Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-12 / 109. szám
1979. május 12. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Öntözés, hajózás, energia Huszonöt éves a tiszalöki duzzasztómű Mi a véleménye? Kató Antal Kovács Elekne Á termelékenységről „... hatékonyabbá kell tenni a munkaerő felhasználását. Az anyagi termelés növekedését teljes egészében a munkatermelékenység emelkedésével kell elérni.” (Az MSZMP 1975-ös programnyilatkozatából.) BAKÓ JÓZSEF, a nagyhalászi zsákgyár üzemvezetője: — A termelékenység növekedését több tényező is befolyásolhatja. Emelni lehet az ütemét a gépek felújításával, korszerűsítésével, a munka- és üzemszervezés, a munkafegyelem javításával, a szakismeretek bővítésével, valamint új, nagy teljesítményű gépek munkába állításával. — Gyáregységünkben különösen az utóbbi években növekedett meg a korszerű gépek száma, ez összefüggött azzal, hogy teljesen megváltozott termékeink alapanyaga. Korábban ugyanis főleg kenderből és jutából készítettük a zsákokat, ma viszont teljes egészében szintetikus anyagokból. Ez együtt járt a régi, elavult géppark felszámolásával, s a modern, nagy teljesítményű gépsorok alkalmazásával. — A berendezések letelepítése 1974-ben kezdődött, s a múlt esztendőben fejeződött be. A korábbi években gyakran ütközött nehézségekbe a tervfeladatok teljesítése, pedig azok meg sem közelítették a mostanit. Hogy mennyivel eredményesebben lehet dolgozni ezekkel a gépekkel, bizonyítják a számok. 1976-ban 139, a következő évben 178,. míg tavaly 286 millió forint volt a tervünk, amit 315 millióra teljesítettünk. Az idei tervünk pedig még ezt is, csaknem 100 millió forinttal haladja meg. KATÓ ANTAL, a Cove- ma gépsor kezelője: — Nemcsak a termelési érték, hanem a termelékenység is ugrásszerűen növekedett az utóbbi időkben. Ha jól tudom, 1973-ban 110, 1978-ban 360 ezer forint értékű terméket állított elő egy dolgozó, az idén viszont már 460 ezer forint a terv. — Téved azonban az, aki azt hiszi, kizárólag az úi gépsorok eredményezték ezt. Mert bármennyire is sokat tudnak ezek a berendezések, az ember nélkül semmit sem érnek. Egy ilyen hatalmas, több mint 50 méter hosszú gépsoron hatan dolgozunk, s tökéletes összhangra van szükség. Csak ez garantálja a megfelelő mennyiséget és minőséget. — Nagyon sok múlik a gyorsaságon, a szakértelmen. A gépsor, ha csak egy pillanatra is leáll, 10—15 ezer forintos kár is keletkezhet, ami alaposan csökkenti a termelékenységet. Korábban négy műszakban dolgoztunk — hiszen így lehet igazán eredményesen kihasználni ezeket a nagy értékű gépeket —, de nemrég három műszakra kellett csökkentenünk a termelést. A követő üzemrészek ugyanis nem bírták velünk a tempót, ráadásul a mi munkánk a megrendelőktől is függ. KOVÁCS ELEKNÉ betanított munkás: — Három esztendeje dolgozom itt, ami nem nagy idő. így nem is várhattam, hogy az új, igen bonyolult gépek mellé kerüljek. Betanított munkás vagyok, s a gépsorokhoz nagy gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat állítottak. Hogy szerettem volna-e oda kerülni? Hirtelen nem is tudnám megmondani, egy biztos, ott jobban lehet keresni. De ha azt vesszük figyelembe, hogy ott jóval nagyobb teljesítményt kell nyújtani, nem is irigykedik az ember. — Én most egy öreg, 40 éves cérnázógépen dolgozom, amivel persze nem lehet ma már eget rengető teljesítményt elérni. Persze, azért igyekszik az ember, hiszen nem csak a gépen, rajtunk is múlik, milyen eredményt érünk el. Mert hiába a modern gép, ha az nem párosul kellő szakértelemmel, munkaszeretettel, keveset ér. Balogh Géza Volán-tervek a szervezésre Több műszak, konténeres szállítás ¥ Érdek S zabolcs élelmiszeriparában tízezren dolgoznak. Ebből csaknem 4 és fél ezer a nő. A dohányiparban a munkásoknak több mint a fele, a Kisvárdai Baromfi-feldolgozó Vállalatnál és a Szeszipari Vállalatnál pontosan 50 százalék a nők létszáma. Túl van a 40 százalékon a nyírbátori növényolajipari vállalatnál és az állatforgalmi és húsipari vállalatnál is. Szép számmal dolgoznak nők a Nyíregyházi és a Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál is. Ezek szükségszerűen meghatározzák a nők gondjaival való törődést. Különösebb panaszra nem lehet ok, mert a megye 12 élelmi- szeripari üzemében valóban megkülönböztetett módon foglalkoznak velük. A Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál például félévenként nők fórumát tartanak, amelyen terítékre kerülnek sajátos gondjaik, problémáik, s az elhangzó javaslatokat lehetőség szerint meg is valósítják. Természetes az is, hogy a Kisvárdai Baromfi-feldolgozó Vállalatnál a módosításra kerülő kollektív szerződésbe is bekerülnek a nőket érintő intézkedések. A nyírbátori növényolajipari vállalatnál rendszeresen megrendezik a kismamák találkozóját, másutt a szociálpolitikai tervek kidolgozásához kérik javaslataikat. Gondoskodnak a nagycsaládosokról, a gyermeküket egyedül nevelők támogatásáról. Előnyt élveznek a munkáslakások elosztásánál, s ma már üzemi orvosi ellátást, szakrendelést is biztosítanak részükre. Korszerű fürdők, öltözők, étkezési lehetőség áll rendelkezésükre. Milliókat fordítottak ezekre a vállalatok. Segítik pénzzel is a gyermekintézmények megépülését. Sürgető a teendő a dolgozó nők képzésének és szakképzésének a kiterjesztésében. Egy nem régen készült felmérés szerint hat élelmi- szeripari üzemben összesen csak 133 a szakmunkás nők száma. A betanított munkásnőké már jóval magasabb, megközelíti a 900-at, míg a segédmunkásnőké valamivel több mint félezer. Máról holnapra nem fordítható meg ez az arány. Feltétlen többet szükséges azonban tenni a gazdasági és társadalmi vezetésnek a vállalatoknál azért, hogy minél több nődolgozó szakmunkássá váljék. Ezt szükségessé teszi a minőségi munka javítása, a korszerűbb termékek gyártása. L ehet különböző el- és el nem fogadható okokra hivatkozni. Hátráltatja bizonyos ideig a nők szakképzését a gyes, a családi, az otthoni túlterheltség. Néhány jó példa azért akad, ahol a gyesen lévő kismamák továbbképzéséről gondoskodnak. Kedvezményt nyújtanak a továbbtanuló dolgozó nőknek a nyírbátori Csepel-gyár- egységben. Hét élelmiszerüzemből az utóbbi hónapokban közel 400 kismama van gyesen. Ennyien estek ki hosszabb időre a termelésből. Gondoskodás övezi őket. Több üzem folyamatosan biztosítja részükre is a béremelést, a kedvezményeket. Ez elismerésre méltó. De megoldatlan a képzésük és továbbképzésük. Sok nő dolgozik az élelmiszeriparban. Szakképzésük biztosítása nélkül elképzelhetetlen a továbblépés. Ez nemcsak az ő érdekük, a vállalaté és a népgazdaságé is. Ennek érdekében cselekedni kötelesség! F. K. Huszonöt éves a tiszalöki duzzasztómű, a magyar víz- gazdálkodás egyik legjelentősebb alkotása. A duzzasztóművet 1950-ben kezdték el építeni, s 1954 május 9-én adták át. Építésének elsődleges célja az volt, hogy felduz- zassza a Tisza vizét, s a Keleti-főcsatorna segítségével több mint 200 ezer holdon lehetővé tegye az öntözést. A duzzasztómű létesítésével lehetővé vált, hogy a Tisza felső folyása — amely eddig csak az év bizonyos időszakaiban volt hajózható —egészen Dombrádig, az esztendő bármely szakában alkalmas lett a hajóforgalom lebonyolítására. Hatalmas munkát végeztek az építők. A Tiszának a rá- zompusztai kanyarulatát átvágva új medret ástak, s mintegy 4 millió köbméter földet kellett kiemelni, hogy hozzákezdjenek a műtárgy A kövön csendül a pénz. Aztán gurul. Hallani ahogyan gurul, s azt is, hogy nekiütközik a radiátor csövének. Legalább háromnégy métert gurulhatott. Tízes nem lehetett, ha tízest ejt le valaki, az megkeresi. Ötös? Nem valószínű, a férfi, aki éppen fizetett meg se rezdül. Szinte le se néz a földre. Forintos se lehetett, annak hí- gabb a hangja. Egészen biztos, hogy kettes volt. A pincért se érdekli. Vagy csak úgy tesz, mintha nem érdekelné? A pincér biztos benne, hogy este takarításkor megtalálja, és olyan semmi arccal néz, mintha egy húszfilléres lett volna. Körülnézek. A szomszéd asztalnál egy kedvesen kövérkés, egészségesen piros arcú férfi ül. A pénz felénk gurult, de a piros arcú újságot olvas, talán nem is hallotta, hogy leesett a pénz. Rendes jóravaló fickónak látszik. A pincér még piszmog az asztallal, de lehet, hogy csak úgy tesz, mintha piszmogna, és közben a földet lesi, de onnan, ahol áll hiába lesi. Lesse csak! A pénz az itt van valahol közvetlen mellettem, a radiátor csövénél, ahonnét mindjárt felveszem. Persze most még úgy ülök, mintha kizárólag a söröm érdekelne. Én is tudom az illemet. Aprópénzért lehajolni manapság szégyell az ember, és ha feltűnő helyre esik a pénz, akár egy napig is heverhet háborítatlanul, de ha ez valóban csak kettes, akkor is egy kezdő szakmunkás órabérének hatodrésze. Tízpercnyi munka, felvenni viszont csak egy mozdulat. Végre elmegy a pincér. Óvatosan megmozdítom a székemet. Fordulok, de az a rózsaszín arcú leteszi az újságot, ő is mozdít a székén, fordul. Most szembe vagyunk egymással. Ez lehet véletlen is. Felém néz, de nem rám. Én is feléje nézek, de véletlen se rá. Egymás mellé nézünk, de mintha a veresképű lefelé is építéséhez. A négyesztendős munka során 87 ezer köbméter vasbetont dolgoztak be az építők, míg elkészült a 135 méter széles, három nyílású duzzasztómű, amely 8 méteres duzzasztóképességével akkor Európa legnagyobb folyami vízlépcsői közé tartozott. Mellette épülj a 60 méter széles erőmű, amelyben három, egyenként 4 ezer kilowatt teljesítményű turbinát helyeztek el. (Ezek százhúsz ezer darab, százwattos égő táplálásának megfelelő energiát adnak.) A másik oldalon épült a 18 méter széles hajózsilip, amely a folyamatos hajózást szolgálja. Régi álma valósult meg 1954. május 9-én a magyar vízügyi szakembereknek, akik a kedvező földrajzi adottságok miatt, kezdettől fogva Tiszalök környékét tartották a legalkalmasabbnak egy p h ti»v ' I ^ -■ n (-• i. nézne közben. Nyilvánvaló: keresi a pénzt. Elég odanéznem, ahová ő néz. Igen! Ott van. Az az. Ott a cső mellett. Egészséges szép kerek kétforintos. Egészen biztos, hogy ez az undorítóan kövérkés pecsenyeképű is látja. Ráadásul úgy helyezkedik el, hogy bármelyik pillanatban lehajolhat. Erősen ránézek, nagyon igyekszem, hogy csúfolódás villanjon a szememben. Hadd tudja meg, hogy tisztában vagyok a szánalmas ravaszkodásával, hogy átlátok rajta. A szerencsétlen pincér pénzére spekulál. És nem szégyellj magát! De mi ez? Összeakad a tekintetünk, és mintha csúfolódás villanna a szemében. Ez a szemét azt hiszi, hogy nekem kell a rongyos kétforintos? Adok neki égy marékkai, ha úgy akarom. Hogy miféle alakok vannak. Ez is: keres legalább ötezret és két forintért képes lenne négy- kézlábra állni. Ebből nem eszik! Szememmel bemérem a távolságot. Ez az átkozott pénz pont kettőnk közé gurult. Egy arasszal talán hozzám van közelebb, ha az asztaltól mérem. Ha a székhez mérem, akkor talán hozzá, de ha lenne igazság a földön, akkor a két asztal számítana. Na végre! Felhörpinti a maradék sörét. Int a pincérnek. Fizet? Nem, nem fizet, még egy sört kér, pedig az arcán lehet látni, hogy árt neki. Nekem még szerencsére van söröm. Pukkadjon meg a sörétől, azért se megyek el, amíg ő nem megy. Hogy a hátam mögött röhögjön? Azt nem. Most én csinálok úgy, mintha újságot olvasnék. Lássa, hogy nem sietek. Igaz, hogy várnak, de ezt duzzasztó megépítésére. Egy ilyen műtárgy létesítésére már az 1863. évi nagy aszály és az azt követő éhínség után is gondoltak a szakemberek, ebből azonban majd egy év századig nem lett semmi. Még 1938-ban is Magyar- országon mindössze 20 ezer holdat öntöztek, egytizedét, mint amit a tiszalöki duzzasztómű lehetővé tett. Jellemző az itteni építkezés nagyságára, hogy hazánkban egy fél évszázad alatt — 1900 és 1950 között — létesített vízi műtárgyak együttes költsége sem haladta meg a tiszalöki beruházás költségét. Akár jelképesnek is felfogható ez a mű, hiszen nem messze Tiszadobtól épült fel, ahol Vásárhelyi Pál szobra jelzi, ezen a vidéken kezdődött 1846-ban a Tisza szabályozása. B. G. a szemetet is várják valahol. Fel kellene dühíteni valahogy! Ez az! Kihörpintem a sörömet. Előveszem a pénztárcámat és intek a pincérnek. Nem, nem tévedtem: diadal csillan a szemében. Két söröm volt, mondom a pincérnek, még kérek ugyanis egyet... Kínjában megreccsen aszóké. Most már tudja legalább ez a hájas aprópénzhajcsár, hogy nem megyek el innen. Közben kicserélődött az egész vendégsereg, már csak mi ketten tudjuk a kétforintost, de egyikünk se veheti fel. A késést majd megmagyarázom valahogy odabent, ráfogom a közlekedésre, vagy mit bánom én! Nem létezik, hogy neki ne lenne valami dolga ... Most már nyílt gyűlölködéssel nézzük egymást. 0 fintorog, ha ránézek, mintha büdös lennék, én ajkbiggyesztek, ha érzem a szemét. Népes társaság telepszik mellénk. Szülők és sok gyerek. Még át se gondolom a veszélyt, amikor az egyik gyerek észreveszi az én kétforintosomat. Diadalüvöltést hallat és már mászik is érte..., — A bácsi ejtette el? A gyerek néz, nagyranyílt tiszta szemmel, és mi egyszerre mondjuk, hogy nem, kisfiam ... Igen, a kerekarcú is azt mondja, és egy kicsit neki is rekedtes a hangja. A gyerek ujjong. Mi még ülünk néhány percet a látszat kedvéért, és szomorúak vagyunk. Voltaképpen nem is olyan unszimpatikus ez a kövérkés alak. Még az is lehet, hogy felezhettünk volna ... Bartha Gábor A városi, előivárosi forgalom javítása, fejlesztése érdekében, valamint az áru- szállítás jobbítására számos intézkedést hoznak a Volán V. számú Vállalatánál. Az 1979-ben elkészülő tanulmány alapján, Nyíregyháza végleges városrendezési tervének megvalósításával szinkronban a helyi forgalom átszervezésére készülnek. Az egyre növekvő szállítási teendőik ellátását többek között a gépjárműre szerelt emelőberendezések rendszeresítésével, a nagy teljesítményű autók több műszakos kihasználásának fokozásával, valamint a szátlítta- tókkal való közös folyamatszervezés — a konténeres, raklapos fuvarozás — megvalósításával akarják javítani. Mindezektől elválaszthatat. lanok azok az intézkedések, melyeket a karbantartás jobbítása érdekében hoznak: módosítják a középirányítói szervezet munkáját, korszerűsítik a központi információs rendszert, megteremtik a számítógépes feldolgozás alapjait. A kétforintos Bakó József
