Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-16 / 139. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 16. Hz országgyűlés ülésszakának második napia (Folytatás az 1. oldalról) Indokolt tehát egy olyan törvény megalkotása is, amely áttekinthetően — és az említett törvényekkel összhangban — rendszerbe foglalja és szabályozza szocialista államunk pénzgazdálkodását, a vele foglalkozó intézmények jogait és kötelességeit, egyszersmind meghatározza a pénzügyek helyét a gazdasági és társadalmi feladataink végrehajtásában. Faluvégi Lajos a továbbiakban szólt arról: az állami pénzügyi ellenőrzés révén megkövetelhető, hogy mindenütt megtartsák a gazdálkodás szabályait, feltárhatók a gazdálkodásban rendszeresen előfordulható hibák, ezzel azok jórészt megelőzhetővé is válnak, rendszerezhetők, terjeszthetők a gazdálkodás helyes és hiteles módszerei. Végül, azért is szükség van erre a törvényre, — mondotta a pénzügyminiszter, mert a gazdálkodás fő feladataiban erősíteni kell a társadalom közös felelősségét, amelyet pedig csak akkor várhatunk el állampolgárainktól, ha ők is át tudják tekinteni törvényeinket, megértik a szabályokat, eligazodnak bennük, mert a jogok és kötelezettségek egyaránt világosak. A törvényjavaslat mindazokra a pénzviszonyokra kiterjed, amelyeknek legalább egyik alanya maga az állam, vagy annak valamelyik intézménye, a bank és más pénzügyi intézet. A szocialista gazdaságirányítás feladatai összetettek, a pénzügyek egyes ágazatai szorosan ösz- szefonódnak egymással, tehát a törvény kereteit nem szűkíthettük le az államháztartásra. Az állami pénzügyek rendszere átfogja az állami költségvetést, a hitelt és deviza- gazdálkodást, s az ezekkel összefüggő feladatok ellátásával megbízott intézményeket, egyszersmind meghatározza az állami vagyonnal való gazdálkodás legfőbb szabályait — mondotta Faluvégi Lajos. Ezután ismételten hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat keretjellegű, az eddigi joggyakorlatot és rendelkezéseket foglalja egységes, áttekinthető rendszerbe. Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat egyszerűsíti a pénzügyi szabályozást, négy törvényerejű rendelet, kilenc kormányrendelet és ezek valamennyi végrehajtási utasítása helyezhető hatályon kívül általa. A miniszter kérte az országgyűlést, a törvény- javaslatot vitassa meg és fogadja el. Ezt követően Horváth Lajos (Baranya m. 3. vk.), a Baranya megyei Tanács elnöke, az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat bizottsági előadója rámutatott: számot kell vetnünk azzal, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában is találkozunk majd megújuló gondokkal, feszültségekkel, s ezeken már aligha lehetünk úrrá az irányítás eddigi eszközeivel, módszereivel. Sokan azt várják a törvénytől, hogy ne növelje, hanem mérsékelje az egyedi szabályozást és ne bonyolítsa, hanem egyszerűsítse az állami pénzügyek intézését. — A törvényjavaslat bizottsági vitája — mondotta — azt is bizonyítja, hogy az állampolgárokat érdeklik az állam pénzügyei, és ez elősegíti az állam és a demokrácia egyidejű erősödését. Ezután a többi között szólt arról, hogy az állami pénzügyek valóban kinőtték korábbi jogi kereteiket, s ezért indokolt és szükséges a gazdálkodás hatékonyabb irányításának kedvezőbb feltételeinek megteremtése. Június 26-tól Moszkvában KGST XXXIII. ülésszaka Június 26-án kezdődik Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka. Az előzetes megállapodásnak megfelelően az ülésszakon a delegációkat a tagállamok kormányfői vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszél. A törvényjavaslat vitájában Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a többi között arról beszélt, hogy az állami pénzügyekről beterjesztett törvényjavaslat fontos állomása jogalkotásunknak. Segíti gazdasági céljaink megvalósítását, előmozdítja az egyensúly erősítését. Ezután részletesen szólt a gazdaságirányításban bankrendszerünkre és központi bankunkra háruló feladatokról. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a bankhitelnek fontos szerepe van a vállalati és szövetkezeti fejlesztések finanszírozásában. A tapasztalatok azt mutatják — mondotta —, hogy azok a beruházások, amelyeket a terv a fejlesztési hitelekre szánt és amelyek a minden piacon versenyképes áruk termelésének növelését segítik elő, jelentősen növelik vállalataink export- képességét. E keretekből az ipar ebben a tervidőszakban előreláthatólag 60 százalékban, az élelmiszer-gazdaság 35 százalékban részesül. Fontos feladatunk — fűzte hozzá —, hogy a gazdaság struktúráját javító egyéb hitelek is fokozódó mértékben járuljanak hozzá az egyensúly erősítéséhez. A beruházások helyzetét elemezve megállapította: még mindig több beruházás van folyamatban az országban, mint amennyinek befejezése az ésszerű időn belül lehetséges. Ezért fontos, hogy erőforrásainkat ezek befejezésére koncentráljuk és korlátozzuk az új beruházások megkezdését. A forgóeszköz-gazdálkodásról szólva egyebek között elmondotta: folyamatossá és biztonságossá kell tenni az áruutánpótlást, mert ebben rejlik a vállalati készletgazdálkodás legnagyobb tartaléka. A továbbiakban hazánk külkereskedelmi forgalmát elemezve kitért arra is: exportunk értéke tavaly — kereskedelmi árfolyamon számolva — elérte a 250 milliárd forintot, importunk pedig meghaladta exportunkat. Tímár Mátyás ezután a pénzügyek fontos eleméről, az árfolyam-politikáról beszélt, s ezzel kapcsolatban kiemelte: gazdálkodó szerveinknek nemcsak a világpiac árváltozásait kell fokozódó figyelemmel kísérniük, hanem az árfolyamokban bekövetkezett változásokat is, mert a tőkés konjunktúra lassú üteme és a nyugati világ súlyos monetáris problémái szükségessé teszik, hogy az eddigieknél is jobban kövessük nyomon a tőkés világ pénzügyi helyzetének alakulását. Mátyus Gábor (Bács m. 14. vk.) a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója egyebek között arról szólt, hogy a törvény alapeleme a terv- gazdálkodásnak, fontos viszonyítási mércéje a társadalom, termelési egységei és az egyéni munka hatékonyságának is. Megalkotása azonban csak a kezdet, s legalább ilyen fontos, hogy a paragrafusok szelleme a gyakorlatban érvényesüljön. Szabó József (Baranya m. 10. vk.) azt emelte ki, hogy a törvény alkalmazásában minden érdekeltnek együtt, közösen kell munkálkodnia, s ez arra kötelezi a képviselőket is, hogy munkájukban még tudatosabban segítsék elő gazdaságpolitikai céljaink gyakorlati érvényesülését. Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, s ismét Faluvégi Lajos kapta meg a szót: — Úgy érzem — mondotta a többi között —, hogy a pénzügyi törvény akkor éri el célját, tölti be feladatát, ha minél inkább hozzásegít az eredményesebb, fegyelmezettebb munkához, s ezek nem rövid távú feladatok. Az országgyűlés ezután megszavazta a javasolt módosításokat és a törvényjavaslatot ezekkel együtt határozatban fogadta el, majd az interpellációk következtek. Elsőként Nagy Csaba Bács-Kiskun 10. vk.) a Dél- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat művezetője a Kiskunhalason építendő felüljáró ügyében interpellált a közlekedési és postaügyi miniszterhez, a tervidőszak végére ütemezett munkát ugyanis már most a tervezés stádiumában leállították. Pullai Árpád válaszában elmondotta, hogy az V. ötéves terv során — a megyében — Kecskemétre és Kiskunhalasra terveztek új felüljárót. A kettő közül a kecskeméti kapta az elsőbbséget, s az utóbbira sem pénz, sem építési kapacitás nincs. Ezért a jelenlegi átjárónál gyakori forgalomtorlódásokat a közlekedés átszervezésével igyekeznek javítani. Kovács Istvánná (Pest m. 1. vk.) a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyáregységének munkásellátási felelőse választókörzete, Mogyoród község lakóinak nevében kérdezte a nehézipari minisztert: mit kíván tenni, hogy az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár vegyihulladékait ne a falu határában, a szabadban égessék el? Simon Pál nehézipari miniszter válaszában megígérte: a kérdést legkésőbb ez év végéig megoldják. Pályi Sándorné (Veszprém 3. vk.) a Peremartoni Vegyiipari Vállalat üzemvezetője az Országos Vízügyi Hivatal elnökétől kérdezte: mit tesznek azért, hogy Berhida és Ősi község a legrövidebb időn belül vezetékes vizet kapjon. Gergely István államtitkár válaszábant elmondotta, hogy a talajba szivárgó szennyvíz miatt veszélyeztetett ivóvízű községek gondjainak megoldására a gyorsított fejlesztésre külön programot dolgoztak ki. A beruházás várhatóan 50—70 millió forintba kerül. A fejlesztéshez az indokolt központi támogatást is megadják. Kárpáti Márta (Budapest, 63. vk.) a Papíripari Vállalat személyzeti és szociális igazgatója a csepeli távbeszélő hálózat fejlesztése ügyében interpellált a közlekedési és postaügyi miniszterhez, mert e városrészben sokkal rosz- szabb a helyzet a budapesti átlagnál. Pullai Árpád válaszában kitért arra, hogy az ötödik ötéves tervben 1600 új állomás felszerelését irányozták elő, a kábelfektetés késedelmessége okozott eddig elmaradást. Egyébként 1980- ra az eredetileg tervezettnél több, összesen kétezer új állomással gyarapodik Csepel. Dömötörfy Sándor (Zala m. 5. vk.) a hahóti Rákóczi Tsz főállattenyésztője a közművelődési célú vállalati és szövetkezeti pénzeszközök elosztása tárgyában Faluvégi Lajos pénzügyminisztert kérdezte meg: milyen intézkedéseket kívánnak tenni az idevágó határozatok, rendeletek érvényesítésére? Magyarázatképpen hozzáfűzte, hogy a vállalatok, gazdaságok egyre kevésbé járulnak hozzá a községi, közművelődési intézmények fenntartásához. A pénzügyminiszter — tekintettel arra, hogy a kérdés nem kifejezetten a pénzügyi szabályozás témakörét, hanem a Minisztertanács közművelődési határozatának végrehajtását érinti — válaszában haladékot kért, hogy az illetékesekkel is megvitassa a dolgot. Állásfoglalásáról 30 napon belül írásban tájékoztatja az országgyűlés elnökét és a képviselőt. A miniszterek válaszait az interpelláló képviselők és az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek második napján Péter János és Raffai Sarolta felváltva elnökölt — befejezte munkáját. Szabó Gusztáv Szabolcs megyei képviseld felszólalása Az országgyűlés pénteki ülésén felszólalt Szabó Gusztáv nagyecsedi képviselő. A többi között ezt mondta: — Az országoshoz hasonlóan alakult Szabolcs-Szatmár mezőgazdasági munkája is az elmúlt évben. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek nagy része Szabolcs-Szatmárban van (az itt lévő téeszeknek a 65 százaléka ilyen). Tavaly magasabb ráfordítással, nagyobb kockázat vállalása mellett kellett gazdálkodniuk az üzemeknek — mondta majd azzal folytatta, hogy a szabályozó rendszer a korábbi évekhez viszonyítva előrelépést jelent ugyan, ám az átlagok eltakarják az egyes területeken jelentkező problémákat. — Megítélésem szerint nem sikerült csökkenteni az üzemek között meglévő nagymértékű differenciáltságot az eszközellátottság, a személyi jövedelem és a gazdálkodás más területein. A továbbiakban az állattenyésztés legidőszerűbb kérdéseiről beszélt. Elmondta: nagy számú gazdaság kezdte meg iparszerű üzemelésre alkalmas szarvasmarhatelepek építését, azok mielőbbi betelepítését, amelyeknek nagyobb része az elmúlt évben is nyereségesen termelt. Ám a telepek beüzemelésével kapcsolatos problémák mutattak rá, hogy az iparszerű termelés valamennyi szakában nagy technológiai fegyelmet kell tartani. A termelési tényezők folyamatos biztosítása olyan alapvető igény, amit csak megfelelő szellemi és anyagi kapacitások birtokában lehet előteremteni. Ezért üzemi- és nép- gazdasági érdek, hogy minél hamarabb kialakuljon és átfogó legyen az integrációs folyamat, ahol a különféle ellátó és kiszolgáló ágazatok összehangolt munkával tervezik a szakosított telepek tevékenységét. Elmondta: jelenleg Szabolcs-Szatmárban a téeszek kezelésében 28 300, az állami gazdaságoknál 4650 tehénférőhely van. Sajnos ezek nagy Szabó Gusztáv mondja. felszólalását része elavult, bővítésre alkalmatlan. Ahhoz, hogy a szektorváltás feltételét megteremtsük, tehénférőhelyek és telepek építésére van szükség. Ezután arról szólt, hogy a kedvezőtlen talajadottságból eredően még jelenleg is sok az olyan terület, ami takarmánytermesztésen kívül más növényféleséggel gazdaságosan nem hasznosítható. Elmondta azt is, hogy üzemeink számára nagyon fontos a tartalékok képzése, a felkészülés a várható beruházásokra. Állattenyésztésünk fejlesztési céljait a tapasztalatok alapján nem kizárólagosan a költséges teleprendszerek létrehozásával lehet megvalósítani — hangsúlyozta a képviselő. — Támogatási rendszerünknek erőteljesebben kell ösztönöznie az olcsóbb, de korszerűbb létesítmények, kipróbált technológiák bevezetését a tervezéstől a megvalósításig. Ezután arról szólt, hogy országosan nagy várakozás előzi meg a szarvasmarha-ágazat feljesztését, a jövedelmezőséget hozó intézkedések megjelenése. Szabó Gusztáv hangsúlyozta: széles körű kezdeményezés történt a megyében a rét- és legelőterületek komplex fejlesztésére, a korszerűbb szálaStakarmány-betakarí- tás, a tartósítás, a szakszerű tárolás megvalósítására. Javult a termelési színvonal, már megtermeljük a szükséges takarmánymennyiséget, majd arról szólt, hogy az eredmények ellenére nem kielégítő a betakarított takarmány minőségi megóvása a felhasználásig. Nehezíti a korszerű takarmánytermesztés kiszélesítését, hogy a kereskedelem nem rendelkezik elegendő takarmánybetakarító és kazlazó géppel. Probléma van gyakran a meglévő gépek alkatrészellátásával is. Befejezésül a Szabolcs megyei képviselő hangsúlyozta, hogy a szabályozó rendszer változtatásánál a jövőben indokolt figyelembe venni az adott terület fejlesztési szintjét és gondoskodni kell a területi differenciáltságról, mert ez egyaránt népgazdasági és helyi érdek. Brezsnyev Becsben Brezsnyev üdvözlő távirata a magyar vezetőkhöz Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának; Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének; Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Budapest A szocialista Magyarország területe felett átrepülve, testvéri üdvözletemet küldöm önöknek, kedves elvtársak és az önök személyében az egész magyar népnek, s kívánom, hogy a Magyar Népköztársaság tovább virágozzék. Még frissen élnek bennünk az emlékek arról a meleg fogadtatásról, amelyben a szovjet küldöttséget részesítették az önök csodálatos országában, a közelmúltban tett látogatás idején. Meggyőződésem, hogy tárgyalásaink gyümölcsöző eredményei az országaink közötti sokoldalú együttműködés továbbfejlesztését és elmélyítését fogják szolgálni a szovjet s a magyar nép, az egész szocialista közösség javára. Budapest, június 15. L. Brezsnyev (Folytatás az 1. oldalról) titkárához, Losonczi Pálhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez és Lázár Györgyhöz, a Minisztertanács elnökéhez. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke testvéri üdvözletét tolmácsolta és további sikereket kívánt a magyar népnek. A szovjet és osztrák zászlókkal feldíszített schwecha- ti repülőtér főépülete előtt röviddel délelőtt háromnegyed 11 után állt meg a szovjet államfőt szállító IL—62 típusú különrepülőgép. Leonyid Brezsnyev és kíséretének tagjai fogadására a repülőtéren megjelent Kirchschläger köztársasági elnök, Kreisky szövetségi kancellár, Pahr külügyminiszter, valamint az osztrák kormány több más tagja. A szovjet államfőt elsőnek az Osztrák Köztársaság elnöke köszöntötte. Városnéző körutat tett pénteken a kora délutáni órákban Leonyid Brezsnyev. A Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke délelőtt érkezett Bécsbe, a szovjet—amerikai csúcstalálkozó színhelyére, s programjában nem szerepelt a körút Bécs történelmi belvárosában, saját kérésére azonban beiktatták a városnézést is. A városnéző körút során az osztrák főváros lakossága sok helyen köszöntötte a vendéget. A Becsben szombaton kezdődő legmagasabb színtű szovjet—amerikai tárgyalások előestéjén Leonyid Brezsnyev és James Carter az osztrák szövetségi elnök hivatalában találkozott egymással először személyesen. Péntek délután háromnegyed hatkor előbb az amerikai elnök gépkocsioszlopa érkezett a Ballhaus Platzra. James Carter a Hofburg „rózsatermében” várta be Leonyid Brezsnyevet, ahol néhány percig tolmácsaik társaságában beszélgettek egymással. Pontban 6 órakor átvonultak a Pietra-dura szobán és a tükörtermen, majd beléptek a Mária Terézia terembe, ahol dr. Rudolf Kirchschläger Osztrák Szövetségi elnök dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár társaságában fogadta őket. A találkozón a Szovjetunió és az Egyesült Államok bécsi nagyikövete is részt vett. Az osztrák, szovjet és amerikai személyiségek megbeszélése mintegy fél órán át tartott. Andrej Gromiko és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter pénteken délután a bécsi szovjet nagykövetségen találkozott és főbb tartalmi vonalakban, valamint eljárási kérdésekben előkészítette a szombaton délelőtt kezdődő Brezsnyev—Carter megbeszéléseket. Este Leonyid Brezsnyev és James Carter megtekintette a Bécsi Állami Operaházban Mozart „Szöktetés a szeréiből” című operájának díszelőadását.