Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-20 / 142. szám
1979. június 20. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabonfás Embertelen ■ ■■ II közöny Levélírónk, Z. Erzsébet olyan körülmények között indult a felnőttsorba ezelőtt húsz évvel, hogy élete fordulóján nem kérhette ki a család, a rokonság, netán a nevelőszülők véleményét. Korán árván maradt, s ettől kezdve magára volt utalva. A szülői szeretetben szűkölködő lánynak sokszor lett volna szüksége tanácsra, igazságot osztó támogatásra. De támogatás nem volt, mert ha lett volna, ma nem volna hitefogyott, s talán nem kellene betegséggel, környezetének érdektelenségével küszködnie. Mint leveléből megtudtuk, korai árvasága idején is komolyan vette az életet, tanult, a nehéz munkától sem riadt vissza, mert úgy gondolta: aki így tesz, azt előbb- utóbb észreveszik, igyekezetét méltányolják. Abban a reményben tanult, hogy ha szakmát szerez, nem lesznek alapvető gondjai. Sajnos az anyagi megbecsülés helyett — a hosszú idejű és megerőltető munkában — egy életre szóló betegséget szerzett. Ö volt — nő létére — az egyetlen a vállalatnál, aki olyan munkát vállalt el, amit csak a férfiak végeztek. Fizetése ugyan sohasem érte el az övékét, és sokszor kellett tapasztalnia, hogy nem részesítik olyan elismerésben, mint férfitársait. Z. Erzsébet ennek ellenére vállalta a korai kelést, a fagyoskodást, de egészsége egy idő után közbeszólt. frja, hogy ezt a munkát most már nem bírja. Erre közvetlen főnöke csak úgy reagált, hogy megállapította: „visszaesett a szorgalma”, és nem segített abban, hogy egészségi állapotának megfelelő munkakörbe kerülhessen. Rendelkezéseik szerint a dolgozót csak olyan munkával szabad megbízni, amelyre az egészséges, biztonságos munkavégzés szempontjából szellemileg és fizikailag alkalmas. Levélírónknak, bár ezzel éppen ellentétes helyzetben van, munkatársai, főnökei mégsem segítenek. Csoda hát, hogy leveléből árad a keserűség, melyet a közönyösség vált ki belőle? Most sincs, aki a hóna alá nyúlna, pedig szüksége van rá. Mert ő is azok közé tartozik, akik jobbra törekvők, de képtelenek a látványos figyelemfelkeltésre, elismertetésre, és csak csendben vágyódnak az emberi jóindulatra, arra, hogy észrevegyék őket a dicsérő szavak erejéig, no meg, mikor munkájukat anyagilag is el kellene ismerni. Sajnos, vannak helyek, ahol még ma is kevésbé figyelnek oda a csendes, szorgalmas emberekre. Azokra, akiknél a munka sok mindent, vagy mindent pótol, mint levélírónknál az otthon sosem érzett biztonságát. De hitét is visszaadhatnák, mert Z. Erzsébet még ma is hinni szeretne a jó munka erkölcsi erejében. Soltész Ágnes CUMISÜVEG — Remélem, hogy ez a harmadik cumisüveg már tűzálló ... ! Már hónapok óta járom az üzleteket, de mindenhol elutasító a válasz, nem tudják, mikor kapnak hőálló cumisüveget. Gondolom, nem én vagyok az egyetlen szülő, aki nem kis bosszúsággal jön ki az üzletekből. Igaz, végső soron a 3,20-ért kapható cumisüveg is megfelel a célnak — ez van az üzletekben —, de hogy a másik mennyivel célszerűbb, azok a kismamák tudják igazán, akiknek helyzetét korábban megkönnyítette a praktikus, hőálló cumisüveg. Vajon miért nem kapható? Farkas Istvánná, Nyíregyháza, Homok sor 11. szám. HIÁNYCIKK? A szintetikus mosó- és mosogatószerre érzékeny bő- rűeknek gumikesztyű használatát javasolják a bőrgyógyászok. A jól bevált — és olcsó — kórházi gumikesztyűt azonban hiába keresem. Hiánycikk! — mondják érdeklődésemre. Jávor Zoltánné, kisvárdai lakos. HOL KAPHATÓ? Fürdőszobai csaptelepünk tönkrement. A környék szaküzleteiben az olcsóbb, lengőkaros, zuhanyzós csap hiányzik. Mindenütt csak a drágább szerelvényt kínálják. Nekünk viszont nagyon megfelelne az olcsóbb, lengőkaros. Vajon hol kaphatnánk? Kézsmárki Józsefné, mátészalkai lakos. VIGYÁZZUNK A GYEREKEKRE Lassan mindenütt megkezdődik a vakáció. A gyerekeknek több lesz a szabad idejük, többet találkozhatunk majd velük az utcán, amint gyalogosan, vagy éppen kerékpáron önfeledten „startolnak” úticéljuk felé, sokszor nem törődve a megnövekedett forgalommal. Különösen nyáron szaporodnak meg a gyermekbalesetek, melyek mindig szívszorongatóak. Ezek jó részét el lehetne kerülni, ha a járművezetők is óvatosabbak, elővigyázatosabbak lennének az utcán közlekedő gyermekekkel szemben. Ezt szeretném most tanácsolni a vakáció kezdetén minden felnőttnek, akik a közlekedésben részt vesznek. A szülőknek pedig: gyermeküket intsék nagyobb óvatosságra, a közlekedési szabályok betartására. Szabó Jenő, vásárosnaményi lakos. KÖSZÖNET A Fehérgyarmati 1. számú Általános Iskola 30 úttörője a múlt hét elején kirándulásra indult. A gondos előkészületek ellenére visszaútban, Újtikos és Polgár között az autóbusz elromlott. Az úton közlekedők közül egy kedves nyíregyházi autós segítségével a megyei rendőrkapitányságra jutott a tanárok egyike. A szolgálatos rendőrök urh-s gépkocsival a Volán telepére vitték. Ott, az éjszaka kellős közepén, az ügyeletes garázsmester gépkocsit, majd vezetőt kerített. A formaságokat mellőzve, fél óra múlva már indulhatott is egy busz a közúton rekedt gyerekekért, s így nem maradtak éjszakára az országúton, a hajnali órákra hazaértek. Köszönet a gyors intézkedésért — írják levelükben a csoportot kísérő pedagógusok. FIGYELMESSÉG Egyszerű, dolgos hétköznapokból áll az életem, de egyik kedves ismerősömmel elhatároztam: egy-két jól szervezet programmal, utazással ezentúl változatossá tesszük. Június 6-án volt az első alkalom, a? Ibusz szervezésében három napra Kárpátaljára utaztunk. A pontosság, a szállodában nyújtott kényelem, -a kitűnő koszt, s a változatos, érdekes programok mind-mind elismerést, dicséretet érdemelnek. Mi azonban egy kis pluszt is kaptunk kísérőnk, az Ibusz dolgozójának jóvoltából. Hárman voltunk idősebbek, jóval túl a nyugdíjkorhatáron. Megkülönböztető figyelmességgel, gondoskodással vett körül bennünket, s mi ezt nagyra értékeltük. Igazán jólesett, köszönet érte. H. Tóth Andrásné és Viszokainé, Tiszadob, Balassi B. utca 55. sz. VÁGJÁK A FÁT Rendkívül sajnáljuk, hogy az utóbbi időben községünkben több értékes fát kivágtak. Itt most a tényt említjük, s nem azt, hogy mindezt engedéllyel, vagy anélkül tették. Hiszen mindannyiunkat bosszant és felháborít a dolog. Nem tudni például, mi okból vágták ki a Selyem utca 20. szám alatti lakás udvarából az egyik több évtizedes hársfát, és szintén értelmetlen pusztításnak tartottuk, amikor a kultúrház elől néhány szilfát távolítottak el. Helyettük pedig nem ültettek másikat. Aggódunk egészséges környezetünkért. Máriapócsi lakosok ÖTÉVES ÜGY — Rettendes, már a szomszédoknál sincs 'több dézsa, nagy edény ... ! Nyíregyházán, a Korányi Frigyes utca 24—26. számú ház lakói egy, lassan már 5 éve húzódó ügy miatt várnak segítséget. A rossz tető- szigetelés miatt eső után a víz végigfolyik a felső emelettől az alsó szintig. Panaszuk jogosságát a SZÁÉV és a lakásszövetkezet is elismerte, - érdemi intézkedés mégsem történt eddig. (A lakók már saját maguk akarták megoldani gondjukat, de az illetékesek nem engedték.) Azt mondják, az ügy bíróságon van, döntésre várnak. Sajnos, a dolog nagyon elhúzódik, kárunk pedig évről évre nagyobb. Dobos Sándor, a Nyíregyháza, Korányi Frigyes utca 24—26. számú ház lakói nevében. Szerkesztői üzenetek Fejér Jolán új fehértói. Kovács Lászlóné kisvárdai. Hegedűs Lajos tornyospál- cai, D. Tóth István deme- cseri olvasóinknak levélben válaszoltunk. Szűcs Zsigmond fehér- gyarmati, Garda Kálmán fehérgyarmati, Dobos Bertalan tivadari, Szabó Endre tiszakerecsenyi. Szabó János jármi, Tóth Béla olcs- vai, Bodó Milclósné 'nagydobosi, Séra Ferencné nyíregyházi, Varga Gyuláné csengersimai, id. Jónás Zoltánné ópályi, Nyíri Miklós nyíregyházi, Laskay Irma buji, Henzsely Andrásné benki, Tári Árpádné bereg- daróci, Valu Katalin kisvárdai, Király Sándorné nagydobosi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Pinkóczi Sándor botpalá- di lakos munkabérrel kapcsolatos reklamációját orvosolták. Gudász Sándorné sza- mossályi olvasónk az általános iskola igazgatójától kérhet engedélyt, mert az oktatási intézmény dolgozói étkezési kérelmének elbírálására az említett személy a hivatott. Barzó István nagycserke- szi lakost az 5. sz. Volán Vállalat értesítette, hogy a Markó-bokori autóbusz- megálló — 1979. január 15- től — a menetrendben is szerepel, s ezt a gépkocsi- vezetőik figyelembe veszik. A vállalat szakemberei megállapították azt is, hogy a lakosság által kért leállósáv építését, elkészítését — a megálló forgalma nem indokolja. Vojtó Ferenc rakamazi olvasónkat értesítettük, hogy gépjármű-villamossági műszerész "thestervtzsga megszerzése ügyében a Ki- osz megyei titkárságához kell fordulnia. Az 1979. május 22-én a Ke- let-Magyarország 5. oldalán a vásárosnaményi kórház fűtését bíráló kép alatti szövegre az alábbiakat válaszoljuk a tisztelt szerkesztőségnek: A kórház jelenlegi fűtési rendszere 15 éves és már elöljáróban leszögezzük azt a véleményünket. hogy nem tartjuk korszerűnek. A beállított kazánokat és a felépített kéményt, azaz a füstelvezetés rendszerét induláskor az érvényben levő jogszabályok rendeltetésszerűnek minősítették. Egy év alatt 15 000 mázsa szenet égetünk el, gyakorlatilag folyamatosan, télen 3. nyáron 2 műszakban, mellyel a fűtés mellett a gőz- és melegvízellátást is biztosítanunk kell. A 15 évvel ezelőtt készült kéményhez koromfogót nem építettek, dletve nem szereltek fel, de ezt a tervezés és a beüzemelés során is jóváhagyták. Az eltelt idő alatt több alkalommal esett már kifogás alá a kémény hatásfoka, de a KÖJÁLL által lefolytatott ellenőrzések a szennyezés mértékét minden alkalommal u megengedett határon belül találták. A személyi ellátást illetően elmondjuk, hogy az 5 fűtő közül 2 fő rendelkezik szakképzettséggel, 1 fő jelenleg tanfolyamra jár, az utolsó két főt az elkövetkező időkben szándékozunk beiskolázni fűtőtanfolyamra. A kormozás. illetve a füstölés mértékét nagyban befolyásolja az is, hogy milyen szénnel fűtünk, de arról nem tehetünk, ha a Tüzép Vállalattól olyan szenet kapunk, amely égetéskor nagyon füstöl és kormot Már erre az évre tervezzük a fűtés korszerűsítését, de a népgazdaság helyzete, a városi, illetve a megyei tanács költségvetési kerete erre nem adott lehetőséget. Reméljük azonban, hogy 1980-ra tervünket megvalósíthatjuk. Végezetül a kép-, illetve a szövegriport kapcsán megemlítjük, hogy az ironikus, illetve gúnyos hangvétel („... a környezetvédelem jegyében okád füstfelhőt a kórház kéménye”) nem tesz jót intézményünk hírének. Dr. Szabó István igazgató főorvos A családi pótlékról özv. Nagy Jánosné olvasónk kisiparos fiával él közös háztartásban, aki nős, családos ember, három kiskorú gyermeke van. Feleségének egészségi állapota sajnos, nem engedi meg, hogy önálló munkát vállaljon, sokat betegeskedik, így a gyermekeket is tulajdonképpen olvasónk gondozza és neveli. Olvasónk azt írja, hogy az ő fia javító kisiparos, nem keres olyan sokat, mint általában a kisiparosokról hiszik és éppen ezért azt sérelmezi, hogy fia a gyermekek után nem kap családi pótlékot. Olyan formában teszi fel a kérdést, hogy az ő fia nem olyan állampolgár-e, mint a többi és ha olyan, akkor miért nem illetik meg azok a kedvezmények, melyek más állampolgárt megilletik. Az ő munkája is hasznos tevékenység, hiszen sajtóban, rádióban nagyon sokszor elhangzott, hogy a kisiparosok munkájára is szükség van, társadalmilag fontos, sőt nélkülözhetetlen tevékenységet folytatnak. Véleményünk az, hogy kedves olvasónk alapjaiban helyesen nézi a dolgot, de az érvényes jogszabályokat nem ismeri. Senki sem vitatja azt, hogy a kisiparosok tevékenysége hasznos, és nagyon fontos társadalmilag is, különösen áll ez a javító kisiparosokra. Ha nem így lenne, a törvény nem tenné lehetővé az ipargyakorlást és nem segítené sokféle módon a kisiparosok tevékenységét. Ennek elismerése mellett azonban tudomásul kell venni, hogy a törvények értelmében családi pótlék a bérből és fizetésből élőket illeti meg, tehát akik munkaviszonyban vannak. Ez a rendelkezés tehát a kisiparosokra nem vonatkozik. Tudomásul kell vennie azonban azt is kedves olvasónknak, hogy a kisiparosok jövedelme általában meghaladja a bérből és fizetésből élők jövedelmét. Félreértés ne essék, nem kifogásoljuk ezt, azzal is tisztában vagyunk, hogy a kisiparos általában nem nyolc órát dolgozik és a jövedelme törvényes, az után megfizeti a törvényes adót is. Az államtól, amikor engedélyezi és lehetővé teszi ennek a viszonylag magasabb jövedelemnek az elérését, nem igen lehet elvárni,-hogy még ezen felül olyan juttatásban is részesítse a kisiparost, amely méginkább emelné az egyébként is magasabb jövedelmet. Olvasónk azt is írja, hogy ő nyugdíjas és miután a gyermekeket gyakorlatilag ő gondozza, az ő jogán igényelhetne családi pótlékot. Erre egyértelműen azt tudjuk válaszolni, hogy nem, erre csak akkor volna mód és lehetőség, ha nemcsak besegítene az unokák tartásába, hanem ténylegesen tartaná is őket, és a gyermekeknek más tartásra köteles és képes hozzátartozói nem lennének. A kisiparosok általában azonban figyelmen kívül hagyják azt, hogy más módon a törvény lehetővé teszi, hogy a gyermekeik után a kisiaprosok is részesüljenek bizonyos kedvezményekben és erre a 42/1971. korm. sz. rendelet, valamint a 35/1971. PM.-rendelet szól, amely törvények az általános jövedelemadót szabályozzák. Arról van itt szó, hogy azzal az összeggel, amely a három gyermek után, mint családi pótlék megilletné a kisiparost, csökkenthetik az adóalapját, vagyis az után az összeg után általános jövedelemadót nem kell fizetni. E rendelet pontosan akként rendelkezik, hogy az adóalapja az adóévben elért adóköteles jövedelem és ennek megállapítása során le kell vonni a bérből és fizetésből élők családi pótlékjára vonatkozó jogszabályokban meghatározott összeget. A pénzügyminiszteri rendelet részletesen szabályozza ennek feltételeit és ez az összeg adott esetben komoly jelentőséggel bírhat, mert az adóalapot és ezzel a fizetendő adóösszeget is csökkenti, tehát így a kisiparos is kedvezményben részesül és az állam ezen az úton segíti elő a család jobb megélhetését, a gyermek nevelésének anyagi biztosítását. Dr. Juhász Barnabás
