Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

MA Ifjú városok találkozója (2. oldal) Ás ember­szeretet katonái (3. oldal) FOLYTATÓDTAK A HIVATALOS TÁRGYALÁSOK Pullai Árpád látogatása Szabolcs-Szatmárban Kedden Szabolcs-Szatmár megyei látogatáson vett részt Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. A ven­déget délelőtt a pártszékház­ban fogadta dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Megbeszélést folytat­tak a közlekedési tárca me­gyei vállalatainak tevékeny­ségéről. a további tenniva­lókról. Az eszmecserén részt vett Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára is. A miniszter tájékozódott a megyei vállalatok munkájá­ról, helyzetéről. Először a 4-es számú főközlekedési út nyíregyházi felüljárójának építését tekintette meg, az út várost átszelő szakaszának építéséről számoltak be a KPM Közúti Igazgatóságának és a Közúti Építő Vállalat­nak a vezetői. Ezt követően az Autóközlekedési Taninté­zet megyei iskolájának mun­kájával ismerkedett, majd a Volán 5-ös számú Vállalatá­nak vezetői számoltak bejdei eredményeikről. Délután a miniszter Záhonyban, a vas­úti átrakókörzet vezetőivel találkozott, akik tájékoztat­ták a szállítás és átrakás ala­kulásáról, az őszi csúcsra való felkészülésről. f * Magyar—bolgár barátsági nagygyűlés Szófiában TODOR ZSIVKOV ÉS KÁDÁR JÁNOS MONDOTT BESZÉDET Kedden délelőtt a magyar párt- és kormányküldöttség szálláshelyén Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának és Todor Zsiv- kovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága el­ső titkárának a vezetésével folytatódtak a magyar—bolgár hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalódelegáció tagjai: Lázár Györg, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügymi­niszter és Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. A bolgár tárgyalódelegáció tagjai: Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnö­ke, Grisa Filipov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Petr Mladenov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Dimitr Sztanisev, a BKP Központi Bizottságának titkára, Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete és Miikor Pa­ler, a BKP KB tagja, kabinetfőnök. A tárgyalásokon véleménycserét folytattak a nemzetkö­zi helyzet időszerű kérdéseiről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról. Hangoztatták, hogy egyeztetett külpoli­tikát folytatunk, a Szovjetunióval közös úton haladunk, a Varsói Szerződés, a KGST keretében tevékenykedünk, s a nézetek azonossága határozza meg nemzetközi tevékenysé­günket. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fej­lődik és erősödik, a kommunista és munkáspártok harca kedvezően hat -a világ forradalmi folyamatára és a világ­helyzet alakulására. Megerősítették, hogy pártjaink a mar­xizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szel­lemében hozzájárulnak a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének megszilárdításához, a világ más forradalmi erői kapcsolatának fejlesztéséhez. Aláhúzták: korunk fő meghatározója az erőviszonyok kedvező megváltozása a béke, a szocializmus, a demokrá­cia, a társadalmi haladás erői javára. Ezen erők harca eredményeként a nemzetközi viszonyok alakulásának meg­határozó tényezője az enyhülés a különböző társadalmi rendszerű országok között. Ennek kapcsán üdvözölték a bé­csi csúcstalálkozó eredményeit, a SALT—II aláírását, amely újabb, nagy horderejű mgáilapodások kiindulópontja lehet, előmozdítva a további leszerelés ügyét. A kora délutáni órákban a magyar párt- és kormány­küldöttség Szófia dolgozóinak képviselőivel találkozott: az Univerziade csarnokban bolgár—magyar barátsági nagygyű­lést tartottak. A zászlókkal, transzparensekkel díszített, im­pozáns. méretű termet hétezren töltötték meg, ott voltak a bolgár főváros nagyüzemeinek, intézményeinek és iskolái­nak küldöttei, közöttük teljes létszámmal képviseltették ma­gukat a közös magyar—bolgár vállalkozás, az Intranszmas dolgozói. Felcsattanó tapssal, „druzsba. druzsba” (barátság) kiál­tással köszöntötték a nagygyűlésre érkező magyar és bolgár vezetőket, az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost és To­dor Zsivkovot. Elhangzott a magyar és a bolgár himnusz, majd Petr Mezsdurecski, a Szófiai Tanács Végrehajtó Bi­zottsága elnökének megnyitóját követően Todor Zsivkov emelkedett szólásra. TODOR ZSIVKOV: Kapcsolataink híven szolgálják népeink barátságának megszilárdítását Tisztelt Kádár elvtárs! Kedves magyar elvtársak, elvtársnők és elvtársak, fő­városi dolgozók! Vendégeinket — saját nyelvükön — „barátoknak” szertném szólítani. Ez a szó magyarul majdnem ugyanúgy hangzik, mint bolgárul. A tu­dósok, a nyelvészek bizonyá­ra nyomon tudják követni, hogy milyen történelmi ös­vényeken érintkeztek egy­mással a közeli és a távoli Pépek. Harmincöt évvel ezelőtt né­peink, amelyek már évszáza­dok óta ismerték egymást, vállvetve indultak el a barát­ság eme nagyszerű országút- ján. Bolgárok és magyarok immár négy évtizede halad­nak együtt, és nincs az az erő, amely letéríthetné őket erről az útról, vagy elválaszthatná őket egymástól. Minden kö­zös szerződésünkben és egyezményünkben benne fog­laltatik az egymás iránti ro- konszenv, a közös érdekek tudata, a kölcsönös segély- nyújtási szándék, a közös ma­gasztos cél, a szocializmus és a kommunizmus felépítése iránti kölcsönös felelősségér­zet, a létező szocializmus vív­mányainak megvédése testvé­ri közösségünkben. Ezért nincs szükség hosz- szas beszédre, amikor kö­szönteni kívánjuk a ma­gyar párt- és kormány- küldöttség tagjait. Ők ugyanis nem első ízben jár­nak hazánkban. Mi is több al­kalommal vendégeskedtünk náluk. Éppen ezért, mindannyiunk nevében, nagy örömmel, szí­vélyesen üdvözlöm a nemzet­közi kommunista- és mun­kásmozgalom jeles személyi­ségét, a következetes marxis­ta—leninistát és internacio­nalistát, a bolgár nép nagy barátját, Kádár János elv­társat. Valamennyiünk nevében ugyanezen érzésekkel kö­szöntőm a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsának elnökét, Lázár György elv­társat és a magyar pórt. és kormányküldöttség minden tagját. Vendégeink személyé­ben köszöntjük a magyar né­pet, amelyet közös harcunk­ban tanúsított bátorságáért, teremtő akaratáért és közös ügyünkhöz való hozzájárulá­sáért szeretünk és tisztelünk. Kedves magyar vendége­ink, elvtársnők és elvtársak! A közelmúltban mindany- nyian ugyanolyan büszkeség­gel ünnepeltük a magyar munkásosztály forradalmi pártja megalakulásának és a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulóját. Annál is inkább, mert a ma­gyar Vörös Hadsereg sorai­ban bolgár forradalmárok, internacionalisták is harcol­tak. Örülünk annak, hogy a ma­gyar nép ezt a dicső jubileu­mot újabb hatalmas vívmá­nyokkal ünnepelte meg a fejlett szocialista társadalom építésének minden területén. A dolgozók sikeresen teljesí­tik a Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusának előirányzatait. Egyre erősödik a magyar nép szocialista egysége, a szo­cializmus magasztos céljai nevében megvalósuló nemzeti összeforrottsága. örömmel köszöntjük a Ma­gyar Népköztársaságot, amely magas szintű anyagi és szel­lemi kultúrával rendelkező ország, hű szövetségesünk és harcostársunk a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben, a szocialista közösség méltó tagja, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő állam. Meggyőződésünk szerint a mai Magyarország sokoldalú fejlődéséért és kiemelkedő tekintélyéért a legnagyobb érdem a magyar munkásosz­tály harcos élcsapatát, a Ma­gyar Szocialista Munkáspár­tot, annak Kádár János ve­zette Központi Bizottságát il­leti. A mai Magyarországot a magyar nép a testvéri szo­cialista országokkal együtt­működve, a kommunista vi­lágmozgalom és minden ha­ladó erő támogatásával, sa­ját munkájával és tehetségé­vel teremtette meg. Elvtársnők és elvtársak! Népeink nagyszerű törté­nelmi hagyományokra tekin­tenek vissza. Minden hagyo­mánynak azonban csak akkor van értelme, ha a mát és a holnapot szolgálja, ha ener­giát ad a népnek a jobb élet építéséhez, ha lelkesítőleg hat erőfeszítéseire, nyugtalan korunkban végzett tevé­kenységére. A magyar elvtársakkal folytatott jelenlegi megbeszé­léseinket ismét átfogó és jó­zan számvetést készítettünk sokoldalú kapcsolatainkról, arra törekedtünk, hogy a jö­vőbeli, az eddiginél is hasz­nosabb munka érdekében minden tanulságot levonjunk, és körvonalazzuk a jövő új irányait. Megelégedéssel állapítottuk meg, hogy az utóbbi években párt- és kormányközi kap­csolataink, valamint országa­ink társadalmi szervezeteinek kapcsolatai intenzíven fej­lődtek, új, hasznos tartalom­mal gazdagodtak. A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése híven szolgálja legdrágább célkitűzésünket, a kommunis­ta testvériség tiszta forrásai­(Folytatás a 4. oldalon) Céltudatosabb lett a nevelőmunka Iskolaigazgatók megyei értekezlete Nyíregyházán Általános és középiskolai igazgatók. szakfelügyelők, bentlakásos gyermekintézmé­nyek vezetői, városi, járási pártbizottságok, tanácsi mű­velődési osztályok munka­társai, szakszervezeti bizott­sági titkárok vettek részt, csaknem ötszázan, június 19- én délelőtt Nyíregyházán az 1978/79-es tanév legfontosabb tapasztalatait összegező érte­kezleten. A Krúdy moziban tartott tanácskozáson ott voltak a megyei pártbizottság, a me­gyei KISZ-bizottság, az Ok­tatási Minisztérium, az úttörő elnökség, a szakszervezet kép­viselői. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese mon­dott bevezetőt, majd dr. Kuk- nyó János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője értékelte az elmúlt tanévet, amely az új nevelési­oktatási tervek bevezetésé­nek folyamatában fontos ál­lomás volt. Az 1978/79-es tanév legfőbb tapasztalata, hogy tovább erő­södött a nevelőmunka tuda­tossága, átgondoltabb és cél­tudatosabb lett a nevelés ter­vezése. A tanítási órák az is­kolák többségében változato­sabbá, színesebbé, oldottabbá váltak. Az új nevelés-oktatási tervek bevezetésénél a kezde­ti bizonytalanságot felváltot­ta a pedagógiai, módszertani eljárások mind egységesebb alkalmazása. Részletesen szólt a művelődési osztály ve­zetője az egyes tantárgyak újszerű oktatásának szakmai tapasztalatairól. Külön is fel­hívta a figyelmet a beszéd- készség fejlesztésére, amely­nél jobb szakmai kapcsola­tokra van szükség az óvodák és az iskolák között. A tankötelezettségi törvény tartalmi megvalósítását ele­mezve elmondta, a megyében 14 éves korig a tanulók 79.3 százaléka végzi el az általános iskolát, ez néhány tizedes ja­vulás az előző évihez képest. Felhívta a figyelmet arra is. hogy a felmentések. a mu­lasztások, az osztályozhatat- lanság miatti tanévvesztések megakadályozása további erő­feszítéseket kívánnak a tan­testületektől, nem kevésbé a tanácsi szervektől. A megyei igazgatói értekez­let — melyet ezúttal nem az új tanév kezdete előtt, hanem az idei befejezésekor tartottak, jó alkalmat adott a nevelés­oktatási, vezetési tapasztala­tok friss összegezésére. Dr. Kuknyó János előadásában minden fontos nevelési, okta­tási, szervezési, felügyeleti, mozgalmi kérdésről szólt. Külön hangsúllyal foglalko­zott az iskolák vezetési szín­vonalával, a tantestületi lég­kör további javításával. A nevelőmunka hatékonyságá­nak egyik kulcskérdése, hogy növekedjék az iskolák vezeté­sének színvonala, az alkotó munkának kedvező tantestü­leti légkör, a demokratizmus, a vitakészség. Ebben az igaz­gatók felelőssége nagy, sokat tehetnek az ügyért továbbra is az iskolai pártalapszerveze- tek és a szakszervezeti biz- zottságokban dolgozó pedagó­gusok. A tanácskozáson kérdések, hozzászólások hangzottak el a legidőszerűbb oktatási-neve­lési kérdésekről és az új tan­év előkészítésének feladatai­ról. Losonczi Fal, az Elnöki Tanács elnöke gyár barátsági bét alkalmából hazánkban let-Magyarország telefotó.) kedden a Parlamentben fogadta a finn—ma­tartózkodó finn politikai küldöttséget. (Ke­|| Kelet­Hfaoyarország »XXXVI. évfolyam, 142. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. június 20., szerda Losonczi Pál fogadta a finn küldöttséget

Next

/
Thumbnails
Contents