Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-02 / 127. szám
1979. június 2. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kádár János beszéde (Folytatás a 2. oldalról) Arról is tájékoztattuk szovjet barátainkat, hogy a gazdasági, a kulturális építés terén minden lehetőségünket kihasználva, mozgósítjuk erőinket a további fejlődés érdekében. Bizakodásunkat elért eredményeinkre és népünknek arra a szilárd elhatározására alapozzuk, hogy tovább halad az eddigi úton. Nagy biztonságot és támaszt jelent számunkra barátságunk, együttműködésünk a szovjet néppel, s az a sok lehetőség, amely a magyar— szovjet együttműködés továbbfejlesztésében, a széles körű szocialista összefogásban rejlik. Tárgyalásaink nem ezekben a napokban kezdődtek. A folyamatos és rendszeres magyar—szovjet kapcsolatok keretében a közelmúltban tárgyaltam Moszkvában Brezs- nyev elvtárssal, majd miniszterelnökeink, Koszigin és Lázár elvtárs folytatott eszmecserét időszerű kérdésekről. Mostani megbeszéléseinken is sorra vettük közös tennivalóinkat, és bizonyos vagyok abban, hogy tárgyalásaink minden területen új lendületet adnak a magyar—szovjet együttműködésnek. Népünk biztonságát, jövőbe vetett bizalmát erősíti az a tény is, hogy a Szovjetunió és Magyarország — más szocialista országokkal együtt — tagja a Varsói Szerződésnek, amely a szó szoros értelmében védelmező pajzsa népeinknek, szocialista vívmányainknak és békénknek. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szintén további új lehetőségeket nyújt számunkra gazdasági munkánk fejlesztéséhez. Ez is fontos feltétele annak, hogy bizakodva nézzünk a jövőbe és folytatódjék Magyarország töretlen fejlődése. Mostani találkozásunkon természetesen érintettük a legfontosabb nemzetközi kérdéseket is. Megbeszéléseink első és legfontosabb jellemzője az volt, hogy a magyar és a szovjet álláspont azonos, egységes, ugyanazokon az elveken nyugszik. Küldöttségeink ezért a teljes egyetértés és a barátság légkörében tárgyaltak. Céljaink közösek, együtt küzdünk nemzetközi síkon is a békéért és a haladásért. Együtt küzdöttünk a helsinki tanácskozás létrejöttéért, s együtt dolgozunk most is, a jövőben is a Helsinkiben elfogadott elvek mind teljesebb érvényesüléséért. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága legutóbbi, budapesti ülésén fontos új kezdeményezéssel egészítette ki korábbi javaslatainkat. Az a közös javaslatunk, hogy üljenek össze az európai országok, az Egyesült Álllamok és Kanada képviselői új tanácskozásra, ahol készek vagyunk megtárgyalni és előmozdítani az enyhülés, a biztonság katonai kérdéseinek imgoldását is. A magyar közvélemény nagy örömmel értesült arról, hogy a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról, az úgynevezett SALT II-ről sok éve folyó szovjet—amerikai tárgyalások befejezéshez közelednek, és — úgy tetszik — a közeljövőben Bécsben eredményesen lezárulnak. Az enyhülésért folytatott harcunkban természetesen naponta meg kell ütköznünk az enyhülés ellenkezőivel, a monopoltőkés körökkel és — ahogy ezúttal is érintettük — a jelenlegi kínai vezetés akcióival, amelyek, bárki bármit is mondjon, objektíve a reakció erőit segítik. Népünk nagy fölháborodással fogadta és határozottan elítélte az agresszív kínai támadást Vietnam ellen. Teljes szolidaritásunkról biztosítottuk és biztosítjuk vietnami testvéreinket. A nemzetközi helyzetnek meghatározó tényezője a szovjet külpolitika, amely a Szovjetunió születésétől, a Nagy Októberi Szociallista Forradalom győzelmétől kezdve, mind a mai napig, töretlenül szolgálta és szolgálja a társadalmi haladás, a béke ügyét. Így van ez jelenleg is. Nemzetközileg ismert tény, hogy ebben különleges érdemei vannak Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, akit népünk jól ismer és nagyra becsül. A nemzetközi helyzet alakulásának további tényezője az együtthaladó szocialista országok egyeztetett külpolitikája. Mi magyarok, céljainknak és érdemeinknek megfelelően teljes szívvel magunkénak vallottuk és valljuk a jövőben is ezt a politikát, mert az együttes föllépés meghatványozza béketörekvéseink és a haladást támogató erőfeszítéseink közvetlen hatását. Tárgyalásainkról szólva elmondhatom: baráti érzésekkel, azzal a kívánsággal és reménnyel vártuk a Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttséget, hogy körünkben, a testvéri Magyarországon, barátok között jól érzik majd magukat, és érdemi munkát fogunk végezni. Meghallgattam Brezsnyev elvtárs értékelését találkozónkról és tárgyalásainkról. A magas értékelést azzal a jóleső érzéssel köszönöm meg, hogy a látogatással, a tárgyalással, a véleménycserével megvalósult mindaz, ami szándékunkban volt. Barátság és egység van közöttünk; minden megtárgyalt kérdésben közös az álláspontunk, amit az aláírt nyilatkozat is megfelelően tükröz. Mély meggyőződésem, hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása nemcsak kétoldalú kapcsolataink fejlesztésének ad újabb lendületet, hanem a látogatásnak — a Szovjetunió és Magyarország kapcsolatainak erősítésén túl — pozitív nemzetközi jelentősége és kihatása is lesz. Külön érdeme ez a nálunk tartózkodó és dolgozó szovjet küldöttségnek. Végül én is elbúcsúzom kedves vendégeinktől. Még egyszer köszönöm látogatá-| sukat és az itt végzett munkát. Sikereket, minden jót kívánok Brezsnyev elvtársnak, a küldöttség valameny- nyi tagjának. Nemcsak a magam, hanem pártunk Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, a szocializmust^ építő ipagyar, jppp nej vében is kérem, hogy vigyék magukkal, adják át a nagy szovjet népnek forró üdvözletünket és legjobb kívánságainkat. Az az elhatározásunk, hogy együtt haladunk a jövőben is. S az a kívánságunk, hogy a szovjet nép érjen el kommunista alkotó munkájában új nagy sikereket, s békében élvezze annak gyümölcseit. Ünnepélyes búcsúztatás Ferihegyen A búcsú pillanata a Ferihegyi repülőtéren. (Kelet Magyarország telefotó) Eredményekben gazdag, a megbonthatatlan magyar— szovjet barátságot emlékezetes napokkal újólag demonstráló hivatalos, baráti látogatását befejezve délután elutazott hazánkból a szovjet párt- és kormányküldöttség. A Ferihegyi repülőtérre tartó gépkocsisort rendőri díszmotorosok kísérték, s amerre csak elhaladtak, a zászlódíszbe öltözött utakon, tereken budapestiek sokasága köszöntötte őszinte, meleg szeretettel a magas rangú szovjet vendégeinket: Leonyid Iljics Brezsnyevet, s a delegáció tagjait, Andrej Gromi- kót, Konsztantyin Csemyen- kót, Konsztantyin Ruszako- vot, Ivan Arhipovot és Viktor Dobrikot. A vendégek búcsúztatására csaknem tízezren gyűltek össze a főváros légikikötőjében. A repülőtér főépületének homlokzatát szovjet, magyar és vörös zászlók, Leonyid Iljics Brezsnyev és Kádár János portréja, valamint a „Jó utat kedves szovjet barátaink!, Viszontlátásra!” felirat díszítette. A szovjet párt- és kormányküldöttség tiszteletére díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A testvéri szovjet nép képviselőinek búcsúztatására megjelent Kádár János, Lo- sonczi Pál, Lázár György, Aczél György, Benke Valéria, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Huszár István, Nemes Dezső, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Borbély Sándor, Gyenes András, Győri Imre, Havasi Ferenc, Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Púja Frigyes, Méhes Lajos, Szépvölgyi Zoltán, Szűrös Mátyás, továbbá az MSZMP Központi Bizottságának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának számos más tagja, politikai, gazdasági és kulturális életünk sok vezető személyisége. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, ott voltak a budapesti szovjet nagykövetség vezető munkatársai, a budapesti szovjet kolónia tagjai, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselői. Felsorakozott a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, katonai és légügyi attaséja is. Felzúgott a taps és az éljenzés, amikor a vendégek a repülőtérre érkeztek. Fölcsendült a Rákóczi-induló, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Leonyid Brezs- nyevnek, majd — a magyar és a szovjet himnusz hangjai alatt — 21 tüzérségi díszlövés köszöntötte a kommunizmust építő testvéri szovjet nép vezetőit. Leonyid Iljics Brezsnyev Kádár János társaságában ellépett a díszzászlóalj arcvonala előtt, köszöntötte a katonákat, majd üdvözölte a budapestieket, a búcsúztatására összegyűlt fővárosi dolgozókat. A vendégek szívélyes búcsút vettek a megjelent magyar közéleti vezetőktől, a budapesti szovjet nagykövetség diplomatáitól, a szovjet kolónia tagjaitól, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselőitől, a diplomáciai képviseletek vezetőitől, tagjaitól, katonai és légügyi attaséitól. A szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai elindultak az IL—62-es külön- géphez, ahol Kádár János Lo- sonczi Pál és Lázár György forró, baráti kézfogással, öleléssel vett búcsút Leonyid Iljics Brezsnyevtől s a küldöttség tagjaitól. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke a repülőgép ajtajából még egyszer búcsút intett, azután fölmorajlottak a hajtóművek, a különgép — amelyet a határig a magyar légierő vadászgépeinek köteléke kísért — a levegőbe emelkedett. Brezsnyev távirata Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője az ország légterének elhagyásakor a repülőgép fedélzetéről a következő üdvözlő táviratot küldte: KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, LOSONCZI PÁL elvtársnak,. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, LÁZÁR GYÖRGY elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének: — Elhagyva a Magyar Népköztársaságot, a szovjet párt- és kormányküldöttség még egyszer kifejezi önöknek, kedves elvtársak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, az egész magyar népnek, szívélyes köszönetét azért a bensőséges és baráti fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. — A látogatás eredményei mély megelégedéssel töltenek el bennünket. Együttesen újabb nagy lépést tettünk előre pártjaink, országaink és népeink barátságának szüntelen erősítésében, a sokoldalú szovjet—magyar együttműködés elmélyítésében. — Erősödjék és fejlődjék tovább testvéri szövetségünk a szovjet és a magyar nép, a szocialista közösség és a világbéke javára! LEONYID ILJICS BREZSNYEV GÖRÖG NÖKÜLDÖTTSÉG MEGYÉNKBEN „Számítunk az Önök szolidaritására...“ A Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására hazánkban tartózkodó görög nőküldöttség kétnapos látogatást tett Szabolcs-Szatmár megyében. Eleni Markaki, a Görög Nőszövetség folyóiratának szerkesztőségi tagja, a delegáció vezetője és Aszpa- szia Maudilara, a Görög Nőszövetség nemzetközi békebizottsága titkárságának és adminisztratív tanácsnak tagja a Hazafias Népfront megyei bizottságán tájékoztatást hallgatott meg Szabolcs-Szatmár életéről, Kisvárdán látogatást tett a városi pártbizottságon, a kórházban és a szakmunkásképzőben, majd a látogatás befejezéseként Üjfehértón a községet és az Üj pesti Gyapjúfonó gyárát kereste fel. A szabolcsi, látogatás végén a küldöttség vezetője nyilatkozott lapunknak. — Első ízben jártunk Magyarországon. Tudom, hogy amit láttunk, nem az egész ország. Hazájuk nem egy kórház, vagy iskola vagy gyár. Mégis, megcsapott minket az itteni levegő, meg- éreztünk valamit abból a hangulatból, ami itt van. A program, amit lebonyolítottunk, sűrű volt, időnk kevés, a keresztmetszet amit ezen az úton kaptunk mégis elég ahhoz, hogy őszinte képet vigyünk magunkkal. — Ami először is csodálatos élmény volt nekünk az, hogy Önöknél a legkisebb településen is élénk az élet. Feltűnt, hogy a megye szélén lévő városban is nagyszerű életfeltételek vannak, mozgás és lendület tapasztalható. Ez Önöknek természetes. Nekünk viszont élmény volt, hiszen Görögország lényegében Athén és két város, másutt jóformán nincsen élet. Jó az az elv, hogy hazájuk nemcsak a főváros, s az, hogy a legeldugodtabb településen is emberhez méltó körülmények vannak. A legnagyobb benyomást mégis az tette ránk, ahogy önök a gyermekekről gondoskodnak. — Utunk során nagyon- nagyon sokat tanultunk. Az tény, harcunk jellege más lesz, mint az önöké. A görög uralkodó osztály és a kormány nem képviseli a tömegeket, a népet. Gyakorlatilag a kezükben van a rádió, a sajtó, a televízió, s ezek segítségével manipulálják az embereket. A mi lehetőségeink ennek megfelelően szerényebbek, de feladataink nem kisebbek. Szervezetünk ezért mindent megtesz elsősorban azért, hogy meggyőzze az embereket arról: értük harcolunk. Nagy feladatunk az, hogy tudatosítsuk, mi és azok a társadalmi szervezetek. amelyek szorosan együttműködnek a nép javát akarjuk, egy olyan fordulatot, amely megváltoztatja mai életüket. — Kiadványaink, brosúráink igen széles tömegekhez jutnak el. Hatásuk nagy, de hogy harcunk lényegét mindenki megértse, az időt vesz igénybe. Ezért is fontos, hogy olyan érvek, ismeretek legyenek a birtokunkban, amelyeket például önöknél szereztünk Ha azt mondom, küzdelmünkben számítunk az Önök szolidaritására, akkor azt szeretném kifejezni: elvi, eszmei segítséget várunk. Amit a magyarok életéről, munkájáról megtudunk, azt jól tudjuk hasznosítani napi felvilágosító, politikai munkánkban. Például itt-tartózkodásunk alatt első ízben Üjfehértón voltunk gyárban. Figyelemmel követtük az itt dolgozó asz- szonyok életét, munkáját, a fiatalkorúak foglalkoztatását. Tanulságos volt, amit a bérezésről, a tanulásról hallottunk, s mindaz, amiről az üzemben elbeszélgettünk a dolgozókkal. — Sok-sok ,kérdésünk volt mindenfelé. Vendéglátóink bizonyára elnézik nekünk mindezt, de nem egyszerűen kíváncsiságról volt szó, hanem olyan tapasztalatokról, amelyek számunkra érveket adnak ahhoz, hogy a görög népet változásokra készítsük fel, más élet példáit mutassuk be. — Ezért is jelentett nekünk igen sokat a magyar- országi, ezen belül az Önök megyéjében tett út. A látottakat felhasználjuk, hogy még több világosságot adhassunk népünknek, ellensúlyozzuk azt az egyértelműen negatív állásfoglalást, melyet kormányunk a szocialista országokkal szemben képvisel, örültünk a lehetőségnek, és köszönjük ezt, — fejezte be nyilatkozatát Eleni Markaki. A görög vendégek ismerkednek az újfehértói gyár munkájával.
