Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-12 / 109. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 12. Hemietközi szolidaritási est Saiat Etienne-ben Pénteken Franciaország huszonegy városa fogadta a Francia Kommunista Párt XXIII. kongresszusán jelenlevő külföldi küldöttségeket. Az Óvári Miklós vezette magyar delegáció — a Guineái Demokrata Párt és a Jemeni Arab Köztársaság Népi Demokratikus Frontja küldöttségének társaságában — Közép-Francíaország nagy iparvárosába, Saint Etienne- be látogatott. A különlegesen magas szak- képzettséget igénylő iparáról híres Loire megye székhelye a legnagyobb azon francia városok sorában, amelyek élén kommunista polgármester áll. Joseph Sanguedolce 1977 márciusában került a polgármesteri hivatalba, s vezetésével a megye, a város kommunistái, Franciaország haladó közvéleményének szimpátiáját maguk mögött érezve, a beiktatás óta küzdenek azért, hogy ne zárják be a Manufrance-t, az 1894- ben alapított, elsősorban kerékpárokat és vadászfegyvereket előállító, több mint nyolcezer munkást foglalkoztató patinás üzemet. A szakszervezetek központi székházában tartott pénteki nemzetközi szolidaritási est pillanatában a munkások már tizenhetedik napja tartják megszállva a gyárat. Bár szerdán este megállapodás született arról, hogy elsősorban a városi közigazgatás és a kormány — ez utóbbi ese» tében kikényszerített segítségről van szó — hathatós anyagi támogatással kihúzzák a csávából az eladósodott, szisztematikusan tönkretett Manufrance-t, az ügy még nem zárult le, szociális, politikai síkra terelődött: a tervezett elbocsátások visszavonásáért és az időközben elbocsátottak visszavételéért folyik most a küzdelem. A szolidaritási esten beszédet mondott Óvári Miklós, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára. Beszédében egyebek közt a következőket mondotta: Óvári Miklós beszéde Kedves elvtársak! Kedves barátaim! Örömömre szolgál, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak a Francia Kommunista Párt XXIII. kongresz- szusán részt vevő küldöttsége nevében Franciaország e szép városában köszönthetem önöket és tolmácsolhatom e nagygyűlésen megjelent elv- társainknak, barátainknak a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép szívből jövő üdvözletét. Látogatásunk az önök városában és ez a találkozás azért fontos számunkra, mert általa jobban megismerhetjük hazájuk valóságát, a francia nép életét és lehetőség nyílik arra is, hogy más testvérpártok küldöttségeivel együtt mi is szólhassunk munkánkról, törekvéseinkről. Köszönjük pártjuk vezetőségének és az önök vendégszeretetének, hogy erre alkalmat adtak nekünk. Önök előtt ismeretes, hogy pártjaink legfőbb közös törekvése a nemzetközi enyhülés eddigi ereményeinek megvédése, megszilárdítása és továbbfejlesztése. Ezt egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük, hiszen népeink, a világ népeinek élete, sorsa döntően attól függ, hogy sikerül-e biztosítani továbbra is a nemzetközi viszonyoknak a haladó, békeszerető erők számára kedvező alakulását. Mélységesen egyetértünk kongresszusuk határozattervezetének ezzel kapcsolatos megállapításával, amely szerint „erről megfeledkezni ön- gyilkosság lenne”. Hazám, a Magyar Népköz- társaság, a Varsói Szerződés tagállamai, a szocialista országok közössége következetesen síkraszáll a háborús, agresz- sziós törekvésekkel szemben. A szocialista világrendszer erejének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tevékenységének, valamint más haladó erőknek, békeszerető politikai és társadalmi tényezőknek köszönhető, hogy az agresszív imperialista körök nem tehetik többé ké- nyük-kedvük szerint azt, amit akarnak. Ez még inkább így lenne, ha az enyhülés ellenfelei nem találtak volna alkalmi szövetségesre a kínai vezetőkben, akik a sokat szenvedett vietnami nép elleni fegyveres agresszióval nem csupán az indokínai térség, hanem a világ békéjét és biztonságát is veszélybe sodorták. A magyar nép messzemenő szolidaritást vállalt és vállal a hős vietnami néppel. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi bonyolult és ellentmondásos nemzetközi helyzetben talán jobban, mint valaha, szükség van közös fellépésre a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, de azon túl is a haladás és a béke valamennyi híve részéről. Csak együttes erőfeszítéssel érhető el az enyhülés vívmányainak megvédése és megszilárdítása, katonai térre való kiterjesztése, az emberiség égető problémáinak megoldása — mondotta, majd elismeréssel szólt a kongresz- szuson szerzett tapasztalatairól. Korunkban, amikor a szocialista világrendszer megerősödésének, a nemzetközi kommunista mozgalom fellendülésének vagyunk tanúi, minden kommunista párt joga és kötelessége, hogy a marxizmus— leninizmus élő, a mozgalom kollektív tapasztalataival szüntelenül gazdagodó elméletét országa hagyományainak, adottságainak megfelelően önállóan alkalmazza. Tiszteletben tartjuk a francia kommunisták törekvését, hogy a saját viszonyaikkal összhangban alakítsák politikájukat a szocialista célok lehető legjobb megközelítése és megvalósítása érdekében. Mindennapi harcuk jól szolgálja a francia nép társadalmi fel- emelkedésének, s egyben a szocializmus világméretű elterjedésének nagy ügyét. Véleményünk szerint mindehhez nélkülözhetetlen annak a kölcsönös testvéri szolidaritásnak az erősítése, amely a kommunista és munkáspártokat, köztük pártjainkat összeköti, és amelyet magunkra nézve mindenkor szükségesnek és kötelezőnek tartottunk — hangoztatta, majd a magyar kommunisták testvéri szolidaritásáról biztosította a francia elvtársak kemény, állhatatos küzdelmét. A Magyar Szocialista Munkáspárt erőt és bizalmat merít a kommunista pártok, köztük a Francia Kommunista Párt harcának eredményeiből. Magyarországon három évtizeddel ezelőtt rendkívül nehéz viszonyok közt kezdtük meg a szocializmus építését. Az ország a háború pusztításai következtében csaknem romokban hevert. Olyan feladatokat is meg kellett oldani, amelyeket a fejlettebb országokban a polgári forradalmak már régen megoldottak. Harcunk nem volt könnyű. Elmondhatjuk: hazánkban a szocializmus alapjai szilárdak és népünk jó egyetértésben dolgozik a fejlett szocialista társadalom építésén. » Magyarországon a szocialista forradalom győzelme megvalósította azt, amit Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban így fogalmazott mega ,,A munkásforradalom első liépése a proletariátus uralkodó osztállyá emelése, a demokrácia kivívása.”. Harcunk a demokrácia kivívásáért nem volt tévedésektől, olykor súlyos hibáktól, visszaesésektől mentes. De a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy pártunknak, munkásosztályunknak volt ereje ahhoz, hogy leküzdje az akadályokat, kijavítsa a hibákat és megteremtse a szocialista demokrácia kibontakoztatásának és fejlesztésének politikai és társadalmi feltételeit. Ma a demokrácia hazánkban nemcsak szavaikban és nemcsak papíron létezik, hanem társadalmi méretekben érvényesülő mindennapi gyakorlat. A kizsákmányolás felszámolásával olyan társadalmat teremtettünk, amelyben valóságos és egyenlő jogok illetik meg mindazokat, akik munkájukkal járulnak hozzá a közösség gyarapodásához, az ország, a társadalom fejlődéséhez. Olyan néphatalmat hoztunk létre, amelyben szabadon kibontakozhat az emberék tehetsége, és az állampolgárok minden szinten beleszólhatnak a kisebb közösségüket és a társadalom egészét érintő kérdésekbe. Pártunk a közelmúltban ünnepelte megalakulásának, majd a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját. A magyar kommunisták 6 évtizedes tevékenységének mérlegét, utunk tanulságait pozitívnak ítéljük és bizakodva nézünk a jövőbe. Kedves francia barátaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt közötti kapcsolatokat a kölcsönös megbecsülésen, a közös ügy iránti felelősségen alapuló jó együttműködés jellemzi. A fejlődéssel szükségszerűen együtt járó új problémák és az ezek kapcsán keletkezett elvtársi viták nem változtatnak azon, hogy harcunkat, bár eltérő körülmények között, de a legfontosabb kérdésekben azonos eszmei alapon és azonos célokért vívjuk. Kívánok önöknek további sikereket hazájuk felvirágzásáért, Franciaország szocialista jövőjéért folytatott áldozatos tevékenységükben. Éljen a Francia Kommunista Párt! Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogadta a hazánkban tartózkodó szovjet békemozgaimi küldöttséget. (Keiet-Magyaror- szág telefotó) BrezsnyevCarter találkozó Kommentár (Folytatás az 1. oldalról) állapította: az aláírásra váró szerződés értékelésénél abból kell kiindulnunk, hogy mint minden olyan megállapodás, amely kompromisszumok árán születik, és kölcsönös engedmények révén kielégíti mindkét fél érdekeit, nem lehet minden részletében tökéletes. Az új SALT-egyez- ményben azonban kifejeződik a feleknek az a kölcsönös törekvése, hogy az egyenlő biztonság alapján határt szabjanak a legveszedelmesebb és a legköltségesebb fegyverfajták további felhalmozásának. E bből indulnak ki Moszkvában, amikor a SALT II. aláírását és majdani életbe léptetését önmagában is rendkívül fontos gyakorlati lépésnek tekintik a nukleáris leszerelés útján. Hiszen a szerződés lehetőséget teremtene a SALT III. tárgyalások megkezdésére, a leszerelés más területein, így a haderőcsökkentésben való előrelépésre, kedvezően befolyásolná a szovjet—amerikai viszonyt és az általános nemzetközi légkört. Erre utalt az amerikai néphez intézett üzenetében Leonyid Brezsnyev is, amikor megállapította, hogy a két nép közötti bizalom és a megértés nagymértékben függ azoktól a sikerektől, amelyeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya együttes erőfeszítésekkel érhet el korunk olyan létfontosságú kérdéseinek megoldásában, mint a fegyverkezési verseny megszüntetése. Fontos lépésnek minősítették és üdvözölték a SALT II.- ről létrejött elvi megállapodást Washington szövetségeseinek fővárosaiban is. Az első reagálások arról tanúskodnak, hogy napjainkban a tőkés világban is túlsúlyban vannak azok az erők, amelyek az egyezményben bizalomkeltő lépést látnak, s a nemzetközi kapcsolatok további javulását várják tőle. Németh Nárely fogadta a vietaaml küldöttséget Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a KB székházéiban fogadta a vietnami Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttségét, amely Dang Quoc Baónak, a Vietnami Komiimmdsita Párt Központi Bizottsága tagjának, az ifjúsági szövetség első titkárának vezetésével tartózkodik hazánkban. A találkozón részt vett Maráthy László, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Jelen volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. Itália látlelete Harmadszor kiváló Nyíribrony (Folytatás az 1. oldalról) a TOT elismerő oklevél átadására. A kitüntetést dr. Pongrácz Aladár, a TOT főosztályvezetője nyújtotta át Agárdy Bélának, a szövetkezet elnökének. A termelőszövetkezetben búzából kiváló átlageredményt értek el, a hektáronkénti hozam meghaladta a 42 mázsát, őszi árpából 45 mázsás átlagot takarítottak be, míg a burgonya 250 hektáron 220 mázsás átlageredményt produkált Kiemelkedő eredményt értek el a 20 hektáron termesztett dohányból is: az átlag száraz dohányban 20,5 mázsa. A termelőszövetkezet 1978 végéig 2400 hektáron gazdálkodott. Az év elején egyesült a jékei és a mezőladányi szövetkezetekkel, s így duplájára emelkedett a terület. Az oklevél átadása után Kiváló Munkáért kitüntetéssel jutalmazták Eszenyi Jánosáé növénytermesztőt, Kaibás József karbantartót, Pásztor Zoltán és Ragyák Mihály gépkocsivezetőket. TOT-emlékplakett jutalomban részesült Szakszón Ernő főagronómus. TIZENEGY ESZTENDŐ ALATT tizenhárom kormányválság, három idő előtti választás, fékevesztett terror — íme, Itália helyzetének sommás látlelete. A június 3-i általános választásokra készülődő olaszokról egyre gyakrabban teszik föl a kérdést külföldön: csakugyan kormányozhatatlanok ? Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára a párt központi lapjában, az L’ Unitéban pénteken megjelent cikkében a többi között a terrorizmus okait is boncolgatja. Véleménye szerint a szélsőséges elemek garázdálkodása az olasz társadalom súlyos válságára, a kereszténydemokraták felelősségére, a biztonsági és az igazságügyi szerveknél uralkodó állapotokra vezethető vissza. Mint az lenni szokott, alig három héttel a választások előtt Olaszországban a legkülönbözőbb variációk látnak napvilágot a jövendő kormányzati formuláról. Nemrég egy kereszténydemokrata politikus a középbal koalíció föltámasztásáról nyilatkozott, mások — s a Repub- lica című lap szerint ez nemcsak szójáték — a balközép kormányzat visszatérését szorgalmazzák. Tény, hogy a kereszténydemokrácia szemmel láthatóan szívesen venné, ha a szocialisták ismét helyet kapnának a leendő kabinetben, s egyesek még azt az „engedményt” is megtennék Craxi pártjának, hogy a kormányfői tisztséget nekik engednék át. Mi a megoldás? A kérdésre Berlinguer határozott válasza : nemzeti demokratikus egységkormány, amelyben a kommunisták is helyet kapnak. A kereszténydemokrata politikusok ezzel szemben valóságos keresztes hadjáratot indítottak a kommunisták ellen. Kortesbeszédeikben rágalmakat szórnak az OKP- ra, s azon buzgólkodnak, hogy minél több választót távol tartsanak a kommunista jelöltek támogatásától. A MINDEN EDDIGINÉL HEVESEBB korteshadjáratban a szónokok természetesen pártjuk álláspontjához híven fogalmaznak, ami magától értetődően ' gyakran homlokegyenest különböző. Egy kérdésben azonban egybeesnek a vélemények: valamennyi demokratikus párt megelégedéssel vette tudomásul azt a döntést, miszerint a jövő héttől — a biztonsági erők tehermentesítésére — az olasz hadsereg egységei is részt vállalnak bizonyos stratégiailag fontos közintézmények és -épületek, energiatermelő erőművek védelméből. Alighanem ez a példa is hű tükörképe Itália jelenlegi állapotának: a választási korteshadjáratot is elhomályosítja a terrorizmus felhője. S igazán nem a csattanó kedvéért, sokkal inkább a szélsőséges elemek politikai hovatartozásának szemléltetése céljából: a felleg fekete. Gyapay Dénes Iszlám konferencia AZ IZRAELLEL — az Egyesült Államok égisze alatt — márciusban aláírt különbéke óta fokozódik Egyiptom nemzetközi elszigeteltsége. Az arabközi síkon bojkottintézkedéseket foganatosítottak ellene: Egyiptom küldötteit rendre „kigolyózták” a közös szervezetekből. Kezdve az Arab Ligával, amelynek székhelyét Kairóból áthelyezték Tuniszba, egészen az Arab Jogászok Szövetségéig, vagy szakszervezetek egyesüléséig. Nem sok jót ígért Kairó számára a marokkód szent városiban, Fezben kedden megnyílt 10. iszlám konferencia sem, amelyre Egyiptom küldötteit — bár az alapító tagok egyike — meg sem hívták. Maga az iszlám konferencia, amely külügyminiszteri szinten folyik, 1969-ben annak kapcsán jött létre, hogy az izraeli megszállás alatt álló Jeruzsálem keleti részében fegyújtották az Al-Aksza mecsetet. Jeruzsálem ugyanis nemcsak a zsidók és keresztények szent Városa, hanem — Mekka és Medina után harmadikként — a sok száz milliónyi mohamedán hívőé is. Az iszlám országok tehát ezen az alapon is szolidárisak az izraeli agresszió következményeinek megszüntetéséért küzdő arab hitsorsosaik harcával. A mostani konferenciáin 44 ország képviselteti magát. (Távol maradt Egyiptom, Uganda és — egyáltalán nem elvi okokból — Irán.) Az első fontosabb döntés egyike volt, hogy a részvevők — Líbia javaslatára — egyhangúlag felfüggesztették Egyiptom tagságát a szervezetben. Kairó már előzetesen érzékenyen reagált arra, hogy nem hívták meg a fezi értekezletre. Az egyiptomi külügyminisztérium a lépést „törvénytelennek és a konferencia alapokmányával ellentétesnek” minősítette.-A reneszánszát élő iszlám — Irán, Pakisztán, Líbia és több más ország példája támasztja ezt alá — az utóbbi években egyre inkább kezd jelentős nemzetközt politikai tényezővé válni. Ráadásul ezen országok laza csoportosulásában erősödik az anti- imperialista álláspont. Ezzel minden érdekeltnek — nem utolsósorban Egyiptomnak, amely eddig a testvérországok tetemes pénzügyi támogatásában részesült — számolnia kell. A mostani értekezlet másik jellemzője: az iszlám világ hajlik arra, hogy a palesztin probléma megoldását illetően egységes álláspontra helyezkedjék. EZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN érdemes felfigyelni az Egyesült Arab Emírségek olajipari miniszterének — egyben az OPEC soros elnökének —, Szard al Oteibának minapi nyilatkozatára. Szerinte az olajtermelő arab országok és a Közös Piac államai közötti párbeszéd felvételének feltétele az, hogy az utóbbiak ismerjék el a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet. Keserű pirulát kínált ezzel az olajgondokikal küzdő Nyugat-Európának. Pálfi Viktor
