könyvjutalom: Tóth András Kisvárda, Tóth József Nagyar. Nagy Erika és Ilona Garbolc, Gáti Éva Nyírkáta, Kocsis Beáta Tiszalök, Méhész Anikó Nyírbátor, Barna Andrea Nyíregyháza. Móricz Zsigmond: Nenyúljhozzám Hol Violt, hol nem, volt egyszer egy öreg király. Ott Lakott a görbe hegyek országában, ahol minden nagy, a fák, a dombok, az emberek — csak a vetés apró és a kenyerek kicsinyek. Volt ennek az öreg királynak három szép leánya. Hajnalka, Délike és Estike. Mikor nagyra nőttek a leányok, egyszerre csak úgy meglepték a kérők az országot, hogy az öreg király elbocsátotta a hadseregét, és a leánykérőiknek kellett leszolgálni a katonaesztendőt. Belőlük teltek ki a generálisok, meg a káplárok, meg a bakák is. Ez volt az olcsó hadsereg. Zsold se kellett nekik, mégis olyan vitézül harcoltak, hogy egy esztendő alatt elfoglaltak kilenc országot, három falut, s elfogtak öt tótot az öreg királynak. No, de végre is a legvitézebb három katonát kiválasztotta magának a három leány. Hajnalka lett Dorongé, aki a hegyek királya volt. Délike lett Buzogányé, aki a nádasok és puszták fejedelme volt. Estike a Csákányé, aki a földalatti világnak, a bányáknak volt örökös ura és pa- rancsolója. No, lett nagy lakodalom.. Egy álló esztenteig folyton állott a dínomdánom. Annyi vendég gyűlt össze a mulatozásra, . hogy az öreg király most meg a vendégekből állította ki hadseregét. Hanem ez már rosszul ütött be. A korhely hadsereg mindent, de mindent elveszített, amit a tavalyi önkéntesek szereztek. A kilenc országot, a három falut — csak az öt tótot nem, ezek elszöktek ugyan, de maguk is beállottak vendégnek. A sok lakodalmazásnak az lett a vége, hogy az öreg király maga is kedvet kapott a házassághoz. Elvette Borostyánt, egy szép, szegény leányt, aki áldott jó szívű, és biztosan hű ápolója lesz az öreg királynak. Azt mondta, hogy csak azért tartott §gy pótlakodalmat, hogy a sok maradók kárba ne vesszen. Meg cigányt se kellett újat fogadni. Csak a vendéghadsereget bocsátotta el, mert azok elkártyázták volna még az utolsó rézpitykéjét is. Ebben az esztendőben is takarékoskodni akart, hát most úgy segített magán, hogy egyáltalán nem tartott semmiféle hadsereget. S csakugyan, ebben az esztendőben se nem nőtt, se nem fogyott az országa. Akkor aztán hazament mindenki a maga illetőségi helyére. Dorong és Buzogány, Csákánnyal együtt hazavitték a feleségeiket. Boldogságot vitt az országnak a három szép asszony, mert a nap úgy megszerette őket, hogy hajnalban már bekopogott Hajnalkánál, neki tette be az ablakon a legelső sugárbokrétát. Az egész delet Délikénél töltötte az ország nagy örömére. Este pedig az ég aljáról benézett Estikéhez is a bányák sötétjébe. Telt az idő, vígan és boldogan. Egyszer csak követek érkeztek az öreg királyhoz. Reggel jött az első s hírül hozta, hogy Dorong (királynak és Hajnalka királynénak született egy csudaszép kis leányok. Gyöngyharmat. Délben jött a másik és azt újságolta, hogy Buzogány fejedelemnek és Délike fejedelemasszonynak is van egy gyönyörűséges kis leányuk, úgy hívják, hogy Délibáb. Estére beállított a harmadik követ, ki nagy szóval hirdette, hogy Csákány uralkodó úrnak és Estike úrasszonynak van egy örömet hozó, ragyogó szép kis leányuk, Csillám. Az öreg király meghallgatta a követeket, s komolyan, boldogan felelt: — Mondjátok meg az én veje- imnek, hogy van egy új sógor- asszonyuk, az én leányaimnak hogy van egy új kistetvérük, az én unokáimnak, hogy van egy kis nagynénjük. Mondjátok meg, nagyon örülök, hogy kedves kis unokáim születtek, ők is örüljenek, hogy nekem is születeti, egy kedves kis leányom, öreg ember vagyok, életem fája elkorhadt, ki tudja, mit hoz a jövő. A ti uraitok boldogok lehetnek, mert tudják, hogy ők maguk nevelik fel gyermeküket, de én öreg ember, mire számítsak? Ezért azt rendelem, hogy egész országom gyermekemé legyen, azt soha senki se bántsa, azt tőle senki el ne vegye. Neve is olyan legyen, hogy mindig eszébe jusson róla annak, aki hallja, ez az én rendelésem. Legyen a neve ez: Nenyúljhozzám. A követek megvitték haza az üzenetet. A három úr ám haragudott, amiért az öreg király a negyedik leány kedvéért a többi hármat is kitagadta. De azért nem szóltak semmit. Hanem egyszer aztán meghalt az öreg király, s egész országát a gyönge kicsi Nenyúlj hozzám ra hagyta,. Nem volt szegénynek védője, édesanyja, Borostyán csak zokogott és búslakodott; csak beszélte, hogy a többiek most bizonyosan megtámadják őket, hogy az özvegynek, hogy az árvának nincs pártfogója. Úgy-úgy elkeseredtek, hogy napokon át mindig sírtak, és mindig reszkettek. Híre ment az öreg király halálának mindenfelé, legelőbb is a három leánynak vitték meg a hírt. Hajnalka, Déliké, Estike kétségbeestek, és mindjárt kér- lelni kezdték az uraikat: — Édes uram, lelkem, uram, menjünk el a temetésre. Ne is haragudj azért, hogy milyen végrendeletet tett szegény öreg édesapám. Lásd, kicsi húgunknak semmi oltalmazó ja a világon, hadd maradjon neki az ősi birtok. Védelmezője nincsen, a szomszéd idegenek most reá támadnak, s megfosztják, ha mi nem védelmezzük. Ezért arra kérlek, hogy nagy, erős sereggel jöjj, hogyha kell, védője legyen, szegénynek. így rimánkodott mind a három asszony a kis húga javáért. Hajlott a szép szóra férjük, s csakugyan nagy sereggel mentek a halott király országa felé. Otthon Borostyánnak s kis leányának egyszer csak hírül viszi egy vitéz: — Jön Dorong király hatalmas sereggel! — Bizonyosan a mi megrontásunkra! — jajgat az özvegy királyné. Nemsokára másik követ jelenti: — Jön Buzogány király hatalmas sereggel! — Bizonyosan a mi halálunkra — sikoltott az özvegy és leánykája. Újra jön egy követ, s szól: — Jön Csákány úr temérdek emberével! — Jaj végünk, halálunk lesz ebből! — így szól Borostyán. — Jöjj leányom világgá, menjünk bújdosni inkább, mint testvéreid pusztítsanak el. ölbe kapta leánykáját és kiszaladt az erdőibe, a mezőbe. Úgy elbúj dosott, hogy sose akadtak rá. Máig sem. A Gyöngyharmat ott él apja birtokán, Délibáb is a pusztán, Csillám ott a bányák mélyén. De Borostyán az erdőkben búslakodik özvegy árvaságban, és Nenyúljhozzám a kertekben talál irgalmas ápolót, csak akkor nyit, s a leggondosabb hű ápolás mellett is reszket, és azt rebegi: — Nenyúljhozzám.
