Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-15 / 137. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 15. Összeült az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) sa miat — már az ötödik ötéves tt kezdetén sem volt egyensúlyban. Ezért úgy határoztunk, hogy ebben a tervidőszakban a nemzeti jövedelem hazai felhasználása — a fogyasztás és a felhalmozás együtt — lassúbb ütemben növekedjen, mint maga a nemzeti jövedelem. 1978-ban azonban ennek épp az ellenkezője következett be. Egyensúlyi helyzetünk javulásához gyorsan növekvő kivitelre volna szükség, mégpedig úgy, hogy közben a behozatal növekedésének üteme erősen mérséklődjön, sőt átmenetileg a behozatal terjedelmének is csökkennie kellene. Ennek ellenére az ötödik ötéves terv első három évében kisebb volt a kivitelünk, mint a behozatalunk. Abban tehát, hogy a tőkés és fejlődő országokból származó behozatali többlet meghaladta a tervezettet, végső soron mind az export elmaradásának, mind az import túllépésének szerepe volt. A külkereskedelmi mérleg hiánya így jóval felülmúlta az 1978-ra tervezettet, s ezt hitelekkel finanszíroztuk. Az 1979. évi népgazdasági terv és költségvetés az eddigieknél határozottabban megfogalmazta, hogy a gazdasági munka fő feladata népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének javítása és a további tartós javulásnak biztonságos megalapozása még akkor is, ha ezáltal a gazdaság mennyiségi növekedésének üteme átmenetileg mérséklődik. A legfőbb irányvonal az, hogy erősen fokozzuk a társadalmi termelés hatékonyságát. A termelési szerkezet korszerűsítésében mutatkoznak bizonyos kezdeti eredmények. Az efféle változások azonban nem elég széles körűek, s nem elég gyorsan mennek végbe. Sajnos, ma még elég gyakori, hogy a műszaki korszerűsítés nem hatékony: drágán üzemeltetik a berendezéseket, vagy nem elég korszerű a termék, amelyet gyártanak velük, s így nem tudják jó áron eladni. Meggyőződésünk, hogy a termelési szerkezet átalakításáért maguk a vállalatok tehetik a legtöbbet. A gazdaságos termelési szerkezetnek és a haladó termelési és technológiai eljárásoknak az elterjesztésében nem maradhatunk meg a hazai gazdaság összefüggés- rendszerében, bár a bonyolultabb gazdasági helyzet sokszor autarkiára csábít. Céltudatosabban és bátrabban kell kihasználnunk a nemzetközi munkamegosztás — elsősorban a KGST-orszá- gokkal való együttműködés — lehetőségeit. Azokat a gazdasági, műszaki és szervezeti megoldásokat kell keresnünk és megvalósítanunk, amelyek a nagyobb minőségi követelményeknek is eleget tudnak tenni, amelyek több piacot megnyitnak előttünk. Az importanyagokkal^ és az importtermékekkel való gazdálkodás kérdéseire áttérve a pénzügyminiszter nyomatékosan aláhúzta: Halaszthatatlanok az energiatakarékosság, az ezzel kapcsolatos ésszerűsítés feladatai. Az elmúlt évtizedben — hol hamarabb, hol később — minden ország figyelme az energiaellátás felé fordult. Ismeretes, hogy energiahordozó- és villamosenergia-ter- melésünk nem fedezi a szükségleteinket: hazánk energia- hordozókat és villamos energiát egyaránt importál, mégpedig — természetszerűen — egyre drágábban. Ennek ellenére 1978-ban villamos- energia-felhasználásunk a tervezett 6 százaléknál is gyorsabban: több mint 8. százalékkal nőtt. Az egyik legfontosabb intézkedés az, hogy a felhasználók reális áron kapják az energiát és az energiahordozókat, azért, hogy érzékeljék a valóságos költségeket és azt is, menyire fontos itt a megtakarítás. Ez indokolta a