Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-11 / 108. szám

SZOVJET ÉS AMERIKAI ELVI MEGÁLLAPODÁS A SALT—2 a fegyverkezési verseny megfékezését szolgálja A szovjet hírközlő szervek csütörtökön ismertették azt a washingtoni bejelentést, amely szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött létrejött az elvi meg­egyezés a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló új megállapodásról, az úgy­nevezett SALT—2-ről. Az el­ső rövid kommentárok min­denekelőtt azt emelik ki, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista közösség többi orszá­gának véleménye szerint a SALT—2 fontos lépést jelent a fegyverkezési verseny meg­fékezéséhez vezető úton. Mint ismeretes, a hadásza­ti támadó fegyverek korláto­zásáról szóló szerződést hat és fél éves előkészítő munka után sikerült formába önte­ni. 1973 nyarán Leonyid Brezsnyev amerikai látoga­tása idején a két fél közös nyilatkozatot fogadott el a tárgyalások alapelveiről. Az elmúlt csaknem hatéves idő­szakban azonban a tárgyalá­sok több ízben is lelassultak — az amerikai fél magatar­tása következtében. A szov­jet vezetés türelmes maga­tartást tanúsított, nagyfokú tárgyalókészségről tett tanú- bizonyságot a hosszú tárgya­lási időszak alatt. Moszkvában hangsúlyoz­ták a most létrejött megálla­podással kapcsolatban, hogy a hadászati támadó fegyve­rek korlátozása egyaránt ér­deke mind a Szovjetuniónak, mind az Egyesült Államok­nak. A SALT-megállapodás meg­kötése ilyen feltételek alap­ján viszont olyan nagy fon­tosságú első lépés lehet — hangoztatják a szovjet fővá­rosban —, amely egyrészt megnyitja az utat a további tárgyalások előtt, előkészíti a meglévő fegyverzet csökken­tését, a nukleáris fegyver- készletek és a hordozó esz­közök számának valódi csök­kentését és távlatban az ilyen fegyverek megszüntetését, másrészt előkészíti az utat a két ország közötti jobb meg­értéshez más — mind a két­oldalú kapcsolatokat érintő, mind pedig az egész nemzet­közi helyzettel összefüggő — kérdések rendezésére. A SALT-megállapodás várható megkötése jelentős előreha­ladás nemcsak abban, _ hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között javuljon a viszony, hanem abban is, hogy általában javulás kö­vetkezzék be a nemzetközi légkörben — állapítják meg Moszkvában. (Folytatás a 4. oldalon) Nemzetközi úttörőfórum Vaján A nemzetközi tanácskozás résztvevőit Milei Lajosné megyei úttörőelnök tájékoztatta. Csak tízmilliókban mérhe­tő azoknak a gyerekeknek a száma, akiket a szocialista országokban egybefognak a gyermekszervezetek — Ma­gyarországon az úttörőszö­vetség. A Magyar Úttörők Szövetsége és az Őrsvezető című úttörőújság meghívásá­ra kétnapos tanácskozásra érkeztek hazánkba május 9- én öt szocialista ország gyer­meklapjainak főszerkesztői: az NDK-ból, Csehszlovákiá­ból, Lengyelországból, a Szov­jetunióból, valamint Romá­niából. Közös dolgaikról esett szó a budapesti megbeszélé­sen: a különböző országok gyerekeinek hazafias és in­ternacionalista neveléséről. Arról: miképp tudják a gyermekszervezetek lapjai a maguk eszközeivel arra buz­dítani kis olvasóikat, hogy minél jobban megismerjék hazájukat, népük múltját-je- lenét — és hogy megismer­kedjenek más országok gyer­mekeinek életével. A találkozó csütörtökön Szabolcs-Szatmár megyében folytatódott: Vajára, a nagy múltú történelmi helyre ér­keztek a vendégek. A vá­lasztás természetesen nem véletlenül esett Vajára: Itt található a világszerte egye­dülálló kis múzeum, mely­ben egy gyermekmozgalom hagyományait gyűjtötték egy­be lelkes és szívós munkával a fiatalok és vezetőik. A va­jai úttörő-hagyományőrző múzeum megtekintésével kez­dődött a program: Rakó Jó­zsef, az Őrsvezető főszerkesz­tője és több megyénkben út­törő kalauzolta a külföldi vendégeket, akik elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Megjegyezték: az itt tapasz­taltak jó részét saját hazá­jukban is hasznosíthatják, hi­szen igen sok módszert, játé­kot, ötletet vihetnek haza tarsolyukban. Ezután a várkastély Rá- kóczi-terméljen a mátészalkai úttörők kis műsorral köszön­tötték a találkozó résztvevőit és a szabolcs-szatmári ven­déglátókat, köztük Ekler Györgyöt, a megyei pártbi­zottság titkárát és dr. Petrus Györgyöt, az Ifjúsági Lapki­adó Vállalat igazgatóját. Mi­lei Lajosné megyei úttörőel­nök beszámolt a megye úttö­rőinek hagyományőrző mun­kájáról, majd a vendégek szóltak hazai eredményeik­ről. A tapasztalatcsere dél­után színes programmal zá­rult: az úttörők bemutattak egy hadi játékot „Tűzzétek ki a kuruc zászlótokat a vajai várra” címmel. A kétnapos tanácskozás egyik legfontosabb eredmé­nye az a megállapodás, mely a hat ország képviselői kö­zött született. „Barátság vi­rága” címmel közös mozgal­mat indít a hat úttörőújság. Ennek lényege: minél több német, szovjet, lengyel, ro­mán, cseh és szlovák, illetve magyar pajtás ismerkedjék meg a 'többi ország gyerme­keivel levelezés vagy más kapcsolat útján, mutassák be egymásnak saját hazájukat, tudjanak meg minél többet a többi országról, népről. A legaktívabb gyerekek közül^ évente tíz-tíz megkapja a „Barátság virága” jelvényt, és kölcsönös cserelátogatá­sokra is sor kerül. Újabb kiváló gazdaságok Nyírkárászon dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára adta át a kitüntetést Az elmúlt évi eredmé­nyes gazdálkodásért Kiváló Termelőszövetkezet címmel tűntették ki a nyínkarászi Bé­ke Termelőszövetkezetet. A kitüntető oklevél átadására május 10-én került sor. Részt vett az ünnepi küldöttköz­gyűlésen dr. Czimbalmos Bé­la, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtit­kára, Makrai László, a Sza­bolcs-Szatmár megyei Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, Jakab Miklós, a kisvárdai járási pártbizottság első titkára. Az ünnepségen az 1978. évi gazdálkodásban elért, sike­rekről Kiss Miklós, a terme­lőszövetkezet elnöke számolt be. Mint mondta, a mai, 4 ezer hektáros termelőszövet­kezet több termelőszövetke­zet egyesülésével hosszú éve­ken keresztül érkezett el ah­hoz a ponthoz, hogy az alig 10 aranykorona értékű ho­mokon kiváló termelési ered­ményéket tudjon felmutatni. A termelőszövetkezet fő ágazatai a szántóföldi nö­vénytermesztés, állattenyész­tés, kertészet, segédüzem és háztáji. A növénytermesztés nagy sikere, hogy 1978-ban a korábbi évekhez viszonyítva 11,2 százalékkal nőtt a búza­termés, rozsból 21 mázsás átlagot arattak, burgonyából hektáronként 217 mázsa volt a termés. Az állattenyésztés eredményeihez tartozik, hogy a tejtermelés 35 százalékkal, a gyapjú^ermelés 38 száza­lékkal nőtt. A gazdálkodásban elért jó eredményeket hasznosan és lelkesen segítették a terme­lőszövetkezetben