Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

1979. május 3. KEL.ET-M AGYARORSZÁG 7 Telefonközpont­kapcsológépek Szekszárdról A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár - szekszárdi kapcsológép­gyárában készülnek a Crossbar­rendszerű telefonközpontok kap­csológépei. Ebben az évben mintegy negyvenezret gyártanak, amelyből ötezer darabot Cseh­szlovákiába szállítanak. (MTI Fotó — Cser István) Közvetlenül ható D-vitamin A D-vitamin teszi lehetővé, hogy a táplálékkal felvett kalci­um a vérpályába jusson. Gyó­gyításra többnyire a D3-vitamint alkalmazzák. A kalciumfelvétel növekedése csak 24 órával a vita­min bevétele után következik be, ezért a D3-at csupán a tu­lajdonképpeni hatóanyagok elő- íokozatának tartották. A Kali­forniai Egyetem egyik munka­társa — e hatóanyag utáni kuta­tásai során — nemrégiben kü­lönböző állatok bélnyálkahártyá­jában a D;í-vitaminhoz hasonló anyagot talált. Ez az anyag, amelynek kémiai szervezete még nem ismeretes, radioaktív D*- vitamin etetése után 24 órával bőségesen található például a csibék vérében és bélnyálkahár­tyájában. Ez azt bizonyítja, hogy a D3-vitamin átalakulási termékéről van szó. Ha ezzel az — állatokból ki­vont — anyaggal csibéket etet­nek, a maximális kalciumfelvé­tel négyszer akkora, és már 9 óra múlva bekövetkezik. A leg­nagyobb valószínűség szerint a D-vitamin régóta keresett köz­vetlenül ható formájáról van szó. A közönséges, kizárólag D- vitaminhiány okozta angolkór kezeléséhez és megelőzéséhez felesleges a gyorsan és erősen ható készítmény, sőt nem is kí­vánatos. Van azonban az angol­kórnak egy formája, amely D- vitaminra nem reagál. Ebben az esetben minden bizonnyal segí­teni lehetne a betegen, ha a végterméket juttatnák a szerve­zetébe — állapította meg az ame­rikai kutató. A Zalai Kőolajipari Vállalatnál mintegy hétszázmillió forintos re­konstrukciójának részeként Zala­egerszegen megépítik az ország legnagyobb bitumenfuvatóját. Az évi kétszázezer tonna magasabb lágyuláspontú bitument elsősor­ban útépítésekre használják majd. Az esztendő közepén ter­melésbe álló új üzem szerelését a Budapesti Kőolajipari Gépgyár végzi. (MTI Fotó — Kiss Ferenc) Szóbeli kérésre dolgozik a számítógép A Bonni Matematikai és Adat­feldolgozás-tudományi Társa­ság olyan új berendezést pró­bált ki, amelynek segítségével a számítógép emberi hangon kö­zölt utasításokat hajt végre. Ez az első eset, hogy egy ame­rikai cégnek kizárólagosan tu­dományos vizsgálatokra kifej­lesztett hangfelismerő készülékét az NSZK-ban ilyen feladatkör­ben alkalmazzák. A földrajzi in­formációkat tároló és azokat feldolgozó számítógépet ezzel az egységgel kiegészítve és azt meg­felelően programozva most szó­ban kérhetők információk a géptől azokról a területekről, amelyeket az a színes képer­nyőre vetít. A gép persze nem ért. meg minden kifejezést, ezért a gép kezelője egy kérdéscso­korból választhat. AUTÓ - MOTOR Vizsgázik a HÍVA 1600-as A Kereskedelmi Minöségellenőrz ö intézet szakemberei vizsgálják az új szovjet terepjáró személygépkocsit, a NIVA l6U0-ast. A négy- keréík-meghajtású, nagy erejű jármű meredek emelkedőkre is fel­kapaszkodik. A képen: a NIVA lfiOO-as gépkocsi. (MTI Fotó — Bisztray Károly felvétele — KS) Kutatók a légszennyezés csökkentéséért Az Autóipari Kutató Intézet mo­torfőosztálya az energiatakaré­kosságot, valamint a levegőszeny- nyeződés csökkentését tartja egyik kiemelt feladatának. A közúti járműipari Diesel-motor­jaihoz kidolgozott szabadalma — amit eddig már huszonhat or­szág megvásárolt — a tüzelő­anyag felhasználása és a lég­szennyeződés csökkentése mel­lett jelentősen növelte a Diesel­motorok teljesítményét. A ké­pen: az intézet laboratóriumában a kísérleti motor paramétereit mérik. (MTI Fotó — Hadas Já­nos) _______________ Primőr termálvízzel A cibakházi Vörös Csillag Tsz hatszáz négyzetméter alapterüle­tű üvegházában, valamint két­ezer négyzetméter fütött fólia alatt paprikát, paradicsomot, ret­ket, uborkát és salátát termesz­tenek. A 'képen: szedik a hegyes paprikát. (MTI Fotó — Fehér- váry Ferenc felvétele — KS) Hasznosítják a mezőgazdasági szennyvizet Nagy jelentőségű kísérletsoro. zat indult a környezeti ártal­mak csökkentésére, megszünte­tésére, Ezúttal a mezőgazdasági intézmények, gazdaságok pró­bálkoznak meg azzal, miként le­hetne valamiképpen hasznosíta­ni. egyáltalán: „eltüntetni” a szennyvizet, a szennyvíziszapot, tehát az ipari és a mezőgazdasá­gi üzemek, valamint a szennyvíz­derítők „melléktermékeit”. Az országban tíz helyen a MÉM koordinálásával és több tárca közreműködésével mező- gazdasági szakemberek vizsgál­ják, hogyan lehetne a környezet veszélyeztetése nélkül „megsza­badulni” a káros anyagoktól. A szakemberek megvizsgálják a szennyvizeknek és egyes szenny­víziszapoknak a növényekre gyakorolt hatását és egységes elvek alapján próbálnak követ­keztetéseket levonni. A kísérle­tek alapján remény van arra, hogy a szennyvizek egy részét a mezőgazdaságban haszonnal használhatják fel, másik részük­nek elhelyezése azonban minden bizonnyal további bonyolult ve­gyi beavatkozást igényel vagy pedig elégetést, fizikai „megsem­misítést” kíván. Nagy mennyiségű szennyező anyagról van szó. Az adatok szerint évente például 1,2 millió tonna szikkasztott szennyvíziszap keletkezik. részben hasznos szervesanyag-tartalommai. Kecs­keméten a városi szennyvizet használják fel kísérleti célokra, örkényhernádon a Fővárosi Csa_ tornázási Müvek iszapját. Szarvason egy nagy állattelep hulladékát, másutt élelmiszer­ipari és más üzemek szennyvi­zét. „hordalékát”. A kutatások hatékonyabbá tételére a MÉM és az OVH együttes irányelveket adott ki, ezek alapján vizsgáz­tatják majd a gyakorlatban a különféle eljárásokat, módszere­ket. A kistermelők ezrei termeszte­nek zöldséget, gyümölcsöt, ne­velnek baromfit, nyulat, tarta­nak tehenet, hizlalnak sertést ér­tékesítésre. Az ö könnyebbsé­gükre, munkájuk eredménye­sebbé tételére alakultak a kü­lönböző szakcsoportok, tömege­sen az ÁFÉSZ-ek, s elvétve ter­melőszövetkezetek keretében. Szabolcs-Szatmár megyében 141 szakcsoport — zöldség- és gyümölcskertész, sertés- és nyúl- tartó. méhész, tojástermelő, ga­lambtenyésztő — gazdálkodik 16 ezer taggal. Tavaly a közös ér­tékesítés meghaladta a százhat­vanmillió forintot, a szakcso­portok közös alapja pedig 8,7 millió forint. BESZERZÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS Milyen előnyökkel jár a szak­csoporttagság? A legfontosabb talán az, hogy a szakcsoportta­gok termelése, s az általuk elő­állított áru mennyisége így is^­Minden kertészkedő, ha csak egy gyümölcsfája is van a kert­ben, azon fáradozik, hogy mi­nél több, szebb és évről évre egyenletesebb termés érlelődjön a fán. Ennek eléréséhez az ápo­lási munkák egész sorát kell el­végezni A gondozás eredményét fokozhatjuk aprónak látszó, de igen hatásos termesztéstechnikai beavatkozásokkal is. Ezek egyi­ke a gyümölcsfák hajtásainak lekötözése. MIÉRT KELL? A lekötözés műveletével mec­hanikai úton tudunk hatni a fák élettani folyamataira. A hajtá­sok helyzetének megváltoztatá­sával fokozni lehet a felvehető tápanyagok érvényesülését oly módon,' hogy egyidejűleg csök­kentjük a növekedést és fokoz­zuk a termőrészek berakodásá­nak arányát. A még nem termő fiatal fák koronaalakításában is nagy szerepe van a hajtások le- kötözéséhek, mert ezzel a tevé­kenységükkel előbbre hozhatjuk a fák termőre fordulását is. A lekötözés tulajdonképpen metszést pótló eljárás. A kellő időben és helyesen lekötözött hajtások úgy fejlődnek, hogy a szokásos metszést akár el is hagyhatjuk az ápolási munkák sorából. MIKOR KELL? A lekötözésnek most, a tavaszi időszakban a legkedvezőbbek a feltételei. A vesszők nedvkerin­gése intenzívvé vált, a hajtások képződése pedig az erőteljes nö­vekedési szakaszba érkezett. A lekötözés sikere függ a nap­szakoktól is. Különösen akkor fontos az időpont megválasztása, ha ebben az időszakban kevés csapadék hullott. Ezért a szára­zabb tavaszi időjárás esetén leg­jobb, ha a hajtásokat a reggeli órákban kötözzük le. Ekkor még nem szácadt le a vesszőkről és hajtásokról a reggeli harmat, ezért sokkal rugalmasabbak, mint napközben. HOGYAN KELL? A hajtáslekötözés mértéke mindig a fajták növekedési eré- lyétől függ elsősorban. Az erős növekedésüek hajtásait eny­hébben a gyenge növekedésüekét pedig a vízszinteshez közelebb kötözzük le. (A házikertben megtalálható elterjedtebb fajták közül a starkingot 45 fokos, a jonatánt 30 fokos szögben, a goldent pedig ennél kisebb érté­kű szögben érdemes lekötözni.) A vízszintesre lekötözött hajtá­sokon és a leívelteken sok ter­mőrész képződik, de ennél az eljárásnál az alapi részből újab­bak törnek elő. Ezeket rendsze­resen kurtítani szükséges, hogy rajtuk is termőrészek fejlődje­nek. A hajtások lekötözéséhez min­őig úgy lássunk hozzá, hogy előbb a rögzítő huzalhoz, karó­hoz, esetleg a fa törzséhez kös­sük a kötözőanyagot. Csak éz- után kerüljön sor a hajtásokra. Egyik kezünkkel húzzuk az ala­pi részét ahhoz a gallyhoz vagy ághoz amelyből előtört, másik kezünkkel pedig óvatosan hajt­suk le. Ha kemény, merev volna, ak- kör a csúcstól az alapi rész felé haladva, egyenlő részenként kis­sé ropogtassuk meg. így elke­rüljük, hogy esetleg eltörjön. (Az idén képződött hajtásoknál erre nincs szükség, mert azok még nem fásodtak meg.) A kö­tés ne legyen túl szoros, mert a hajtások fejlődésének előreha­ladtával könnyen belevágódhat a háncsszövetbe, ez pedig zava­rokat idéz elő a tápanyagforga­lomban. A kötés fölötti hajtás­részben kedvezőtlenül sok táp­anyag halmozódik föl és ennek eredménye, hogy az alapi ré­szen gyengébben fejlődik majd, mint a kötés fölött. A kötés és csúcs közötti részen fejlődő gyü­mertté válik, számítani lehet rá. A fogyasztási szövetkezet bizto­san tudhatja, hogy szakcsoport­jának tagjai mennyi nyulat, to­jást, hízott libát, sertést szándé­koznak előállítani és ennek alapján köthet szerződést a ter­mékre. S mivel ismeri az álla­tok számát, időben gondoskod­hat a takarmány beszerzéséről is. Nagy biztonsággal tervezheti meg az értékesítést, valamint in­tézheti a tagok számára szüksé­ges eszközök, anyagok beszerzé­sét is. A szakcsoportban dolgozó tíz nyúltartó például nem azo­nos ugyanannyi, de szervezetle­nül tevékenykedővel, akiknek szándékai és igényei ismeretle­nek. Szakcsoport keretében megnő az egyes termelők „sú­lya”. ketrec és Állatorvos Előny a szakcsoporttagok szá­mára, ha a szakcsoportvezető együttesen intézi a tagok által mölcsök súlyát pedig így nem képes majd megtartani és egy kisebb szél is könnyedén letör­heti, tehát odavész minden fára­dozásunk. MIVEL KELL? Jó erre a célra a háztartásban használatos zsineg, a különböző műanyag huzal vagy az erre a célra gyártott fóliacsík is. A fó­lia előnye a többivel szemben, hogy rugalmas és a növekedés előrehaladtával követi a hajtá­sok vastagodását. így nem vá­gódik bele a háncsszövetbe. A kö­tözőanyagot mindig úgy helyez­zük el a hajtásokon, hogy az alapi rész alsó harmadára ke­rüljenek. Ha följebb kötjük, ak­kor a hajtások ívszerűen meg­hajlanak, ami nem kedvező. (Az ívelés is használatos lekötö- zési megoldás, de bonyolult és több szakértelmet igényel). Ha a kötözőanyag vékony, akkor mindenképp tegyünk a hajtásra vagy vesszőre egy „pólyát”. Ezt készíthetjük használt zsákvá­szonból, hulladék gumiból, ami megvédi a hajtásokat a kötöző­anyag okozta sérülésektől. A kö­téseket rendszeresen ellenőriz­zük és a meglazultakat igazítsuk meg. AZ EREDMÉNY A hajtáslekötözéssel elérhet­jük, hogy a metszés fáradságos munkájától megszabadulunk. Igaz, nem véglegesen, mert a fák ifjításáról a kötözés esetén is szükséges a koronafejlődés előrehaladtával gondoskodni. Sőt az idősebb fákon, ahol a fa életritmusából adódóan a termő­részek képződése lép előtérbe. Ekkor már a lelógó részeket kell kötözni, de azt már nem le, hanem föl, nehogy a termés sú­lya alatt lehasadjanak. A lekötözéssel nemcsak egyen­letesebb termést szüretelhetünk fáinkról, de a jobb tápanyag­hasznosulás révén a fa kondí­ciója is kedvezőbb lesz. Ezáltal, a kór- és károkozók is kevésbé veszélyeztetik a jövendő ter­mést. Kedvezőbbé válik a koro­na fényellátottsága, több és szebb gyümölcs érlelődik majd fáinkon. Érdemes, tehát a haj­táslekötözéssel „bíbelődni”! Szinte minden kiskertben megtalálható a szamóca. Kár, hogy sok helyen alig törődnek vele, afféle megtűrt növény. Ki tudja miért, elterjedt ugyanis, hogy nem szükséges permetez­ni. Pedig a szamócának is sok ve­szedelmes kártevője van, s ha nem védjük meg, aligha számít­hatunk termésre. A szamóca védelme általában évente 4—5 permetezésből áll. A védekezés egyik legfontosabb időpontja április vége, május eleje. Ilyenkor, megelőzve a bajt, védekezhetünk sikeresen a legveszélyesebb szamócakárte­vő, a szürke penész (Botrytis ci­nerea) gomba ellen. A szürke penész könnyen felis­merhető: a fertőződött növényt, gyümölcsöt vastag, szürke pe­nészréteg borítja. Megtámadhat­ja a leveleket, virágokat, a leg­nagyobb pusztítást az érőfélben lévő gyümölcsökön észlelhetjük. Különösen csapadékos, párás időben károsít. Védekezni csak megelőzéssel lehet. Fontos, hogy a szamóca- tövekről gondosan távolítsunk el minden elszáradt levelet, és ne legyen gaz az ágyásban. A túl sűrű állomány is kedvez a be­tegség terjedésének. mert a igényelt szaporítóanyagok, mű­trágyák, tenyészállatok, takar­mányok, eszközök — például ketrecek, etetők,7 itatók — ta­karmánykiegészítők, ásványi anyagok, gyógyszer — beszerzé­sét. Nemcsak egyszerűbb a kö­zös megrendelés, hanem olcsóbb is. Ha például az állatorvos a szakcsoport számára nagy tétel­ben rendel mixomatózis elleni oltóanyagot, az olcsóbb, mintha a nyúltartók külön-külön végez­nék a beszerzést. Ha galamb-, nyúl- vagy tojóketrecet, sertés- önetetőt rendel egy szakcsoport, akkor is nagyobb biztonsággal tárgyalhat, mintha az egyes ter­melő jelentkezne a gyártóknál vagy forgalmazóknál. MEKKORA A LIBA MAJA? Az egyes termelő nem is min­dig jelentkezhet; példa erre a következő. A libahizlalással fog­lalkozók szeretnék látni, hogy a baromfi-feldolgozóban milyen májat bontanak ki a fáradságos munkával meghízlalt állataikból, ettől függ ugyanis a nekik járó prémium összege. A feldolgozók­ban azonban szűkös a hely, .se­rény munka folyik, nem tudják az eredményre kíváncsi hizlaló­kat kerülgetni. Élelmiszer-egész­ségügyi rendeletek is tiltják, hogy ott idegenek tartózkodja­nak. Arra azonban találnak mó­dot, hogy a termelők megbízott­ja, a szakcsoport vezetője, aki majd otthon tájékoztatja társait, jelen legyen a májminősítésnél. RÉSZJEGY ÉS KÖZÖS ALAP Érdemes hát szakcsoport kere­tében dolgozni, élni azokkal az előnyökkel, amelyek a tagsággal járnak. Az „ára” ennek mind­össze az, hogy az állattartó a fogyasztási szövetkezet tagja le­gyen. (A téeszek szakcsoportjai­ba nem tsz-tagok is beléphet­nek.) Nem nagy ár ez s az a 100—300 forint között mozgó részjegy sem, amit mindenki megfizet, ha a fogyasztási szö­vetkezetbe lép. A szakcsoportok tagjai a szövetkezet révén érté­kesített termékeik árából sze­rény összeget a közös alapba fi­zetnek be: nyúl, sertés, hízott liba esetében ez kilónként egy forinton aluli összeg szokott lenni. A közös alapot azonban a szakcsoport a tagok igénye szerint használhatja fel közös, mindenki számára előnyös be­szerzésekre, szakértők, állator­vosok tiszteletdíjának fizetésére, szakikönyvek vásárlására, szak­lapok előfizetésére. KÖNNYEBB ÉS EREDMÉNYESEBB A szakcsoport alakításához tíz azonos érdeklődésű, egy akaratú kistermelő elhatározása szüksé­ges. Ha kinyilvánítják akaratu­kat, hogy szakcsoportot kíván­nak alakítani szövetkezetük keretében, s ennek meg is te­remtik a feltételeit, a hivatalos eljárás már a szövetkezetüké. A maguk érdekében is teszik a kertészkedők, vagy az állattar­tók, ha szervezett keretek közöt­ti munkára vállalkoznak,' mert így az könnyebbé, eredménye­sebbé válik. gomba számára kívánatos párás környezetet teremt. A mechani­kai védekezés mellett hatásos kémiai szerek is rendelkezé­sünkre állnak. A bimbók megjelenése előtt permetezhetünk először a szür­ke penész ellen. Nagyon hatásos szer a Chinoin Fundazol felszí­vódó gombaölő szer, io liter víz­hez 8 grammot kell keverni, s a virágzás előtt hozzáadhatunk még az oldathoz 10 köbcenti Bi 58 EC rovarölő szert is, így a különböző rovarkártevők ellen is védjük a szamócát. Virágzás alatt még kétszer permetezzünk, azonban már csak Fundazolt alkalmazhatunk, hogy megkíméljük a beporzást végző hasznos méheket. A permetezéseket úgy végez­zük, hogy a szamóca földdel érintkező részeit is bevonja a szer, mert a szürke penész e he­lyeken támad leggyakrabban. Hatásosabb lesz munkánk ha a permetlébe nedvesítőszerként Nonitot, lombtrágyaként pedig Wuxalt keverünk. A szamóca védelmével részle­tesebben foglalkozó könyvek: Szilágyi Kálmán: Szamóca, Ba­lázs—Bodor—Lelkes: Kiskertek és házikertek növényvédelmi naptára. GYÜMÖLCSFÁINK FORMAALAKÍTÁSA A lekötözés művelete Permetezés a szürke penész ellen Védjük a szamócát! ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ~ , , T I _■ r-w. Y..Ny f r. HP*TTT F^V­KISTERMELŐK-KISKERTEK TIZENHATEZREN A SZAKCSOPORTOKBAN Szervezett kistermelés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents