Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-12 / 109. szám

Munka a földeken Az Egyesült Izzó kisvárdai gyárában műszakonként 8500 darab zseblámpaizzó készül. Kántor Józsefné és Leskovics Bertalanná a lámpafejelő gépsoron dolgoznak. (Császár Csaba felv.) IZZÓ KISVÁRDÁRÓL BEFEJEZŐDTEK A SZERZŐDÉSKÖTÉSEK Több kukorica, napraforgó Üdülés n izenkilenc termelő­szövetkezeti tagot üdültetett az elmúlt- évben a nyírkarászi Béke Termelőszövetkezet. Év elején Hajdúszoboszlóra küldtek „rábeszéléssel” tagokat és aggódtak, hogy a siófoki nyári üdültetési lehetőséget nem sikerül kihasználni. Más szóval a termelőszövetkezeti tagok nem szívesen mennek el pihenni, nyaralni. A gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat már már­cius hónapban befejezte a megyében az idei termésekre vonatkozó szerződéskötése­ket. Kalászosmagsvakból a termelő gazdaságok 200 ezer tonna értékesítésére kötöttek szerződést. Ebből a búza 163 ezer tonnát képvisel. Kuko­ricából. 87 ezer, napraforgóból 5700 tonnára kötött szerző­dést a vállalat. Ez utóbibi eredmény 20 százalékkal több a múlt évi, tényleges felvásárlásnál. Sajnos a kalászosoknak nem kedvezett a téli, tavaszi időjárás. A gyakori csapadék, az aránytalanul nagy belvíz jelentős búzavetést gyengí­tett meg vagy teljesen ki- piusztította. A hűvös tavasz is hátráltatóan -hatott a ga­bonavetésekre. Mindenesetre, ha május második fele nagyon jó idő­járást „ajándékozna”, kin­cset jelentene. Sok közepes vetés megerősödne, javulna a termésátlag. A kipusztult búzavetés-te- rületeket főleg kapás növé­nyekkel hasznosítják. Szük­séges, hogy a még hiányzó kukoricavetéseket mindenütt a lehető leghamarabb befe­jezzék. Kedvező, hogy a me­gyei mezőgazdasági üzemek ezúttal lényegesen növelték a rövid tenyészidejű kukorica vetésterületének arányát. A kapások javára ugyan­csak hasznosnak ígérkezik, hogy a tervezett napraforgó- terület 80 százalékán május elejéig elvégezték a vetést a termelő gazdaságok. BÉCS, JÚNIUS 15—18. BREZSNYEV-CARTER TALÁLKOZÓ Gépekkel ültetik a dohány­palántákat az ajaki Búzaka­lász Termelőszövetkezet 40 hektáros területén. (Mikita Viktor felvétele) A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolai Tangazdaság­ban vegyszerezi a burgonya- földeket Oláh József. (Gaál Béla felvétele) Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a két fél között létrejött megállapodás alapján Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke és James Carter, az Egye­sült Államok elnöke találkozóját előrelátha­tólag június 15. és 18. között tartják meg Bécsben, az Osztrák Köztársaság fővárosá­ban. Brezsnyev és Carter találkozóján jóvá­hagyja és aláírja a hadászati támadó fegy­verek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződést, amelynek kidolgozását most feje­zik be és megvitat más olyan kérdéseket is, amelyek egyaránt számot tartanak a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kölcsönös ér­deklődésére. (MTI) HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: A nemzetközi közvéle­mény számára már aligha okozott megle­petést, amikor szerdán Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter bejelentette: a szovjet és az amerikai fél megbízottai lényegében befejezték tár­gyalásaikat a SALT Il.-ről. Utasították a genfi delegáció­kat, hogy készítsék el a szer­ződés közös tervezetének szövegét és jussanak meg­egyezésre abban a néhány másodrendű kérdésben, amely még nem nyert megoldást. Megállapodtak abban, hogy a szerződést a legmagasabb szinten írják alá. Brezsnyev és Carter csúcstalálkozójára június 15-e és 18-a között Bécsben kerül sor. Hat évi munka után létre­jött tehát az elvi megállapo­dás a SALT II. egyezményről. Ez még akkor is biztató fej­lemény, ha figyelembe vesz- szük, hogy a hadászati táma­dó fegyverrendszerek korláto­zásáról szóló dokumentum aláírásáig további diplomáciai aprómunkára van szükség. Ez a tény önmagában is érzé­kelteti a készülő egyezmény jelentőségét, egyszersmind azokat a nehézségeket, ame­lyeket le kellett győzni, to­vábbá azokat az akadályokat, amelyeket az amerikai félnek el kell hárítania. Arról van ugyanis szó, hogy az Egyesült Államokban — noha a lakosság többsége a különböző közvélemény­kutatások adatai szerint he­lyesli a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztését és azon belül a SALT II. mi­előbbi aláírását — befolyásos erők még a jelenlegi sza­kaszban is megkísérelnek be­folyást gyakorolni a törvény- hozásra. (Mint ismeretes, ah­hoz, hogy az új megállapodás életbe léphessen, a szenátus kétharmadának kell jóvá­hagynia.) Az enyhülés ameri­kai ellenfelei, a hadiipari komplexumhoz kötődő körök elsősorban azért lépnek fel a SALT ellen, mert jelentős profitveszteségtől tartanak, s ettől elválaszthatatlanok po­litikai érdekeik. ' Ezek a körök az „Egyesült Államok biztonságára” való hivatkozással eddig is nyo­mást gyakoroltak a törvény- hozásra és a Fehér Házra. Ugyanakkor vitát provokál­tak az egyezmény végrehajtá­sának ellenőrzéséről. Harold Brown hadügyminiszter a szerdai hivatalos bejelentést követő nyilatkozatában is­mételten hangsúlyozta, hogy a kormány rendelkezik a megbízható ellenőrzés eszkö­zeivel. Howard Baker, a re­publikánus kisebbség vezető­je még ezek után is úgy vé­lekedett, hogy a szenátus vagy elutasítja, vagy további tár­gyalás céljából visszaküldi az elnöknek az egyezményt. S mivel az eljárási procedura belenyúlik az őszbe, politikai megfigyelők szerint ez any- nyit jelent, hogy a vita idején már javában folyik majd a pártokban az elnökjelölési harc — ergo a SALT II. soron következő amerikai vá­lasztások témája lesz. Ez pe­dig nem könnyíti meg Carter dolgát. Az említett tények ismere­tében igazat kell adnunk az APN kommentátorának, aki a washingtoni bejelentésre rea­gálva, egyebek között meg-­(Folytatás a 4. oldalon) A nyírkarászi példa nem elszigetelt jelenség. Álta­lános gond, hogy szövet­kezeti tagok, állami gaz­dasági dolgozók, de olyan ipari munkások is, akik feleségük, családjuk révén kapcsolatban állnak a mezőgazdasággal — sza­badságukat nem a pihe­nésre szánják. A háztáji termelés hasznos és szük­séges, de az ember nem válhat rabjává ennek a munkának. A megyében ma már nincs olyan termelőszövet­kezet, amelyik vagy saját üdülőivel, vagy a SZOT-tól vásárolt részjegyek alap­ján üdültetési lehetőséggel ne rendelkezne. A kultu­rális alap nem kis részét fordítják arra — helyen­ként 100 ezer forintokat —, hogy a tagoknak az ország legszebb helyein, elismert gyógyfürdőkben pihenést, felüdülést, szó­rakozást, ha kell gyógy­kezelést biztosítsanak. Mindhiába, ha sokan nem élnek vele. Az egyik szatmári tsz kénytelen volt a Hajdúszoboszlón lé­vő üdülőjét másoknak ki­adni, mert saját tagsága még akkor sem ment, ha az üdültetés teljesen in­gyenes volt. N em mennek (kiülni egyesek, mert a jó­szágot nincs kire hagyni. Mások előítélet­ből maradnak. Találkoz­tam a debreceni tsz-üdü- lőben olyan emberrel, aki azt mondta — évekig azért nem szánta rá ma­gát, hogy üdüljön, mert nem tud késsel, villával enni. Ez is egy szempont, de az is, hogy „halálra unná ott magát az em­ber”. Szempontok, de nem alapvetőek. Lehet kulturátlanul étkezni kés­sel, villával is és lehet unatkozni otthon, a tévé előtt, rádióhallgatás köz­ben is. A hangsúly a ki- kapcsolódáson, a pihené­sen, a munkában megfá­radt izmok, idegek fel­frissülésén és regeneráló­dásán van. Mindezt az egy-két hetes környezet­változás segíti leginkább elő. Seres Ernő Harmadszor kiváló Nyíribrony TOT elismerő oklevelet kapott a tornyospálcai tsz Pénteken délután adta át a nyíribronyi Üj Élet Terme­lőszövetkezetben a Kiváló Termelőszövetkezet címet ta­núsító oklevelet László And­rás, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese Bagoly Józsefnek, a termelőszövet­kezet elnökének. A nyíribronyi Üj Élet Ter­melőszövetkezet — amely 1680 hektáron gazdálkodik — 1975 és 1976 után tavaly is elnyerte a kiváló terme­lőszövetkezet megtisztelő cí­met. A gazdaság folyamato­san évek óta jól termel, ki­emelkedő eredményeket ér el. A múlt évben búzát 300 hektáron termesztettek és 40 mázsán felüli átlagtermést értek el. Kiemelkedik a bur­gonya is: száztíz hektáron az átlaghozam 252 mázsa volt. A kukoricájuk gyengébben sikerült, mint tervezték, amiben nagymértékben köz­rejátszott a kedvezőtlen idő­járás is. A termelőszövetkezet ága­zatai közül kiemelkedik a gyümölcstermesztés. Százti­zennyolc hektár a termő al­más területe, és az átlagter­mésük 165 mázsa volt, ami közel kétszáz vagon téli al­mát jelent. Egy kilogramm gyümölcs átlag értékesítési ára 5,85 forint volt. Ebben az évben ötven hektár új gyümölcsöst telepítenek. A nyíribronyi Üj Élet Ter­melőszövetkezet sertéstelepén nyolcvanöt kocát tartanak. Egy évvel ezelőtt nyolcszáz hízót neveltek az ISV techno­lógiája alapján, ebben az év­ben bővítik a telepet, s a hízó­kibocsátás duplájára emel­kedik. A termelőszövetkezet tavalyi termelési értéke 47,3 millió forint, ami az elmúlt három évben 18 százalékkal emelkedett. A nyereség 7,6 millió forint, az egy tagra ju­tó éves átlagkereset pedig 44 ezer 853 forint. A gazdál­kodásban elért jó eredmé­nyeket hasznosan és jól se­gítették a termelőszövetkeze­ti tagok, a gazdaságban dol­gozó szocialista brigádok. Az eredményességhez hozzájá­rult még a háztájiból felvá­sárolt nagy mennyiségű áru is. Ebben az évben búzából 42, burgonyából 250, kukoricá­ból pedig 45 mázsás hozamot terveznek. Évek óta kiemel­kedően termelik a téli almát, s a tavalyihoz hasonló terü­leten 220 vagonos termést várnak, aminek a háromne­gyedét exportra szeretnék ér­tékesíteni. Az ünnepségen eredményes munkája elismeréseként Kiss József traktorost, Kiss Mihály kertészt, László Miklósné nö­vénytermesztőt és Kocsis Jó­zsef gépcsoportvezetőt Kiváló Munkáért, Gaál Ákost pedig TOT-emlékplakett kitünte­tésben részesítették. Ezen­kívül tíz tag kapott Szövet­kezeti Kiváló Dolgozó ki­tüntetést. ★ I Ugyancsak pénteken ke­rült sor Tornyospálcán a Rá­kóczi Termelőszövetkezetben (Folytatás a 4. oldalon) (a. b.) \ ________________________­|| iKelet^B I Magyarország g XXXVI. évfolyam, 109. szám ARA: 1,20 FORINT ______________1979. május 12., szombatR

Next

/
Thumbnails
Contents