Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-04 / 102. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 4. AlalS NYÍRBÁTORBAN ■ ■■■■■■■■■■a ^^^^^miiMiMÍiSSiaiaaaiMiaaaaiiiiaaiaiiaiiiiaiiiiiaiiiiiiaiiiiaiiMMiiiiiiiiaiiiiiiiiii>aai*iiiiiiiiiiMaiiMiiiiiaiaiaiiiaaiiiiaiiii ............■■■■ FEJLESZTENI ÁZ fZLÉSKULTÚRÁT---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­-----------------------------------------­Alkotóház és környéke „Beszorult" a központba... Készül Nyírbátor rendezési terve Nyírbátor általános ren­dezési tervéről tárgyalt csü­törtökön tartott rendkívüli ülésén a város tanácsa. A Budapesti Városépítési Tu­dományos és Tervező Intézet a korábbi rendezési, iparte­lepítési. lakásépítési tervek alapján a város vezető testü­letéinek állásfoglalását, a tervek társadalmi vitájában elhangzottakat figyelembe véve elkészítette a tervezési programot, amelyet a tanács el terjesztettek. A VÁTI ezt követően készíti el Nyírbátor rendezési tervét, amely az ez­redfordulón túl is meghatá­rozza majd a város fejlesz­tésének fő irányait. Sok érdekes dolog derült ki már eddig is a különböző minisztériumokkal tartott egyeztetések alapsorán. A Minőségi Cipőgyár új épüle­te már most „beszorult” a városközponthoz közeli la­kóövezetbe, elvileg ki kelle­ne telepíteni onnan. Üj üzem­ről lévén szó, ez hosszú tá­von nem lehetséges — tehát a gyár marad, de a területen csak kisebb felesztések va­lósíthatók meg. Űj postaszékház építése szerepel a KPM postafőosz­tály elképzeléseiben. A VI. vagy VII. ötéves tervben lesz rá pénz, s a Rózsa Ferenc ut­ca, Szabadság tél', Fáy And­rás utca által határolt te­rület jön számításba. A Nehézipari Minisztéri­um illetékesei javasolják, hogy meg kellene tervezni a közvilágítás távlati fejleszté­si tervét, különösen a váro­son átvezető országos utakon. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a közvilágítási létesít­mények és a közúthálózat fejlesztési tervét hangolják össze. A vízügyi szakemberek a vízkészletek feltárásának terveivel foglalkoztak: med­dig elégséges a helyben ta­lálható ivóvíz és feltehető­leg mikor szükséges nagyobb beruházás a hosszabb távra is megfelelő vízkészletek fel­tárására. A $ok javaslat további vizs­gálódást igényel, s elemzésük után hamarosan szolgálhat­ják a város részletes rende­zési tervének végleges kiala­kítását. Az utóbbi években Nyír­bátor hírének-rangjának emeléséhez a zenei élet mel­lett a képzőművészeti neve­lésben elért eredmények is jelentős mértékben hozzájá­rultak. Tulajdonképpen elég lenne a Báthori István Mú­zeum kiállításait, tárlatait, a művelődési központ rajz- stúdióját, az alkotóházat em­legetni, de az eredmények­ben az óvodai, iskolai kép­zőművészeti oktatás kitelje­sedése is benne van. Szaktanterem, stúdió Az óvodában az ábrázolás és kézimunka elnevezésű foglalkozások szervezésével fejlesztik a gyermekek ké­pességeit a firkálástól az ön­álló kifejezésmódig, az em­lékezetből való ábrázolásiig, s a gyermekek alkotásaiból rendszeresen kiállításokat szerveznek. Az általános is­kolában a rajztanítás mellett a művészeti alkotások meg­ismerésére, elemzésére, fel­fedezésére és az alkotó mun­ka 'kibontakoztatására fordí­tanak nagy gondot. A peda­gógusok rendszeresen kiállí­tásokra viszik a tanulókat, a megfelelő hajlammal rendel­kező gyerekeket szakkörökbe szervezik, s ezek eredménye, hogy tavaly az Alkotó ifjú­ság pályázaton nyírbátori ta­nulók első helyezéseket ér­tek el. Az 1-es és 2-es iskolában rajzszaktaintermet rendez­tek be, ahol állandó jellegű művészettörténeti kiállítás is látható a tanulók saját mun­kái mellett. A középiskolá­ban a művészettörténet tan­tárgy segíti legjobban a fia­talok képzőművészeti neve­lését, de a tanulók érdeklő­dési körüknek megfelelően vehetnek részt a művelődési- központ rajzszakkörének kialakított alkotóház. Itt mű­ködik a pedagógusok rajzta­nári stúdiója, az ifjúsági kör, három gyermekszakkör, maga az alkotóház hivatásos művészek részvételével, s a nyári alkotótelep, amelynek rajztanárok és az . ifjúsági kör néhány tagja a résztve­vője. Különös szerep Az alkotóház eddigi ered­ményei (közé tartozik, hogy az innen induló fiatalok kö­zött ma már több rajztanár található, hogy hét alkalom­mal nyitották kiállítást pe­dagógusok és az ifjúsági cso­port anyagából, 32 kiállítást szerveztek az alkotótelep anyagából Nyírbátorban, a megye más településein, va­lamint Debrecenben, Tokaj­ban, Szombathelyen és Sop­ronban Hivatásos művészek 14, a budapesti fiatalok kép­zőművészeti. stúdiójának anyagából 17 kiállítást ren­deztek itt. Különös szerepet szánt a város az ízléskultúra fejlesz­tésében az alkotóháznak. Megyénk és Hajdú megye képzőművészei töltenek el itt egy-két hónapot, alkotnak nyugodt körülmények között, s közben részt vesznek a vá­ros közművelődési, .kulturá­lis életében. Kiállításokat rendeznek, munkás-művész találkozókat szerveznek, s legtöbb résztvevő saját mű­vével járul hozzá egy városi galéria alapjainak megte­remtéséhez. Kiváló együttes ' Az ifjúsági kör 6 megyei pályázaton, 4 fiatal a X. or­szágos amatőr képzőművé­szeti kiállításon szerepelt si­kerrel, a pedagógus stúdió 1972 óta 78 alkotással szere­pelt hivatásos művészekkel együtt megyei őszi tárlaton. Voltak külföldi kiállítások résztvevői, s eredményeikkel kiérdemelték a Kulturális Minisztérium és a Népműve­lési Intézet által adományo­zott kiváló együttes címet. Végül, de nem utolsósor­ban kiemelkedő szerepet tölt be az ízléskultúra fejleszté­sében.- a képzőművészeti ne­velésben a Báthori István Múzeum, amelynek gyűjte­ményei között Kossuth- és Munkácsy-díjas művészek al­kotásai találhatók. Hogy milyen jelentőséget tulajdonít a város a képző- művészeti nevelésnek, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy értékelését a megyében elsőként tűzte napirendre egy évvel a zenei nevelés megvitatása után a. tanács végrehajtó bizottsága. munkájában. Jelentősen kiveszik részü­ket a képzőművészeti neve­lésben a közművelődési in­tézmények. közöttük is első­sorban a Bajcsy-Zsilinsz'ky úti két tantermes iskolában A nemzetközi gyermekév és Nyírbátor 700 éves jubileuma alkalmából rajzpályázatot hirdetett a városi tanács vb műve­lődésügyi osztálya és a művelődési központ Nyírbátor gyer­mekszemmel címmel. A pályázatra 211 rajzot küldtek be a vá­ros gyermekei, amelyek közül a zsűri ötvenhetet fogadott el. A gyermekrajzokból április 29-én a városi tanácson kiállítás nyílt. „A szívünk háton maradt" A sárkány hiába 'tátja ki félelmetes torkát, mert jön a bátor vitéz ki­vont karddal, s győz’. Megele­venedik a Báthori család le­gendája. Magasra szökken a műemlék torony sziluettje, ágaskodik az emelődaru. A gyermekek képzelete rajzolja színesre a képeket azon a ki­állításon, melynek címe: Nyírbátor gyermekszemmel. S idősebb, többnyire őszülő hajú. hajdanvolt nyírbátori­ak a rajzok első csodálok akik találkozóra gyűltek össze. Jöt­tek a hívó szóra, hogy néz­zék meg azt a várost, ahon­nan évekkel, évtizedekkel korábban elszármaztak, ves­sék össze a múltat a jelennel. ★ Találkozás, újra felfedezés április 29-én délelőtt a váro­si tanács dísztermében. Majd elül a zsongás, hálás taps kö­szönti a zeneiskola növendé­keinek és tanárainak rövid műsorát. A köszöntő szavak után Kapu József, a városi ta­nács elnöke ad tájékoztatót a várossá avatás 6. évforduló­ján az utóbbi néhány év ered­ményeiről, gondjairól, a jövő feladatairól. A befejező szavak, a város­építés . mottója mindenkit érint: „A múltból okulunk, a jelent vállaljuk, a jövőt kö­zösen építjük.” Ezt támaszt­ják alá azok is. akik szót kér­nek. — A lényeg: akárhol él­jünk, szeressük ezt a várost, beszéljünk róla szeretettel másutt is — fogalmaz Seres György, a Hajdú megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igaz­gatója, aki az alapítás 700. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségen kapta meg a. díszpolgári címet. — A szívünk bátori ma­radt, pedig régóta elkerül­tünk — -tolmácsolja a maga és a többiek érzéseit Merényi András, az 50-es évek elejé­nek járási rendőrkapitánya, aki most az egyik nagy buda­pesti vendéglátóipari vállalat vezetője. Aztán javasol: — Mi szerveztük meg né­hány évvel ezelőtt Budapes­ten a Nyírbátorból elszárma­zottak találkozóját. Szeret­nénk újra összejönni, szere­tettel várjuk a város vezetőit egy kis beszélgetésre. És ha szerényen is, de ha tudunk segíteni, akkor mindent meg­teszünk azért a városért, ahol születtünk. ★ A városnézésen, a közös ebéden szintén a régi emlé­keket idézték, hasonlították a múltat a jelennel. — Ki az a férfi, aki tábor­noki egyenruhában van? — súgja az egyik idősebb. Kocsis Jancsi. A szülei most is ott laknak az Iskola utcán — válaszol egy másik. — Ö volt az, aki alig hogy hazajött a bejáró vonattal, máris ment a pályára edzés­re. Magasugró volt — emlék­szik Scholtz Béla, a Nyírterv főmérnöke. — Most már itthon tanul­hatnak a gyerekek — álla­pítják meg megnyugvással, miközben a város legújabb büszkeségét, a bölcsődét, óvodát, iskolát magába fog­laló épületegyüttest tekintik meg. — Nini, ott fenn a csengő még a református iskolából származik — fedezi fel az egyik. ★ A felfedezés, az újra meg­ismerés örömével jár­ják a várost azok, akik évtizedek óta nem látták. A patrióták büszkeségével mu­tatják a megújulást a veze­tők. — Egy kicsit megkönnyez­tem az esti sétámnál, hogy a .régi házunkat a Hunyadi ut­cán lebontották — szól egy megjegyzés. — De látom, szép emeletes házakat építet­tek helyette, biztosan szük­ségük volt rá azoknak, akik benne laknak. ; — Mert így is épül a város összegzik. Lányi Botond VÁROSUNK DÍSZPOLGÁRA Farkas Eszter Nem véletlen, hogy Farkas Eszternek városunk tanácsa díszpolgári címet adományo­zott Nyírbátor 700 éves fenn­állásának jubileumi ünnepi ülésén. A Nyírbátorban született, s a nagybányai művésztelepen tanult Farkas Eszter ma egy budai műteremlakásban él. Küzdelmes élet, nehéz pá- lyasors van mögötte. Édes­apja Nyírbátorban járásbíró volt, majd táblabíró lett. It­teni tartózkodása során köz­életi ember volt, mint helyi zsurnalista is, a Nyírbátor és Vidéke, illetve a nyírbátori „Nyírség” című hetilapoknak volt, a főszerkesztője. Nem csoda tehát, ha leánya, Esz­ter pikturális tehetsége mel­lett a helyi polgári leányisko-1 la Petőfi önképzőkörének éveken át tisztségviselője, majd 1914—15-ben elnöke volt. 1917-ben a család Nagybá­nyára költözött. Ezt követően nehéz sors várt a kis Eszter­re. Családjában egyszerre többen súlyos, gyógyíthatat­lan betegségbe estek és en­nek a törékeny kislánynak a betegápolás jutott osztályré­szül. De emellett hacsak te­hette minden idejét ismét rajzolással töltötte. Környe­zete figyelt fel rajzaira, mely­nek híre a Thorma János ve­zette festőiskolába is elju­tott. Sokak biztatására festő- növendékként kezdte el ta­nulmányait ä nagybányai mű­vésztelepen. Művészete abból a talajból szívta életnedvét, amelyet a magyar festészet melegágya, a magyar Barbizon nyújtott. Nagybányán ő is a termé­szet, a plein-air odaadó sze- retetét tanulta, mely annyira beleitatódott a leikébe, hogy nincsen olyan képe, amely ne a természet áhítatát sugároz­ná. Tájképeinek finoman, ár­nyaltan hangúit színei, lírai tolmácsolásai, kivetítődései egy harmonikus léleknek. . Farkas Eszter első jelentős bemutatkozása, ahol 24 képet állított ki, 1926-ban Nagybá­nyán, a főtéri Berger cuk­rászdában volt. Az egykori kritika így méltatta műveit: ..Ebben a fiatal művésznőben szerencsésen egyesül a kiváló tehetség az akaraterővel és lelkességgel. Nagyszerű érzé­ke van a figurális ábrázolás- módhoz: alakjai plasztikusak, élnek. Kiváló erőssége a rajz, de a színezésbe^ is sok erőt, finomságot, eredetiséget árul el. Technikája olajban is. pasztellben is fejlett.” Már ekkor kisebb-nagyobb esemé­nyek, epizódok biztatást és szép reményt csillogtatnak Farkas Eszter művészi tehet­sége kibontakozása elé. 1927- ben Nagybányán írói estet rendeztek, melyre valameny- nyi művész plakáttervet ké­szített. Benedek Eleknek az övé tetszett a legjobban. Este a banketten ezt mondta Esz­ternek: „Láttam Hugám a plakátját és igen megkíván­tam.” Meg is kapta. Ez ma is a Benedek család gyűjtemé­nyében van. Ezen az írói es­ten Tamási Áron is részt vett. 1929-ben Farkas Eszter ha­zajött Magyarországra, Mis­kolcra. Itt tevékenykedett 1936-ig és az ottani művész­telepen Benkhard Ákos és Burghardt Rezső irányítása alatt működött. Az 1932-ben Miskolcon, a vármegyeháza nagytermében megrendezett kiállítása nagy elismerést je­lentett számára. 1936-tól vég­leg Budapesten él, és az 1937- es Kossuth Lajos utcai kiál­lításának anyagát Iványi Grünwald Béla válogatta. A siker nem maradt eh Bajor Gizi is vásárolt tőle képet. Ezt 1940-ben újabb kiállítás követi a „Műterem” című ga­lériában. Az ötvenes évek elején nagy vásznakat fest, a szocialista realizmus jegyé­ben: gyerekek, ifjak karakte­res, kedves ábrázolásai. Képeiből szinte országszer­te van köz- és magántulaj­donban. Többi között a Kul­turális Minisztériumban, a Magyar Nemzeti Galériában, s nem utolsósorban a nyírbá­tori Báthori István Múzeum­ban. ahol közel száz alkotása marad meg az utókor száma­ra. E gyűjteményt a legna­gyobb szívjósággal adomá­nyozta szeretett szülővárosá­nak, Nyírbátornak. Dr. Szalontai Barnabás, állami díjas múzeumigazgató Sokba került a gömbakác Megbüntették a garázdát Társadalmunk évente mil­liókat fordít az erdők felújí­tására, a lakott területek fá­sítására, de egyre több diák és felnőtt vállal társadalmi munkát az utcák, parkok fá­sításában, környezetük szépí­tésében. Sajnos, ez a széles körű társadalmi akció sok­szor kevés eredménnyel jár, mert mindig akadnak garáz­da emberek, akik letördelik, tövestől tépik ki a meggyö­keresedett kis fákat. Lelep­lezésük igen körülményes, ugyanis barbár pusztításaikat főleg éjszaka végzik és a szemtanúk — ha akadnának is — félnek az elkövetőktől, ezért szemet hunynak az egyébként általuk is elítélt magatartás felett. Nyírbátorban 1979. március 31-én éjjel a rendőrjárőr tet­ten ért egy embert, aki a Kossuth utcán letört egy fia­tal /gömbakácot. A tettest előállították a kapitányságra, majd személyazonosságának nlegállapítása után elenged­ték. A 49 éves büntetett elő­életű, kissé ittas állapotban lévő Mankó Péter nyírbogá- ti lakos, távozása után továb­bi 6 darab gömbakácot tört derékba, amelyért büntető- eljárás indult ellene. A Nyírbátori városi-járási Ügyészség Mankó Pétert bí­róság elé állította garázdasá­got is megvalósító rongálás bűntette miatt. A Nyírbátori Járásbíróság Mankó Pétert 10 hónap, fegy- házban letöltendő szabadság- vesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kötelezte a vádlottat, hogy a városi ta­nácsnak fizesse meg a rongá­lással okozott 840 forint kárt, az államnak pedig az eljárás során felmerült bűnügyi költséget. Az ítélet jogerős. Dr. Pálfi Ferenc, városi-járási vezető ügyész Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents