Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-06 / 104. szám

Anyák napján A zt hiszem, valami hiba van a köz- gondolkodásban, akkor amikor szinte köte- lességszerűen ajnározza az ifjúságot. Mintha csak az igazságosság, az egyen­lő elbánás iránti elemen­táris igényt, a magától értetődő vágyat a bele­szólásra — amely minden egészséges fiatalban je­len van —, szavakkal, üres dicsérettel próbál­nánk kielégíteni. Ám az ember, amíg ifjú, a pusz­ta szót is komolyabban veszi, így hovatovább olyan közszellem alakult ki, amely a szülőt, első­rendűen az anyát, eleve második helyre teszi, hi­szen „első a gyerek!”. S ezért csak a fiataloknak akar életlehetőségeket adni,'' az anyának már csak a tűrést. Holott ^mindenkinek tu­domásul j kellene vennie, hogy a szülő, az anya is — élni akar, mégpedig teljes életet élni, aho­gyan arra a mai világban mód és lehetősség adatik. És ezt az igényét, ezt a jogát mindenkinek tiszte­letben kell tartani. Kü­lönben oda jutunk — aminek nemegyszer ta­núi vagyunk —, hogy az anya már-már lelkiisme- retfurdalást érez, amikor magának is szel némi életörömöt. Ment a szere­tet semmilyen vonatko­zásban sem csupán a nagy szavak parádés föl­vonul tatása. Egyáltalán nem látom felhőtlennek a gyermek— szülő viszonyt, sem az anya megbecsülését. Nem az anyaság tiszteletére célzok, amihez úgy egé­szében nem fér kétség, nem« is a kisgyermekes anya jogállására, intéz­ményes támogatására, amiben szép eredmények­kel büszkélkedhet társa­dalmunk. Egyszerűen asszonyokra gondolok, idősebbekre és fia­talabbakra, és némileg el- szamorodom. Mert mit látni? Hogy túl sok a meg nem értés, sőt a vi­szály szülő és gyermek között, hogy a társada­lomban érzékelhető elhi- degülés és közömbösség beszivárog a családba is. És miután a gyermek— szülő viszonyban legérzé­kenyebben az anya a se­bezhető. a sok-sok jóin­dulatú törekvés ellenére fogalmazhatunk úgy is- hogy nem könnyű anyá­nak lenni, (valószínűleg soha nem volt könnyű!) ■^.„e miért ? Röviden g J és szükségszerűen leegyszerűsítve: a gyermek többnyire min­dent megkap, főleg anya­giakban, ami csak lehet­séges, sokszor annál is többet, lelki törődést, igaz, már nem ily mér­téken fölül; az anya pe­dig, amikor egy-egy jó szót, megértést, figyelmet várna el csupán — ó, nem „cserébe”, hanem hogy érezhesse, kölcsönös a szeretet, az együvé tar­tozás tudata —, újra és újra magára marad. Az apa — essék szó róla is — csak annyival van jobb helyzetben, hogy általá­ban jobban viseli el a csa­lódást, vagy eleve más­ként fogja föl, nem oly jelentőségteljesen. Jól tu­dom, hogy a szemlélet különbözése szükségszerű szülők és gyermekek kö­zött a mi társadalmunk­ban is, de hogy a kü­lönbözésért a számlát mindenkor az anyáknak kelljen megfizetniük, ta­lán nem törvényszerű. KEDVEZŐBB A1 IDŐJÁRÁS Meggyorsult a vetés Ültetik a dohányt, virágban az almafák MA KEZDŐDIK A BÉKEHÓNAP A nyírbátori Űj Barázda Termelőszövetkezetben vegy­szerrel töltik a permetezőgépet. (Fotó: Mikita Viktor) Ma délelőtt Záhony nagy­községben a győzelem napi ünnepséggel kezdetét veszi a megyei békehónap rendez- vényssorozata. Az ünnepség­re a Szovjetunió Kárpáton- túli területéről politikai de­legáció és művészeti együt­tes érkezik. A nagygyűlést a MÁV-állomás előtti téren tartják, amely 10 órakor kez­dődik. Előtte a MÁV szak- szervezeti művelődési házá­ban „A Szovjetunió gazdasá­gi fejlődése” címmel kiállí­tás nyílik. A nagygyűlés után a két terület párt-, álla­mi és társadalmi szervei megkoszorúzzák a záhonyi szovjet hősi emlékművet. Ezt követően magyar és szovjet művészeti együttesek adnak műsort. A május elseje körüli eső­zés után a tavasza munkák végzésére kedvezően válto­zott az idő a hét végére. A mezőgazdasági üzemek több­ségében nyújtott műszakban, de ahol megfelelő gépek és ahhoz szakember van, éjjel­nappal végzik a vetést. A jelentősebb tavaszi növé­nyek iközül eddig befejezték a burgonya, cukorrépa, árpa és borsó vetését. Tavaszi ár­pából a korábbi évek átla­gánál mintegy háromezer hektárral többet vetettek. Az összes tavaszi árpa több mint 7000 hektáron került a földibe. A többletvetés a ki­pusztult ősZiek helyére ke­rült. Burgonyából 14 ezer hektárt vetettek. A terme­lők burgonyából ennél töb­bet is ültethettek volna, de a felvásárló kereskedelem, il­letne az ország ellátási igé­nye több vetésre nem adott módot. Napraforgót a burgonyá­hoz hasonló területen vetnek megyénkben, melyből eddig a vetendő terület 90 százalé­kán került földbe a mag. A kukorica — a háztájit is ide­számolva a vetendő terület kétharmadán ikerült elvetés­re. Több termelőszövetkezet, különösen a rendszerben dol­gozók már befejezték, vagy egy-két nap múlva befeje­zik a vetést. Rakaimazon vé­geztek a vetéssel. A gáva- vencsellői Szabadság Ter­melőszövetkezetben pedig az 1500 hektárból szombaton már csalk 100 hektár volt ve­tetten, mivel három műszak­idén 80 hektárnyi területen termelnek paradicsomot a nyíregyháza Ságvári Tsz-ben. Felvételünkön: Manga And- rásné brigádja gép segítségé­vel ülteti a paradicsompalán­tákat. (Gaál Béla felvétele) ban Végzik á munkát, a mai napon ők is befejezik a ve­tést. Az Ecsedi-láp környékén a belvíz és az esős időjárás na­gyobb mértékben akadályoz­ta a vetést, mint a homokon. Most, hogy megjavult az idő, ezen a tájon is min­den percet kihasználva vég­zik a kukoricavetést. A nagyecsedi Rákóczi Termelő- szövetkezetben is felkészül­tek a vasárnapi vetésre. A silókukorica vetése 25—30 százaléknál tart. Azért csak ennyi, mert ennek vetését megelőzi a magnak termelt kukorica, másrészt a siló ki­fejlődhet a belvizes területen is, ha néhány héten belül vé­geznek a vetésével. A héten a legtöbb terme­lőszövetkezetben megkezdték a dohány ültetését. A hét végére bizonyos tartózkodás, lassítás volt tapasztalható, hiszen a meteorológiai inté­zet fagyos hajnalokat jelzett. A tegnap délelőtt befutott jelentések szerint megyénk­ben eddig jelentősebb fagy­kárról nem jött jelzés. Gond, hogy még mindig 24 ezer hektár szántóföld van víz alatt, vagy annyira lágy, hogy nem lehet rajta munkát végezni. A szükséges vető­mag erre a területre is min­den termelőszövetkezetben megvan. Helyes lenne ha a „szántóföldi növények mellett olyan kertészeti kultúrákat is ültetnének, (zöldbab, uborka stb.), amelyre a nép­gazdaságnak szüksége van. E zöldségnövényeket termé­szetesen nagyobb területen csak akkor érdemes vetni, ha a felvásárló kereskede­lemmel, illetve a konzerv­gyárral az értékesítésére szerződést tudnak kötni. Az almásokban a virágzás jónak ígérkezik, néhány nap múlva teljes virágba borul­nak a fák. A kemény tél egyes kertekben jelentékte­lenebb fagykárt okozott, ez különösebben a termésered­ményt nem befolyásolja, Ra ezután jó lesz az időjárás és megfelelően védekeznek a termelők. Jelenleg az ötödik permetezésnél tartanak. Ed­dig különösebb gond nincs, a csapadékos idő miatt azon­ban a fuzikládiumveszély fennáll. Az illetékesek kü­lön is kérik a gyümölcster­melőket, hogy most a virág­zás idején csak méhikímélő szerekkel permetezzenek. A szokásosnál az idén több mé­hész települt az ország más részeiből is megyénkbe. Kü­lönösen jól alkalmazzák a méhek megporzó munkáját a NYlRKERT-hez tartozó társ- gazdaságokban. Sztanko Todorov hazánkba látogat Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népiköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke hétfőn baráti látogatásra ha­zánkba érkezik. Szombaton Lakatos Tibor miniszterhelyettes adta át a kitüntetést Szombaton délelőtt ünnepi közgyűlésre gyűltek össze a nyírtassi Dózsa Termelőszö­vetkezet tagjai. Ekkor került sor a kiváló szövetkezet cí­met tanúsító oklevél átadásá­ra. Ez a kitüntetés az évek óta tartó eredményes munka elismerése. A termelőszövetkezet 3044 hektáron gazdálkodik. Ki­emelkedő eredményeket ér­tek el a burgonya- és a rozs­termesztés terén. Az előbbi­ből 170 hektár átlagában 235, míg az utóbbiból 175 hektá­rorr 24;6 mázsás átíagéretr-" ményt értek el. Nem panasz­kodhatnak a búzájukra sem, hiszen 36 mázsát takarítot­tak be tavaly nyáron hektá­ronként. A gazdaság tagja a SOLANUM burgonyater­mesztési, a GITR gabonater­mesztési, valamint a NYÍR- KERT gyümölcstermesztési rendszernek. A termő almásuk 187 hek­tár. A kedvezőtlen időjárás következtében az átlagter­més 105 mázsa volt hektá­ronként. fele a tervezettnek. Ezt a kiesést részben ellen­súlyozta az, hogy a tavalyi­tól egy forinttal magasabb volt az átlag értékesítési ár, kilogrammonként 5,40 forint. Folytatják az intenzív koro­naformájú almás telepítését, s 1980 végéig több, mint száz hektáron ültetnek oltványo­kat. Jelentős az állattenyészté­sük is. A sertéshízlalásnál 6,4 százalékkal csökkentették az abrakfelhasználást, ami egy kilogramm hús előállítá­sához jelenleg 4,5 kilogramm. Emellett kiemelkedik a juh­tenyésztés és a marhahízla- lás is. A termelőszövetkezet évek óta foglalkozik — elsősorban saját termelésű — zöldség és gyümölcs feldolgozásával. Termékeik keresettek Sza- bolcs-Szatmár és Hajdú-Bi- har megyékben. Tavaly 18 millió forintos termelési ér­téket ért el a feldolgozó üzem a savanyúságokból, őszibarack-, meggy- és szilva­befőttekből. Szívesen dolgoznak a gaz­daságban fiatalok, mert ré­szükre egész évben jó körül­ményeket biztosítanak. A szö­vetkezet tagságának közel fele harminc éven aluli. Ti­zenhat egyetemet és főisko­lát Végzett 'tagjuk' van. Az utóbbi években emelkedett a szak. és betanított munká­sok száma is. A három évvel ezelőttihez viszonyítva meg­duplázódott a szakképzett ta­gok száma, s jelenleg 162-en dolgoznak a termelőszövet­kezetben. A termelés növe­lése érdekében nagy gondot fordítanak a termőföld vé­delmére, a megfelelő tábla­nagyság kialakítására, az ön­tözésre és a vízrendezésre. A termelőszövetkezet ter­melési értéke 1978-ban elér­te a 87, a nyeresége pedig a 14 millió forintot. Egy dol­gozó éves jövedelme tavaly 37 ezer 136 forint volt, ami 1977-hez viszonyítva hétszá­zalékos növekedést jelent. A szombati ünnepségen — amelyen részt vett dr. Hegy- megi István, a Központi Bi­zottság tagja, Cs. Nagy Ist­ván, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács el­nökhelyettese — az oklevelet Lakatos Tibor mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terhelyettes adta át Lakatos Andrásnak, a szövetkezet el­nökének. Az átadási ünnep­ségen Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesítették Kanalas József raktárost, Ke­rekes Istvánná konzervüzemi dolgozót és Nagy Béla ága­zatvezetőt, míg TOT-kitünte- tést Nagy István fogatos ka­pott. ★ Kiváló címmel tüntették ki az Utasellátó Debreceni területi Igazgatóságát (ide tartozik a nyíregyházi, kis- várdai. záhonyi üzemegység is). Ugyancsak kiváló címet ért el a kisvárdai üzemegy­ség is, ahol a kitüntetést Tóth László, az Utasellátó főigaz­gatója adta át. MA Lakcímük ismert (2. oldal) Várják Zoránt (2. oldal) Nincs jobb a világon (3. oldal) Minőség, nyereség (3. oldal) Nyolcoldalas melléklet (5—12. oldal) Kiváló tsz a nyfrtassi Dózsa Győzelem napi ünnepség Záhonyban lilslSX i Magyarország XXXVI. évfolyam, 104. szám ARA: 1,60 FORINT 1979. május 6., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents