Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

1979. június 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Leninvárosban elkészült a TVK olefingyárának termékét feldol­gozó polipropilén gyár. Évente negyvenezer tonna polipropilén­granulátum készül itt, amelyből műszálat, műanyag csövet és kü­lönböző — úgynevezett — üreges edényeket készítenek. A maghasadás hőenergiája az ember szolgálatában ' 25 éves az atomenergetika Jövőre üzembe lép az első magyar blokk A Központi Fizikai Kutató Intézet néhány évvel ezelőtt kapcsoló­dott a moszkvai Kurcsatov Atomenergia Intézetben folyó termonuk­leáris kutatómunkába. Június 12-én olyan termonukleári kutatóbe­rendezést avattak fel Budapesten, amely a hazai kutatómunkát se­gíti. A tokárnak nevű berendezésben forró plazmát állítanak elő, ill. tárolnak. Az intézetben azt vizsgálják, hogy a több millió fokra he- vült plazmába jutó szennyeződések hogyan befolyásolják a termo­nukleáris folyamatot. A képen: az átadási ünnepség részvevői meg­tekintették a termonukleáris kísérleti berendezést. (MTI fotó) 25 évivel ezelőtt, 1954. június 27-én helyezték üzembe a Szov­jetunióban a világ első atomerő­művét, amely 5 megawatt tel­jesítőképességű volt. 'Ezzel meg­indult az atonenergia békés cé­lokra való felhasználásának fo­lyamata. A maghasadás fizikai törvényé­nek gyakorlati felhasználására már az 1940-es években sor ke­rült, s 1942-ben az USA-ban Fer­mi megépítette az első atom­máglyát. Sajnos a II. világhábo­rú rányomta bélyegét a kutatási irányvonalra, amely elsődlege­sen nukleáris fegyverek előállí­tását tűzte ki célul. A befekte­tett hatalmas anyagi és szellemi kapacitás gyors „eredmény’Vre vezetett, s Japánban ki is pró­bálták az atombombát, amelynek sokkhatása ma is kísérti az em­beriséget. A Japánban ledobott két atombomba demonstrálta a nukleáris fegyverek pusztító ha­tását, s megvetette az 1950-es évek hidegháborús politikájának alapjait. Az erőegyensúly fenn­tartása miatt a Szovjetunió is kénytelen volt nukleáris fegyver- fejlesztésre, de nem feledkezett meg a békés célokra való alkal­mazási vizsgálatról sem. Ennek eredménye aiz első atomerőmű lüzembehelyezése. Az energiatermelő reaktorok­ban elsősorban természetes uránt használnak fűtőanyagként. Ebben a természetes keverékben az uránnak a 235 tömegszámú izo­A Ganz-Mávagban készülnek az alkatrészek a paksi atomerőmű szekunderköri hűtőrendszeréhez. topja képes maghasadásra. A maghasadás kis energiájú, ún. termikus neutronok hatására megy végbe, így az U—235 hasa­dását felhasználó reaktorokat termikus atomreaktoroknak is nevezzük. Az atomerőművekben magha­sadás révén állítunk elő hőener­giát, s ezzel egy többé-kevésbé konvencionális áramfejlesztő tur­binát üzemeltetünk. A gyakorlat­ban leginkább az ún. nyomott­vizes rendszerek terjedtek el vi­lágszerte. A nyomottvizes atom­erőművek 2 kört tartalmaznak. A primer körben találjuk az ener­giatermelő termikus reaktort, itt nagy nyomású (120—150 kp/négy- zetcentiméter) és magas hőmér­sékletű (250—300 C-fok) víz szál­lítja az energiát. A primer kör egy hőcserélőn keresztül csatla­kozik a szekunder körhöz, amelyben szintén víz szállítja a hőenergiát. A szekunder kör tar­talmazza az elektromos áramot termelő generátort. Az atomerőműveknek az em­beriség energiaellátása szempont­jából nagy jelentőséget kell tulaj­donítanunk. A hagyományos, el­sősorban szén és olajból szárma­zó energiaforrások nem képesek az exponenciálisan növekvő ener­giamennyiséget kielégíteni. Más energiatermelő-rendszerek, mint pl. a fúziós reaktor, vagy a nap­energia alkalmazása napjainkban elsősorban még elvi jelentőségű­ek, s az . ezredfordulónál előbb nem várható gyakorlati felhasz­nálásuk szélesebb körben. Az atomenergetika fejlődését erősen befolyásolja a korábban említett sokkhatás, mert az átlag­ember egyenlőségjelet tesz az atomfegyver és az atomreaktor közé. Ezt a hitet elsősorban poli­tikai fegyverként használják a kapitalista országokban, sok atomerőműellenes tüntetésnek lehetünk tanúi napjainkban, né­hány esetben kormányok sorsát is eldötötte (1976., Svédország) az atomenergetika kérdése. Az atomerőművek ellen felhozott ér­vek megalapozatlanok, manapság a legbiztonságosabb iparág az atomenergetika. Az atomenerge­tika fejlődésének valós problé­mája a reaktorok üzemeltetése során keletkező radioaktív hulla­dékok tárolásának biztonságos megoldásában keresendő. A nagy fajlagos radioaktivitású kiégett fűtőelemeket több száz évig ún. izotóptemetőkben kell tárolni. Az atomerőművek környezeti hatásai normál üzemmódban ked­vezőek. A kikerülő radioaktív anyagok hatása még a környezet­ben élő népességre nézve is el­hanyagolható: a természetes ere­detű sugárterhelésnek az ezredét sem éri el. Baleseti szituációknál számos műszaki megoldás bizto­sítja a környezet hatásos védel­mét. A biztonságvédelmi rendsze­rek jó működésére példa az 1979 márciusában az USA-beli Har- rjsburgban bekövetkezett üzem­zavar, itt ugyanis a környezet su­gárterhelése elhanyagolható volt. Az üzemzavar körüli sajtókam­pány azonban ismételten megmu­tatta, hogy elsősorban a nagy olajmonopóliumok manipulációi következtében mennyire eltávo­lodtak a hírek a valóságtól. Hazánkban is megindult az atomenergetika fejlődése. Ennek első eredménye, hogy terv sze­rint 1980 végére az első magyar atomerőműblokk üzembe lép. A reaktorok felépítésére a Szovjet­unióval kötött álLamközi szerző­dés értelmében kerül sor. Az első kiépítésben 4 db WER—440 típu­sú reaktorblokk létesül. Ez a tí­pus nyomottvizes atomerőmű­reaktor, s blokkonkénti elektro­mos teljesítménye 440 megawatt lesz. 1985-ig további blokkok lé­tesülnek, vagy újabb 4 db WER —440 típus, vagy 2 db WER—1000. Ez utóbbi új konstrukció és blok­konként 1000 megawatt elektro­mosenergia előállítására alkal­mas. Az atomenergetika új iparág hazánkban, hagyományai nincse­nek, ezért az első atomerőmű felépítése nagy áldozatokat kö­vetel mind anyagi, mind szelle­mi téren. Napjainkban különösen égető a szakemberhiány mind tervezői, kivitelezői, mind üze­meltetői szinten. Az országnak a fejlődés érdekében vállalnia ke'1 az atomenergetika fejlesztésével járó költségeket. A fejlesztéshez sok segítséget nyújt a KGST gaz­dasági integrációja, ill. a Szov­jetunió. Virágh Elemér, Budapesti Műszaki Egyetem, Tanreaktor Számítógép a termelésben A Dunaújvárosi Papírgyár az idén százhatvanezer tonna hullámalap- papirt és ún. író-nyomó papírt gyárt. A gépek kapacitásának ki­használását segíti egy új számítógépes termelésfolyamat-szabályozó berendezés. A számítógépbe beprogramozták a gyártási paraméte­reket. A gép folyamatosan méri a termelés értékeit, összehasonlítja a programmal. Ha eltérés van, azonnal beavatkozik és legmegfele­lőbb értékre korrigálja. A képen: Az író-nyomó papírt gyártó gép­sort már a számítógép ellenőrzi. A képernyő a kért adatokat azon­nal megjeleníti. (MTI fotó) Gyümölcs- és zöldségszedés idején Kevesebb veszteséggel A májusi esők hiánya és a szo­katlanul korai, nagy hőség ér­zékeny veszteségeket okozott a mezőgazdaságnak. A vetések még alig keltek ki, a kiültetett palán­ták még alig vertek gyökeret, máris rájuk tört a hőséggel pá­rosult aszály, amit a növények nehezen viseltek el. A gyümöl­csök nem jutottak elegendő víz­ben oldott tápanyaghoz, a korai zöldségfélék (pl. a zöldborsó) még a szárukat sem fejleszthették ki, máris virágba borultak. Talán csak a szőlő — ez a mé_ lyen gyökerező és viszonylag szá­razságtűrő növény — nem síny­lette meg a kritikus időjárást. Most az a fontos feladatunk, hogy a beérett, fogyasztásra al­kalmas termést a lehető legkeve­sebb veszteséggel takarítsuk be. CSERESZNYE- ÉS MEGGYSZÜRET A viszonylag kisméretű gyü­mölcsöket csak fáradságos és hosszadalmas munkával tudjuk betakarítani. Sajnos, éppen emiatt maradt a korábbi években olyan sok cseresznye és meggy a há­zikertek fáin — szedetlenül. Ez pedig nagy hiba. Nemcsak azért, mert a termés egy része kárba- veszett, hanem azért is, mert a jövő évi termést károsító cse­resznyelegyek lárvái a fán túlérő, megpuhuló gyümölcsökben fej­lődnek ki. azokból szaporodnak el. Ezért nagyon fontos — nö­vényvédelmi szempontból is —, hogy minden gyümölcsöt szüre­teljünk le a cseresznye- és a meggyfákról. A szüretelők olykor számottevő kárt okoznak a fákban. Szedés közben összetörik az ágakat, a gyümölccsel együtt leszakítják a termőrészeket is. A fák alja a szüret befejeztével néha úgy néz ki. mint a csatatér, amelyet le­tört ágdarabok, leszakított leve­lek és összetaposott gyümölcsök borítanak. A földről elérhető ágak szüre­telése okozza a legkisebb gondot. Karunk ..hatósugarát” megnövel­hetjük egy kampós bot segítsé­gével. amellyel a távolabbi ága­kat is magunkhoz húzhatjuk. A korona többi ágairól a gyümöl_ csőket létrán állva szedjük le. A fára is fel lehet mászni, de csak gumitalpú cipőben, amely nem sérti fel a kéreg szöveteit. A leszüretelt termést haladék­talanul vigyük árnyékos, hűvös helyre, mert ezzel lassíthatjuk a romlást, a penészedés folyamatát. Átmenetileg eredményesen tárol­hatjuk a gyümölcsöt pincében vagy hűvös kamrában is. A frissen el nem fogyasztott gyümölcsöt az ügyes és találé­kony háziasszonyok sokfélekép­pen házilag is feldolgozzák. A meggyből például gyümölcslé, bor, dzsem, lekvár készülhet. KORAI ZÖLDSÉGFÉLÉK Nagy szükség van most a ker­ti ágyások korai zöldségtermésé­re. A fóliasátrak alól ugyanis las­san kifogynak a termények, a kevésbé védett szántóföldi táblá­kon pedig csak ezután érnek be. A kertekben most szedik a kö­zépérésű és a kései zöldborsót. Ne várjunk túl soká a szedéssel, mert a szemek túlságosan ke­mények és lisztesek lesznek. Ha azonban valami okból nem sike­rült idejében leszedni a borsót, akkor hagyjuk őket a száron megérni: érdemes belőlük vető­magot szedni. Rövidesen kezdődik a legérté­kesebb zöldségek — az uborka, a paradicsom, a zöldpaprika, a padlizsán — betakarítása. Ezeket lehetőleg a kora reggeli órákban szedjük, amikor még nem mele­gedtek fel, mert így hosszabb ideig eltarthatók. A gyümölcsö­ket lehetőleg lapos rekeszbe, tál­cára vagy kosárba szedjük, ahol nem nyomják össze egymást. Ezeket is hűvös helyen kell tá­rolni. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a család szükségletét meg­haladó mennyiségű zöldségre igényt tart a kereskedelem is: a helvi zöldség-gyümölcsboltok, ÁFÉSZ-ek kötelesek minden el­adásra felkínált és fogyasztásra alkalmas minőségű zöldséget fel­vásárolni. Á levéltetvek kártétele A levéltetvek alig 2—3 mm nagyságú, szúró-szívó szájszervű rovarok. Többnyire zöld, fekete, vagy sárga színűek. A hímek szárnyasok, a nőstények lehet­nek szárnyatlanok is. Valameny- nyi levéltetű faj tojásállapotban telel. Az áttelelő tojásokból nős­tények kelnek ki, amelyeket „ősanyáknak” nevezünk. Az ős­anya és annak nőstény utódai szűznemzéssel . és álelevenszülés- sel hozzák létre utódaikat. Az utolsó előtti nemzedékben azon­ban hímek és nőstények is létre­jönnek. Ezek párosodnak és a nőstények áttelelő tojást raknak. Évente 8—10 nemzedékük is fej­lődhet. Nagy szaporaságuk és el­terjedésük miatt igen veszélyes kártevők. Veszélyességüket növe­li, hogy számos faj vírusterjesztő is! Gyümölcsfáinkat sok levéltetű faj károsítja. A leggyakoribbak a következők: zöld őszibarack levéltetű, galagonya levéltetű, sárga szilvalevéltetű, zöld alma­levéltetű, levélpirosító alma- és ribiszkelevéltetű. Valamennyi faj kártétele megközelítően azo­nos. Szívásukkal a növényektől táplálékot vonnak el, a növényt fejlődésében visszavetik, sőt nem egyszer a megtámadott növényi részek deformálódását okozzák. A kártételt növeli, hogy az álta­luk ürített „mézharmaton” ko­rompenész telepszik meg. A méz- harmat és a korompenész a gyü­mölcsöt értéktelenné teszi. Legcélszerűbb 0,1 százalékos Bi 58 EC-vel,. vagy 0,1 százalékos Unifosz 50 EC-vel permetezni. Ezek mellett jó eredménnyel használható a 0,05 százalékos Pi- rimor is. Hatása háromféle mó­don érvényesülhet, úgymint kon­takt, mély- és gázhatás. Totális hatású levéltetűölő, de a levél­tetvek természetes ellenségeit nem károsítja. Kedvező hatása ott is érvényesül, ahol az egyéb levéltetűölő szerek felmondták a szolgálatot! Széles Csaba Hasznos a gyümölcsösök lombtrágyázása Az elmúlt hetekben a kister­melőket foglalkoztatta a gyümöl­csösök és egyéb növények lomb- trágyázása. Egyik napilapunk ugyanis arról írt, hogy a száraz­ság idején a növény lombtrágyá­zása felesleges költséget jelent. Gyakorlatilag ez nem így van, ugyanis amikor szárazság van, a növények nemcsak szomjaznak, hanem éheznek is. Ennek ma­gyarázata az, hogy a talaj felső rétege kiszárad és a gyökérzet a mélyebb talajrétegekben igyek­szik vizet felvenni, ahol viszont kevesebb tápanyagot talál. Tehát száraz időjárás esetén különös jelentőséggel bír a lombtrágyá­zás. A növénynek különösen abban az esetben van szüksége a lomb- trágyázásra, ha a környezeti té­nyezők kedvezőtlenül alakulnak. Például: szárazság esetén és túl sok csapadék esetén, amikor a talaj levegőtlenné válik és a táp­anyagfelvétel nehezebben törté­nik. Ennek ellenére azonban nem kell a lombtrágyázás jelentősé­gét túlértékelni, mert az alapve­tő tápanyagok, makroelemek ke­vésbé pótolhatók lombtrágyázas- sal, a nitrogént, káliumot, fosz­fort a talaj trágyázásával lehet pótolni. Hazánkban kálcium-, magnézi­um-, vas-, mangán-, bór- és cinkhiány szokott előfordulni. Az alma minőségét lényegesen be­folyásolja a megfelelő kálcium- és bórellátás. A kálciumhiány pótlása elsősorban lombtrágyá­zással oldható meg. A talaj me- szezése nem hoz olyan ered­ményt, mint a lombtrágyázás. A megyei növényvédő állomás­sal közösen a MÉSZÖV permete­zési útmutatót adott ki ebben az évben is. Több termelő fordult hozzánk kérdéssel, hogy az Út­mutatóban miért szerepel a kese­rűsé — kémiai nevén: magnézi­um-szulfát. Ennek használata azért indokolt, mert a magnézi­um az alma minőségét kedvező­en befolyásolja, csökkenti a hús- barnulást. A lombtrágyák leg­kedvezőbben 15—25 Celsius-fokon hasznosulnak. Felvehetőségük csak addig van meg, amíg a lom­bozat nedves állapotban van. Eb­ből egyértelműen levonhatjuk azt a következtetést, hogy a lombtrá­gyázás kedvező időpontja az esti órákban van, amely után alacso­nyabb hőmérséklet van éjszaka, valamint gyakran előfordul a harmat, amely a felvehetőség időszakát jelentősen meghosz- szabbítja. Az alkalmazás során vigyáznunk kell a töménységre, mert a nagyobb koncentráció ese­tében könnyen előfordul a lom­bozat, illetve a termés perzselő- dése. A leggyakrabban alkalmazott lombtrágyák: Wuxál, amelyben mangán, réz, kálcium, cink, mo- llbdán és vas található; a Mikra- midban vas, mangán, molibdén, cink és réz van; a Peretrixben szintén megtalálhatók a legfon­tosabb, úgynevezett mikroele­mek. A lombtrágyák viszonylag ol­csó tápanyag-utánpótló anyagok, hasznosulási százalékuk sokkal jobb, mintha talajba juttatunk valamely tápelemet, ezért hasz­nálatuk célszerű. Karádi István Másodvetés a kiskertekben A zöldségek nyári veteménye- zése évről évre egyre fontosabb a nagyüzemekben és a kisker­tekben egyaránt. Ennek oka, hogy a termőföld másodszori hasznosításával a jövedelmező­ség lényegesen növelhető, ugyan­akkor pedig a zöldségpiac igényli a másodterményeket. Hasznos tehát, ha a kiskerttulajdonosok is vállalkoznak a nyári vetemé- nyezésre. Június végére a korai zöldség — a karalábé, a karfiol, a káposzta, a saláta, a korai bur­gonya, a zöldborsó, a retek — lekerül földünkről. Megüresedett helyükön mindenképpen indokolt újabb zöldségek termesztése. TALAJELÖKÉSZÍTÉS A másodvetések időpontja jú­nius vége és július első fele. A legelső teendő a gondos talaj- előkészítés. A gyomokat takarít­suk le — legjobb ha elégetjük — és műtrágyával is szórjuk meg a kijelölt területet. Egy négyzetmé­terre 1,5 dekagramm pétisót, 2,5 dekagramm szuperfoszfátot, 1,2 dekagramm ikénsavas kálit cél­szerű egyenletesen elteríteni. Ez­után alapos áztató öntözéssel biz­tosítjuk a talaj szükséges víz- háztartását, víztartalékát. A ned­ves földet egyébként könnyebb ásni. Az ásás mélysége 15 cen­timéter legyen. Az ásás után rögtön gereblyézzük el a talaj- felszínt. Néhány napig ülepedni hagyjuk a talajt, majd hozzá­kezdhetünk a vetéshez. A kelés gyorsítása érdekében előnyös, ha a vetést úgynevezett kelesztő ör tözés követi. BAB ÉS BORSÓ A bokor- és karósbab vetésé­hez 10 négyzetméteres területre legalább 10—16 dekagramm vető­magra van szükség. Javasolt bo­korbab fajták a budai piaci, a korai vaj, a Cherokee, a Kin- ghorn Wax és a Harvester. A sorok 40 centiméterre legyenek egymástól, hogy a kapáláshoz és a szedéshez elegendő helyünk maradjon. A karósbab fajták kö­zül a sárga hüvelyű Juliska bab és a zöldhüvelyű imperátor a legalkalmasabb a másodvetésre. Karósbab termesztésénél 70X70 centiméteres távolságban négy karóból álló gúlák tövébe ves­sünk karónként 8—10 babszemet. A borsó is eredményesen ter­meszthető másodvetésben. Fő­ként a rajnai törpe, az expressz, a Glorie de Quimper és a debre­ceni világoszöld fajták termesz­tése javasolt. 10 négyzetméterre 25—28 dekagramm vetőmag szük­séges. A sortávolság 25 centimé­ter lehet, s a borsószemeket egy­mástól 3—5 centiméterre célszerű elszórni. Ügyelni kell arra is, hogy a magok általában 4—8 centiméter mélységbe kerülje­nek. GYÖKÉRZÖLDSÉG, UBORKA A gyökérzöldségeket julius kö­zepéig vethetjük másod vetésben. A sárgarépa fajták közül a du- wicki, az amszterdami és a nan- tesi alkalmas a másodvetésre. 100 négyzetméternyi terület be­vetéséhez 40—60 dekagramm ve­tőmagra van szükség. Petrezse­lyemből nyári vetésre a korai cukor és a félhosszú fajta java­solható. 100 négyzetméterre 30— 40 dekagramm vetőmagot szór­junk ki 30 centiméteres sortávol­ságban. A nyári és az ősz eleji időszak egyik legkedveltebb zöldségnövé­nye az uborka. Másodvetésként azonban csak rövid tenyészide­jű fajtákat érdemes vetni. Ilyen a budai csemege, a rajnai fürtös, a budai félhosszú, a kecskeméti 113, a budai korai és a kecske­méti bőtermő. 10 négyzetméterre 5—6 gramm magot vessünk el 1 méternyi sor- és 20 centiméte­res fészektávolságban. Egy fé­szekbe 2—3 magot vethetünk. Ebben az időszakban vethetjük a spenótot is. A matador, a Wi- roflay, a vitai és az eszkimó faj­ták termesztése gazdaságos. Mi­vel a spenót rövid tenyészidejű növény, másodvetésre kiválóan alkalmas. A magokat 2—3 centi­méter mélységű barázdákba, 20— 30 centiméteres sortávolság be­tartásával vessük el. RETEK, CSEMEGE KUKORICA, CÉKLA A legnagyobb testű őszi és té­li retek vetési ideje is elérkezett. 10 négyzetméter terület bevetésé­hez 6 gramm vetőmag szükséges, 25—30 centiméteres sor- és 10—15 centiméteres tőtávolság mellett. Termesztésre az erfurti fekete retek javasolt. Vethető még csemege kukorica is. A legalkalmasabb fajta a fe­hér morzsolt. Az optimális sor- és tőtávolság 50X50 centiméter. Egy-egy fészekbe 2—3 mag ke­rüljön. Az őszi savanyúság-készítés gyakori alapanyaga a céklarépa. A vetési idő július eleje. Java­solt fajták a Detroit és a bíbor henger. A cékla termesztésénél azonban nem szabad megfeled­kezni az egyelésről. Mindezekből kitűnik, hogy mi­lyen bőséges választékban lehet termő területeinket másodszor is hasznosítani zöldségtermesztés­sel. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KISTERMELŐK- KISKERTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents