Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-01 / 126. szám
1979. június 1. KELET-MAGYARORSZÁG 3 JEGYZETEK Másodvetés □ élmilliárd forintot megközelítő károkat okozott mezőgazdasági üzemeinknek a rideg tél és a szeszélyes tavasz. A téli zimankó, a kora tavaszi esők, fagyok, a belvízborítások nyomait őrzik a ritka állományú és foltos búzatáblák. A megkésett vetést — hideg volt a talaj — a szokásostól gyengébben fejlett kukorica- és napraforgósorok mutatják. A kár nagy, de nem behozhatatlan. Sok mezőgazdasági üzemben már korábban korrekciókat, tervmódosításokat végeztek, a kialakult helyzetnek megfelelő vetésszerkezeteket alakítottak ki. Mindezekkel azonban a hiánypótlás tárháza még nem merült ki. A MÉM a közeli napokban arra hívta fel az üzemek figyelmét: a korábbi évek gyakorlatától eltérően jobban és nagyobb arányokban hasznosítsák másodvetésre a tarlóterületeket. Péter-Pál, a kaszapendítés napja ugyan még messze van, de már gondolni kell az aratásra. Megyénkben néhány hét múlva közel 100 ezer hektáron kezdik meg a búza, az árpa, a rozs aratását. Tarlók szabadulnak majd fel. Az üzemek önös érdekű feladata, hogy a tarlók hasznosítására körültekintő intézkedési terveket készítsenek. A tarlóföldeken zöldségféléktől a takarmányig sokminden termeszthető. Különösen a takarmány kiegészítésére van nagy szükség, hiszen az úgynevezett anyaszénahozam helyenként elmaradt a tervezettől. Hasznosítani szükséges az eddigieknél jobban a háztáji termelésben rejlő lehetőségeket is. Jobb szervezéssel, a kistermelők munkájának következetesebb segítésével növekedhet a készárutermelés. Ez is enyhítheti a mezőgazdaságot ért eddigi veszteségeket. A mezőgazdasági üzemekben bizakodó a hangulat. Ez jó, de hozzá kell tenni; a bizakodás önmagában nem elég. Akkor lesz igazán jó a hangulat, ha a cselekedetek a szükségkívánta intézkedések termésben és árbevételben is hozzák a tervezettet, vagy meghaladják az előirányzatot. S. E. Elnézést kérők □ lig van nap a rádióban, a televíziózan, az újságokban, hogy ne kérne valaki elnézést, bocsánatot, türelmet. Nálunk is: elnézést kér a TITÁSZ, a TI- GÁZ, a vízmű, az ingatlankezelő, a távhő, a Volán, a posta. Szinte minden olyan szerv, vállalat, amely a lakossággal nap mint nap közvetlen kapcsolatban áll. És milyen az ember? Többnyire elnéz, megbocsát, türelmes. Miért? Mert megtanultunk valamit. Az elnézést kérők — a kivételeket leszámítva — a mi javunkra tevékenykednek akkor, amikor éppen nem, vagy rosszul tevékenykednek. Furcsa, ellentmondó talán a megállapítás, de nézzünk néhány mai példát. Érdemes bosszankodni a Kossuth utcai forgalmi korlátozás miatt? Egy percig talán. De aztán kiderül, korszerűsítik a területet, javul a víz- és hőellátás, épül a környék. Vagy a TITÁSZ áramszünetei. Néha valóban egy napra is szünetel a szolgáltatás. De vajon mi lenne, ha nem tartanának karban trafót, vezetéket. Barna, rozsdás a víz. Dühöng a háziasszony, aki moshi akar. De aztán kiderül: a párnapos kellemetlenség után jobb, biztosabb a vízellátás. Ebből a néhány, korántsem teljes sorból is látható: minél több a bocsánat- és elnézéskérés, annál jobban haladunk előre. Gazdagodunk, fejlődünk, biztonságosabban élünk. Eddig van a dolog rendben. Mondhatnók azt is: csak szaporodjon a sok kérés, s lépjünk mind gyakrabban előbbre. Félek azonban attól, hogy a megejtő, s sokszor indokolt udvariasság máshová is elvezethet. Az emberekben olyan meggyőződést alakíthat ki: aki elnézést kér, az valami jót csinál. Pedig van itt cselre lehetőség bőven. Mert hiába kér elnézést a boltos, hogy valami nincs, ha tudnivaló, ő nem rendelt. Nem örömteli a megbocsátás, ha úgy leltároznak, hogy sorozatban zárva vannak a boltok. Nem bocsát meg az ember a sütőiparnak, ha hétfőn pénteki kenyeret árulnak, mondván, pardon, ezt is el kell adni. A lakos, az állampolgár megértő, megbocsátó, ha látja: érte és neki dolgoznak, ha a javát szolgálja akár a hosszabb ideig is elhúzódó kellemetlenség. De ne éljen vissza senki az udvarias formulával. Az indokolatlan bocsánatkérésre nincs bocsánat. B. L. Fejlesztik a támogatási alapot Küldöttközgyűlést tartott a TESZÖY A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkeztek Területi Szövetsége csütörtökön a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban küldöttközgyűlést tartott. A közgyűlésen részt vett és felszólalt dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Sárai György, a TOT főosztályvezetője. A szövetség elnöksége írásban számolt be a küldöttgyűlésnek, megyénk mezőgazdasága fejlesztésére hozott megyei pártbizottsági 'határozat végrehajtásáról. Az írásos beszámolóhoz dr. Jó- zsa Endre, a szövetség titkárhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Az előadó — egybehangzóan az előterjesztéssel — többek között megállapította, a párthatározatokban javasolt termelési feladatokat a termelőszövetkeztek időarányosan teljesítették. Kedvező lehetőséget nyújtott ehhez az anyagi, műszaki ellátás javulása, a mezőgazdaságban dolgozók szorgalmas munkája. Az ötéves terv első három évében nem mindig kedvezett az időjárás, és emiatt néhány mezőgazdasági kultúra termelésében nem sikerült az előirányzatokat teljesíteni. Fénysorompók Szatmárban Mátészalka vasúti csomópont körzetében, ha az utazási feltételek nem is javulnak napról napra, a biztonságos közlekedésért mindent megtesznek a közlekedés vezetői. A gyors, pontos értekezés az egyik legfontosabb dolog az üzem életében. Több éves munkával sikerült elérni, hogy tíz évnél idősebb légvezeték már nincs üzemben. Ez azért fontos, mert az automata távhívó központok segítségével — hat szám tárcsázásával — az ország legtávolabbi állomásával is lehet Mátészalkáról beszélni. De nemcsak Mátészalka fejlődik, hanem a körzethez tartozó nagyobb szolgálati helyek is. Vásárosnamény most kapott új Crossbarközpontot. A biztonságos közlekedést szolgálják a fénysorompók és a fényjelzők. Ebben az évben a város területén és közvetlen környékén tizenegy új fénysorompót adnak át a forgalomnak az üzem dolgozói, melyeknek építési költsége megközelíti a húszmillió forintot. A kis létszámú üzem kollektívája a mindennapi munkája mellett iskolákat és más intézményeket is patronál a városban, ők szerelték fel a sportpályán lévő hangosító berendezést is. (zsoldos) A fiatal mama a fülke sarkába tessékelte kilenc év körüli kisfiát és ráparancsolt: „Viselkedj rendesen.” A mi kis modern Nemecsekünk meg sem moccant. A mama kezébe nyomott két sonkás szendvicset. „De ügyelj, nehogy leedd a szép nadrágodat!” Ezután a mama kiment a peronra bú- csúzkodni. Nemecsek szinte vigyázz- ban ült a plüssön. Óvatosan evett, ügyelt minden harapásra, hogy még csak véletlenül se kerülhessen egy zsemlemorzsa sem a frissen vasalt világos nadrágjára. De bárhogyan igyekezett, néhány morzsa a nadrágra is jutott. A mama kinn kacagott, Nemecsek benn evett, tele- szájjal. Nagyokat harapott a szendvicsből, hogy mielőbb tűi legyen az egész műveleten, mielőtt a mama bejön látott hozzá, de tátva maradt és újra beleköt. Erre fizetett a szája, amikor megpillan- rá. Nagy igyekezetében egy tóttá a mamát, aki levegő Mai Nemecsek szeletnyi zsírosabb sonkadarab rápottyant a pantallójára. Nemecsek riadtan tekintett fel. Körülnézett, ki vette észre, s gyorsan bekapta az elejtett falatot, aztán elővette zsebkendőjét, s munkához látott. Dörzsölte, tisztítgatta a sonkaszelet helyét. Nyílt a vonatfülke ajtaja és belépett a porcelán arcú mama, aki pillanatok alatt felfogta, hogy Nemecsek bajt csinált. Elvörösödött. A fiú éppen a másik szendvicsnek után kapkodott, aztán olyan hirtelen összeteremtette a srácot, hogy az szinte szóhoz sem jutott. „Nagy szamár létedre nem tudsz vigyázni? Leeszed magad!” Nemecsek tűrte, hallgatta a korholáso- kat, s most az intelmeket nyelte a szendvics helyett. A mama kikapta kezéből a zsebkendőt és most ő kezdte éktelenül dörzsölni, eltüntetni a szinte alig látszó foltot. Szegény Nemecsek lesütött szemmel hallgatott. Szinte megsemmisült a szégyenítésA termelésben egyre nagyobb szerepet kapott a hatékonyság, a jövedelmezőség, előtérbe kerültek a minőségi mutatók, a piaci igényekhez rugalmasan igazodó termelési szerkezet kialakítása. Megállapítható, hogy a megye mezőgazdasága a belterjesség irányában fejlődött, fokozódik a szakosodás és a koncentráció. A mezőgazda- sági termelés növekedése teljes egészéiben a hatékonyság növekedéséből származik. A szövetség titkárhelyettese a továbbiakban sorra szedte az egyes ágazatok eredményeit, illetve megfogalmazta a következő évek legfontosabb feladatait A küldöttgyűlés napirendjén szerepelt többek között a kölcsönös támogatási alap fejlesztése, felhasználása, a TESZÖV ellenőrzési irodájának beszámolója az 1978. évi munkáról, a szövetség ellenőrző bizottságának beszámolója, és egyéb kérdések. Anyagi megbecsülés, rugalmas munkaidő Ülésezett az SZMT elnöksége Május 31-én, csütörtökön ülést tartott az SZMT elnöksége. Tájékoztató hangzott el az SZMT elnöksége és a megyei tanács vb közötti együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról. A testület megtárgyalta azt a jelentést, amely a szakszervezeti művelődési otthonok tevékenységéről és a munkahelyi nevelésre gyakorolt hatásukat elemezte. Értékelte az elnökség az 1978. évi kollektív szerződések és az idei módosítások tapasztalatait. Megállapította, hogy a vitákon mintegy ötven módosítási javaslat hangzott el. Módosításokra került sor a vállalati gépjárművek vezetőinek a pótlékában, a lakásépítéshez igénybe vett vállalati gépjárművek térítési díjában, a részesedési és a jóléti alapok felhasználásában, a szabad napok áthelyezésében, a munkaidő- keretben, annak mértékében és beosztásában. Pontosították a besorolási feltételeket és csökkentették a vállalati eredményektől függő premizált munkakörök számát. A vállalatoknál növelték a felmondási időt, ugyanakkor csökkentették a felmentési időt. Rugalmas munkaidő bevezetését tervezik — vagy vezették már be — a Nyírtervnél, az Épszernél és a Volánnál. A testület megállapította: az anyagi érdekeltségi rendszer módosításában még sok gond tapasztalható. Nem tűnik ki a szabályozásokból, hogy a legjobban dolgozók a legjobban keresők is. Még mindig az a tapasztalat, hogy néhol a jó munka helyett a beosztást helyezik előtérbe. Repült az elnök. A három növényvédős gép egyikén szállt a föld fölé, hogy lássa, mi van odalent. — Fentről egészen más a határ, alaposabban megítélhetem mit ígér a búza, burgonya, kukorica. Látni hol gyengébb, hol erősebb az állomány, hol van még kisebb- nagyobb vízborítás. Határjárás a levegőben. Ez is új, de nem szenzációs. Csodát már nem lehet remélni, hiszen tele van a mezőgazdaság technikával és tudománnyal. A szénát gyűjtő nagy csoport asszony inkább hat látványként, minthogy a vegyszert szóró repülőgépeket nézze az ember. Kiadós zápor — Kaptunk néhány kiadós záport. Magukhoz tértek a növények. Persze mi öntözünk is. Most a gyümölcsösben. Volt néhány olyan tábla búzánk is, ami gyengébb volt, de olyan is, amit felül kellett vetni, azt is öntöztük a májusi forróságban. A vencsellői Szabadság Termelőszövetkezet 4748 hektáron gazdálkodik. Ebből ÁC nyomócsöves öntözésre 1350 hektár van berendezve. A 120 hektár téli almát öntöznek a vencsellői Szabadság Tsz- ben. (Gaál Béla felvétele) tői. Már arra gondoltam, hogy a mama megelégelte a nevelést, mert hirtelen elhallgatott a szóáradat. Fordulat következett. Éles, olyan, amilyenre az ember nem is gondolt. Néhány perc múlva, mintha mi sem történt volna, a mama szép, színes szatyorjából egy pakli kártyát vett elő. Nemecsek szeme felcsillant. A mama megszelídült, mosolygott, és kevert. Osztott. Nem tudom, nem ismertem, milyen játékot játszottak. Ha valamiért, akkor - ezért irigyeltem Nemecseket. Valójában mégis csak nagy a szerencséje: neki olyan mama adatott, aki még kártyázni is megtanítja kisfiát. Hiába! Vannak még következetes emberek! Farkas Kálmán balsai Tisza-parttól, a szivattyúteleptől, föld alatt futnak a vezetékek és az úgynevezett hidlásokra, vízkivételi csapokra kötik rá, a föld feletti szórófejes csöveket. A 120 hektáros almáskert fái most áznak, fürödnek a vízben. — Hogy mennyi lesz az alma, azon minden évben fotózunk — mondja Novák László — fogadásokat kötünk. A legóvatosabb mindig a főkönyvelő, ő veszít. — Idén mennyi almát várnak? — 400—420 vagonnal. Nem rossz eredmény a 12 —15 éves fáktól. Hektáronként 420 mázsa alma a termelés élvonalába számít. — Mennyit segít ebben az öntözés? — Nagyon sokat — mondja az elnök, majd azt magyarázza, a jó termés komplex munka eredménye. A víz önmagában nem növelné túlzottan a termést, de kiszórtak hektáronként 600 mázsa istállótrágyát 13 mázsa vegyes műtrágyát és 15 mázsa meszet. Bokrosodik a burgonya A gyümölcsöshöz hasonlóan tápanyagban gazdag a burgonya, a kukorica, a búzaföld is. A búza haragoszöld, a burgonya bokros és az időjárás miatt megkésett kukorica már szépen sorol. — A tavalyi eredményeket nemcsak megismételjük, de többet akarunk — mondja az elnök. A 360 hektár burgonyaterületen az elmúlt évben hektáronként 260 mázsa volt az átlag, idén meglesz a a 280—300 mázsa. A búzatermésért a múlt évben — 50 mázsa volt hektáronként — a TOT és a MÉM ezüstserlegét kaptuk. Olyan serleget, amellyel az országban csak 5 gazdaság büszkélkedhet... íme a víz, a szőke Tisza hasznot hajtó eleme. Természetesen túlzás lenne a valós értékétől jobban felbecsülni az öntözést, de fitymálni sem szabad. Vizeinket nem hasznosítjuk eléggé. Még ott sem teszik, ahol bizonyított az előnye, ahol kevésbé fáradságos és költséges a vízkivételezés. o Jártunk a szivattyútelepen is. A 110 millióért épített és 1975-ben felavatott telep főszivattyúi közül nem mindegyik üzemelt. Humicskó Miklós és Vattamány Gábor mondták: — Itt, ezen a részen kétezer hektár az öntözésre berendezett terület. A szivaty-' tyúk teljesítménye 1200 liter víz másodpercenként Most 320 liter a fogyasztás. Ez nagyon kevés. Az öntözött terület még az 1000 hektárt sem éri el. Akkor sincs a kapacitás teljesen kihasználva, amikor nagy a szárazság. Pedig hát a gazdaságok jobban tudják mint mi, ez a szolgáltatás nagyon sokat ér. „Törlesztene" a folyó Hogy értékes a víz és az öntözés, vitán felül áll. Ha győzködtük is erről egymást a gépkezelőkkel, nem az egyetértés hiánya miatt volt. Inkább dicsértük az áldást amely volt átok is, hiszen a gávaiak, balsaiak, vencsellői- ék nemegyszer védekeztek már homokzsákokkal. Ami kárt tett a folyó, abból most törlesztene. Akarni kell. Seres Ernő HATÁRJÁRÁS A LEVEGŐBEN. A TISZA FELETT Szépen sorol a kukorica
