Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 13. Környezet N em mindennapos sajnos, hogy az em­ber egy mezőgaz­dasági üzem központja láttán örömre fakad. Gyakori, hogy sár, szét­hagyott gép és alkatrész fogadja a látogatót. Ezek­ben az esetekben nyilván igénytelenség lapul a lát­vány mögött. Éppen ezért kell gyor­san közreadni: valami megindult. Két helyen is támadt az embernek olyan érzése, hogy a régi jó falusi ösztön, amely a szép környezet munkáló- ja volt, lassan belopózik az üzem környékére is. Az egyik ilyen nem min­dennapi látvány Nagy- szekeresen fogadja az embert. A tsz új irodája körül park, okos fásítás, tiszta porta mutatja: van gazda. A másik gyönyö­rűen rendbe tartott ud­var a fehérgyarmati Mezőgépnél állítja meg az érkezőt. örvendetes, hogy erre is jut már idő. És szem, gond, figyelem. A kör­nyezet nyújtotta látvány bizalmat ébreszt. A gaz­da névjegye, (b) HELYZETKÉP SZABOLCS-SZATMÁRRÓL Megelőzni a rákbetegséget Érettségi ajándék Olcsó utak fiataloknak Keresettek, mondhatni „ka­pósak” az Expressz Utazási Iroda nyári útjai. Egyre több szülő lepi meg középiskolás, egyetemista gyermekét egy- egy gazdag élményt nyújtó külföldi kirándulással, de sok, már dolgozó fiatal pénz­tárcája is bírja az 1—2 hetes utazás díját. Több 18 éves diák szüleitől érettségi aján­dékként kapja az Expressz­utat. Nem csoda hát, hogy má­jusra a csoportok nagyjából telítődnek. A román, a bolgár tengerpartra azonban még mindig lehet jelentkezni, van hely a Krím félszigetre induló nyári csoportok között is. Szinte egész nyáron utazhat­nak a fiatalok a Német De­mokratikus Köztársaság kü­lönböző városaiba repülővel, vagy vonattal. Ezek az egy­hetes utak 2—3000 forintosak. Szintén nagy érdeklődésre tarthatnak számot a Magas- Tátrába induló autóbusztúrák. Bár nem éppen olcsó, sokan mégis úgy érzik, az élmény megéri a 12 ezer forintos, 12 napos kanári-szigeti kirándu­lást. Erre persze nem elsősor­ban a tizenévesek jelentkez­nek, hanem inkább a harmin­con túliak, (kádas) Napi téma a rákbetegség, valamennyiünk első számú közellensége. A daganatos megbete­gedések időszerű megyei tapasztalatairól beszél­gettünk dr. Juhász Lajos megyei onkológus fő­orvossal, az orvostudományok kandidátusával. Milyen helyet foglal el Szabolcs-Szatmár megye az ország rákbetegségi térképén? — Az utóbbi években 1000—1100 közt volt az új megbetegedések száma éven­te megyénkben, 1974—75-ben százezer férfilakosra 165,1 il­letve százezer nőre 150,3 új daganatos megbetegedés esett. A megbetegedések 52,2 száza­léka férfiakra, 47,8 százaléka nőkre jutott. A megbetegedé­sek száma növekedést muta­tott, ez részben a pontosabb kórismézésnek és nyilvántar­tásnak tudható be. Hőgyógyászati rákszűrések Elégedett a megelőző, a be­tegséget felderítő munkával? — Nem teljesen. A dagana­tos megbetegedések korai fel­ismerésének egyik fő módsze­re a szűrővizsgálat. A nőgyó­gyászati rákszűrő vizsgálatok 30—70 éves korú nőknek csak 22 százalékára terjednek ki. Ez nem rosszabb az országos átlagnál, sőt éveken keresz­tül jobb volt annál, azonban a szükséges és lehetséges arány­tól messze van. A megyeszék­helyen is csak ez évben si­került tágabb lehetőségeket teremteni a nőgyógyászati rák­szűrések végzésére. Nehezíti e munkát megyénk rosszabb ellátottsága szakorvosokban. Az onkológus hivatás nem tartozik a vonzók közé. En­nek tudható be, hogy me­gyénkben még mindig csak egy főállású onkológus dol­gozik. — Szólni kell feltétlenül néhány gondról, problémáról. Az újonnan szűrőkorba lé­pők jelentős része nem megy el szűrésre. Rossz tanácsadó a „hamis biztonságérzet”. Ne­gatív eredménnyel végződött szűrővizsgálat nyomán évekig nem mennek el sokan ismé­telt vizsgálatra, s ez alatt az idő alatt szép csendben ki­fejlődhet daganat. Sokan azt gondolják, hogy a rákszűrő vizsgálat egyenlő a nőgyó­gyászati vizsgálattal. Pedig ma már megyénkben is a nők körében közel annyi rákos megbetegedés fordul elő az emlőkben, mint az összes ne­mi szervben együttvéve. — Meglepő friss tapaszta­lat, hogy amióta több helyen van lehetőség Nyíregyházán rákszerűsére, azóta keveseb­ben élnek vele. Egyéb szűrési formákat tekintve — a tüdő­szűrés jól szervezetten folyik. Gyomorrák tömegszűrés — különböző okok miatt — se­hol sincs a világon. — A korai felfedezés lehe­tőségei sokat javultak me­gyénkben. Akik meggyógyultak Kielégítők-e a megyénkben a daganatos betegségek gyó­gyításának személyi és tárgyi feltételei? — Műtéti lehetőségeket is tekintetbe véve, megyei kór­házunk ma már összességében tudja mindazt, amit egy me­gyei kórháznak nyújtani kell. Természetesen kis ország lé­vén, a megyéknek felesleges volna mindenféle kezelésre berendezkedni. így egyes da­ganatos megbetegedések ke­zelését elvégzik, vagy abban részt vesznek más intézetek is, mint pl. a Debreceni Or­vostudományi Egyetem, az Országos Onkológiai Intézet stb. Vannak-e sajátos „szabol­csi” betegségfajták? — Nem tudok sajátos, me­gyénkre jellemző daganatos betegségfajtákról. Inkább he­lyesebb azt mondani, hogy néhány olyan daganatféleség fordul elő nagyobb számban megyénkben, amely mezőgaz­dasági jellegű területeken gyakoribb. így gyakoribb me­gyénkben — nagyvárosokkal, ipari megyékkel összehason­lítva — a bőrrák a földműve­seket évtizedeken át ért nap­sugárzás miatt, továbbá a gyomorrák, mely a falun va­lamivel gyakrabban fordul elő. Ebben a táplálkozási szo­kások mellett számos más té­nyező is szerepet játszhat. Milyen a gyógyulási arány és az utógondozás? — A rosszindulatú dagana­tos betegek gyógyulási aránya lassan, de folyamatosan ja­vul. Ma már legalább 50 szá­zalékuk végleg meggyógyul. Ezen belül azonban nagy el­térések találhatók, mert amíg a bőrrákok gyakorlatilag 100 százalékban meggyógyíthatok, addig a tüdő- és gyomorrák esetében az eredmények sok­kal szerényebbek. Jelentősen javult az utóbbi évtizedben megyénkben az emlőrákok gyógyulási aránya, túlélése. — Fontos, hogy a kezelt da­ganatos betegek rendszeresen járjanak ellenőrzésre, az úgy­nevezett utógondozásra, hogy az esetleges kiújulást időben észre lehessen venni. Megelőzhető a rákbetegség? Elárulta a márka Tolvaj az alagútban A fiatalkorú orosi K. József alig töltötte be a 15. életévét, máris komoly tapasztalatot feltételező bűnöző „eredménnyel” rendelke­zik. Tavaly ősszel vándorútra kelt. Budapesten az otthonról el­vitt pénz nem tartott sokáig. A Déli pályaudvaron lézengett, ami­kor merész ötlete támadt: a Ba­latonra utazó külföldiek csomag­jai jelentek meg képzeletében. Felszállt az egyik Siófok felé köz­lekedő vonatra, s amikor egy alagútba értek, a sötétben magá­hoz vette a korábban kiszemelt áldozata táskáját, amikor pedig a vonat kijutott az alagútból, ki­ugrott a vonatból. Az ugrás nem sikerült, eltört a karja . . . Kór­házba került, ahol felfigyeltek a fiatalkorúnál lévő idegen útlevél­re, a 210 NDK-márkára ... Ez ma­radt meg nála, a táskát a többi tárggyal együtt eldobta. A kórházi dolgozók értesítették a rendőrséget is, így aztán fény derült a fiatalkorú kartörése mel­lett az elkövetett cselekményre is. Az NDK-állampolgár pedig rövid időn belül visszakapta el­veszett értékeit. A Pesti Központi Kerületi Bíró­ság a fiatalkorú javítóintézeti ne­velését rendelte el, ám K. József az aszódi intézetből is megszö­kött. Hazajött Orosra, de mivel szökésben volt, nem mert otthon tartózkodni. Nyíregyházán buj­kált különböző helyeken, legtöbb­ször pincében töltötte éjszakáit. Budapestre akart visszamenni, de nem volt pénze. Március 29-én találkozott Nyíregyházán az ugyancsak fiatalkorú H. Tiborral és megegyeztek abban, hogy együtt utaznak el, csak pénzt kell előbb szerezni. Az akcióhoz K. Józsefnek „csak” egy konyhakése volt. Ezzel tett egy kört egyedül az autóbusz- megálló és az Állami Biztosító közötti részeken, de nem talált alkalmas embert, meg félt is egyedül. Kettesben már bátrabbak voltak, a Nyírfa Áruház melletti sávháznál figyeltek fel egy fiatal nőre, akit K. József meg is ál­lított: adjon 2 forintot — mondot­ta. Nincs aprópénzem — hangzott a válasz, de a kés már a sértett hátánál volt. Az újabb ellenkezés után pedig már a nyakához ke­rült — megölöm, ha nem adja ide a táskáját. Beavatkozott H. Tibor is. Közös erővel léptek fel az egyébként bátran viselkedő nő ellen. A ha­tározott ellenkezés és a távolból — Számos fajtája igen, el­sősorban azok, amelyek a ta­pintás, labor- és műszeres vizsgálat számára jól hozzá­férhetők. így nők esetében a bőr, szájüreg, emlő és a ne­mi szervek; férfiak esetében a bőr, gége, dülmirigy, a vég­bél daganatai. E szervek rá­kos elváltozásai korai sza­kaszban felfedezhetők, sőt már az úgynevezett rákelőző állapotban. Megfelelő beavat­kozással ezek az elváltozások meggyógyíthatok, s a rák ki­fejlődése megelőzhető. — A tüdő és gyomor kóros elváltozásai is egyre sikere­sebben és korábban felismer­hetővé válnak. Nemzetközi szinten Hogyan jellemezné a me­gyében végzett tudományos, kutatómunkát és annak he­lyét, szerepét az országos programban? — Nem érzem magam ille­tékesnek a megyében folyó egészségügyi tudományos munkáról nyilatkozni, csupán csak a megyei onkológiai gon­dozóban végzettről. Olyasféle kutatómunkára vállalkozhat­tunk csak, amelyet vidéken, egy megyei kórház-rendelo- intézet keretei között elvégez- hetőnek tartottunk. így kuta­tásaink jórészt epidemiológiai jellegűek, vagyis a rákos meg­betegedések megoszlását vizs­gáljuk megyénkben _Kutatási témáinkat orsza gos, tárcaszihtű kiemelt té­máknak fogadták el, s külö­nösen 1972, óta az Egészség- ügyi Tudományos Tanács je­lentős személyi és anyagi tá­mogatást nyújt vizsgálataink­hoz. Egy-egy résztémában együttműködünk a megyei kórház kórszövettani osztá­lyával, a megyei Köjáll víz­minőségi laboratóriumával, az angol közegészségügyi in­tézettel. Vizsgálati eredmé-1 nyeinkkel részt veszünk az Egészségügyi Világszervezet gyomorrákkal foglalkozó to­kiói együttműködési központ­jának munkájában. — 1969 óta az Egészségügyi Minisztérium megbízása alap­ján rendszeresen szolgálta­tunk adatokat a nemzetközi szervek részére. Az Egészség- ügyi Minisztérium támogatja, az Egészségügyi Világszerve­zet intézményei pedig időről időre lehetővé teszik, hogy részt vegyek nemzetközi kon­ferenciákon, tanulmányuta­kon, kutatási témáinkat érin­tő megbeszéléseken. így le­hetőségem nyílt például 1973- ban Angliába és a skandináv országokba tanulmányútra menni, ez év őszén pedig is­mét Japánba szóló meghívás­nak teszek eleget. Páll Géza GELKA-ÜZEH ÉPÜL Automata — záróra után Százezer javítás évenként A Gelika nyíregyházi hír­adástechnikai felújító üze­mének kezdettől fogva az a feladata, hogy a vállalat bel­ső felihasználására a rádió, televízió és egyéb, elektro­mos árammal működő gépek javításához azokat az eszkö­zöket készítse, amelyek gyár­tása az iparbán megoldatlan. Ilyenek például: a szobaan­tennák, hangszórók, transz­formátorok, hűtőigéptöltő, va­lamint forrasztóberendezésak. Így az országos javítóhálózat alkatrészellátásában segíte­nek. Az 52 dolgozót 2 mű­szakban foglalkoztató rész­leg évente több millió forint értéket állít elő. Ha van le­hetőségük, még exportra is termelnek. Például Anglia, NSZK és az NDK részére hangszóróikat, illetve transz­formátorokat készítettek. A városfejlesztési tervek a felújítóüzem Iskola utcai részlegét megszüntetésre ítélik. Onnan a Varsó utcába költöznek át talán még az idén, ahol a tejipari vállalat volt irodahelyiségeinek, épü­leteinek átalakításával új te­lepet vehetnek birtokukba. A Gellkának a megye vala­mennyi nagyobb településén van szervize, s összesen 170 szerelő látja el a javítószol­gáltatásokat. A televízióikban, rádióikban és egyéb háztartá­si gépekben keletkezett meg­hibásodások túlnyomó részét a bejelentők otthonában ja­vítják ki. A készülékeket át­lagosan 2—4 nap alatt teszik üzemképessé. Évente körül­belül százezer javítást végez­nek. Szabolcs-Szatmárban egy­re több, jelenleg tízezer elő­fizető veszi igénybe a Gelka átalánydíjas sezrvtizszolgálta- tását. Ilyen megállapodást tíz évnél nem idősebb készü­lékre kötnek. Több éve működik, de a lakosság még mindig nem ismeri eléggé a Gélka tele­fonautomatáját. Az automa­tát záróra után üzemeltetik. Ha eközben telefonon hívják — kapcsolás után egy mag­netofonszalagról hallható női hang tudatja a hívóval, hogy mi a teendője. Meg kell vár­ni, amíg a teljes szöveg el­hangzik, s utána kövesse a kapott utasítást; mondja meg a nevét, lakcímét, mit keli javítani, mi a baja (például nincs kép, vagy hang stb.), illetve mikor vannak otthon. Ha nem ezt teszik — hiába várja a szerelőt, mert az automata nem rögzítette a kérését, (cselényi) Gyermekek hete Szabolcs-Szatmárban Vízi karnevál, utcaszínház Gazdag programot állítot­tak össze a gyerekeknek az idei gyermeknapra. Hagyo­mányosan május utolsó va­sárnapján a legkisebbeket kö­szöntjük. Megyénk intézmé­nyei színes műsorokkal, já­tékokkal kedveskednek a gye­rekeknek. A nemzetközi gyer­mekév alkalmából 1979-ben nemcsak egy napot, hanem Szabolcs-Szatmár megyében gyermekek hetét rendeznek május 27-től június 2-ig. Ezektől a programoktól elte­kintve az egész évben bőség­gel kínálnak játékos foglal­kozásokat, rendezvényeket a kicsiknek. Az úttörőszövetség május 27-re, a gyermeknapra orszá­gos játékot szervezett a kis­dobosoknak és úttörőknek. 10 millió gyermek játszik majd együtt ezen a napon, a prog­ramokba bekapcsolódnak a hallatszó léptek miatt a fiatalko- rúaknak gyorsan kellett cseleked­niük; a válltáska szíját elvágták és így akartak elfutni vele. A táska zárja azonban kinyílott, tartalma a járdán széthullott. A rablók pedig menekülni kénysze­rültek. A rendőrség H. Tibort rö­vid időn belül elfogta, társának most még sikerült egérutat nyer­nie. Két nap múlva már Budapesten igazoltatták, s K. József ekkor Mezei Tibor néven mutatkozott be. Személyi igazolványa nem volt. de egy munkavállalói igazo­lási lap igen, amely a Mezei Ti­bor nevére volt kiállítva. Csak rövid ideig téveszthette meg a rendőröket. Mivel sem munkahelye, sem lakása nem volt, őrizetbe vették. Közben to­vább ellenőrizték adatait, s az egyik rendőr ráismert. Ezután már felgyorsultak az események és K. Józsefet is átkísérték Nyír­egyházára, ahol várja — rablás büntette miatt — az újabb bíró­sági tárgyalást. Fiatalkorú társa is vele együtt felel majd. Dr. Toronicza Gyula, fiatalkorúak ügyésze A csacsi hátán. (Császár Cs. felv.) kiszesek, a szülők és a nagy­szülők is. Módszereket, ötlete­ket az úttörőlapokból, a rá­dió és televízió műsoraiból is elleshetnek a gyerekek. Csak ízelítőül néhányat a gazdag műsorból: lesz olyan község, ahol zenés ébresztő köszönti a kicsiket, másutt táncos to- borzó hívja játszani őket. Ahol ötletesen szervezik a já­tékot, sor kerül hadijátékra, vízikarneválra. Az úttörő színjátszók alkalmi utcaszín­házát alakítanak, bemutat­koznak a tánccsoportok. Di­vatbemutató, sportversenyek, táncház, Ki nyer ma?, gyer­mekalkotók vetélkedője, szo­lidaritási vásár szerepel a műsorajánlatok között. A gyermeknapon a meg^e 250 normál- és keskenyfilmes mozijában gyermek- és ifjú­sági filmeket vetítenek. A vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények többsége saját dol­gozói gyerekeinek megveszi a jegyet. A sóstói ifjúsági és vadasparkot viszont ingyene­sen látogathatják ezen a na­pon a kicsik. Aki a színházi előadást vá­lasztja, a Móricz Zsigmond Színházban a Hamupipőke c. darabot láthatja a gyermek­színház előadásában. A Kiszöv klubjában zenés-táncos mű­sort szerveznek május 27-én. Az állami gondozott gyer­mekek a sóstói Szeréne-lak- ban töltik a gyermeknapot. Testvértalálkozón ismerked­nek meg az ország más része­in élő állami gondozott gyere­kekkel. Játékbazárt nyit a kicsik-' nek május 26—27-én a Nyír­egyházi Áfész és a fotó- és műanyag ipari szövetkezet. Május 21-én nyílik és 28-án zárul a nevelőotthonok gyer­mekmunkáiból rendezett kiál­lítás. Május 24-én a megyei úttörőházban az ifjúsági fú­vószenekar hangversenyét, május 30-án a pécsi Bóbita bábegyüttes mesejátékát lát­hatják a gyerekek. A megyei és a városi művelődési köz­pontok gyermekcsoportjai ta­lálkozókat szerveznek ezen a héten. T. K.

Next

/
Thumbnails
Contents