dolgozó szo­cialista brigádok, de hozzá­járult a gazdálkodás ered­ményességéhez a háztájiból közösen keresztül értékesí­tett árúmennyiség növekedé­se is. A 17 szocialista bri­gád több mint 200 tagja muiikavállalásaik teljesítésé­vel 2 millión felüli anyagot, költséget takarított meg. A háztáji termelés egy év alatt 2 millió forintról több mint 4 millió forintra nőtt. A kitüntetést tanúsító ok­levél átadását megelőzően felszólalt az ünnepi küldött- közgyűlésen dr. Czimbalmos Béla is. Elöljáróiban hangsú­lyozta: ebben az évben oda­ítélt kiváló szövetkezeti cím­nek rangja nagyobb, mint a korábbi években volt, mert a jók közül is csak a legjob­bak kapták meg. Hogy Nyír­kárász termelőszövetkezeti tagsága a legjobbak között lehet, ez nagy elismerés, hi­szen mostoha körülmények között, rossz homokon gaz­dálkodott. A továbbiakban arról szólt, hogy a szövetke­zeti mozgalom 1978-ban to­vább erősödött, nőtt a terme­lés színvonala. Ha az V. öt­éves terv eddig eltelt idősza­kát tekintjük, a mezőgazda­ság a legfőbb területeken tel­jesítette, sőt túlteljesítette a meghatározott feladatokat. Gabonatermelésben, húster­melésben ma már a világ- színvonalon vagyunk. Az in­tenzív termelés mellett tért hódított az iparszerű terme­lés: technológiájában és tech­nikájában, szervezettségében nagyot lépett előre a mező- gazdasági termelés. Szólt a TOT főtitkára a feladatokról is. Hangsúlyoz­ta, az ország nem azt várja, hogy Szabolcs-Szatmár me­gyében a gyenge termőfcépes- ségű területeken az országos átlagot meghaladó termésát­lagot érjenek el a gazdasá­gok. Az elvárás az, hogy a termelt áru gazdaságos le­gyen. Ehhez az szükséges, hogy az emberék tudását, te­hetségét és akaratát az adott­ságokhoz kell igazítani, arra kell őket ösztönözni, hogy a sajátos helyzeteknek megfe­lelően érjék el a lehető leg­jobb eredményt. Olyan ütem­ben kell bővíteni a mező­gazdasági termelést, mint az elmúlt 15 évben, de ugyan­akkor törekedni kell a jobb minőségre, az exportarány növelésére. Nyírkárász mesz- sze van a fővárostól — mondta befejező szavaiban Czimbalmos Béla, de jó ered­ményei alapján a gazdálko­dásban elért eredményeivel, az emberek megváltozott életkörülményeivel nem az isten háta mögött van. A beszédet követően dr. Czimbalmos Béla át­adta a Kiváló Szövetkezet kitüntető oklevelet Kiss Mik­lós, termelőszövetkezeti el­nöknek. Ezt köyetően Vadász Istvánt TOT-emlékplakettel, Bodzái Jánost, Németh Józse­fet és Nagy Jánost a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója címmel tűntették ki. Jónás Antalné és Dobos József Ki­váló Termelőszövetkezeti Tag kitüntetést kapott. Tizenha­tan kaptak pénzjutalmat, il­letve emlékplakettet. Szerdán délelőtt került sor a kiváló szövetkezeti társu­lás cím átadására a tiszavas- vári sertéstenyésztési közös vállalkozásnál. Az ünnepsé­gen — amelyen részt vett Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Csonka Zoltán, a TESZÖV titkárhelyettese — az okleve­let dr. Szaszkó László, az MSZMP Központi Bizottságá­nak munkatársa nyújtotta át Moravszki Györgynek, a ti- szavasvári Munka Termelő- szövetkezet elnökének. A tiszavasvári SERKÖV két termelőszövetkezet — a tiszavasvári Munka és a Zöld Mező — társulása sertéshíz- lalásra. A telepet 1973-ban helyezték üzembe, ekkor in­Az SZMT nőbizottsága leg­utóbbi, május 10-i tanácsko­zását a Csepel Művek Szer­számgépgyára nyírbátori gyáregységében tartotta: azt vizsgálták, mit tettek az üzemben dolgozó nők szak­képzése érdekében. Tavaly a gyáregység dolgo­zóinak létszáma jóval megha­ladta a hétszázat, s ebből 172 volt a nődolgozó, közülük 124 a fizikai munkás. A múlt év szeptemberében beindították a gyáregységnél a gépgyár­tás-technológiai szakközépis­kolát, s emellett több dolgo­zónak nyílt lehetősége arra is, hogy levelező úton Nyír­egyházán és Debrecenben szakközépiskolában tanuljon. Ezek között már szép szám­mal vannak nők is, bár lét­számuk még mindig kevés. A szakmunkások között kevés a nő, sokkal több a betanított munkásnő. A gyár gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői gondoskodnak arról, hogy a több gyermekes dolgo­zó anyák továbbképzését a lehetőségekhez képest rész­ben munkaidőben oldják meg. Biztosítanak a nőknek dították útnak az első szállít­mányt. Az azóta eltelt hat év alatt óriásit változott a ser­téstelep. Az első években veszteségesen termeltek, s ez késztette a társulás vezetőit a jobb feltételek biztosításá­ra, a rekonstrukcióra. Két év­vel ezelőtt fejezték be a fel­újítást. Ennek eredménye­ként javultak a tartási körül­mények, s megváltoztatták a tenyésztési technológiát js, csökkentették a malacelhul­lást, jobb lett a takarmány­felhasználás. A telepen 312 koca találha­tó, s a fialási átlag 9,3, ami jó eredmény. Tavaly 5800 sertést hizlaltak, ez súlyban 5770 mázsát jelent. Ennek a har­madát exportra szállították. Egy kilogramm élősúly elő­állítására 2,8 kilogramm ta­karmányt használtak fel. A termelési értékük tizenkilenc- millió, a nyereségük pedig 790 ezer forint. Ebben az évben 6050 sertés hizlalását tervezik. Még 1979-ben elké­szül a kétszáz férőhelyes ko­caszállás is. Az év elejétől — igazgatósági döntés alapján — a sertéstelepet a tiszavas­vári Munka Termelőszövet­kezet üzemelteti. A délelőtti ünnepségen eredményes munkája elisme­réseként Krasznai László ta­karmánykeverő és Nácsa Ká­roly állatgondozó Kiváló Munkáért, Nagy István kazán­fűtőt pedig TOT-emlékplakett kitüntetésben részesítették. munkaidő-kedvezményt, a kiesett időre átlagkeresetet kapnak, hogy ezzel is ösztö­nözzenek a továbbtanulásra. Ezt a célt szolgálja a szerző­déskötés, sikeres vizsgák ese­tén az erkölcsi és anyagi el­ismerés. Az 1975—78 közötti időszakban a teljes munka­időben foglalkoztatottak bér- színvonala 31,8 százalékkal növekedett. Ezzel szemben a dolgozó nőké 35,5 százalékkal. A dolgozó nők munkájának elismeréséül a szocialista munkaversenyben elért ered­ményeik alapján a múlt év­ben 184 ezer forintot fizettek ki, mely áz összes kifizetés több mint 23 százalékának felelt meg. Minden harmadik kiváló dolgozó kitüntetésben nő részesült. A gyáregység minden igényt kielégítő szo­ciális létesítménnyel rendel­kezik. Jelentős könnyítés a nődolgozóknak és a felesé­geknek, hogy a gyáregység gondoskodik a munkaruhák mosásáról, cseréjéről. A vá­ros gyermekintézményeiben biztosítják az óvodai és böl­csődei elhelyezést a gyárban dolgozó valamennyi nő gyer­meke részére. NYÍRBÁTOR, CSEPEL MŰVEK Segítik a nők szakmai képzését fTilKeietUBB Ipayanffszág . H^ XXXVI. évfolyam, 108. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. május 11., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents