Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-30 / 124. szám

1979. május 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Nyugdíj Levelek. Nehéz kezekkel, tétova betűkkel, rossz he­lyesírással írott levelek. Tar­talmukban is van valami kö­zös. Néhányból idézünk: „.. .az fáj nekem a leg­jobban, hogy becsaptak en­gem. Elmúltam 69 éves és magamra maradtam. Pár száz forintból kell, hogy él­jek, mert nekem nem sza­vazták meg a nyugdíjat. Pe­dig dolgoztam érte, csak rosszul lett elintézve a do­log. Tizenegy éven át, mint családtag dolgoztam a fér­jem mellett, de ezt most mind semmibe veszik...” Egy másik levél: „Én nem akartam lekötni magamat a téesznél, de családtagként 8 évet dolgoztam az uram munkakönyvére. Fizettük a betegségi járulékot is, nyug­díjat mégsem akarnak adni. Hát miért nem vonta le ak­kor a téesz a nyugdíjjárulé­kot is? Most nem állnék itt semmi nélkül, mikor a földe­met a termelőszövetkezet használja...” Közös sorsuk van ezeknek az asszonyoknak. Magukra maradtak hatvan-egynéhány évesen. Nem kapnak nyugdí­jat, holott gyakran dolgoztak is bedolgozó családtagként, özvegyi nyugdíjat sem kap­nak, mert férjüknek nincs meg a nyugdíjhoz szükséges 10 éve. Járadékot — más ok miatt — megint nem kaphat­nak. Nehezen élnek, mert kevés a jövedelmük, s ezért nem­egyszer a termelőszövetkeze­tet hibáztatják. Annak ide­jén pedig azt hangoztatták: „Mindegy kinek a munka­lapjára megy a teljesít­mény”. S ha valaki arra pró­bálta rávenni őket, hogy lép­jenek be tagnak a termelő- szövetkezetbe, a válasz gyor­san megfogalmazódott: „Elég ha egyikünket köti le a té­esz.” Persze, a tétlenséget ők sem bírták, fogták a kapát, a sarabolót és férjükkel együtt indultak a határba. Szorgal­masan dolgoztak. Több kéz többet bír, egy hold dohány helyett kettőt is vállaltak. Az asszony munkáját a férj munkalapjára írták, s ekkor senki sem törődött az asz- szony nyugdíjával. A lényeg az volt, hogy a munka gyü­mölcse a családban maradt, több került a zsákba, s telt a pénzből erre meg arra is. A jövőre nem igen gondol­tak, hogy egyszer az asz- szonynak is szüksége lehet a nyugdíjra, amire tulajdon­képpen rá is szolgált, csak éppen a hiba ott történt, hogy nem írta alá a belépé­si nyilatkozatot, és így mun­kájával nem szerzett jogot a nyugdíjra. Az évek során pedig több felszólításban is buzdították a férjük mellett serénykedő asszonyokat, lépjenek be a téeszbe. Törvények születtek, hogyan lehet a családtagi bedolgozónak megváltani — utólagos befizetéssel — a nyugdíjéveket. Sokan éltek is e lehetőséggel, de voltak akik ekkor is csak legyintet­tek. Most, hogy özvegyen maradtak, s kevéske jöve­delmük van, csak most tud­ják felmérni, mit mulasztot­tak el. A szövetkezeti törvé­nyeket, szabályokat most kezdik értékelni. Sajnos ké­sőn, — rajtuk segíteni már csak alkalmanként tud a kö­zösség. Soltész Ágnes VIZES FAL — Asszony, meddig nézik a vendégek még ezt az új la­kást ?... Három és fél éve költöz­tünk nagy örömmel laká­sunkba. Örömünk, sajnos, nem sokáig tartott, mert egy­mást követték a kivitelezői hibák okozta bosszúságok. Előbb a beépített konyha- szekrényünk, majd a 120 li­teres boylerünk szakadt le. A hibát kijavították, kárun­kat megtérítették, de úgy látszik a hanyag munkából eredő hibák kifogyhatatla­nok ... A fürdőszoba felőli szobánk fala állandóan ned­ves. A vakolatot ugyan már kétszer leverték, de semmit sem ért. Mikor a garanciális javításokat végezték, ígérték: a falban lévő vízvezetéket is felülvizsgálják, de sajnos, ez elmaradt a mai napig is. Lipták Károlyné, Kisvárda, Váci Mihály u. 10. SZALONNASÜTÖ Miután beköszöntött a jó idő, mi is elhatároztuk, hogy kimegyünk szalonnát sütni a Tölgyes csárda erre a célra kijelölt helyére. Mindez má­jus 19-én történt, amikor is nagyot csalódtunk. Minden hely foglalt volt és sütés után sem távoztak a koráb­ban érkezők, tovább poha- razgattak az asztaloknál, mit sem törődve azzal, hogy más is szeretne szalonnát sütni. Javaslom, hogy egy- egy szalonnasütő mellé több asztal kerüljön. Így jóval ke­vesebb családnak kellene esetenként lemohdania a hangulatos szalonnasütés­ről. Ez talán még üzletnek sem lenne rossz ... R. S.-né, Nyíregyháza, Jósaváros OMLADOZIK... Szomorú dolog, hogy egyik-másik köztéri szob­runk igen elhanyagolt. Ilyen például a Benczúr-szobor, melynek talapzata évek óta omladozik, repedéseiből gaz nő. Jobb állapotban van ugyan a közeli Venus-szobor, de a szökőkút nem működik. Állítólag a csőrendszer avult el. Bizonyára a város költ­ségvetéséből mindenre nem jut, lehet, hogy erre sem, de talán egy vállalkozó szellemű szocialista brigád jóvoltából nem kell pusztulásra ítélt ér­téknek tekintenünk ezt a szökőkutat sem. Halmi Lajos, Nyíregyháza PINCE, ZÁRVA 1979. február közepén le­zárták az Eperjes utca 10— 16-os számú épület pincéjét, mert a szennyvíz elöntötte. Fertőtlenítés után lakat ke­rült a pinceajtókra. Tehát senki sem használhatja, no­ha most már szárazak a he­lyiségek, viszont nem tudni: vajon az otthagyott dolgok — közöttük zöldség és gyü­mölcs” — időközben mivé váltak. Legfeljebb a liftak­nán át a lépcsőházba és már a lakásokba is eljutó kelle­metlen szag sejteti, a pincé­ket ideje lenne kinyitni. Sz. B„ Nyíregyháza, Eperjes utcai lakos FAGYLALT: NINCS Aki Kisvárdán, a város- központban fagylalthoz akar jutni, vagy nagyon szeren­csés, vagy türelmes. Hivata­losan ugyan három helyen készítenek fagylaltot, de pél­dául a Béke cukrászdában legtöbbször e tábla áll: „Fagylalt nincs.” A fagylalt­gép kicsi, 20—25 percenként elfogy“ a „termelése'”. A vá­rosban rengeteg a diák, ők különösen, de a felnőttek is szeretik ilyen kánikulában a hűsítő fagylaltot. Erre az „apróságra” is gondolhatná­nak a vendéglátásért felelő­sek. Molnár Dénes, Kisvárda NEKIK SZABAD? Rendszeresen járok a nyír­egyházi Bethlen Gábor ut­cán, ahol a vasúti felüljáró építése után meggyorsult a forgalom. Gondolom, azért is készítették négysávosra az utat, s tették ki a „Várakoz­ni tilos” táblákat. Azonban az utóbbi időben úgy veszem észre, hogy egyesek fittyet hánynak a tiltó táblára azok közül, akik a húsipari válla­latnál járnak. Rendszeresen órák hosszat is parkolnak ott a kocsik, leszűkítve ezzel az utat, gátolva a közlekedést. VÉDŐRÁCS KELLENE A községi sportpályával szemben lakunk. Szomszé­dommal együtt sokat bosz- szankodunk, mert a pályáról kirepülő labda rongálja a ke­rítésünket, vagy ha az ud­varba kerül, s nem vagyunk otthon, bemásznak érte. Többször kértük a tanácsot, tegyenek ellene, védőráccsal, vagy a kerítés magasításá­val. ígéretet is kaptunk az utóbbira, de valóra váltása hónapokig várat magára. Kovács György és társai, Nyírmeggyes, Kilián György utca 11. szám LAK ÉS SZEMÉT Szerkesztői üzenetek Tóth Béla nyíregyházi, Barta Istvánné sényői, Poór Béláné kemecsei, Er­dős Ignác porcsalmai, ifj. Duleba Ferencné nyírturai, Treszkai Károly buji, Ács Zoltánná nyíregyházi lako­soknak levélben válaszol­tunk. Kenyeres László gáva- vencsellői, Papp Károlyné tiszakóródi, Szováti Gusz- távné őri, Kertész Mihály - né nyírturai, Szalai Ferenc lövőpetri, Szekrényes And­rás nyírteleki, Szomjasi Gézáné tornyospálcai, Sza­bó Lajos nyíregyházi, Bá­lint Dezsöné ópályi, Kovács József kisvárdai, özv. Ba­logh Jánosné nyírmadai és Hegedűs Lajos tornyospál­cai olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. özv. Szikora Józsefné nyírparasznyai olvasónkat a társadalombiztosítási igazgatóság nyugdíjosztá­lya értesítette, hogy akinek férje szolgálati idejét ter­melőszövetkezeti tagsági idő beszámításával szerezte meg, özvegye özvegyi nyug­díjra akkor jogosult, ha a tsz-tagokra előírt korhatárt betöltötte. Az özvegyi .nyugdíj egyéves folyósítása lejárta után levélírónk rokkantságára hivatkozás­sal kérhette volna a nyug­ellátás továbbfolyósítását, amennyiben az orvosi bi­zottság rokkantnak minősí­tette volna. Mihalkó János gávaven- csellői lakost a termelőszö­vetkezet tájékoztatta, hogy a 22/1976 (VII. 4.) M. T. számú rendelet alapján a termelőszövetkezetek ad­hatnak munkabérkiegészí­tést, melynek értéke a 60 forintot nem haladhatja meg. A gávavencsellői Sza­badság Mezőgazdasási Ter­melőszövetkezet alapsza­bályában 60 forint bérki­egészítést rögzítettek, me­lyet félévenként — utólag — fizetnek ki. Az első fél évre esedékes összeget jú­niusban fogja a termelő- szövetkezet kifizetni. Az illetékes válástól — Magának megsúgom, hogy a vendégeket csak majd este vezetem errefelé... Naponta bosszankodom, hogy Sóstógyógyfürdőn, a Krúdy-szálló és a bódésor közötti részen milyen elha­nyagolt az úttest. Az útpad­kán pedig jókora gödrök tá- tonganak. Víz áll bennük, kacsaúsztatónak is beillenek. Feltöltéssel meg lehetne szüntetni, de úgy látszik, az illetékesek figyelmét elkerü­li, s az is, hogy az említett bódék előtti betonlapjárda immár egy éve fel van dúl­va! A Svájci-lak mögött pe­dig szemét- és salakdomb éktelenkedik. Vámos József, Nyíregyháza. Dr. Bartha József, Bukarest utcai lakos Sóstógyógyfürdő, Fürdő u. 92. TORONYDÁRU „Toronydaru és vidéke” című — május 18-án megje­lent — cikkre a következő észrevételt tesszük: a kifogá­solt építési terület lezárása nem kifejezetten vállalatun­kon múlott. Az építkezés megkezdésekor ugyanis nem rendelkeztünk megfelelő or­ganizációs tervvel, ezért a le- kerítést nem kezdhettük meg, másrészt az építési te­rületet is csak fokozatosan vehettük át. Indokainkkal azonban nem akarjuk két­ségbe vonni a cikkben emlí­tettek jogosságát. A cikk hangvétele, tárgyilagossága és segítő szándéka elismeré­sünket váltotta ki. Köszön­jük a jóindulatú figyelmez­tetést, egyben elmondjuk: az építkezés területének lezá­rását elrendeltük, s a szüksé­ges kerítések június 30-ra el­készülnek. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat TŰZHELY A május 9-i Fórum ro­vatban „Tűzhely” címmel közölték Szilágyi András Aranyosapáti Kossuth utca 13. szám alatti lakos pana­szát, hogy gáztűzhelyét anyaghiány miatt, hosszú időn át nem javítottuk meg. Valóban egy ideig anyaghi­ány miatt — műszaki bizton­ságtechnikai előírások alap­ján — a gáztűzhely haszná­latát beszüntettük. Időköz­ben sikerült alkatrészt sze­reznünk, és szerelőnk a le­vélíró tűzhelyét megjavítot­ta. Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat debreceni üzemegysége Perköltség Zsámbéki Elemérné olvasónk kért tőlünk segítséget, il­letve tanácsot, mert az előtte álló problémákból nem lát kiutat. Levelében előadja, hogy ő édesapjának második házasságából született, édesapja halála után az első házas­ságból származó gyerekekkel együtt nagyobb vagyont örö­költ, de az örökölt vagyonnak nincsen birtokában és ahhoz nem is tud hozzájutni. A vagyon egy része ingatlanokból áll, de tekintélyes összeget tesz ki az ingóság is, ami őt illetné, összesen ezek mintegy 300 000 forintra rúgnak. Kö­zöttük a helyzet annyira elmérgesedett, hogy úgy látja, örökségéhez csak peres úton tudna hozzájutni, a perléshez viszont nincs pénze. Mint olvasónk írja, ő is tudja, hogy a peres eljárás igen költséges, a bírósági költségek magasak és az ő anyagi helyzete ezt nem engedi meg, ezért kérdezi, hogy van-e valamilyen lehetősége, hogy jogos örökségéhez hozzájusson. Tény, hogy a bírósági eljárás a polgári perben költsé­ges eljárás, az alapszabály értelmében a követelt összeg 6 százalékát illetékbélyegben le kell róni, ezenkívül ha szük­séges, előlegezni kell a szakértői költségeket, tanúköltsé­geket, amelyek adott esetben jelentős kiadással járnak. A mi törvényeink azonban gondoskodnak arról is, hogy min­denki hozzájusson a maga igazához, anyagi helyzete ne akadályozza meg abban, hogy ha kell, peres eljárást in­dítson, ezért a polgári jogban szerepel a költségmentesség intézménye és az illetékfeljegyzés intézménye is. A költ­ségmentesség intézménye azt jelenti, hogy nem kell leróni a fent említett 6 százalékos perilletéket és ha a perben szakértő, tanú meghallgatása szükséges, azokat sem kell megfizetni. A költségmentességnek két fajtáját különböztetjük meg, a tárgyi költségmentességet és a személyes költség­mentességet. A tárgyi költségmentesség azt jelenti, hogy a per fajtájánál, tárgyánál fogva költségmentes, függetlenül attól, hogy a peres feleknek milyen az anyagi helyzete. Ilyen perek például gyermektartási, szülőtartási, házastár­si tartási perek, gyermekelhelyezési perek, gondnokság alá helyezési perek, a munkaviszonyból, szövetkezeti tagságból származó perek stb. Meg kell jegyeznünk, hogy a tárgyi költségmentes pereknél is vannak olyan kiadások, amelyek­re a tárgyi költségmentesség nem terjed ki, például apa­sági perekben a vércsoportvizsgálat díja, ha azt az alperes kéri. A személyes költségmentesség azt jelenti, hogy a bíró­ság bármelyik peres fél kérelmére, mérlegelve a kérelme­ző vagyoni helyzetét és a várható kiadásokat, teljes, vagy részleges költségmentességet adhat, tehát így a nehéz anya­gi körülmények között élő állampolgár is indíthat pert, mert ez számára nem jelent anyagi kiadást. Fel kell hív­nunk a figyelmet arra, hogy az eljárás folyamán a bíró­ság mindig vizsgálja, hogy fennállnak-e még a személyes költségmentesség feltételei és amennyiben azok megszűn­tek, megvonhatja a megadott költségmentességet. Hasonló intézmény, de nem ilyen nagy terjedelmű az illetékfeljegyzési jog, ami azt jelenti, hogy a per megindí­tásakor a 6 százalék törvénykezési illetéket nem kell leróni és a bíróság majd az ítéletében fog rendelkezni arról a pernyertesség, perveszteség arányában, hogy a le nem rótt illetéket a peres felek milyen arányban kötelesek viselni. Ebben az esetben is van tárgyi illetékfeljegyzési jog, amit a törvény ír elő és van személyes illetékfeljegyzési jog, de mindkét esetben az egyéb költségeket a peres felek köte­lesek viselni, illetve előlegezni. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy a községi tanácson váltson ki egy hatósági bizonyítványt és kérjen a per megindításakor személyes költségmentességet és ha a tör­vényi feltételek fennállnak, azt a bíróság részére meg is adja. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents