Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

1979. május 10. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Biztonsági berendezések Az MMG Automatika Művekben az olaj- és a gázipar részére korszerű mérő- és szabályozó berendezéseket is gyártanak. A gyár termékeinek mintegy 25 százalékát az élet- és a vagyonbiztonság szempontjából igen fontos gyártmá­nyok teszik ki, melyeket darabonként szigorúan ellenőriz­nek. A képen: szerelik a robbanásbiztos szintmérő berende­zéseket. (MTI fotó — Hadas János felvétele — KS) Növények elektromos mezőben A Szovjet Tudományos Akadé­mia egyik szekciójának szakem­berei azt a kérdést vizsgálják, hogy hogyan használhatók fel trágyaként az atmoszférában ta­lálható fémionok. Munkájukban abból a felismerésből indulnak ki, hogy a növények mesterséges elektromos mező hatására abszor­beálni tudják a számukra szük­séges könnyűfémionokat. Á fiatalkori fekélyek okai A bolgár orvosok 18—20 éves fiatalokat vizsgáltak, hogy meg­állapítsák, miért gyakori a fiatal­kori fekélyes megbetegedés. Ki­derült, hogy a fiatalok 0,56 szá­zaléka szenved gyomor-, illetve nyombélfekélyben. Az 1968-as ellenőrzéshez képest most egyti- zed százalékos az emelkedés. A tények azt mutatják, hogy jóval több városi fiatal szenved fekélybetegségben, mint falusi. Orvosi vélemény szerint ez a be­tegség különféle neurogénzava- rokra, alkohol- és kávéfogyasz­tásra, rendszertelen táplálkozás­ra, valamint örökölt sajátságokra vezethető vissza. A megvizsgált ifjú emberek 55 százalékánál ki­mutatható, hogy a fekélyt örö­költék. 100000 Polonez A Warszawa-gyár, amely 27 év­vel ezelőtt szovjet közreműködés­sel épült, megkezdte a Polonez kocsik sorozatgyártását. Ebben az évben már 10 000 darabot bocsá­tottak ki. A tervek szerint a ter­melés 1979-ben eléri a százezret. A szovjet autóipar szorosan együttműködik KGST-partnerei- vel. Lengyel vállalatok például lengéscsillapítókat, fékrendszere­ket készítenek a Zsigulik, illetve a Kamazok számára. A Szovjet­unió Lada kocsikat, autóablak­üvegeket, különféle alkatrészeket szállít cserébe. Fogyasztási eljárás a szem­sebészetben Szovjet műszaki szakem­berek új eletroniikus hűtőmű­szert szerkesztettek orvosi és tudományos célokra. Néhány klinikán már eredményesen kipróbálták a „Krioterm” el­nevezésű műszert, amit a szemsdbészetben tudnak al­kalmazni. Segítségével meg­fagyasztható a szemlencse és így könnyen kiemelhető anélkül, hogy károsodnék az úgynevezett üvegtest. Ez megkönnyíti a szemműtétek elvégzését. Új növény: a paragonya A paradicsomból és burgonyából létrehozott paragonya. (MTI kül­földi képszolgálat — KS) AUTÓ—MOTOR Gyógyszerek a volánnál Az alkoholfogyasztás közleke­dési veszélyei közismertek. Annál kevésbé az a tény,, hogy egyes gyógyszereknek is lehetnek olyan közvetlen vagy közvetett hatásai, amelyek károsan befo­lyásolhatják a járművezetőt a volánnál. Pedig a tabletták korát éljük, nincs ember, aki rendsze­resen vagy alkalmanként ne szedne gyógyszereket. Különösen gyakori a különböző nyugtatók szedése. Ezek mellékhatásai pél­dául a megnövekedett reakció­időn túl, a fáradékonyság, a tompultság, esetleg vérnyomás­csökkenés. De vannak gyógysze­rek, amelyek — ugyanúgy, mint az alkohol — hangulat- és tudat- elváltozásokiat, féktelen jókedvet és levertséget, fókezhetetlen in­gerültséget,-gátlástalanségot, vagy ellenkezőleg, erős gátoltságot stb. okozhatnak (nemcsak rendsze­res, hanem egy alkalommal való fogyasztás esetén is). A gyógy­szerfogyasztás sokszor idéz elő fölényérzetet, agresszív magatar­tást is, vagy elmélyíthet a veze­tőben levő határozatlansági, bi­zonytalansági érzéseket, félelmi és szorongási állapotokat.. Sajnos ma még kevesen isme­rik azoknak a hazai gyógysze­reknek a listáját, amelyeket a" gépkocsivezetők (továbbá mag- gasban vagy veszélyes gépekkel dolgozók) nem szedhetnek. Tilos például autót vezetni, ha alta­tót — Tardyl, Dorlotyn, Novo- pan, Noxiron, Sevenal és így to­vább —, vagy ha a következő nyugtatókat szedjük: Andaxin, Belloid, Dalgol, Seduxen. De nem ülhet a volán mögé az sem, aki köhögésre Codein-Acisalt, Dia- codont, Oxycodont, álmosságá­nak leküzdésére Centedrint vagy allergiás megbetegedése ellen Suprastint és Pipolphent szed. Ezzel szemben a gyakran szedett gyógyszerek közül az Antineural- gica, az Algopirin és a Demal- gon tabletta még megengedhető. Persze az a helyes, hogy egy-egy gyógyszer feliratásakor kikérjük az orvos ezzel kapcsolatos véle­ményét, tanácsát. Naponta több száz emberen hajtanak végre olyan orvosi be­avatkozásokat (foghúzás, köröm­levétel, kelésfeltárás stb.), ame­lyeknél érzéstelenítésre valami­lyen gázkeverékét vagy injekciót alkalmaznak, s e „kisműtétek” után saját.lábán, vagy saját gép­kocsiján távozik a beteg. Pedig bármilyen rövid időtartamú volt is a narkózis, az érzéstelenítés, az érintett személynek még leg­alább 24 óráig nem lenne szabad gépkocsit vezetnie, mert az ideg- rendszer működése még zavart, a reflextevékenység lassú és hibás. Bizony ezt kevesen tudják és ve­szik figyelembe. Sokan éppen zaklatott ideg- rendszerük megnyugtatására fo­lyamodnak " nyugtató tabletták­hoz. Van aki úgy érvel, hogy a nyugtató hatása alatt levő gép­kocsivezető kevésbé veszélyezteti önmagát és embertársait, mint az izgatott. Ha döntést nem is hozhatunk ebben az ellentmon­dásos kérdésben, hadd javasoljuk legalább, hogy minden gyógy­szerszedő igyekezzék tisztába jönni gyógyszereinek a gépjár­művezetésre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásaival. A világsajtó nem régiben közöl­te a hírt, hogy a német Georg Melchers és az angol Anthony Holder tudósok az egyik legjob­ban felszerelt dán laboratórium­ban a paradicsomból és a burgo­nyából új növényt állítottak elő, a paragonyát. Ennek az ad kü­lönös jelentőséget, hogy az új nö­vényt génmanipulációval hozták létre, és több szakember ezt tartja a génmanipuláció legjelen­tősebb eredményének. Mit ér­tünk génmanipuláció alatt? A klasszikus genetika szerint a gé­nek a sejtekben az öröklődés hordozói és minden sejtben rend­kívül nagy számban megtalálha­tók. Később tisztázódott, hogy a gének a sejtmagban levő dezoxi- ribonukleinsav (DNS) nevű ve- gyület egy-egy részletének felel­nek meg. A genetikai manipulá­ció ennek megfelelően lényegé­ben három műveletből áll. Elő­ször is izolálni kell a megfelelő gént, tehát a hosszú DNS-mole- kulának a megfelelő szakaszát el­távolítani, majd ezt hozzákap­csolni valamilyen hordozó anyag­hoz (ez lehet vírus, bakteriofág, vagy plazmid). A hordozó anyag­hoz tapadt génnel ezután meg­fertőznek egy gazdasejtet. A hor­dozó anyagot a génnel egyébként korlátlan ideig szaporítani tud­ják. Az első génösszekapcsolást Paul Berg amerikai tudós végez­te 1972-ben, de kísérleteit abba­hagyta, ment- ráébredt, hogy a nem kellő elővigyázatossággal végzett génmanipulációs kísérlet végzetesen veszélyes lehet. Ké­sőbb nemzetközi konferencia tisztázta, hogy milyen védekezési feltételek mellett milyen kísérle­teket lehet végezni. Azóta ismét világszerte folynak a kísérletek, ezek egyik eredménye a „para­gonya” növény, de más irányú kísérleteket is végeznek, elsősor­ban a gyógyszergyártás terüle­tén. Kevés sikerrel biztat a füstölés Védekezés a kései fagyok ellen Szeszélyes időjárásunk 3—4 évenként azzal a meglepetéssel szolgál a kertészkedőknek, hogy május derekán a hőmérséklet zu­hanásszerűen csökken és hajnal­ra talajmenti fagyok alakulhat­nak ki. Ha ezek akár csupán ne­hány órán át tartanak, elpusztít­ják a gyümölcsfák terméskezde­ményeit, a rügyekben fejlődő szőlőfürtöket, a kiültetett zöld­ségfélék palántáit, magvetéseit. Hogyan védekezhetünk a késői, de annál veszélyesebb fagyok el­len? KERÜLJÜK EL A VESZÉLYES ZÓNÁKAT Ezt nevezzük passzív védeke­zésnek, mert a lényege abban áll, hogy növényeinket kivonjuk a fagy hatása alól. Sok kertben akadnak ún. fagyzúgok. Ezek ki­csiny, alig néhány négyzetméter­nyi, jól körülrajzolható területek lehetnek, ahol a lehűlt, hideg le­vegő (amely nehezebb a környe­zeténél és éppen úgy folyik, áramlik, akár a víz) összegyűlik. Az ilyen helyeken a fagyra érzé­keny kerti növények (például a burgonya, paradicsom, tök, diny- nye, uborka, diófa) elfagynak, leveleik megfeketedve úgy lógnak, mintha leforrázták volna őket. Fagyzúg alakul ki a lefolyásta­lan völgyekben, de ilyen „jeges légtó” halmozódhat fel egy lejtő­re keresztben álló kőfal, kerítés vagy összefüggő házsor fölött is. Ha az építményeket úgy terve­zik, hogy a hideg levegő le tud­jon folyni, akkor ezzel a terület fagyveszélyét számottevően mér­sékeljük. A fagyzugos területe<r két se kell kihagyni a termelés­ből, de ide csak fagyra nem ér­zékeny zöldségeket (sárgarépa, petrezselyem, borsó) vessünk, il­letve a fagyérzékeny növényeket a fagyok elmúltával ültessük. FÓLIA ÉS NÁDSAPKA Ennek számos lehetősége van. Leggyakoribb a növények taka­rása. A fóliasátor is ezt a célt szolgálja, de a kikelt növények letakarása műanyag fóliával is ebbe a fogalomkörbe tartozik. A fészkesen vetett, kisebb növénye­ket (paradicsompalánta, dinnye, tök) védhetjük a fagytól oly mó­don is, hogy agyagcserepet, nád­ból kötött sapkát teszünk rájuk. Olykor még néhány réteg újság­papír is megóvja a növényeket az elfagyástól. Kevesebb sikerrel biztat a va­lamikor igen hatásos módszernek tartott füstölés. Annyi kétségte­len, hogy szélmentes időben a nedves szalma, széna, kukorica- szár vastag füstje védőpaplanként terül a kertre és megvédelmezi azt a kisugárzó fagytól. Sajnos, a füst ritkán marad meg a ke­letkezése helyén és gyakran le­húzódik a mélyebben fekvő te­rületekre. PERMETEZÉS VÍZZEL Megfelelőbb fagyvédelmi lehe­tőségnek kínálkozik a növények vízzel való permetezése. Ennek a hatása abban áll, hogy amikor a hőmérséklet a fagypont alá süly- lyed, a növények felületére per­metezett víz vékony jégkéreg alakjában megfagy. Eközben nagy mennyiségű hő szabadul fel (egy gramm víz megfagyásá- hoz 83 grammkalóriá szükséges), így a mikroklíma levegőjé nem süllyed tovább, a jégbevonat pe­dig megvédi a növényeket az átmeneti lehűléstől. Fokozza a hajnali fagyok kár­tételét, ha fagyveszélyes időben a talajt megkapáljuk. Ennek hatá­sára ugyanis több levegő kerül a talajba, amelynek a lehűlése fo­kozódik. Az öntözés viszont mér­sékli a fagyveszélyt, mert a ta­laj pórusait vízzel töiti f?l Ha tehát a rádió fagyok közeledtét jelzi, akkor érdemes bőségesen öntözni és a kapálást a fagyok utánra halasztani. FOKOZÓDIK A GOMBABETEGSÉGEK FERTŐZÉSE A téli alma növényvédelmi munkáit továbbra is az almafa- varasodás fertőzésének üteme, terjedésének erőssége határozza meg. A naponta ismétlődő eső­zések hatására rendkívüli fertő­zésveszély alakult ki megyénk egész területén. A betegség első tüneteinek megjelenését lomble- veleken már minden almater­mesztő körzetben megfigyeltük. Az infekciós hullámokat figye­lembe véve a tünetek ugrásszerű növekedése május 14—15. körül ismét várható. A betegség jár­ványszerűvé válása, illetve a gyümölcskártétel megakadályo­zása csak intenzív permetezéssel (esőzéseket követő 7—8 napon­kénti permetezéssel) oldható meg. Feltétlenül szükséges tehát most virágzásban, majd ezt kö­vetően sziromhulláskor is az Orthocid 50 WP, Dithane M—45, Polyram Combi, Antracol, Zineb 80 készítmények valamelyikének a használata. A téli almán kívül szintén ajánlatos virágzáskor, illetve vi­rágzás végén a cseresznye-, és meggyültetvények permetezése a már említett Orthocid, Dithane M—45, Polyram Combi stb. ké­szítmények valamelyikével, hi­szen a meggymonüia fertőzése csak így előzhető meg. A hűvös, csapadékos kora ta­vaszi időjárás erős tafrinás le- vélfodrosodást okozott sok őszi­barack-ültetvényben. A betegség tünetei most igazán szembetűnő- ek, hiszen az érzékenyebb fák leveleinek kétharmada pirosas el- színeződésű, zsugorodott, ráncos, fodros. Permetezéssel (Orthocid, Dithane M—45, Antracol stb.) a kártétel már nem csökkenthető, de a fertőzés terjedése és a be­tegség következő évi fellépése je­lentősen mérsékelhető. Keresztesi István, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A RÉSZEKRE OSZTOTT UDVAR Rendet az állatok körül A portájukon állatot tartók aggodalmat, kiadást, kárt előz­hetnek meg, ha rendet tartanak udvarukban, állataik körül. Szá­mos betegség, az állatok fejlődé­sét, termelését rontó bántalom ugyanis a rend hiánya miatt üt­heti fel a fejét, okozhat súlyos károkat. A célszerűen, takarosán elren­dezett udvar — ahol helye van a virágos- és veteményeskertnek is — sokféle állatcsoportnak lehet egészséges, tisztán tartható he­lye. Nem jó, ha a kaputól a hát­só kerítésig szabadon jár, kél mindenféle állat, a kutyától kezdve a különböző baromfifélé­ig, a sertést, s olykor a szarvas- marhát is beleszámítva. Az udvar helytelen használatát jelzi, ha bottal kell őrködni a takarmá­nyaikat fogyasztó kicsi csirkék felett, mert elveri őket az etető­től a felnőtt baromfi, .a kismalac. Gyakori látvány, hogy a sertés­nek kiöntött moslékból a kutya lefetyel, s a malac nem győzi el- hesegetni takarmányának idegen dézsmálóit. Sokféle jószág ilyen együtt-tartásának kisebb-na­gyobb károk a következményei. AKOL, KIFUTÓ, NAPOZÓ Az udvart kerítéssel célszerű részekre osztani. Legjobb, ha minden állatfajnak külön istálló­ja, ólja, vagy épületrésze van. A baromfi például ne tartózkodjon a tehénistállóban, mert ha gümö- kóros tyúk is él a többiek kö­zött, a tehén tbc-vizsgálata hamis eredményt adhat. A baromfiféle tolla hullik, óvnunk kell tőle a nagyobb állatok környezetét, ta­karmányát. A sertéstartással foglalkozók jól teszik, ha az ól elé az álla­tok mozgását lehetővé tevő, szi­lárd alapzatú, könnyen takarít­ható aklot készítenek, ahol ehet, ihat a jószág. Az udvarra nem célszerű őket kiengedni, különö­sen esős, sáros időben nem, mert az elcsúszó koca elvetheti mala­cait, a szoptató pedig sárosán is lefekszik éhes fiai közé. Kifutó, dróthálóval elkerített napozó szükséges a tyúkok, a növendék baromfi ólja elé is. AZ EGÉR, PATKÁNY, SZÚNYOG ELLEN ' Arra is ügyelni kell, hogy a kutak környéke maradjon szá­raz. Pocsolyát nem szabad meg­tűrni, az állatok udvarában sem, mert ez tenyészhelye az embert gyötrő és a nyulak legveszélye­sebb betegségét — a mixomató- zist terjesztő szúnyogoknak. Az állatok környezetét ne használ­juk lomtárnak, rossz edények, fadarabok, háztartási kacatok gyűjtőhelyének, mert a lomos udvar jó búvóhelye a betegség­terjesztő, takarmányt dézsmáló patkány, egér számára. A TRÁGYA GONDOS KEZELESE Különösen nagyobb állatállo­mány esetében fontos a trágya gondos kezelése, növényi táp­anyagának megőrzése. Fontos, hogy kúttól, • lakóháztól — a szomszédétól is — minél távo­labb kerüljön a beton, vagy fóliá­val bélelt ásott trágyagödör. Az istállóból kikerülő szalmás, for­gáccsal vegyes trágyát vastagon, kis helyre célszerű rakni, hogy ne száradjon ki. A szalma-, föld-, fóliaborítás lehetővé teszi a ked­vező érlelést, tápértékének meg­őrzését, megakadályozza, hogy legyek, férgek tenyészhelyéül és bűz forrásává váljék. A célszerűen elrendezett, tisz­tán, rendben tartott porta, s raj­ta az állatok számára elkerített terület nem csak megnyugtató látvány: az ember jó közérzete, az állatok egészsége, nyugalma szempontjából is előnyös. Á téli alma permetezési naptára (május) Perm, ideje Növényvédő szer Dózis Növényvédő szer Dózis „A” % „B” % Virágzás vége, Thiovit 0,3 Fund azol 50 WP 0.1 sziroimhullás Dithane M—45 0,25 Orthocid 50 WP 0,3 kezdete MgSO,, 0,4 Sziromlhullás Karatihane LC 0,08 Fundazol 50 WP 0,1 • után közvetlenül Dithane M—45 0,25 Orthocid 50 WP 0,3 _ Mitac 20 EC 0,25 Mitac 20 EC 0,2—0,3 Bi 58 EC 0,15 MigSO,, 0,4 Wuxal és 0,25 Keserűsó (MgSO,) 0,25 Fundazol 50 WP 0,1 ■ Gyümölcs- ‘ Karatihane LC 0.08 Polyram Combi 0,3 fejlődés Dithane M—45 0.25 Bi 58 EC 0,125 "Safidon 40 WP 0,25 Wuxal 0,25 Wuxal és 0,25 Keserűsó 0,25 Gyümölcs­Karathane LC 0,08 Fundazol 50 WP 0,15 fejlődés Dithane M—45 0,25 Polyram Combi 0,3 Safidon 40 WP 0.25 Ditrifon 50 WP 0,25 Wuxal és 0,25 Wuxal 0,25 Keserűsó 0.25 ŰJDOHSáBOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KISTERMELŐK- KISKERTEK Segít az irodalom A gyümölcsöskertek művelői­nek ajánljuk az Idejében szólunk című könyvet (szerkesztette: Gé- vay János), amely az év 52 he­tére bontja a kerti munkákat. Az idei mezőgazdasági könyvhó­napra jelent meg a Kertészek könyve (szerkesztői; Katona Jó­zsef és Oláh László). A növény- védelem bonyolult kérdéseiben nyújt eligazodást a Balázs—Bo­dor—Lelkes: Kiskertek és házi­kertek növényvédelmi naptára című kézikönyve.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents