Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-29 / 123. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 29. Budapest várja Brezsnyevet Nyilatkozatok a szovjet párt- és kormányküldöttség küszöbönálló látogatásáról A szovjet párt- és kormányküldöttség küszöbönálló magyarországi látogatása előtt a szovjet sajtó több cikket, riportot közöl magyaror- szágról, ismerteti azokat a magyarországi állásfoglalásokat, amelyek a Brezsnyev vezette küldöttség látogatásával foglalkoznak. A Pravda hétfői száma első oldalán, bő terjedelemben ismerteti Púja Frigyes külügyminiszter nyilatkozatát, amelyet a Népszabadságnak adott. A nyilatkozatról beszámolt a szovjet rádió és a televízió is. A lap tudósítói, A. Karpicsev és V. Sarov „Dinamikus fejlődés” címmel'írtak a mai Magyarországról, amelyben a többi között ismertetik Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Nemes Dezső, a Népszabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjainak nyilatkozatát is. A cikk írói beszámolnak a magyar ipar és a mezőgazdaság fejlődésének sikereiről. Az SZKP KB lapja egy nappal korábban, vasárnapi számában Ernszt Antalnak, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottsága titkárának nyilatkozatát közölte a küszöbönálló fontos eseményről, a szovjet párt- és kormány- küldöttség látogatásáról. A szovjet televízió budapesti tudósítója riportot készített a Csepel Művek Szerszámgép- gyárában a magyar—szovjet gazdasági együttműködésről, a csepeliek munkaversenyéről. Több budapesti riportot sugárzott adásaiban a Brezsnyev vezette küldöttség látogatása előtt a szovjet televízió is. A Szelszkaja Zsizny című lap vasárnapi számában a Paksi Atomerőmű építkezéséről közölt riportot. (Folytatás az 1. oldalról) büszke lehet a kiváló munkát végzett fiatalokra, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjaira, akik jó munkájukkal tanúbizonyságot tettek hazaszeretetükről. Az építkezésben részt vevő minden dolgozónak jó egészséget, további sikereket kívánok közös ügyünk szolgálatában, a szocializmus építésében. Szívélyes üdvözlettel: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára A jelenlévők nagy tapssal fogadták Kádár János levelét. Ezután Szekér Gyula mondott ünnepi beszédet. Szekér Gyula ünnepi beszéde Három és fél esztendő munkájával befejeztük e hatalmas beruházást: hét szocialista ország összefogásával elkészült a nevével is szövetségünket jelképező gázvezeték — kezdte ünnepi beszédét Szekér Gyula. Hasonló beruházásra alig találni példát az ipar történetében. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az óriási mű magyar megvalósítói becsülettel helytálltak, sikerrel teljesítették a rájuk bízott feladatokat. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ez évben 30. éves. E három évtized alatt a szocialista országok gazdasági együttműködésében nagyszerű eredmények születtek. Kiemelkedő fontosságú az 1973-ban elkészült, „Testvériség” földgáz- vezeték, valamint a két évvel később felavatott Lenin- város—Kalus közötti etilén- vezeték; 1977-ben a kőolaj- termékek vezetéke, 1978-ban pedig a 750 kilovoltos viny- nyica—albertirsai elektromos távvezeték „lépett be” a világ egyik legnagyobb ösz- szekapcsolt energiarendszerébe. A Szovjetunió, az energiában egyetlen önálló nagyhatalom, hosszú távra néző, a KGST-országok alapvető érdekeit, igényeit is szem előtt tartó energiapolitikával hatalmas csővezeték- rendszert hozott létre, amely a cseppfolyós és gáznemű energiahordozók szállításának egyedüli korszerű eszköze — folytatta beszédét Szekér Gyula. — Jellemzésként egyetlen számot mondok: az 1976—80 közötti tervidőszakban a szocialista országok több mint 500 millió tonna szénhidrogént: kőolajat, kőolajterméket és földgázt szereznek be a Szovjetunióból. Valamennyiünk közös gondolatát fogalmazom meg — folytatta beszédét —, amikor köszönetét mondok a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió minisztertanácsának, a Szovjetunió Kőolaj- és Gázipar Vállalat- építésügyi, valamint a Gázipari Minisztériumának a sokoldalú segítségnyújtásért. Köszönöm a szovjet partner- vállalatok vezetőinek és dolgozóinak a jó és eredményes együttműködést. A Szövetség gázvezeték megtestesítője a baráti szocialista országok gazdasági életét ezernyi szállal át meg átkötő kapcsolatának. A testvériség, az együttműködés újabb sikeres próbája, bizonyossága annak, hogy milyen eredményekre képes az erőit egyesítő szocialista közösség. Hét ország milliói számára szolgáltat eleven és meggyőző példát a Kölcsönös Gazdasági Segítség előnyeire. Önök kemény munkában tapasztalták, hogy mit jelent a szövetség az erők egyesítése, a gondok, nehézségek áthidalásában — fejezte be ünnepi beszédét a Minisztertanács elnökhelyettese. Borbély Sándor felkérésére ezután Lőrincz János, az ivanofrankovszki létesítményi főigazgatóság MSZMP bizottságának titkára, Placs- kó József, a főigazgatóság vezetője és Bagi Géza kőműves lépett az elnökség asztalához és átnyújtották az MSZMP Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak tett ünnepi jelentést a gázvezeték magyar építőinek munkájáról. A gázvezeték-építés tervezésében, előkészítésében és kivitelezésében végzett kiemelkedő munka elismeréseként Szekér Gyula az ünnepségen kitüntetéseket adott át. Az ünnepségen Borbély Sándor mondott zárszót. Az ünnepségen végül felcsendült az Internacionálé, majd a Magyar Állami Népi együttes folklór műsora köszöntötte az orenburgi építőket. Losonczi Pál Ausztriában (Folytatás az 1. oldalról) Hofburgban megbeszéléseket folytatott az osztrák államfővel, találkozott dr. Hannes Androsch alkancellárral, valamint más hivatalos személyiségekkel is, és megtekintette az osztrák főváros nevezetességeit. Kedden felkeresi a bécsi nemzetközi szervezetek székhelyét és látogatást tesz egy Bécs környéki mezőgazdasági üzemben. Losonczi Pált. és kíséretét hétfőn délután a bécsi Hofburgban fogadta dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök. A diplomáciai képviseletek vezetőinek bemutatása után a két államfő megkezdte hivatalos tárgyalásait. A tárgyalásokkal párhuzamosan Losonczi Pál felesége Kirchschläger asszony kíséretében megtekintette a schön- brunni kastélyt. Este az osztrák államfő a Hofburgban vacsorát adott az Elnöki Tanács elnöke és kísérete tiszteletére. Az osztrák államfő a vacsorán elhangzott pohárköszöntőjében méltatta Ausztria és Magyarország jószomszédi kapcsolatait, megelégedését fejezte ki, hogy a kapcsolatok örvendetes fejlődése nemcsak a két nép békés egymás mellett élését segítette elő, hanem jó hatással volt az európai fejlődésre is. Megállapította, hogy a két szomszédos ország viszonya a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás melett élésének igen jó példája. Kirchschläger kiemelte a Helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításának nagy fontosságát, és meggyőződését fejezte ki, hogy a meglevő különbségek ellenére is még bő lehetőség nyílik az együttműködés intenzívebbé tételére. Aggodalmának adott hangot a nemzetközi fegyverkezési hajsza folytatódása miatt, és hangoztatta, hogy Ausztria támogat minden olyan kezdeményezést, amely kiegyensúlyozott leszereléshez vezet. Kiemelt fontosságot tulajdonított a SALT—2 egyezmény közeli bécsi aláírásának, amely — fejezte ki reményét az osztrák államfő — a további fejlődés kiindulópontjává válhat, és jótékonyan hathat a genfi és a bécsi leszerelési tárgyalásokra. Kirchschläger elnök végezetül megkérte Losonczi Pált, hogy tolmácsolja üdvözletét és jókívánságait Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának. Losonczi Pál válaszában közölte, hogy örömmel tesz eleget ennek a kérésnek, és köszönetét mondott vendéglátójának a szíves fogadtatásért. Örömét fejezte ki. hogy az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke Magyarországra szóló meghívást fogadott el. Az Elnöki Tanács elnöke hangsúlyozta: a magyar nép egységesen támogatja azt a törekvést, hogy a két ország viszonya eredményesen fejlődjék, együttműködésünk minél szélesebb körű legyen. Különösen az elmúlt három—négy esztendőben lendületesen fejlődtek a kétoldalú kapcsolatok, az együttműködésnek számos, kölcsönösen előnyös formája alakult ki a gazdaság, a kultúra, a tudomány, az oktatás, a közlekedés, az idegenforgalom területén és az élet más területein. Egyetértett azzal, hogy a már eddig elért eredményeken kívül számos lehetőség van a továbblépésre. A vízumkényszer megszüntetése igen jó dolog, a két ország népei között az elmúlt öt hónapban zökkenőmentesebbé vált az érintkezés. — Magyarország és Ausztria példáján igazolta Losonczi Pál, hogy megvalósíthatók az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának ajánlásai. Az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok SALT- megállapodását és az egyezmény közeljövőben esedékes bécsi aláírását. Őszinte reményét fejezte ki, hogy eredmények születnek majd a bécsi haderő-csökkentési tárgyalásokon is, és mindez jelentékenyen hozzájárul ahhoz, hogy sikeres legyen a jövő évi madridi találkozó. Magyarország a maga. részéről minden lehetőt megtesz azért, hogy aktívan közreműködjék a nemzetközi légkör megjavításában, a feszültség csökkentésében. Ezért nagyra értékeli Ausztria szerepét a béke és biztonság megszilárdításában és a népek közötti barátság erősítésében, a két nép kapcsolatainak fejlesztésében — mondotta pohárköszöntőjében Losonczi Pál. Amerikai levelünk Hosszú száraz nyár? E lső benyomásaim Los Angelesből: óriási repülőtér, óriási autópálya-hálózat és óriási sorok a benzinkutak előtt. Pontosabban: csak néhány benzinkút előtt. Többségük ugyanis zárva volt. Éppen akkor érkeztem Kaliforniába, amikor beütött a benzinhiány és Brown kormányzó — korlátozó intézkedésként — elrendelte, hogy páros napokon csak azokba a gépkocsikba szolgáltassanak ki üzemanyagot, amelyeknek a rendszáma páros számra végződik és páratlan napokon — a páratlanokba. Ám ez sem segített. A töltőállomások — áru híján — legfeljebb fél napra, vagy egyáltalán nem nyitottak ki. Amikor Kaliforniából New Yorkba visszatérve (ahol egyes benzinkutaknál már ugyancsak korlátozzák a kiszolgáltatott üzemanyag mennyiségét) ezeket a sorokat papírra vetem, Los Angelesben a helyzet változatlan. Az Egyesült Államokban — néhány jó, vagy viszonylag jó tömegközlekedéssel bíró nagyváros (New York, Philadelphia stb.) kivételével — jóformán a gépkocsi az egyetlen közlekedési eszköz. A 3 millió lakosú Los Angelesben nincs földalatti, autóbusz is alig. Az emberek 88 százaléka személygépkocsin jár dolgozni, » tanulni, szórakozni, bevásárolni. Napi 60—80 kilométert még az is autózik, akinek mind a lak-, mind a munkahelye a városban van (Los Angeles területe háromszor akkora mint Budapesté), és hol vannak akkor még az ingázók! Csoda-e, ha a benzinhiány láttán pánikba esnek az emberek? Az olaj monopóliumok szerint a kellemetlen jelenséget az idézte elő, hogy egyrészt évről évre növekszik a benzin- és a fűtőolaj-fogyasztás az Egyesült Államokban, másrészt az utóbbi időben — elsősorban az iráni szállítmányok kiesése miatt — jelentősen csökkent a behozatal. A közvélemény nagy többsége azonban — ezt mutatják a felmérések — nem hisz ebben a magyarázatban és a monopóliumok spekulációjára gyanakszik, arra, hogy azok tudatosan tartják vissza a benzint. Mert való igaz, hogy Iránból az olajbehozatal jó ideje szünetel, ám az is igaz, hogy az az egész amerikai fogyasztásnak csak egyhuszad részét tette ki. Ugyanakkor ott az alaszkai olaj, amely a drága pénzen nemrégiben épített csővezetéken bőven árad a nyugati államokba, egyebek között éppen Kaliforniába. n benzinhiány közepette az emberek könnyebben nyelik majd le az árak viharos emelését (a maximált ár felfüggesztése után a következő két év alatt várhatólag megkétszereződik az Egyesült Államokban kitermelt olaj ára), és kevésbé fogják szorgalmazni az olaj monopóliumok mesés profitját legalább némileg lefölöző új adó bevezetését. Ez az elképzelés húzódhat meg a benzinhiány mesterséges előidézése mögött. Közben a washingtoni képviselőház leszavazta Carter elnök rendkívüli esetre előirányzott benzinadagolási tervét. A benzinárak máris sebesen emelkednek. Számos család módosítja nyaralási tervét: nem indul országjáró körútra, lemond a kempingezésről, esetleg teljesen otthon marad. Az újságok hosszú, száraz (benzinmentes) nyarat jósolnak az Egyesült Államokban. Los Angeles — New York. Jtuluájf- dltlXÓH Változás előtt Nigéria N igéria a jelek szerint fontos politikai változás előtt áll. A 13 éve tartó katonai kormányzást még ebben az évben polgári vezetéssel váltják fel. Az ország gazdasági helyzete a többi nyugat-afrikai országéhoz képest — melyek súlyos gondokkal küzdenek — komoly fejlődést mutat. A viszonylagos gazdagság alapja elsősorban az olaj, hiszen ebből származik a hazai össztermék (GDP) 45 százaléka, az állami bevételek 80, az exportbevétel 90 százaléka. Az egy főre jutó hazai össztermék az 1960-as évek végén csupán 100 dollár körül volt, de az olajtermelés fokozása és az olaj árának robbanásszerű emelkedése után, az 1970-es évek közepére 500 dollár fölé emelkedett. Az olaj kitermelése pedig gyorsuló fejlődést mutat. Az 1960-as évek elején még csak napi 2500 t, később 6000 t a kitermelés. 1965 után, a bon- nyi olajkikötő megépülésével lehetővé vált tengeri szállítás a termelés ugrásszerű emelkedését vonta maga után, 1966-ban már napi 60 ezer, 1974-ben pedig 370 ezer tonna. A kitermelés felső határát napi 400 ezer tonnában állapították meg, de ennek a mennyiségnek az elérése csak a távlati tervekben szerepel. Miután az ország olajkészleteit 10 milliárd tonnára becsülik, a termelés még ilyen ütem mellett is hosszú időre biztosított. A kormány, az elért eredményekre alapozva 1975-80- ra nagyszabású terveket dolgozott ki a nehézipar fejlesztésére, a közlekedés kiépítésére, a közoktatás korszerűsítésére, valamint a belső fogyasztás növelésére. 1978-ban azonban visszaesett az olajtermelés napi 170 ezer tonnára, s az elmaradt export az ország valutatartalékainak jelentős csökkenését eredményezte. Fokozta a gondot, hogy a mezőgazdasági termelés mindössze egy százalékkal emelte termelését, a lakossági népszaporulat 2,4 százalékos növekedésével szemben. Az ellentmondás feloldására jelentős mennyiségű élelmiszer importja vált szükségessé, ami a valutatartalékok újabb csökkentését vonta maga után. 1979-ben — noha a gondok jórészt elmúltak, — az olaj- termelés és az -export növekszik, néhány program elhalasztását (acélmű, vasútépítés stb.) határozták el. Nigéria példája is bizonyítja, hogy nehezen tervezhető gazdasági fejlesztés egyetlen tényezőre akkor is, ha ez a tényező korunk legfontosabb, legkeresettebb energia- hordozója, a kőolaj.
