Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 30. Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszakáról Nyilatkozat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulójáról Moszkvában 1979. június 26. és 28. között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszakát. Az ülésszak elnöki tisztét Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságok küldöttségének vezetője, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke látta el. Az ülésszakon nagyra értékelték a tanács tevékenységét, amely hozzájárul a testvéri országok összefor- rottságának további növekedéséhez, kölcsönös együttműködésük elmélyítéséhez és hatékonyságának növeléséhez, a szocializmusnak a világfejlődésre gyakorolt hatása megerősödéséhez, a nemzetközi kapcsolatokban az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés elveinek megerősödéséhez. Az ülésszak elfogadta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulójáról szóló nyilatkozatot. Az ülésszak meghallgatta Nyikolaj Bajbakovnak, a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökének, a Szovjetunió állami tervbizottsága elnökének a hosz- szú távú együttműködési célprogramok kidolgozásáról szóló beszámolóját, Tadeusz Wrzaszczyk, Lengyelországnak az együttműködési bizottságban részvevő képviselője, a lengyel minisztertanács mellett működő tervbizottság elnöke beszámolóját a hosszú távú együttműködési célprogramban szereplő intézkedések megvalósításáról és az 1981—85. évi nép- gazdasági tervek koordinálásának menetéről, Konsz- tantyin Katusevnak, a KGST végrehajtó bizottsága elnökének, a Szovjetunió miniszter- tanácsa elnökhelyettesének a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezete és a tanács tevékenysége fejlesztési feladatainak megvalósításáról szóló beszámolóját, valamint Nyikolaj Faggyejevnek, a KGST titkárának a KGST XXXIV. ülésszaka napirendjére vonatkozó javaslatait. Jóváhagyták a KGST-tag- államok ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségleteinek kielégítésére, valamint a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogramokat, továbbá az említett programokban előirányzott intézkedéseket a gépekkel és berendezésekkel történő ellátás feladatainak megvalósítására. Az ipari fogyasztási cikkek termelésében való együttműködés programja arra irányul, hogy a lakosság növekvő igényeivel összhangban javítsák a termékek minőségét, folyamatosan újítsák fel és bővítsék választékukat, és ennek érdekében egyesítsék az erőfeszítéseket olyan elvileg új technológiai folyamatok és eszközök bevezetésében, amelyek lehetővé teszik a termelékenység jelentős mértékű növelését és a munkafeltételek javítását. A közlekedési együttműködési program előirányozza a KGST-tagállamok közötti hatékony közlekedési kapcsolatok, a határ menü vasúti csomópontok és kikötők fejlesztését, a folyami és közúti szállítás jelentős mértékű növelését, a konténer- és egyéb korszerű szállítási módok bővítését és a rakodómunkák gépesítését. Az ülésszak megvizsgálta öt hosszú távú együttműködési célprogram megvalósításának és az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinálásának menetét. A XXXII. ülésszak óta eltelt évben az érdekelt országok 22 egyezményt kötöttek a programok megvalósítása érdekében. Ezek között jelentős egyezmények vannak az energetika és a gépipar fejlesztésére. Előirányozták az atomerő- művi berendezések gyártáskooperációját, amely biztosítja az európai KGST-tagállamok és Kuba korszerű villamosenergetikai potenciáljának több mint egyharmad- dal történő növekedését, továbbá előirányozták a Szovjetunióban a Hmelnyickij atomerőmű, valamint a Hmelnyickij atomerőmű és Rzeszów (Lengyelország) közötti 750 kilovoltos villamos távvezeték felépítését, amelyen át Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehszlovákiának szállítanak villamos energiát. A vegyipar és mikrobiológiai ipar fejlesztését fogják szolgálni azok az egyezmények, amelyeknek értelmében a Szovjetunióban bővítik az energiaigényes vegyipari termékek (ammónia, metanol, polietilén) gyártását, ezek ellenében a többi KGST-tagállam kis volumenű és kevésbé energiaigényes termékeket (növényvédő szerek, színezékek és más köny- nyűipari segédanyagok) szállít, továbbá a parafinalapú takarmányélesztőt előállító üzem közös erővel történő felépítéséről szóló egyezmény. A vasúti szállításban való együttműködésről szóló egyezmények előirányozzák a nemzetközi jelentőségű főútvonalak rekonstrukcióját és műszaki felújítását vasúti határátkelőhely létesítését a Szovjetunióból Magyarországra és Csehszlovákiába, az egységes konténerrendszer továbbfejlesztését. Együttműködési egyezményeket írtak alá a Moszkva—Varsó— Berlin és a Moszkva—Bukarest—Szófia közötti autóút komplex fejlesztéséről és rekonstrukciójáról. Több megkötött egyezmény meghatározza a polgári légiforgalom területén való együttműködést, többek között a nemzetközi repülőterek fejlesztése és egyes légi járatok közös üzemeltetése területén. Az ülésszak feladatul tűzte ki a célprogramok megvalósításával kapcsolatos ösz- szes többi egyezmény előkészítésének meggyorsítását és ezen egyezményeknek az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinálásával való összehangolását. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet kell fordítani arra az együttműködésre, amelynek célja, hogy a termelésben, elsősorban a gépgyártásban, gyorsabban alkalmazzák a tudományos-műszaki haladás vívmányait, mindenekelőtt az új technológiát, fejlesszék a gépek és berendezések gyártáskooperációját. Az ülésszak pozitívan értékelte az első lépéseket, amelyek arra irányulnak, hogy megvalósítsák az előző ülésszakon elfogadott irányelveket a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezetének és a tanács tevékenységének továbbfejlesztéséről. Hangsúlyozta, hogy ezt a munkát továbbra is aktívan kell folytatni. Az ülésszak az eddigi tapaszalatok alapján egyhangúlag egyeztette és bevezette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapokmányába azokat a pontosításokat, amelyek a tanács tevékenységének továbbfejlesztésére, munkájá operativitásának növelésére irányulnak. Az ülésszak elhatározta, hogy kiterjeszti a Vietnami Szocialista Köztársaságra is a gazdaságfejlesztés meggyorsítására irányuló speciális intézkedésekről szóló elvi rendelkezéseket, ahogyan az Mongólia és Kuba vonatkozásában történt, ezzel továbbra is segítik a hős vietnami nép erőfeszítéseit a szocializmus építésében. Harmincéves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — a szocialista országok sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének első szervezete a világ- történelemben. A KGST tevékenysége mindezekben az években a testvéri országok szoros gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a szocialista közösség erejének és össze- forrottságának megerősítését, a szocializmus és a kommunizmus építésének ügyét szolgálja — állapítja meg bevezetőként a nyilatkozat, majd így folytatódik: összegezve a tanács harmincéves tevékenységét és kiemelve a KGST-tagállamok társadalmi-gazdasági vívmányai és együttműködésük fejlesztése közötti elválaszthatatlan kapcsolatot, a KGST ülésszaka mély megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében a történelemben első ízben kerültek gyakorlati megvalósításra új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok, amelyek a szocialista internacionalizmus, az államok szuverenitása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elvein alapulnak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — amely tagországai gazdasági és társadalmi haladásának fontos tényezője — elősegíti a szuverén szocialista államok népei baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlődését és elmélyülését a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett élenjáró tapasztalatok kölcsönös meghonosítását, a gazdasági fejlettségi színvonalak fokozatos kiegyenlítődését. Az európai KGST-tagállamok ezen az úton jelentős sikereket értek el. A Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság népei a Szovjetunió és a többi testvéri ország közreműködésével rakják le a korszerű ipar alapjait. A kölcsönös együttműködés bővítése és elmélyítése — valamennyi testvérország állandó erőfeszítéseinek eredménye. Ehhez a közös ügyhöz igen jelentős mértékű a Szovjetunió hozzájárulása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége — harmincéves történelmének valamennyi szakaszában — változatlanul arra irányult, hogy még jobban erősítse a szocialista országok testvéri együttműködését, új formákkal és módszerekkel gazdagítsa, amelyek mind telA Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kormányának kérésével kapcsolatban az ülésszak döntést hozott a jemeni félnek a KGST munkájában megfigyelőként történő részvételéről. A KGST-tagállamok ismételten kifejezésre juttatták azon szándékukat, hogy két- és sokoldalú alapon fejleszteni kívánják az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködést valamennyi szocialista állammal, a fejlődő országokkal és a világ többi államával. Az ülésszak megerősíti, hogy a KGST és a tanács tagállamai készek az összeurópai együttműködés érdekében, a felek teljes egyenjogúsága alapján megállapodást kötni az Európai Gazdasági Közösséggel és az EGK tagállamaival. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a KGST-tagállamok békeszerető politikája, kezdeményezése nagy jelentőségű a nemzetközi gazdajesebben és hatékonyabban megfelelnek az országok társadalmi-gazdasági fejlesztési feladatainak, elősegítik a szocializmus és a kommunizmus építésének útján való előrehaladásuk gyorsítását. A kölcsönös áruszállítások egyeztetésével kezdve a testvéri országok fokozatosan áttértek a termelés, a tudomány és a technika egész területét felölelő kölcsönös gazdasági együttműködés magasabb, komplex formáira. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának életében valóban történelmi esemény volt a tanács tíz évvel ezelőtt megtartott XXIII. (rendkívüli) ülésszaka. Ez az ülésszak meghatározta a KGST-tagállamok közötti együttműködés további tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének a komplex programban megtestesülő irányvonalát. Ez az irányvonal teljes mértékben igazolta önmagát. A komplex program sikeresen teljesül. A KGST-tagállamok együttműködése minőségileg előre lépett, még határozottabban irányul a technikai haladásra, a termelésszakosításra és kooperációra, a természeti erőforrások együttes kiaknázására, a szocialista országok népeinek közös javára. A szocialista nemzetközi munkamegosztás szakadatlan elmélyülését tanúsítja az a tény, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalmának volumene 1950-től 1978-ig huszonkétszeresére nőtt, növekedési üteme lényegesen meghaladta a nemzeti jövedelmet és az ipari termelést. A KGST-tagállamok államközi kapcsolatainak mindennapos gyakorlatává vált a népgazdasági tervek koordinálása, a gazdaságpolitikai konzultáció, az egyes iparágaknak és termelő ágazatoknak az érdekelt országok által történő együttes tervezése, a népgazdaság tervezésével és irányításával kapcsolatos tapasztalatcsere. Az utóbbi években a tervezési együttműködés olyan új formákkal és eszközökkel gazdagodott, mint a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, a hosszú távú együttműködési célprogramok. A tervezési együttműködés világos perspektívákat biztosít az országok számára, mindegyiküknek lehetővé teszi a hazai erőforrások, a szocialista nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció előnyeinek hatékonyabb kiaknázását, lényegesen gyengítve a tőkés világgazdaságban időszakonként jelentkező válság, megrázkódtatások hatását. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának gyakorisági együttműködés továbbfejlesztésében, a fegyverkezési verseny megszüntetésében és a leszerelésben, elsősorban a nukleáris fegyverek vonatkozásában. Az ülésszak résztvevői méltatták a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió nagy jelentőségű hozzájárulását a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti szerződés megkötéséhez, a béke és a leszerelés ügyéhez. Egyhangúlag kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködése, barátsága és összefor- rottsága az elkövetkező években is erősödik és fejlődik népeik, a világbéke és a világ biztonsága javára. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka a teljes kölcsönös megértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. tában — a tudomány és technika területén való nemzetközi kooperáció fejlett rendszere alapján megvalósul a korszerű technológia, a műszaki tapasztalatok, az alapkutatások eredményeinek széles körű cseréje. A tudományos és műszaki együttműködés meggyorsította a testvéri országok technikai fejlődésének ütemét. A szocialista országoknak a tudomány területén elért nagy eredményeit jelképezik a KGST-tagállamok jelentős győzelmei az Interkozmosz- program végrehajtásában, a nemzetközi személyzetek 1978-ban megkezdett Föld körüli űrrepülései. A testvéri országok együttműködése ezernyi termelő és tudományos-műszaki kollektíva, a dolgozók milliós tömegeinek közvetlen ügyévé vált. A KGST 30. évfordulójával kapcsolatban számos országban kibontakozott a dolgozók kollektívái közötti nemzetközi szocialista munkaverseny-. Elért eredményeikre támaszkodva, a KGST-tagállamok figyelmüket az előttük álló ügyekre, az új feladatokra összpontosítják. A szocialista gazdaság hatékonyságának további növelése megköveteli a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítését. E cél elérésében fontos szerepe van a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának és megvalósításának — a KGST- tagállamok párt- és kormányhatározatainak megfelelően. A hosszú távú együttműködési célprogramok, a komplex programot konkretizálva és fejlesztve meghatározzák az alapvető társadalmi-gazdasági fejlesztési problémák megoldását szolgáló együttműködés egyeztetett stratégiáját 1990-ig. Arra hivatottak, hogy még szélesebb körűen használják ki a szocializmus előnyeit, segítsék az egyes testvérországok és az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelő gazdasági megoldások megtalálását. A küldöttségvezetők megerősítik a KGST-tagállamok azon szilárd eltökéltségét, hogy biztosítják az említett programok következetes megvalósítását minden egyes ország gazdaságának és népjólétének további fellendülése, a szocializmus ügyének erősítése érdekében. A KGST-tagállamok szükségesnek tartják, hogy az elkövetkező évtizedben együttműködésüket elsősorban a tudományos-technikai haladás minden módon való meggyorsítására, a nyers- és fűtőanyagok, az energia, a gépek és berendezések, valamint a korszerű technológia iránti szükségletek ésszerű kielégítésére, a lakosság élelmiszerekkel és ipari fogyasztási cikkekkel való ellátásának javítására, a KGST-tagállamok hatékony és műszakilag fejlett közlekedési hálózatának létrehozására összpontosítsák, népgazdaságuk és kölcsönös együttműködésük növekvő követelményeinek megfelelően. A KGST-tagállamok e célból koordinálják népgazdasági terveiket, összeállítják a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét, valamint kétoldalú, hosszú lejáratú (1981—1990) gyártásszakosítási és kooperációs programokat dolgoznak ki. A KGST-tagállamok és a KGST-szervek a jövőben is aktívan és alkotóan kutatják az együttműködés új hatékony formáit és módszereit, továbbfejlesztik a tanács tevékenységét oly módon, hogy azt a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés konkrét fejlesztési kérdéseinek megoldására irányítják. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amely hat európai ország regionális szervezeteként jött létre, 30. évfordulójának évében Európa, Ázsia és Latin-Amerika tíz szocialista országának együttműködési szervezetévé vált. A KGST-tagállamok közötti együttműködés elveinek és gyakorlatának vonzereje, nagyszerű társadalmi és gazdasági sikerei, a tanács tevékenységének állandó erősödő demokratizmusa és nagy nemzetközi tekintélye, a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködés által a világ- gazdasági kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatása növekvő érdeklődést kelt a világ számos országában együttműködésünk tapasztalatai iránt. Bővül Jugoszlávia részvétele a KGST-szervek munkájában. Együttműködés folyik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal. Sokoldalú gazdasági kapcsolatok kialakítására kerül sor az Angolai Népi Köztársasággal és a szocialista Etiópiával. A KGST — megállapodások alapján — együttműködést folytat Irakkal, Mexikóval és Finnországgal. A KGST-tagállamok eltökélt szándéka, hogy erősítsék az összes szocialista állammal való barátságot és egyenjogú együttműködést. Következetesen fellépnek a fejlődő országokkal és más államokkal való egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséért, azok társadalmi rendszerétől függetlenül. Ez az elvi irányvonaluk a szocializmus lényegéből, a szocialista országoknak a béke ügye melletti elkötelezettségéből ered, enyhülési politikájuk szerves része. A KGST-tagállamok, következetesen végrehajtva az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának rendelkezéseit, fellépnek a nemzetközi szervezetekben a konstruktív együttműködésért a béke, a haladás és a fejlődés érdekében, a KGST-nek az ENSZ és harmadik országok gazdasági szervezeteivel való egyenjogú és tevékeny együttműködéséért. Határozottan fellépnek azért, hogy a világgazdasági kapcsolatokban megszűnjön az imperialista, gyarmatosító és újgyarmatosító politika okozta diszkrimináció és egyenlőtlenség, tevékenyen közreműködnek az új, igazságos gazdasági rend megteremtéséért folyó harcban. Az ülésszak kijelenti, hogy a KGST a jövőben is fejleszteni fogja együttműködési kapcsolatait a harmadik országokkal az igazságos, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztás elmélyítése érdekében, hozzájárulva ezzel a világgazdasági kapcsolatok progresszív átalakításához. összegezve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa három évtizedes tevékenységének eredményeit, a KGST XXXIII. ülésszakán résztvevő küldöttségvezetők kifejezik a KGST-tagállamok azon szilárd elhatározását, hogy a jövőben is tovább szélesítik és mélyítik a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést, tevékenyen életbe léptetik az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának elmélyítésére irányuló komplex program rendelkezéseit minden egyes állam és a KGST-tagállamok egészének érdekében, a szocializmus és a kommunizmus felépítése, valamint a tartós világbéke biztosítása érdekében.
