Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-08 / 105. szám
1979. május 8. KELET-MAGYARORSZÁG 3 NEVEZHET I ÜK-E NYÍREGYHÁZÁT iskolavárosnak? Mitől ,ákváros egy város? Miért ó ez és imi- lyen külön lenheket ró a városra, ha az átlagosnál több a diákság száma? A kérdéseket naponta felteszi az élet, a fej. dés szülőnek, tanárnak, a 'gyeszékhely isikolapolitik. irányító párt- és taná , szervek dolgozóinak. N ''csak válaszolni, cselekc :ni kell, mégpedig rugalmasan alkal- mazkodlva a ámításon felüli, gyors mű változásoikhoz. Könnyűsze> 4 megállapíthatja az u járókelő is, hogy nem f ás az iskolaváros jelző. >k a diák a buszon, az v : ikon, mindenütt. Nyíl ..viháza minden negyedik, ötödik „polgára” diák: a*, általános iskolákban 11 er, a középiskolákban, zakmunikásképző dnte ’ ekben és szakiskolákban több mint 10 ezer fiatal tanul. Hozzájuk csatlakozik a két nyíregyházi főiskola mintegy kétezer fős Ugatod tábora. Milyen orr’ >k és gondok forrása az skolavárossá alakulás? S . lőnek, gyermeknek könr, - ebbség, hogy a korábbi .éknél jóval kedvezőbbek . iskolák körülményei, a tanítás, iskolába járás fei* ételei. Csak az utóbbi ha r alatt 88 új általános is i tanterem épült, s megk> .dőldött egy 16 tantermes kola építése. A jósává' . új lakónegyed gondjai; anyihít a jövőben megér- !ő főiskolai gyakorlóisko amely lakóterületi sz. pkört lát el, csakúgy, mit a többi iskola. A LEGTÖI KONFLIKTUS, gond a; Italános iskolák háza tá n tapasztalható. Ennek yik oka az igen várt és . endetes demográfiai rab. nás, a gyors népszaporulat: négy és fél ezerrel több gyermek született a megyeszékhelyen, mint a korábbi években. Számítani úgy t lehetett a létszámon övék ‘sre, de pontosan m sem volt megállapíthat " az „iskola- prögnózis”. A vártnál gy rsabban fiatalodó megyeszékhely sokirányú iskolát ndjai. -körülményei közepette is jól halad a párt oktatáspolitikái határozatának időarányos megválói ása — állapították meg a legutóbbi városi pártto .ottsági ülésen. De a -tompőt, a gyors alkalmazkodási készséget nem lehet csökkenteni, ez is világossá vált Különösen az új lákónegyedekben szükséges újabb tantermeket, iskolákat építe: ■ A régi iskolákban, ahoi a lakossági sűrűség kedvezőbb, nincs olyan nagy zsúfoltság, mint. az új negyedekben. Itt a legnagyobb hátrány, hogy nincs hely tornaterem építésére, emiatt nyolc városi iskolának nincs tornaterme. A másik véglet — aminek persze örülnünk kell —, hogy már van uszodával is ellátott iskolánk, a Jósavá- ros'ban. De amíg az új és hagyományos, „belvárosi” iskolák fejlesztését tovább szükséges szorgalmazni, figyelmet kívánnak a tanyai települések is. Hat külterületi iskolában szűnt meg a tanítás az elmúlt években, ezzel a minimálisra csökkent az összevont tanuló- csoportok száma. A nyírszőlős! diákotthon felújításával az eddiginél több "tanyai gyermeket tudnak elhelyezni a diákotthonban. De a kívülimaradók tanulási .körülményei sem mellékesek. hisz ők is az iskolaváros „lakói”, még ha tanyai életkörülmények között is élnek... AZ ISKOLAVAROSI CÍM a korábbinál nagyobb felelősséget ró mindenkire; üzemre, iskolára, oktatási szervekre. Külön frigyeimet érdemel a pedagógus szerepe. Az általános iskolai osztályok többsége magas létszámú, nem ritka a 35— 40 gyermeket magában foglaló osztály. Nehezebb így boldogulni a nevelőnek, a gyermekék cselekvésére alapozó módszerekkel tanítani és eleget tenni annak a fontos követelménynek, hogy a pedagógus jobban ismerje meg a gyermeket, egyénre illő programmal is segítse a fejlődését. Érthetően magasabbra szükséges helyezni a megyeszékhely iskoláiban az iskolavezetéssel szemben támasztott követelményeket, az alkotó jellegű tantestületi légkör állandó figyelemmel kísérését, a zavaró okok kiszűrését. Ebben a mindennapos és sohasem látványos .munkában a tantestületi, iskolai élet egyik számottevő tényezője a pedagógus párt- alapszervezet. A tapasztalatok kedvezőek, az iskolai pártszervezetek munkája sokat fejlődött, szervezettebbé, rendszeresebbé vált az oktatást-nevelést segítő, ellenőrző és irányító tevékenységük. MERT FONTOSAK a tárgyi feltételek, az új tantermek, taneszközök, de a nevelés kulcskérdése továbbra is: a tanár—diák viszony És a tairntesitület stílusa, hangvétele, egymással és a tanulókkal... Páll Géza Két elnök A zt mondják, és hogy végre mondják, hogy a vezetés tudomány. Ahogy előbbre jutunk az időiben, ahogy egyre jártasabbak leszünk a magunk dolgai igazg: isábain, úgy lesz ez a tudomány egyre fontosabb. Két kis történetem van, önmagában egyik se érne írást, die így együtt írást érhet az, amit hozzágondolunk. O — Az elnök elvtárs itthon van? — Nincs... — És ki gépel a szobájában? — Az elnök elvtárs, de... — Itthon van? — Nincs. Azt mondta, hagy senkinek sincs itthon. Az ünnepi beszédét ínja. Tudja, bővítették az óvodát ... Bizalmasan lehalkul a titkárnő hangja. Voltam mi- nistránsgyerek, tudom: áhítat érzett rajta. Am a titkárnői rutin nagy dolog: — Honnan keresi az elvtárs? Mondjam? Valahogy csak bejutottam. Kint hiába volt tél, ingujjban ült az elnök, körülötte tornyosodé akta- és kiimutatáshegyek, előtte írógép, s egy halom javított gépeit szöveg. Rám sóhajtott: — Rosszabb ez egy váratlan statisztikai jelentésnél. Odaadnám a legközelebbi fizetésemelésemet, ha ezt más csinálná helyettem"... • _ ? — Miniden adatot összeszedni, elrendezni, de még formát ás találni neki... Nehéz kenyér. A nagy panaszkodásban kiderült, hogy még csak nem is igazai ünnepi beszéd készült, hanem csak egy rövid „alig’’-beszéd, aminek a vége A tiszaberceli Bessenyei Tsz-ben 4,2 millió paradicsompalánta ültetését kezdték meg a múlt hét végén. A mezőgazdasági szövetkezetben 100 hektáron termelnek paradicsomot konzervipari feldolgozásra és magszedésre. Ezenkívül húsz hektáron paprikát is nevelnek. A palántát két hat-hat soros géppel húsz asszony ülteti. (Elek Emil felvétele) MENETREND SZERINT Fórum a fa alatt Az építőipari vállalatok között is sajátos helyzetben van a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat. Ha döcög a jármű, szidják a vállalatot, ha a munkás a lapátra támaszkodik a kövesút mentén, az utasok észreveszik. Az útépítő vállalat dolgozóit télen, sajnos, még mindig el kell küldeni fagyszabadságra. A nyári záporok is hátráltatják a munkát, így aztán jó időben sok elmaradást kell pótolni. A nem kis feladatok teljesítéséhez a megyei pártbizottság március 30-i határozatai is segítséget nyújthatnak. Erről beszélgettünk Szécsényi Róberttel, a vállalat pártvezetőségének titkárával. Fesztivál- dömping? Hajlamosak vagyunk bőkezűen bánni a jelzőkkel, amikor egy-egy kulturális rendezvény ötlete megszületik. Mi is lehetne más, mint fesztivál... Van már a megyében népzenei, fúvószenekari, néptánc, munkáskórus fesztivál, hogy csak a nagyját említsük. Valójában ezek a rendezvények nem felelnek meg a fesztivál fogalmának. Találkozók, vetélkedők, bemutatók illenének inkább hozzájuk. Ez semmit nem venne el az értékükből, szinességükből, mert attól, hogy fesztiválnak nevezzük a három— négy amatőregyüttes egymásutáni műsorát, még aligha kap nagyobb rangot, művészeti hitelt az egyébként nagy energiát, szervezést kívánó esemény. Nem árt a szerénység ebben sem, mert régi tapasztalat, hogy nem a ráakasztott címke ad rangot, vonzást egy-egy művészeti eseménynek, hanem a tartalom, az újszerűség, a gördülékeny szervezés, a közönség érdeklődését figyelő műsorkínálat. Különben úgy járhatunk, mint az üres boltban matató kereskedő, aki a legszembetűnőbb cégtáblával sem tudja becsalogatni a vevőket, mert azok rögtön megsejtik, mi van — vagy inkább mi nincs — a boltban... (p) Bérezés minőség szerint A vállalat nyolcvannégy kommunistája négy alapszervezetben végez pártmunkát. Munkahelyük az egész megye, ez a sajátos helyzet, ez a szétszórtság nemcsak a termelőmunkát, a pártmunkát is megnehezíti. Megnehezíti, de nem teszi lehetetlenné. A közel száz fős kollektíva itt is élcsapatnak számít. Közreműködésükkel nagy gondot fordítanak a termelés agitációjára. Falusi kultúrhá- zakban, tanácsházák nagytermében is szoktak tartani termelési tanácskozásokat, szakszervezeti fórumokat az út mentén, a fák alatt is tartanak, ha a helyzet úgy kívánja. A meggyőző agitációt azért is tartják fontosnak, mert a sajátos helyzet miatt nehezebb a szűkebb kollektívákat kialakítani és mi tagadás, fegyelmet is nehezebb tartani, mint a zárt munkahelyeken. Az emberek és a gépek átcsoportosítása néha napi feladat, s ezt a kommunisták nevelő munkájával is igyekeznek megértetni az emberekkel. A minőségi munkára egyre nagyobb gondot fordítanak, a fizikai állomány csaknem 80 százaléka minőségi bérezés szerint dolgozik, a tmk-műhelyben tavaly óta teljesítménybérre dolgoznak. A tmk-sok idei versenyvállalásában szerepel: „Ha elrontunk valamit, munkaidőn kívül helyrehozzuk és ezért nem fogadunk el bért.” Az idei cselekvési program is hangsúllyal foglalkozik a minőség javításával. A cselekvési program egy példányát valamennyi párttaghoz eljuttatták. Á táppénz és a fegyelem A cselekvési programban előírták: szükség szerint módosítani kell a káderutánpótlási tervet. Kisebb módosításokra máris sor került. Javítani szükséges a híd- és közműépítések technikai feltételét. Az anyagi • lehetőségekhez képest javultak ezek a feltételek is. A munka- és üzemszervezéssel párhuzamosan szükséges javítani a munkafegyelmet. A munkafegyelem egyik meghatározója a táppénzes fegyelem. A párttagoktól azt is elvárják, hogy nevelő munkájukkal szilárduljon a táppénzes fegyelem. A megyei pártbizottság is felhívta a vállalat figyelmét: kiemelt feladatként kezeljék a nyíregyházi felüljáró építését, a tunyogmatolcsi új Szamos-híd építésére is nagy gondot fordítsanak. A két kiemelt munkahelyen dolgozó kommunisták példamutatásának is köszönhető, hogy a munkálatok eddig menetrendszerűen haladnak. A megyei pártbizottság határozatában egyebek között ez olvasható: „Szervezettebbé szükséges tenni a gépkölcsönzést és a gépcserét, meg kell oldani a gépek többműszakos üzemeltetését.” A KÉV eddig is kért kölcsön főleg nagy értékű gépeket, a mostani nagy munkákhoz pedig elég gyakran kölcsönöznek gépet a SZÁÉV-től és az ÉP- SZER-től. Természetes, hogy szükség esetén, illetve ha igény van rá, a KÉV is kölcsön ad gépeket az építő vállalatoknak. A vállalat termelését nagyban befolyásolja a Volán vállalat, hiszen a bitumen és a kő gépkocsival érkezik az építkezésekre. A pártvezetőség közreműködésével keresik a lehetőségét annak: hogyan lehetne a gépkocsikat jobban kihasználni, miként csökkenthető a várakozási idő. A KÉV munkája energiaigényes. Tavaly 11,4 százalékkal sikerült csökkenteni az energiaköltséget. Idén is figyelemre méltó energiát akarnak megtakarítani. Á munka feltételei „A szakszervezetek helyi szervei szorgalmazzák az üzemi demokrácia kiteljesedését, a munkások szakmai és általános műveltségének emelését, az élet- és munkakörülmények állandó javítá- sát.” A vállalatnál idén a nehézgépkezelők képzése jó ütemben halad. Az általános és a középiskola levelező tagozatára azonban kevesen járnak. Javultak a szociális körülmények, de még nem kielégítők. A korszerűbb, a jobb munka feltételei- biztosítottak, újabb és újabb gépek érkeznek a vállalathoz, a lapátra és a gombosvillára már alig van szükség. Nábrádi Lajos készen is volt, megmaradt tavalyról: erőt, egészséget kívánt az elnök az elkövetkező feladatokhoz. S hogy ezit jó érzéssel kívánja, ahhoz ösz- szegyűjtötte több mint három évtized fejlődésének legfon- tosaibb mutatóit, kiszámította a százalékokat... — Tudja, valahogy bele "kellene írnom a hálát és a köszönetét is, meg azt, hogy nem voltunk rossz "gazdái a lehetőségeknek, de... — Hát mondja így. — így? — Ugyanígy. Valóban nem voltunk rossz igazdák, és ez jó. A hálát meg a köszönetét pedii'g elmondja két-három adiat is. Az erőt, egészséget kívánás helyett meg mondjon valamennyit abból a Váci Mihály-versből, ami any- nyira tetszett magának, hogy még nekem is "beszélt egyszer róla. Itt iparosítanak ... — Á, nem lehet — mondta az elnök. — Máshoz szoktak az emberek itten. És mindenütt így csinálják... O Elmeséltem egy másik elnökről szóló történetet. így: — Az elnök elvtárs itthon van? — Nincs. — Hol van? — A zárszámadás után ebéd van a szövetkezetnél. Tudja, elvárják az emberek, hogy ott legyen, és beszéljen az embereknek valamit. Ha már a számadást is meghallgatta ... Siettem, és még elértem az elnök beszédét. Hanem ezt már szó szerint írom: „Na, embereik. Eddig hát elértünk. Még a kedvünk se lehet rossz, pedig megpróbált minket a tavalyi év nagyon. Jövőre még ennél is jobb kedv kellene, ehhez a kedvhez pedig sok-sok munka kell, a sok munkához meg sok erő. Kezdjük hát meg az erőgyűjtést egy jó ebéddel, amit az asszonyaink — reméljük — jó ízűre főztek. Munkaegység a főzésért meg a felszolgálásért nem jár, a szívességet illik megköszönnünk. Most pedig mindenki emelje fel a poharát és gondoljon arra, amit ezután jobban csinál, meg aztán gondoljon arra is, hogy Julianna és Zsuzsanna nap előtt vagyunk, akiknek boldog névnapot kívánok...” A három pont az idézett beszéd végén már a taps volt. Jó, szívből jövő, nehéz tenyerek verte taps. Azután már csak a kanalak csörögték. Az egyik legrövidebb, legügyesebb ünnepi beszéd vége volt az, amit hallottam. A beszédíró elnök mondta erre: — No hiszen, hát azt nekem se kellene leírnom, hogy kiscseléd voltam a káptalannál, ennek a falunak a határában, ahol most elnök vagyok. Azt se, hogy milyen volt akkor a falu, hogy milyen nyomorúságosán éltünk ... o Nem tudom, hogy az elnök mit mondott az ünnepélyen végül. Remélem, hogy azt, amit leírnia se kellett volna. Ez is hozzátartozik a vezetéstudományihoz. Bartha Gábor Iskoldráros—alulnézetbil
