Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-30 / 124. szám
1979. május 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Nyugdíj Levelek. Nehéz kezekkel, tétova betűkkel, rossz helyesírással írott levelek. Tartalmukban is van valami közös. Néhányból idézünk: „.. .az fáj nekem a legjobban, hogy becsaptak engem. Elmúltam 69 éves és magamra maradtam. Pár száz forintból kell, hogy éljek, mert nekem nem szavazták meg a nyugdíjat. Pedig dolgoztam érte, csak rosszul lett elintézve a dolog. Tizenegy éven át, mint családtag dolgoztam a férjem mellett, de ezt most mind semmibe veszik...” Egy másik levél: „Én nem akartam lekötni magamat a téesznél, de családtagként 8 évet dolgoztam az uram munkakönyvére. Fizettük a betegségi járulékot is, nyugdíjat mégsem akarnak adni. Hát miért nem vonta le akkor a téesz a nyugdíjjárulékot is? Most nem állnék itt semmi nélkül, mikor a földemet a termelőszövetkezet használja...” Közös sorsuk van ezeknek az asszonyoknak. Magukra maradtak hatvan-egynéhány évesen. Nem kapnak nyugdíjat, holott gyakran dolgoztak is bedolgozó családtagként, özvegyi nyugdíjat sem kapnak, mert férjüknek nincs meg a nyugdíjhoz szükséges 10 éve. Járadékot — más ok miatt — megint nem kaphatnak. Nehezen élnek, mert kevés a jövedelmük, s ezért nemegyszer a termelőszövetkezetet hibáztatják. Annak idején pedig azt hangoztatták: „Mindegy kinek a munkalapjára megy a teljesítmény”. S ha valaki arra próbálta rávenni őket, hogy lépjenek be tagnak a termelő- szövetkezetbe, a válasz gyorsan megfogalmazódott: „Elég ha egyikünket köti le a téesz.” Persze, a tétlenséget ők sem bírták, fogták a kapát, a sarabolót és férjükkel együtt indultak a határba. Szorgalmasan dolgoztak. Több kéz többet bír, egy hold dohány helyett kettőt is vállaltak. Az asszony munkáját a férj munkalapjára írták, s ekkor senki sem törődött az asz- szony nyugdíjával. A lényeg az volt, hogy a munka gyümölcse a családban maradt, több került a zsákba, s telt a pénzből erre meg arra is. A jövőre nem igen gondoltak, hogy egyszer az asz- szonynak is szüksége lehet a nyugdíjra, amire tulajdonképpen rá is szolgált, csak éppen a hiba ott történt, hogy nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és így munkájával nem szerzett jogot a nyugdíjra. Az évek során pedig több felszólításban is buzdították a férjük mellett serénykedő asszonyokat, lépjenek be a téeszbe. Törvények születtek, hogyan lehet a családtagi bedolgozónak megváltani — utólagos befizetéssel — a nyugdíjéveket. Sokan éltek is e lehetőséggel, de voltak akik ekkor is csak legyintettek. Most, hogy özvegyen maradtak, s kevéske jövedelmük van, csak most tudják felmérni, mit mulasztottak el. A szövetkezeti törvényeket, szabályokat most kezdik értékelni. Sajnos későn, — rajtuk segíteni már csak alkalmanként tud a közösség. Soltész Ágnes VIZES FAL — Asszony, meddig nézik a vendégek még ezt az új lakást ?... Három és fél éve költöztünk nagy örömmel lakásunkba. Örömünk, sajnos, nem sokáig tartott, mert egymást követték a kivitelezői hibák okozta bosszúságok. Előbb a beépített konyha- szekrényünk, majd a 120 literes boylerünk szakadt le. A hibát kijavították, kárunkat megtérítették, de úgy látszik a hanyag munkából eredő hibák kifogyhatatlanok ... A fürdőszoba felőli szobánk fala állandóan nedves. A vakolatot ugyan már kétszer leverték, de semmit sem ért. Mikor a garanciális javításokat végezték, ígérték: a falban lévő vízvezetéket is felülvizsgálják, de sajnos, ez elmaradt a mai napig is. Lipták Károlyné, Kisvárda, Váci Mihály u. 10. SZALONNASÜTÖ Miután beköszöntött a jó idő, mi is elhatároztuk, hogy kimegyünk szalonnát sütni a Tölgyes csárda erre a célra kijelölt helyére. Mindez május 19-én történt, amikor is nagyot csalódtunk. Minden hely foglalt volt és sütés után sem távoztak a korábban érkezők, tovább poha- razgattak az asztaloknál, mit sem törődve azzal, hogy más is szeretne szalonnát sütni. Javaslom, hogy egy- egy szalonnasütő mellé több asztal kerüljön. Így jóval kevesebb családnak kellene esetenként lemohdania a hangulatos szalonnasütésről. Ez talán még üzletnek sem lenne rossz ... R. S.-né, Nyíregyháza, Jósaváros OMLADOZIK... Szomorú dolog, hogy egyik-másik köztéri szobrunk igen elhanyagolt. Ilyen például a Benczúr-szobor, melynek talapzata évek óta omladozik, repedéseiből gaz nő. Jobb állapotban van ugyan a közeli Venus-szobor, de a szökőkút nem működik. Állítólag a csőrendszer avult el. Bizonyára a város költségvetéséből mindenre nem jut, lehet, hogy erre sem, de talán egy vállalkozó szellemű szocialista brigád jóvoltából nem kell pusztulásra ítélt értéknek tekintenünk ezt a szökőkutat sem. Halmi Lajos, Nyíregyháza PINCE, ZÁRVA 1979. február közepén lezárták az Eperjes utca 10— 16-os számú épület pincéjét, mert a szennyvíz elöntötte. Fertőtlenítés után lakat került a pinceajtókra. Tehát senki sem használhatja, noha most már szárazak a helyiségek, viszont nem tudni: vajon az otthagyott dolgok — közöttük zöldség és gyümölcs” — időközben mivé váltak. Legfeljebb a liftaknán át a lépcsőházba és már a lakásokba is eljutó kellemetlen szag sejteti, a pincéket ideje lenne kinyitni. Sz. B„ Nyíregyháza, Eperjes utcai lakos FAGYLALT: NINCS Aki Kisvárdán, a város- központban fagylalthoz akar jutni, vagy nagyon szerencsés, vagy türelmes. Hivatalosan ugyan három helyen készítenek fagylaltot, de például a Béke cukrászdában legtöbbször e tábla áll: „Fagylalt nincs.” A fagylaltgép kicsi, 20—25 percenként elfogy“ a „termelése'”. A városban rengeteg a diák, ők különösen, de a felnőttek is szeretik ilyen kánikulában a hűsítő fagylaltot. Erre az „apróságra” is gondolhatnának a vendéglátásért felelősek. Molnár Dénes, Kisvárda NEKIK SZABAD? Rendszeresen járok a nyíregyházi Bethlen Gábor utcán, ahol a vasúti felüljáró építése után meggyorsult a forgalom. Gondolom, azért is készítették négysávosra az utat, s tették ki a „Várakozni tilos” táblákat. Azonban az utóbbi időben úgy veszem észre, hogy egyesek fittyet hánynak a tiltó táblára azok közül, akik a húsipari vállalatnál járnak. Rendszeresen órák hosszat is parkolnak ott a kocsik, leszűkítve ezzel az utat, gátolva a közlekedést. VÉDŐRÁCS KELLENE A községi sportpályával szemben lakunk. Szomszédommal együtt sokat bosz- szankodunk, mert a pályáról kirepülő labda rongálja a kerítésünket, vagy ha az udvarba kerül, s nem vagyunk otthon, bemásznak érte. Többször kértük a tanácsot, tegyenek ellene, védőráccsal, vagy a kerítés magasításával. ígéretet is kaptunk az utóbbira, de valóra váltása hónapokig várat magára. Kovács György és társai, Nyírmeggyes, Kilián György utca 11. szám LAK ÉS SZEMÉT Szerkesztői üzenetek Tóth Béla nyíregyházi, Barta Istvánné sényői, Poór Béláné kemecsei, Erdős Ignác porcsalmai, ifj. Duleba Ferencné nyírturai, Treszkai Károly buji, Ács Zoltánná nyíregyházi lakosoknak levélben válaszoltunk. Kenyeres László gáva- vencsellői, Papp Károlyné tiszakóródi, Szováti Gusz- távné őri, Kertész Mihály - né nyírturai, Szalai Ferenc lövőpetri, Szekrényes András nyírteleki, Szomjasi Gézáné tornyospálcai, Szabó Lajos nyíregyházi, Bálint Dezsöné ópályi, Kovács József kisvárdai, özv. Balogh Jánosné nyírmadai és Hegedűs Lajos tornyospálcai olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. özv. Szikora Józsefné nyírparasznyai olvasónkat a társadalombiztosítási igazgatóság nyugdíjosztálya értesítette, hogy akinek férje szolgálati idejét termelőszövetkezeti tagsági idő beszámításával szerezte meg, özvegye özvegyi nyugdíjra akkor jogosult, ha a tsz-tagokra előírt korhatárt betöltötte. Az özvegyi .nyugdíj egyéves folyósítása lejárta után levélírónk rokkantságára hivatkozással kérhette volna a nyugellátás továbbfolyósítását, amennyiben az orvosi bizottság rokkantnak minősítette volna. Mihalkó János gávaven- csellői lakost a termelőszövetkezet tájékoztatta, hogy a 22/1976 (VII. 4.) M. T. számú rendelet alapján a termelőszövetkezetek adhatnak munkabérkiegészítést, melynek értéke a 60 forintot nem haladhatja meg. A gávavencsellői Szabadság Mezőgazdasási Termelőszövetkezet alapszabályában 60 forint bérkiegészítést rögzítettek, melyet félévenként — utólag — fizetnek ki. Az első fél évre esedékes összeget júniusban fogja a termelő- szövetkezet kifizetni. Az illetékes válástól — Magának megsúgom, hogy a vendégeket csak majd este vezetem errefelé... Naponta bosszankodom, hogy Sóstógyógyfürdőn, a Krúdy-szálló és a bódésor közötti részen milyen elhanyagolt az úttest. Az útpadkán pedig jókora gödrök tá- tonganak. Víz áll bennük, kacsaúsztatónak is beillenek. Feltöltéssel meg lehetne szüntetni, de úgy látszik, az illetékesek figyelmét elkerüli, s az is, hogy az említett bódék előtti betonlapjárda immár egy éve fel van dúlva! A Svájci-lak mögött pedig szemét- és salakdomb éktelenkedik. Vámos József, Nyíregyháza. Dr. Bartha József, Bukarest utcai lakos Sóstógyógyfürdő, Fürdő u. 92. TORONYDÁRU „Toronydaru és vidéke” című — május 18-án megjelent — cikkre a következő észrevételt tesszük: a kifogásolt építési terület lezárása nem kifejezetten vállalatunkon múlott. Az építkezés megkezdésekor ugyanis nem rendelkeztünk megfelelő organizációs tervvel, ezért a le- kerítést nem kezdhettük meg, másrészt az építési területet is csak fokozatosan vehettük át. Indokainkkal azonban nem akarjuk kétségbe vonni a cikkben említettek jogosságát. A cikk hangvétele, tárgyilagossága és segítő szándéka elismerésünket váltotta ki. Köszönjük a jóindulatú figyelmeztetést, egyben elmondjuk: az építkezés területének lezárását elrendeltük, s a szükséges kerítések június 30-ra elkészülnek. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat TŰZHELY A május 9-i Fórum rovatban „Tűzhely” címmel közölték Szilágyi András Aranyosapáti Kossuth utca 13. szám alatti lakos panaszát, hogy gáztűzhelyét anyaghiány miatt, hosszú időn át nem javítottuk meg. Valóban egy ideig anyaghiány miatt — műszaki biztonságtechnikai előírások alapján — a gáztűzhely használatát beszüntettük. Időközben sikerült alkatrészt szereznünk, és szerelőnk a levélíró tűzhelyét megjavította. Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat debreceni üzemegysége Perköltség Zsámbéki Elemérné olvasónk kért tőlünk segítséget, illetve tanácsot, mert az előtte álló problémákból nem lát kiutat. Levelében előadja, hogy ő édesapjának második házasságából született, édesapja halála után az első házasságból származó gyerekekkel együtt nagyobb vagyont örökölt, de az örökölt vagyonnak nincsen birtokában és ahhoz nem is tud hozzájutni. A vagyon egy része ingatlanokból áll, de tekintélyes összeget tesz ki az ingóság is, ami őt illetné, összesen ezek mintegy 300 000 forintra rúgnak. Közöttük a helyzet annyira elmérgesedett, hogy úgy látja, örökségéhez csak peres úton tudna hozzájutni, a perléshez viszont nincs pénze. Mint olvasónk írja, ő is tudja, hogy a peres eljárás igen költséges, a bírósági költségek magasak és az ő anyagi helyzete ezt nem engedi meg, ezért kérdezi, hogy van-e valamilyen lehetősége, hogy jogos örökségéhez hozzájusson. Tény, hogy a bírósági eljárás a polgári perben költséges eljárás, az alapszabály értelmében a követelt összeg 6 százalékát illetékbélyegben le kell róni, ezenkívül ha szükséges, előlegezni kell a szakértői költségeket, tanúköltségeket, amelyek adott esetben jelentős kiadással járnak. A mi törvényeink azonban gondoskodnak arról is, hogy mindenki hozzájusson a maga igazához, anyagi helyzete ne akadályozza meg abban, hogy ha kell, peres eljárást indítson, ezért a polgári jogban szerepel a költségmentesség intézménye és az illetékfeljegyzés intézménye is. A költségmentesség intézménye azt jelenti, hogy nem kell leróni a fent említett 6 százalékos perilletéket és ha a perben szakértő, tanú meghallgatása szükséges, azokat sem kell megfizetni. A költségmentességnek két fajtáját különböztetjük meg, a tárgyi költségmentességet és a személyes költségmentességet. A tárgyi költségmentesség azt jelenti, hogy a per fajtájánál, tárgyánál fogva költségmentes, függetlenül attól, hogy a peres feleknek milyen az anyagi helyzete. Ilyen perek például gyermektartási, szülőtartási, házastársi tartási perek, gyermekelhelyezési perek, gondnokság alá helyezési perek, a munkaviszonyból, szövetkezeti tagságból származó perek stb. Meg kell jegyeznünk, hogy a tárgyi költségmentes pereknél is vannak olyan kiadások, amelyekre a tárgyi költségmentesség nem terjed ki, például apasági perekben a vércsoportvizsgálat díja, ha azt az alperes kéri. A személyes költségmentesség azt jelenti, hogy a bíróság bármelyik peres fél kérelmére, mérlegelve a kérelmező vagyoni helyzetét és a várható kiadásokat, teljes, vagy részleges költségmentességet adhat, tehát így a nehéz anyagi körülmények között élő állampolgár is indíthat pert, mert ez számára nem jelent anyagi kiadást. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az eljárás folyamán a bíróság mindig vizsgálja, hogy fennállnak-e még a személyes költségmentesség feltételei és amennyiben azok megszűntek, megvonhatja a megadott költségmentességet. Hasonló intézmény, de nem ilyen nagy terjedelmű az illetékfeljegyzési jog, ami azt jelenti, hogy a per megindításakor a 6 százalék törvénykezési illetéket nem kell leróni és a bíróság majd az ítéletében fog rendelkezni arról a pernyertesség, perveszteség arányában, hogy a le nem rótt illetéket a peres felek milyen arányban kötelesek viselni. Ebben az esetben is van tárgyi illetékfeljegyzési jog, amit a törvény ír elő és van személyes illetékfeljegyzési jog, de mindkét esetben az egyéb költségeket a peres felek kötelesek viselni, illetve előlegezni. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy a községi tanácson váltson ki egy hatósági bizonyítványt és kérjen a per megindításakor személyes költségmentességet és ha a törvényi feltételek fennállnak, azt a bíróság részére meg is adja. Dr. Juhász Barnabás
