Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-12 / 109. szám

1979. május 12. KELET-MAGYARORSZÁG 7 GYERMEKVILÁG Túrán a szülőkkel A nemzetközi gyermekév al­kalmából a Magyar Természet- barát Szövetség új túramozgal­mat indított. Az elnevezése: Gyermekeinkkel ki a szabadba! A túramozgalom célja, hogy szüléitekkel minél több időt töltsétek a szabadban; minél többet menjetek kirándulni, tú­rázni. A mozgalomnak van egy iga­zolólapja. öt forintért be lehet szerezni a helyi vagy a megyei természetbarát-szövetségnél. De valószínűleg az úttörőcsapatnál is lehet kapni ilyen lapot. Erre rá kell írni a család nevét, lak­címét, s hogy mikor, milyen út­vonalon, milyen távolságot tet­tetek meg együtt. Az igazolóla­pot az egyik szülő és egy gyer­mek aláírásával hitelesíti. Egy- egy túrán legalább 5 kilométert kell megtenni. Hat túra teljesí­tésével a család elnyeri a Gyer­mekeinkkel ki a szabadba! — mozgalom emléklapját. A felté­telek teljesítése után az igazoló­lapot be kell küldeni a termé­szetbarát-szövetség területi cso­portjához legkésőbb 1979. de­cember 31-ig. Gyerekek! ismertessétek meg szüléitekkel ezt az új túramoz­galmat, s kérjétek meg őket, hogy vegyenek részt benne ve­letek. Legyen a ti családotok is túrázó család. Beszéljétek meg barátaitokkal is! S ha ők is csatlakoznak a túramozgalom­hoz, javasoljátok, hogy menjen együtt 2—3 család, mert úgy még érdekesebb, még több él­ményt kínál a túramozgalom. Ha az ábra betűit a sakk játék futólépésének szabályai szerint helyes sorrendben olvassátok össze, Ady Endre egyik versének első sorát kapjátok eredmé­nyül. Mi a vers címe? •ua •JtOÁgBA eij 3o9ei\r sa 3oo :sa*rajSaw Filmes vetélkedő Beszámoló a zánkai szaktáborról Június végén rendezik az orszá­gos gyermek- és ifjúsági film­szemlét, melyen gyerekek vesz­nek részt: a zánkai úttörőváros­ban. Megyénkben időn 15 gye­reknek van lehetősége odautazni — ám addig még ki kell tenniük magukért. A megyében május végén nyolc helyen rendeznek filmes vetélkedőt a gyerekek kö­zött: olyan filmekből, melyek mostanában mentek a mozikban. Például szerepel a programban a Kaland a szigeten, a Kovpal^ a Kárpátokban, a Nuki majom ka­landjai és még több hasonló film. A megyei könyvtár gyermekrész­legében lehet jelentkezni — sze­mélyesen vagy írásban — május 20-ig! Játékos, vidám vetélkedő lesz és nem kicsi a jutalom. Hogy mi vár a Zánkára utazókra, azt hadd érzékeltessük egy olyan kis­lány beszámolójával, aki részt vett a legutóbbi táborban. ,,Egy rajzpályázat során sike­rült eljutnom Zánkára — a fil­mes szaktáborba. Szeretek raj­zolni, s nagy meglepetés ért, és nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy én is eljuthatok Zánkára. Csak egy pár filmkoc­kát szeretnék feleleveníteni a zánkai élményeimből, örömmel vettünk részt a filmvetítéseken és beszélgetéseken. Vendégeinkhez intézett kérdéseink olykor-olykor furcsán hangzottak, de akihez intéztük, nevetve simította el az akadályokat. Zenthe Ferenc szí­nésszel, Kende Márta rendezővel és Kremsier Edit íróval találkoz­tunk. Nagyszerű beszélgetés ala­kult ki. Rózsa János, Szabó Attila és Radnóty Lászlóné rendezőkkel órákig is el tudtunk volna be­szélgetni, olyan sok érdekességet meséltek nekünk. A filmek meg­nézése is külön élmény volt. Csak példaként szeretnék megemlíteni egy filmet: a Valahol Európában címűt, amit a legjobb filmek kö­zé tudok sorolni, ami mindnyá­junkat megkapott. Világossá vált a háború következménye, a gye­rekek helyzete, szenvedése. A beszélgetések, filmnézések mellett játékokra is sor került. Ilyen volt a „filmes játék”. A ra­jok egy-egy rendezőséget alakí­tottak és színhelyet választva mű­sort állítottak össze, úgy, mint­ha minden a stúdióban játszódna le a rendező segítségével” — írja Arkosy Mónika. Most láthatod a természetben! A vadgerle Akár lakott területeken, akár erdőkben, vagy ligetes mezőkön teszünk kirándulást — mindenhol találkozhatunk egyik legközön­ségesebb és leggyakoribb mada­runkkal, a balkáni gerlével, me­lyet sokan egyszerűen „vadga­lambnak” ismernek. Az 1930-as évektől kezdve van csupán ha-, zánkban. És azóta oly mértékben elszaporodott, hogy már-már sok helyen az eltűnéssel fenyegeti egyik nálunk eredetileg honos szép gerlefajunkat, a vadgerlét. Felismerésük és elkülönítésük nem okoz különösebb nehézséget még annak sem, aki ez utóbbit még a természetben sohasem lát­ta. Ugyanis a balkáni gerle egy­színű palaszürke tollazatú, nya­kának hátoldalán rövid fekete gallérka húzódik, mely hamar szembetűnik. Ezzel szemben a vadgerle hát­oldala vörösesbarna, rajta fekete pettyekkel. Nyakának két olda­lán kissé fényes fényű fekete-fe­hér vonalak láthatók. Az idősebb példányok begytollazata halvány rózsaszínű, mely különösen nap­fényes időben szépen szembetűnő. Hangja, melyet elrejtőzve a fák lombja közül hallat, nagyon kel­lemes, lágy turbékolás. Fészkét kizárólag erdőkbe, fasorokba, há­borítatlan gyümölcskertekbe, 1—2 méter magasra — lazán ösz- szerakott gallyakból készíti. El­lentétben a balkáni gerlével — e szép madárfajunk vonuló. Itt- tartózkodása alatt rengeteg gyom- magvat pusztít, így gazdaságilag is hasznos. Védett madarunk. Agárdy Sándor NÉPEK MESEI ÁKÉT SZÁMÁR Két szamár ment az úton. Az egyik könnyen és gyorsan ment, míg a másik alig-alig tudott lé­pést tartani társával. Az első ugyanis két zsák gyapotot vitt, a másik két zsák sót. Hosszú ide­ig baktattak. Magasan járt a nap, és nagyon meleg volt. Egyszer egy folyóhoz értek. Az a szamár, amelyik a gyapotott vitte, meg­szólalt : — Menjünk, fürödjünk meg! A másik így felelt: — Én megyek, ha nem túl me­redek a part, ugyanis félek, hogy leesek. Az első szamár kinevette. — De hát a part nem is olyan meredek! — és könnyedén le­ereszkedett a folyóhoz. Belevetet­te magát a hűs vízbe és lubic­kolni kezdefh A másik láattöoézt, s nem bírtá 'további' ő is leeresz­kedett a partra. Am neki nehéz volt a rakománya, a só, nem bírt megállni a lábán, belegurult a partról egyenesen a vízbe. Látta ezt a lubickoló társa, s majd megpukkadt a nevetéstől. Füröd- tek a szamarak jó ideig, ám ami­kor kijöttek csoda történt. Az a szamár, mely addig alig vánszor- gott, azon már könnyű súly volt. A másik pedig gyakran meg-meg- állt, alig tudta vinni a terhét. Mit gondoltok, gyerekek, miért tör­tént ez? . . . (A Képes Nyelvmesterből for­dította Csubák Mária csengeri tanuló.) GYERMEKPOSTA Padlásmúzeum, sportpark, seprűtánc A tornyospálcai pajtások éle­téről rendszeres tudósításokat küld a Gyermekpostának Kovács Jutka. Legutóbbi levelében két érdekességről számolt be. A köz­ség új iskolájának padlásterében kis falumúzeumot rendeztek be az úttörők. „Padlásokat, pincéket kutattunk át régi tárgyak után, s amikor találtunk egyet-egyet. örömmel hoztuk az iskolába. Kis múzeumunk egyes darabjait, pél­dául egy régi szekrényt, csak nagy üggyel-bajjal tudtuk elszál­lítani, ezért kértük szüléink és a kiszesek segítségét. Miután szépen kitakarítottuk a padlást, kezdődött a berendezés. Nem volt könnyű elhelyezni a tárgya­kat, de végül örömmel vehettük szemügyre a kiállítást. Egy ven­dégkönyvet is elhelyeztünk, hogy a látogatók bejegyezhessék él­ményeiket, véleményüket.” Másik híre a tornyospálcai út­törőriporterekről érkezett. A már eddig is sok sikert aratott kis ri­porterek most a veszprémi 5. or­szágos úttörőriporter-versenyre kaptak meghívást. A benevezés feltétele egy írásos és egy mag­nós riport készítése volt. Mind­kettő jól sikerült, így a tornyos­pálcai gyerekek ott lesznek a veszprémi találkozón. Sok sikert kívánunk mindannyiuknak! Pinke Marika, a kálmánházi úttörők egyik őrsvezetője a paj­tások életének egyik nagy ese­ményéről számolt be levelében. Negyven tizennégy éves gyerek vehette át ünnepélyes körülmé­nyek között személyi igazolvá­nyát május 2-án. A többiek szép műsorral, virággal kedveskedtek társaiknak, akik ezáltal is érez­hették: ez a nap fontos állomás életükben. A kéki úttörők nagy munkáról számolnak be levelükben: sport- pályaépítés volt a programjuk május 6-án, vasárnap. A község­ben már régebben tervezik a sportpark építését az úttörők számára, s most megvalósult az elképzelés. Az iskolával kapcso­latban álló üzemek segítségét kérték az úttörők, s a segítség nem is maradt el; a nyírbogdá- nyi kőolajfinomító és a nyíregy­házi húsipari vállalat dolgozói vettek részt a munkában, mely­hez nélkülözhetetlen segítséget adott a helyi termelőszövetkezet. Különféle játékokat, sportszere­ket is elhelyeznek a sportpark­ban, melynek avatását a gyer­meknapra tervezik. A Nyíregyházi Kisegítő Iskola Híradója is eljutott a Gyermek­postához; hadd mutassunk be né­hány érdekességet tartalmából. Az egyik legizgalmasabb élmény- beszámoló egy zánkai utazásról szól. Berencsi Éva írta, és az él­ményektől gazdag az írása: vol­tak kiránduláson, énekeltek, tán­coltak — és tanultak, mert hi­szen őrsvezetőképző táborban voltak a nyíregyházi gyerekek. A másik színes beszámoló Megy- gyasszai Mária írása a tanárkép­ző főiskolások által a gyerekek­nek rendezett húsvéti játékról szól. A tavaszi szünidő nagy él­ménye volt ez a játék, melyen tojásfestéstől bújócskáig és sep­rűtáncig sok-sok színes dolog szerepelt. Végül egy hír: Rákh Pál, Takács János, Sebők Lajos és Talpas László megnyerték a „komplex közösségi vetélkedő” megyei döntőjét! Mint ígérik, erről a nagyszerű eredménvről a lap következő számában számol­nak be részletesebben. TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 6. Középen észlel! 7. Mi, oroszul, kiejtve. 3. Félig beír! 9. Veszprém folyója. 11. Ku­pagyőztesek Európa Kupája. 12. Pista. 14. Amerikai gazdaság. 16. Fával sűrűn borí­tott területek. 18. E napon. 20. Észak-bor­sodi ipari központ. 21. Csermely. 22. Al- Duna mellékfolyója. 24. Elemérke. 25. Olykor. 27. Olajtermelő államok szövetsé­gének ismert rövidítése. 28. Római 552. 29. Cselekszik. Függőleges: 1. Gyűlés. 2. Nitrogén, kén vegyjele. 3. Etus. 4. Olasz folyó. 5. Óvatos, figyelmes, gyanakvó. 6. Megfejtendő (a függ. 15. folytatása): 10. Debreceni Tornász Egye­sület. 11. Hogyan, oroszul. 13. Költőféle. 14. Föld, népiesen. 15. Születésének száza­dik évében kerülnek sorra országszerte a . . . (folyt, a függ. 6-ban és a vízsz. l-ben). 17. Háromjegyű mássalhangzó. 19. Bódul. 21. Jó kés jelzője. 23. Hit betűi keverve. 24. Keserű belsőelválasztású mirigy. 26. Alig egynemű betűi. 27. -tói, -tői, oroszul. Megfejtendő: függ. 15., 6., vízszintes 1. A megfejtéseket csak levelezőlapon fo­gadjuk el. A lapra írjátok rá: Törd a fe­jed! Beküldési határidő: május 16. Múlt heti megfejtés: VASÁRNAP VAN ÉDESANYÁNK NAPJA. Könyvjutalom: Kondor Katalin Nagy­kálló, Kallós Zsuzsa Nyíregyháza, Karcos Magdi Üjdombrád, Szatmári Attila Csen- ger, Urbán Mária Nyíregyháza, Varga Ká­roly Nyírgyulaj, Sebők Andrea Nyírtelek. Hamupipőke Romhányi József mesejátéka a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház gyermekszínpadának előadásában Fényképezte: Elek Emil GYÖNGYIKE: Az én lá­baim -pöttöm! Bele is fér rög­tön! ARAN YKA: Ez a láb van olyan piciny legalább! ÖTZSÁKNÉ: Sajna, olyan nagy lábon éltetek mindig, hogy ebbe a sovánka topán­kába lábikótok -bele nem il­lik! Csak a timsó tehet cso­dát! Áztassátok lábacskáito­kat minél tovább! ÖTZSÁKNÉ: Tegyünk egy próbát! Jaj, legalább öt számmal nagyobb ez a láb ... és a tied? — Ez se megy, hogy a tűz égesse meg! GYÖNGYIKE: Kihúzza Aranyka kezéből. Add ide még egyszer! ÖTZSÁKNÉ: Ne cibáld, ne ráncigáid! ARÁN YKA: Enyém lesz, nem értesz? ÖTZSÁKNÉ: El ne tépd a pántlikát! ARANYKA: Megharaplak, ha nem adod! GYÖNGYIKE: Beléd csí­pek, beléd marok! ÖTZSÁKNÉ: Szedte vette teremtette! Ha én mondom, rögtön tedd le! ÁRÁN YKA: Engedd már, kérlek szépen! GYÖNGYIKE: Nem én, in­kább széjjel tépem! ARANYKA: Én se hagyom, én sem adom! GYÖNGYIKE: Húzom, 'rántom, elszaggatom! ÖTZSÁKNÉ: Na, már en­nek fuccs. ÖTZSÁKNÉ: Hé! öntsd ki a dézsa vizet, Hamupipőke, hol vagy? Gyerünk, egy-ket­tőre szaporán. Te cseléd! Hogy az ördög bújjon beléd. Ne mélázz máién, itt legyen az eszed, holnap királykoma- asszony leszék! S ki nem hó­dol, nem hajbókol, nem já­rul alázattal elébem, bedu- tyiztatom felségipamuram nevében! Az ám! Csípje meg a csóka! Járulj elém egy ud­vari próbakézcsókra! Csü­csülök a trónon, nem lesz semmi dolgom, osztogatok parancsokat, pusziitatom a mancsomat! KOVÁCS: Kúsznak, mász­nak? Már aki! ÖTZSÁKNÉ: Jaj, -jaj, jaj, a sátán, puttony a 'hátán, jaj, jaj, jajajaj! HAMUPIPŐKE: Hogy meg­ijedt, hogy elszaladt! Meghá­lálni hogyan tudhatom, hi­szen szegény vagyok nagyon. KOVÁCS: Add nekem a ci­pellődet! HAMUPIPŐKE: Neked ad­nám, nem sajnálnám, de csak egyik csüng ott árván, me­nekültem fejvesztetten, de a párját elvesztettem. KOVÁCS: Bízzál bennem, higgyél nekem, add most ide a pár felét... Nékem ez; az egy is elég. HAMUPIPŐKE: Énnekem meg minek kéne, nem hall­gat meg őfelsége, hiába lesz újra bál ma, nem megyek a palotába. KOVÁCS: Nem bizony, ha nem visznek markos, rangos rendőrtisztek. HAMUPIPŐKE: Jaj, se­gítség, elrabolnak! KOVÁCS: Megbocsájtasz nekik holnap! (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents