Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

1979. május 27. Q

HU VASÁRNAPI MELLÉKLET

Ajaki dohányos asszonyok. (Elek Emil felvétele.)

Az oldalt összeállította: SERES ERNŐ

A gazda: 16 asszony

Könnyítés a

konyhában

nem is szólva, hogy ezzel is időt lehetne megtakarítani.

— Bébiételekből már évek óta megfelelő a választék. Ebben része van a Nyíregyházi Konzervgyárnak is, mert a forgalmazott termék- féle.tegekből hatot Nyíregyházán állítanak elő. A baj csak ott van, hogy amíg a Nyíregyházi Konzervgyár termékei jók és olcsók, csomagolásuk nem megfelelő. A vásárlók szívesebben veszik a külföldi, drágább, de nem jobb minőségű árut, azért, mert azok szebbek, külső megjelenésükben vásárlásra ösztönzik a vevőket.

AZ EGYKORI KÖZPONT, DOHÁNYFAJTÁK, SIMÍTO- HÁZ, SZERELŐCSARNOK ÉS EGYÉB GAZDASÁGI ÉPÜLETEK MA: „HÜSGYÁR”. BARÁT BÉLA, A NYÍRBÁTORI ÜJ BARÁZDA TSZ ÁG AZ ÁTVEZETŐ JE MONDJA: ÉVI 40 VAGON BAROMFIHÜST „TERMELNEK” AZ ASSZONYOK, 14 MILLIÓ FORINTOS ÁRBEVÉTELLEL, AMELYNEK 10— 12 SZÁZALÉKA NYERESÉG.

Tizenöt éve létezik a telep. Minden év úgy telik el, hogy a termelési érték egy- vagy több millió forinttal nő. Az „áru” jobbára pulyka. Most is 20 ezer fehértollú, úgynevezett „fehérgyémánt” csipog a telepen. Kistestű jószág, 4— 5 kilogrammra nő. Külhoni piacokon — nyugaton — most ezt szeretik, ezt veszik. Eny- nyit a pulykákról, mert hiszen nem a szárnyasok kedvéért, hanem az asszonyok miatt jártam a telepen.

„Szeretnék valamire jutni...”

Hírlett: a tizenhat tagú, aranykoszorús szocialista brigád tagjai nemcsak a termelésben kiválóak, de példát mutatnak a tanulásban is.

Andricsku Istvánná:

— A brigádvállalás vitt rá, hogy iskolába járjak, meg az, hogy szeretnék valamire jutni.

Harminchét éves és négy gyermek anyja a fekete hajú asszony. Az ok, hogy miért nem végezte el korábban az általános iskola nyolc osztályát, sok vidéki embernek sorsát példázza:

— Az édesapám korán meghalt. Földünk volt, meg kellett művelni. Három testvérem közül én voltam a legidősebb. Később már a saját gyermekeimet neveltem.

— Nem nehéz most, felnőttként tanulni, pótolni azt, ami a gyermekek dolga?

— Nehéz tanulni. De segít a férjem, és a nagyobb gyerekek is, hiszen a legidősebb 17 éves, az utána következők 15, 13 és 6 évesek. Tanulunk valamennyien.

Andricskuné 8 éve tsz-tag, 4 éve baromfigondozó. Ha nem lép a tsz-be, ha nincs a brigádvállalás, most nem mondhatná:

— Már tudom, mit mulasztottam. Most, hogy tanulok, érzem: többre is képes vagyok.

Közben megtelt a szűkre méretezett ágazatvezetői szoba. Gyarmati Péternével, Bákonyi Bélánéval és Svec Irénnel bővült a társaság. Előkerül a brigádnapló is, de a téma továbbra is a tanulás. Gyarmatiné sorolja:

Ők megtehették

— Hárman tanulták ki tavaly a szakmát. Markovics Ottokárné, Ari Andrásné és

Somlyai Pálné. Ugye, ők megtehették mert még fiatalabbak. Én nem mentem tanulni, de már megbántam. Akkor úgy gondoltam, már 50 éves vagyok, minek tanuljak, eleget tudok. Most már azt is tudom, rosszul gondoltam. Mert mégiscsak többet tudnak azok, akik oda voltak az iskolán. A pénzük is több.

Svec Irén nem szól közbe, hiszen ő szakmunkás, tsz- ösztöndíjjal a nyolc osztály elvégzése után tanult, de Bákonyi Béláné nem tudja magában tartani a véleményét:

— Én bosszúból nem mentem most az iskolába. Mert voltam már egyszer két hónapig és csak betanított munkás oklevelet adtak. Pedig olyan jól tanultunk! Meg aztán már én is 52 éves vagyok, ebben a korban mit lehet kezdeni. Bár most már mennék. Ha lesz megint tanfolyam, megyek.

— Megyünk — mondja Gyarmatiné —, legalább széjjelnézünk Hajdúböszörményben.

Gyarmatiné a legbeszédesebb, ezzel is bizonyítja, nem véletlenül lett városi tanácstag. Egyszuszra sorolja, mi mindenben segítette, segíti a tsz azokat, akik tanulnak.

— A szövetkezet adott kocsit egy héten kétszer is, az

vitte-hozta az asszonyokat. A vizsgára is urasan mentek.

Jutalomét, jó kereset

A baromfitelepen 16 asz- szony a gazda. Közülük 12 szakmunkás, egy betanított. Többségük a munka mellett, felnőtt fejjel szánta rá magát, hogy a gyermeknevelés és a háztartási gondok mellett gyarapítsa ismereteit. Nem vall kalmárszellemre, ahogyan mérlegelik: megérte-e? Megintcsak Gyarmati Péter- néé a szó:

— Mindig részt veszünk a területi szövetség által szervezett versenyben. Voltunk már másodikok, legutóbb elsők a szellemi vetélkedőn. A jutalomból a brigád egy része Jugoszláviában volt kiránduláson. De nehogy azt higgye már, hogy csak a pénzért, a jutalomért megyünk bele a dolgokba! Itt a munkában kell legjobban benn^ lenni. Mert ez sem könnyű. Éjjel-nappal itt vagyunk, vasárnap és ünnepen is.

A baromfigondozók jól keresnek. Kinek hogyan — függ az elhullástól, a súlygyarapodástól — 3000—3500 forint a fizetése. A szakmunkások 150—200 forintokkal keresnek többet, de talán nem is ez a fontos. Lényegesebb: a tizenhat asszony sorsa is jelzi, mekkora változáson megy át a paraszti élet, miként kamatozik a több tudás és hogyan lesz nagyobb, egyre nagyobb az ember.

Laboratóriumban. (MTI fotó)

Évi 800 millió forintos forgalmat bonyolít le az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 142 boltja a megyében. Szendrei Istvánnal, a vállalat áruforgalmi igazgatóhelyettesével beszélgetésünk témája a háziasszonyokat közelről érinti. Arról volt szó: áruválasztékukkal a kiskereskedelmi boltok miként segítenek a második műszak, a családellátás terhének könnyítésében.

—• A vállalatunk által forgalmazott árucikkek 80 százaléka olyan, amely valamilyen formában könnyítést jelent: nem kell sütni, főzni. De nyilván nem erre, hanem a készételekre gondolt, a mirelit árukra. Ami jó: évente

20—30 százalékkal bővül a cikkskála, de az egész forgalomhoz viszonyítva az értékesített mennyiség kevés, 1 millió forint. Ennek egyedüli oka, hogy ma még nincs megfelelő ipari háttér, így sem a mennyiség, sem a választék nem elegendő. A kereskedelem fogadótérrel, hűtőpultokkal nagyobb áru- mennyiség eladására is felkészül.

— Különösen a választék bővítésére lenne szükség. Az étkezés hagyományaihoz tartozik, hogy a háziasszonyok minden étkezéshez más és más ételt tálalnak. Erre a félkész-, vagy késztermékelőállítás még nincs berendezkedve. Kevés például a belsőségből készített készétel, pedig ezt szívesen vennék, hiszen olcsó. A vevők szívesen

í fogyasztanának szalontüdőt, húsgombócot, májból készült : ételeket.

— A készételeknek, mirelitáruknak nem kell nagy

| reklám. Az eddig forgalmazott termékek megalapozták jó hírüket. Ettől függetlenül a vállalat évről évre propagálja termékeit, tanácsokkal szolgál a korszerű étkezéshez. J Évente több árubemutatót, kóstolót rendezünk a termelő vállalatokkal közösen.

— Ami az étkezésünk választékát bővítené, az főleg a sokféle hidegkonyhai készítmény. Gond, hogy ezeket nem tudjuk egész héten át árusítani, előállítani, hiszen meghatározott napjaik vannak és nek tárolhatók egyik hétről a másikra. A hidegkonyhai készítmények azonban boltjainkban megrendelhetők. A jelenleginél több baromfi1 húst is tudnánk forgalmazni. Nincs kihasználva például a grillcsirke készítésére létrehozott kapacitásunk. Sokan úgy vélekednek, magas az ára, pedig otthon sem lehet olcsóbban elkészíteni, arról

Hivatás

B

allagás, érettségi j előtt kapták a leckét I I a Kölcsey gimnázium és egészségügyi szakközépiskola hallgatói. Egy- I hetes gyakorlati munkán vettek részt a nyíregyházi Sóstói úti kórház belgyógyászati osztályán. Magatehetetlen embereket j

mosdattak, ágyat húztak, injekciót adtak. Végezték mindazt, ami érettségi

után a feladatuk lesz.

«

Ami meglepő volt: a I természetes, a kedves és i közvetlen magatartás, az, | j ahogyan otthonosan mo- \ zogtak a gyógyítás sokszor ! nem éppen kellemes élményt nyújtó otthonában, i Ha a kérdés másutt indokolt, itt kétszeresen az: miért éppen ezt a pályát választották? A válasz hihető: erre hivatottak.

Mondták a lányok sokféleképpen: „Én már egészen kicsi koromtól erre vágytam.”. Aztán: „Szeretnék másokon segíteni.”.

: Fogalmazott a másik érettségiző: „Ezt választottam.”. Ha van is némi pátosz egyik-másik indoklásban, az őszinteség hitelét nem ronthatja. Nincs, amit kendőzzenek a szavak. Az ápolónői fizetés nincs akkora, hogy anyagi megfontolás indokolná a választást, a munka sem könnyű, hogy emiatt ragaszkodna hozzá valaki. Marad tehát a pálya iránti vonzalom, ha úgy tetszik, hiiratástudat.

Most, a ballagást követően nagyon sok fiatal úgy érzi, ott van az élet küszöbén, mert néhány vizsga és „éretté lesz”. Miután láttam az egész- ségügyiseket dolgozni és kérdezgettem őket elhatározásukról, tudom, hogy jónéhány fiatal a vizsgák eredményétől függetlenül érett. A leendő egészség- ügyi dolgozók legalábbis.

A pályakezdőknek illik sikert kívánni. Bár az egészségügyiek esetében a pályakezdés nem a legtalálóbb kifejezés. Inkább illik rá a hivatás gyakorlásának megkezdése. Ehhez tartozik az óhaj: életük végéig tartsanak ki tiszta és jó szándékuk mellett.

LOGIKA

A hölgy és a férje a feketét forrón szereti. A reggeli együttkávézás nem ritkán a családi kassza feletti me- ditálás időszaka is. A kosztpénz sohasem elég. Kiváltképp nem, ha rendkívüli vásárlásokra is sor kerül.

— Tegnap vettem a gyereknek egy síbakancsot — mondta az asszony.

— Tavasz van — jegyezte meg finom éllel a hangjában a férj.

— Na és! — csattant a feleség. — Szerinted már soha nem lesz tél?

— Lesz tél — mondta visszafogott indulattal a férj. — De az nem biztos, hogy hó is

lesz. Különben is, a gyereknek nincs is síléce, továbbá a gyerek lába évente 1 számmal nő, még továbbá tegnap reggel azzal váltunk el, hogy nyári szandált veszel. Hol a szandál?

— Azt nem kaptam — mondta némi bűntudattal az asszony. Aztán támadásba lendült. — Síbakancsot soha nem lehet kapni. Most olcsó volt és alkalmi vétel. Nem hagyhattam ki.

A forrón szeretett fekete lement. Következett a tea- főzés a reggelihez. Amíg a víz felforrt, a hölgy új témára váltott:

— Nem tudom, mit vegyek vacsorára. Valami hideg lesz. Sonka, vagy szalámi, zöldhagymával. Azt te is szereted.

— Igen — mondta a férj —, de lehetőleg ropogósra süsd.

— Mit? — kérdezte az asszony.

— A csirkecombot — válaszolta kedvesen a férj.

— Stik ... stik ... — mutatta és mondta az asszony.

Békésen váltak el. A férj tudta, hogy a hölgy, mármint a felesége se sonkával, se szalámival, de még ropogósra sült csirkecombbal sem várja majd vacsorára. Esznek majd disznósajtot. A sonka vagy szalámi nem lenne logikus ...

CSIPOGÓ „FEHÉRGYÉMÁNT”

Vendégünk: Szendrei István