benzin árának az emelését a napokban. Napirenden van fejlesztéspolitikánknak az a kérdése, hogy milyen irányban és ütemben haladjunk a hazai energiahordozók feltárásában, az energiatermelő képességek létrehozásában. A központi intézkedéseken túl a vállalatok a lakossággal egjtütt szintén nagyon sokat tehetnek a takarékosabb energiafelhasználásért. A hatékonyság további fontos tényezője az erőforrások jó felhasználása. A takarékos gazdálkodás a munkaerő és az állóeszközök gazdaságos felhasználása. A pénzügyminiszter végezetül megállapította: Az elmúlt év gazdálkodásának eredményei nem voltak kielégítőek, s ez sok tennivalóra hívta fel a figyelmünket. Ezek 1979. évi népgazdasági tervünkben és állami költségvetésünkben már meg is fogalmazódtak. A tervezett változások az első hónapok gazdasági folyamataiban néhány fontos területen máris érzékelhetők. Tennivalónk bőven van! Irányító szerveink, vállalataink és lakosságunk együttes, megfontolt, öntudatos és kemény munkájára van szükség ahhoz, hogy gazdálkodásunkban a kívánatos mértékben javuljanak a teljesítmények és eredmények, általuk a gazdaság egyensúlya. Múlt évi gazdálkodásunkból is ezt a tanulságot érezve legfontosabbnak, kérem a tisztelt országgyűlést, hogy hagyja jóvá az 1978. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A vita első hozzászólója Sarlós István (Bp. 15. vk.) az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt. Sarlós István beszéde A világpiac kedvezőtlen változásai következetesebb magatartásra kényszerítenek bennünket a termelés, az áruforgalmazás és a fogyasztás szféráiban. Gazdaságpolitikai céljaink a múltban is igényelték a hatékonyan végzett munkát, a jó minőségű termékeket, az import ésszerű alakítását, a takarékosságot. Most az eddigieknél hatékonyabb intézkedésekkel kell további fejlődésünk feltételeit megalapozni — hangsúlyozta a többi között elöljáróban, majd utalt arra, hogy 1978-ban sok tekintetben eredményes évet zártunk. Az 1978. évi gazdasági munka tapasztalatai is jelzik, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása sürgető feladattá vált. Az 1979. évi népgazdasági terv ennek szellemében irányozta elő a gazdasági növekedés ütemét és fő arányait, és a gazdasági munka feladatait. A cél az, hogy a külkereskedelmi mérleg hiánya az 1978. évinél lényegesen kisebb legyen, és létrejöjjenek a további tartós javulás szilárd feltételei. Az 1979. évi gazdasági fejlődés eddigi eredményei több tekintetben biztatóak. A beruházások, a készletek nagysága és a lakosság fogyasztása a tervvel összhangban alakult. Az 1979. évi népgazdasági terv teljesítéséhez további igen céltudatos és következetes gazdaságirányítás és vállalati tevékenység szükséges. Mindenekelőtt a már elhatározott intézkedéseket kell maradéktalanul végrehajtani, de szükség van további, a gazdasági folyamatokat szabályozó intézkedésekre is. Következetességet és fegyelmezettséget kíván, hogy a kiadott döntések végrehajtása ne legyen olyan formális, mint amilyen 1979 első hónapjaiban néhány helyen volt. Változatlanul érvényes, amit a Központi Bizottság decemberi határozatában a gazdaságirányítási magatartásról mondott, a kormány döntései ennek szellemében jöttek létre. Alóluk semmilyen érdekre való hivatkozással felmentés nem adható. Csak ez úton érhető el, a javításához szükséges intézkedések megtétele, alkotóeleme a termékszerkezet javításának. Eddigi eredményeinkből azonban az is kitűnik, hogy még csekély a haladás, gyártmányaink tömegében sok még az alig, a kevéssé gazdaságos termék — mondotta, majd hangsúlyozta: cselekvésre, jobb munkára ösztönző funkciója miatt — fejlődésünk alapvető vonása és fontos feltétele az érdekeltségi rendszer megfelelő érvényesülése. Sok panasz hangzik el a munkafegyelemmel kapcsolatban indokoltan. A fegyelmezetlenül végzett munka a gondolkodó, egyenes embereknek nem tetszik és soha nem tetszett. Az öntudatos munkás mindig ügyelt arra, hogy a munkája méltó legyen hozzá. így van ez ma is amikor minden eddiginél inkább megvan mindenkinek a lehetősége arra, hogy emberi méltóságához mérten jól dolgozzék. Az irányító szervekben éppúgy, mint a munkapadoknál és a földeken. Ha a legjobb dolgozók erkölcsei szabályozzák a helyi szokásokat, akkor a lógósok lehetőségei is csökkennek. A termelésben sok múlik azon is, hogy milyenek az egyes vállalatok különböző szintű vezetői. Nagy többségük azt nyújtja, amit elvárnak tőle — szocialista szakemberként dolgozik és él. Az ő munkájukról is többet és főként szebbet kell mondani a megszokottnál. Növeljük biztonságérzetüket a döntéseknél, és támogassuk kezdeményezőkészségüket. Az ő munkájuknak, politikai és szakmai felkészültségüknek meghatározó a szerepe a jó munkahelyi légkör kialakításában. A jó légkör, a dolgozók szocialista szellemiségű kapcsolata egymáshoz anyagi erővé válik a világos célokért folyó munka során. Ez valamennyiünk közös érdeke, ezért kell 1979-ben és a további évek során is az eddigieknél okosabban, szervezettebben, fegyelmezettebben dolgoznunk. Az 1978. évi költségvetés elszámolásáról szóló törvény- javaslatot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében elfogadom. hogy a terv céljai megvalósuljanak. Az idei terv még nem mentes a korábbi gyakorlat következményeitől. A vállalatok zöménél 1978-ban is a termelés mennyiségi növelését tartották fő porgramnak, ezért a készletek a tervezettnél magasabbak és a nem rubel relációjú import növekedési üteme is magasabb az előírtnál. Célunk az, hogy az ipari termelésben erőteljes szelekció valósuljon meg — hangsúlyozta ezután és így folytatta: — A követelményeknek megfelelő, a feladatokat jól és időben megoldó vállalatok termelésének növekedése továbbra is legyen dinamikus, s a gazdaságirányítás ehhez biztosítsa a feltételeket. Mindez akkor érhető el, ha az irányító szervek és a vállalatok között célratörő kapcsolat alakul ki, olyan kapcsolat, amelyben a nép- gazdasági érdek képviselete a perdöntő. Az olyan vállalatokat, amelyeknek tevékenysége nem gazdaságos és amelyek racionalizálás útján sem tehetők jövedelmezővé, nem szabad rendszeres állami támogatásban részesíteni. Sarlós István a tartós pénzügyi nehézségek közé került vállalatok kapcsán nyomatékosan aláhúzta: Az állami gazdaságirányító szervek az eddiginél határozottabban vessenek gátat a felelőtlen gazdálkodásnak, a mások rovására történő költekezésnek, szigorúan, személy szerint is vonják felelősségre azokat, akik a népgazdaságot károsító hibákat elkövetik. Ezután megállapította : — A gazdasági tevékenységben legfontosabb a meglévő erőforrások kihasználásának növelése, a már megkezdett beruházások gyors befejezése és hasznosítása, és csak ezután kerülhet sor új, és jól előkészített fejlesztések megkezdésére. Sarlós István emlékeztetett az 1978-as költségvetésről szóló beszámoló egyik megállapítására, amely szerint: „A gazdaságpolitikai gyakorlat során és az irányítás eszközeivel is az eddiginél következetesebben kell igazodni a feltételek változásaihoz”. — ügy értelmezem ezt — fejtegette a továbbiakban —, hogy bár a gazdálkodás szabályozói hosszabb távlatokra szólnak, de ha a feltételek változnak, módosítani kell ezeket. A szabályozás kövesse rövid idő alatt a változásokat, mert enélkül rosszul orientáljuk termelési és elosztási rendünket — ez pedig veszteségeket okozhat. — A rugalmasság, a gyorsaság és az élethez való igazodás legyen az irányítás és a gazdaságpolitika ismérve. A felszólaló ezután rámutatott: a minőség elemzése és Szabó Béla Szabolcs megyei képviseli) felszólalása Szabó Béla bevezetőül az államháztartás és a termelő- szövetkezetek munkájának összefüggéséről szólt. Elmondta: a tsz-ek mint gazdálkodó szervezetek, tagjaik mint állampolgárok, számtalan szállal kötődnek a tanácsok gazdálkodásához. Eredményeik összefüggnek a tanácsi feladatok teljesítésével. A mezőgazdaságból eredő befizetések jelentős részt képviselnek a tanácsok bevételeiben: az átengedett bevételek több mint 20 százalékot tesznek ki. Szabolcs-Szatmár tsz-ei az 1977. évihez képest tavaly 9,7 százalékkal magasabb összegben teljesítették az állammal szembeni befizetéseiket. Ez a növekedés is lehetővé tette, hogy megyénkben a tanácsok magasabb színvonalon lássák el a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó lakosság kommunális, egészségügyi és kulturális igényeit. Ezután arról szólt, hogy a tavalyi kedvezőtlen időjárás rontott ugyan a tsz-ek pozícióin, ennek ellenére a gazdaságok többségükben rendelkeznek azokkal a feltételekkel, melyek az idei gazdasági év megnövekedett feladatainak sikeres teljesítéséhez szükségesek. Hangsúlyozta: az idén az eddiginél lényegesen jobban kell hasznosítani a termőföldet Szabolcsban is, ezt indokolja a kedvezőtlen időjárás is. A termőföld jobb hasznosításának módjai között első helyen az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást említette. A nagyüzemi mezőgazdaság mindinkább eszközigényes területté válik, ahol nagy értékű, új termelő berendezések, -eszközök vannak jelen. Ezek gazdaságos kihasználásához nélkülözhetetlen a magasan képzett szakemberek munkája. Ezért nagyobb figyelmet kell fordítanunk a mezőgazdaságban zajló nemzedékváltásra, a tervszerű szakemberutánpótlásra. Hangsúlyozta, a vártnál nagyobb gondot okoz a munkaerő összetétele. A termelés mai színvonalához nélkülözhetetlen a szakember, a szakmunkás, a fejlettebb technikához értő fizikai dolgozó megtartása. Ezért állandóan javítani szükséges az életfeltételeket falun, emellett feladatunk, hogy javítsuk a képzést, a továbbképzést. — Tovább kell fokoznunk a gyakorlatiasabb oktatást intézményeinkben — mondta Szabó Béla. — Többet kell foglalkoznunk a korszerűbb, iparosodó mezőgazdaság előnyeinek népszerűsítésével, mert jelenleg több elavult nézet él és hat még falun a szülők és a pedagógusok tudatában is a mezőgazdasági szakmákkal szemben. Elmondta a továbbiakban, hogy törekedni kell a jövőben arra is, hogy a mezőgazdaságban dolgozókat anyagilag jobban érdekeltté tegyük a mezőgazdasági végtermékek minőségének javításában és a gazdaságosabb előállításban. A továbbiakban arról szólt, hogy körzetében a Tisza felső-szabolcsi öblözetében igen sok gondot okoz a belvíz, amely évente több alkalommal több ezer hektárt fenyeget. Az elmúlt időszakban kormányszinten kedvező döntés született a térség meliorációs rendezésére, melyért köszönetét mondott a Szabolcs megyei képviselő. Hangsúlyozta, hogy tovább kell lépni a közeljövőben á hústermelésben, a szarvas- marha- és a juhágazatnál. Bátrabban kell vállalkozni a termelésszerkezet változtatására, például arra, hogy fokozzák a fűtermesztést azokon a területeken, ahol más kultúrát csak gazdaságtalanul termelhetnek. A takarmánytermelésnek ez a módja intenzív gazdálkodásnak számít, hiszen nem kell drága épületeket és gépeket készíteni, vásárolni. Felvetette, hogy a szövetkezetek éves termelési terveiket általában üzemviteli hitellel tudják megvalósítani. Az üzemviteli hitel kamatlába 8—9 százalékos. Köztudomású — mondta — hogy az állattetnyésztési nyereségráta országos és megyei szinten is jóval alacsonyabb ennél. Ezen az állapoton maguk a mezőgazdasági üzemek képtelenek változtatni, s ez hátrányosan befolyásolja például a tőkés exportnövelő állattenyésztést. Befejezésül a képviselő elmondta, a mezőgazdaságban dolgozók bíznak abban, hogy a szabályozók, valamint a piaci körülmények segítik majd a mainál hatékonyabb gazdálkodás megvalósítását. A költségvetési vitában 15 országgyűlési képviselő szólalt fel. Ezután a nyári ülésszak első munkanapja — amelyen felváltva elnökölt Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. Az országgyűlés ma 10 órakor az 1978. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját. Brezsnyev és Carter ma találkozik Bécsben Az érdemi tárgyalások holnap kezdádnek Carter amerikai elnök csütörtök esti érkezésével indult meg a gyakorlatban is a szovjet—amerikai csúcstalálkozó gépezete az osztrák fővárosban. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, pénteken dél körül érkezik meg Bécsbe, s a két államfő első alkalommal pénteken késő délután, Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnöknél találkozik először. Brezsnyev és Carter érdemi tárgyalásai szombaton kezdődnek meg, vasárnap folytatódnak. A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló újabb szovjet—amerikai megállapodást hétfőn írják alá a bécsi Hof- burgban. Szovjet—amerikai legfelsőbb szintű tanácskozásra több éves szünet után kerül most sor: az utolsó ilyen megbeszélés Gerald Ford amerikai elnök vlagyivoszto- ki látogatása volt. Leonyid Brezsnyevvel ekkor állapodtak meg a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló megállapodások elveiben, ezeket azonban mindezideig nem sikerült valóra váltani — mindenekelőtt amiatt, mert az amerikai kormányzat változása után a Carter-kormány hosszú időn keresztül nem ismerte fel a megvalósítás járható útját. Csak az elmúlt években tanúsított állhatatos és ugyanakkor a megállapodás értelmében kompromisszumokra kész szovjet magatartás segítette elő, hogy a tárgyalások folytatódjanak, s elvezessenek a kívánt eredményhez. Az osztrák fővárosban, amely most másodízben lesz szovjet—amerikai legfelsőbb szintű megbeszélés színhelye, egyelőre még csak a találkozó közvetlen környezetének, a Hofburgnak és környékének, illetve a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagykövetségének külső képe mutatja, hogy nagy fontosságú tanácskozásra kerül sor. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői a háború befejezése óta most tizedszer találkoznak. A hosz- szabb szünet után érthetően kevesen számítanak arra, a SALT—II. megállapodás aláírása mellett a bécsi megbeszélés azonnali konkrét eredményekkel járna, bár szovjet részről hangoztatták: készek minden érdemi kérdést megvitatni, újabb kezdeményezéseket tenni, tárgyalni mindarról, ami a leszerelést, a fegyverkezési verseny csökkentését és megszüntetését, a nemzetközi légkör megjavítását, a két ország kapcsolatainak fejlesztését szolgálja.
