Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-26 / 121. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 26. Szíriái parlamenti delegáció Budapesten Losonczi Pál fogadta a küldöttséget A METEOSAT műhold felvétele a Földről. Az ilyen felvételek lehetővé teszik a Föld meteorológiai jelenségei összefüggéseinek tanulmányozását. Az űrkutatás célja: a Fűid Kommentár Namíbia sskadszor M ehéz lenne pontosan megmondani: hányszor esett szó a világszervezet különböző fórumain a namíbiai kérdésről. 1949-ben a Dél-afrikai Unió — a mai Dél-afrikai Köztársaság — saját tartományaként annek- tálta Namíbiát. Azóta a namíbiai kérdés nem került le az ENSZ különböző fórumainak napirendjéről: most éppen a közgyűlés foglalkozik a problémával. A Namíbia-vitára mintegy ötven afrikai állam 12 pontos határozattervezetet dolgozott ki, amelyben elítélik a „belső rendezést” erőltető Dél-afrikai Köztársaságot. A fajüldöző rezsim nyugati pártfogói bíztatására mind határozottabb kísérleteket tesz a Rhodesiában szégyenletes módon kierőszakolt „többségi kormányformula” namíbiai átültetésére. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy akárcsak Rhodesiában, Namíbiában is továbbra is a fehértelepesek lennének élethalál urai az országban. Érthető hát, hogy az afrikai államok mind felháborodot- tabban követelik Afrika déli részén a tényleges többségi uralom megteremtését, s elítélik azokat a próbálkozásokat, amelyek a fajüldözők hatalmának átmentését szolgálják ezen az ásványkincsekben gazdag, stratégiailag is fontos vidéken. Sam Nujo- ma, a Dél-nyugat-afrikai Népi Szervezet, a SWAPO elnöke az ENSZ-közgyűlés felújított ülésszakán ismét felszólította a nyugati hatalmakat: hagyjanak fel Dél-Afri- ka támogatásával, szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat Pretoriával. A Namíbia-vita szerdán kezdődött New Yorkban. Megfigyelők hajlanak arra a véleményre, hogy nem ez lesz az utolsó ilyen tanácskozás az ENSZ történetében. A műszaki-tudományos együttműködés nem látványos terület. Hosszú időnek — éveknek, évtizedeknek — kell eltelnie ahhoz, hogy a rajzasztalon kidolgozott, a lombikokban kikísérletezett eredményekből valóság legyen. De ebben a „láthatatlan” munkafolyamatban is elengedhetetlen az országok közötti együttműködés, a gyors ütemben fejlődő világ szükségszerűvé teszi, hogy két- és sokoldalú alapokon az országok egyesítsék erejüket. Ez a felismerés is hozzájárult ahhoz, hogy a két ország vezetői elhatározták a kapcsolatok formáinak, kereteinek továbbfejlesztését. A hatvanas évek közepén sürgetően merült fel az igény mindkét részről: létre kell hozni a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottságot, amelynek egyik albizottsága megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd a tudományos-technikai kapcsolatok alakulását. Az eltelt másfél évtized eredményei azt mutatják, hogy a két országban jól kihasználták az újabb lehetőségeket. A korA Szíriái Arab Köztársaság népi tanácsának küldöttsége — amely Mahmud Hadidnak, a népi gyűlés elnökének vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — pénteken a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásra a vendégeket elkísérte Antalffy György képviselő, az Interparlamen- tális Unió magyar—szíriai baráti tagozatának elnöke. Az eseményen megjelent Csehije Ferencné, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese és Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. A koszorúzást követően megkezdődtek a hivatalos magyar—szíriai tárgyalások. A két tárgyaló delegációt Péter János, az országgyűlés al- elnöke, illetve Mahmud Hadid, a szíriai népi tanács elnöke vezeti. A szíriai fél tájékoztatást adott a Szíriai Arab Köztársaság népi tanácsa rendkívüli üléséről, amely megvizsgálta a közel-keleti helyzet legutóbbi fejleményeit és felhívást intézett az arab és a baráti államok parlamentjeihez, hogy hiúsítsák meg az arab nép érdekeit és a nemzetközi biztonságot sértő egyiptomi—izraeli különbéke-szer- ződést és tegyenek erőfeszítéseket a közel-keleti válság Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszter- elnöke pénteken csehszlovákiai baráti látogatásának befejező napján a reggeli órákban a Magas-Tátrából repülőgépen visszatért Prágába. Délelőtt a prágai várban Alekszej Koszigint fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köz- társasági elnök. A megbeszélés folyamán főként olyan kérdéseket vitattak meg, amelyek a sokoldalú és eredményes csehszlovák—szovmányközi bizottság megbízása alapján az albizottság folyamatosan figyelemmel kísérte és kíséri, hogy mi történt az együttműködésben, s meghatározza, melyek a soron következő feladatok. És az összesítések kedvező képet adnak. Csak a hetvenes években 347 szovjet dokumentációt vettek át a magyar vállalatok, míg a szovjet üzemek összesen 146 magyar eljárást honosítottak rheg. További lényeges eredmény, hogy a magyar és a szovjet minisztériumok közötti hosszú távú, sokoldalú együttműködési megállapodások jöttek létre, amelyek biztosítják a műszaki-tudományos információk kicserélését, átadását. Meggyorsította a fejlődést, hogy a hatvanas évek közepétől a kutatóintézetek, vállalatok közvetlen kapcsolatokat építettek ki a műszakitudományos együttműködésben is. így például a Ganz Villamossági Művek és a le- . ningrádi Elektroszila gyár közötti együttműködés eredménye a hidrogénhűtéses tur- bogenerátorok és szinkron kompenzátorok fejlesztése. A Távközlési Kutató Intézet a igazságos és átfogó rendezése, a palesztínai arab nép törvényes nemzeti jogainak helyreállítása érdekében. A magyar fél támogatásáról biztosította a Szíriai Arab Köztársaság népi tanácsának felhívását. Aggodalommal állapította meg, hogy a külön- tárgyalások politikája, az egyiptomi—izraeli különbéke- szerződés következtében fokozódik a feszültség a közel- keleti térségben. Az izraeli kormány folytatja a megszállt arab területek bekebelezésére, a palesztínai felsza- badítási mozgalom felszámolására irányuló agressziós politikáját. A magyar fél hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy az igazságos és tartós közel-keleti békét csak olyan átfogó rendezés keretében lehet elérni, amely biztosítja a palesztínai nép nemzeti jogainak, köztük az önálló, független nemzeti állam létrehozása jogának érvényesítését és az Izrael által 1967 óta megszállt valameny- nyi arab terület felszabadítását. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken délután a Parlament Munkácsy-ter- mében fogadta a szíriai parlamenti delegációt. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Péter János és Saddik Saddikni. jet együttműködés további elmélyítésével függnek össze. Ezután. Gustáv Husák átadta Alekszej Kosziginnak a Klement Gottwald-rendet, amelyet a szovjet kormányfőnek néhány hónappal ezelőtt, 75. születésnapja alkalmából ítéltek oda a CSKP és az SZKP közötti testvéri kapcsolatok, valamint a csehszlovák—szovjet barátság, szövetség és együttműködés fejlesztésében szerzett személyes érdemeiért. Délben Gustáv Husák díszebédet adott a szovjet miniszterelnök tiszteletére. szovjet rádióipari kutatóintézettel együttműködve fejlesztette ki a Druzsba nevű mikrohullámú relérendszert. A mostani időszakban a két ország szakemberei előtt újabb követelmény áll: a népgazdaságok igényeire gyors ütemben kell kifejleszteni a legkorszerűbb eljárásokat. Ugyanakkor megkülönböztetett figyelem kíséri a már kész műszaki-tudományos eredmények bevezetését, alkalmazását is. Egy felmérés szerint a hetvenes években a magyar szervezetekben összesen 66 közös fejlesztés eredményét ültették át a gyakorlatba és 64 témának a bevezetését készítették elő. Az energetika és a villamosítás területén például a gáz és a pakura égési folyamatának tökéletesítésével kapcsolatos munkák befejezésének eredményeként 1977- ben a litovszki és a kana- kovszki erőművekben megkezdték a perforált betétek alkalmazását. Ez 300 MW teljesítményű blokkok esetében kb. 100 tonna vékony lemez megtakarítását teszi lehetővé. A várható gazdasági megtakarítás értéke évente 200— 300 ezer rubel. Az elmúlt harminc esztendőben az igényeknek, a lehetőségeknek megfelelően változott a két ország műszakitudományos együttműködésének a tartalma, formája. De egy valami állandó maradt, sőt erősödött: az együttműködésre való készség, a közös alkotásban való érdekeltség. Faragó András A z emberiség a növekvő szükségleteit csak környezetének egyre fokozottabb kihasználásával tudja kielégíteni. A környezet kihasználásának növelése kétféleképpen történhet. Vagy úgy, hogy az ember újabb területeket kezd hasznosítani, vagy úgy, hogy a már uralma alatt levő területek kevésbé értékes, esetleg nehezebben hozzáférhető erőforrásait is kiaknázza. Erőforráson itt és a továbbiakban minden olyan természeti tárgyat, folyamatot, jelenséget értünk, amely megfelelő átalakítással emberi felhasználásra alkalmassá tehető. Mindkettőhöz azonban új ismeretek megszerzésére van szükség. Az ember a Földön a világegyetemnek egy véges részén él. Az itt található és felhasználható erőforrások is végesek. Sőt ezeknek jó része az úgynevezett meg nem újuló erőforrások közé tartozik, például a szén, az olaj, az ércek stb., amelyek csak egyszer használhatók fel. Ide sorolható a talaj termelőképessége is, mivel a mezőgazdaságban ezt az erőforrást az ember újítja meg (trágyázás). Az ember tehát a Földön egyre kevesebb kihasználható erőforrást talál, ezért szükségszerűen elkezdett tájékozódni „szülő-Földje” határain túl. Elküldte első felderítőit az első mesterséges holdak képében a Földet körülvevő űrbe és elkezdte a világegyetem e részének megismerését. Tekintettel arra, hogy a Szputnyik—1 fellövéséig csak feltételezések voltak aról, hogy mi lehet a Föld felszíne felett néhány száz kilométer magasságban, először is azt vizsgálták: tényleg üres-e a világűr. A továbbiakban már messzebb repültek a mesterséges égitestek, először a legközelebbi égitestet a Holdat, majd a Vénusz és Mars bolygókat vizsgálták. E sorok írásával közel egy időben pedig már egyedülálló adatokat sikerült szerezni a Jupiter bolygóról. Ugyanakkor e műholdak segítségével nemcsak a világegyetemet, hanem a Földet is elkezdték vizsgálni. Igen lényeges új adatokat is szolgáltatnak ezek a vizs- “gálatok, többek között olyanokat is, amelyek a népgazdaság számára közvetlenül felhasználhatók. A mesterséges égitestek közben egyre bonyolultabbá váltak, egyre többféle vizsgálatot, megfigyelést tudnak elvégezni. Egyes esetekben már annyira sokrétűek és bonyolultak a feladatok, hogy ezeket programozott automaták vagy Földről irányított eszközök segítségével már nem lehet maradéktalanul végrehajtani. Ezért az ilyen feladatok megoldása már nem nélkülözheti a „legtökéletesebb automata”, az ember jelenlétét a kísérleteknél, megfigyeléseknél. Tehát az űrrepülés, az ember megjelenése a Földön kívüli térségekben szükségszerű, és nem öncélú volt. A műholdak, űrhajók jóvoltából hatalmas ismeret- anyag halmozódott fel. Ezt az ismeretanyagot azután szinte megszerzése óta folyamatosan használja az ember az élet legkülönbözőbb területein. A sok közül csupán néhányat lássunk most. Ezeket tekinthetjük ugyanis végső soron az űrkutatás eredményeinek, vagy rövidebben ez az űrkutatás haszna. Már az űreszközök és az azokat célba juttató rakéták megalkotásánál sok olyan tervezési módszer, szerkezeti anyag, konstrukciós megoldás stb. születik, amely a népgazdaság más területein is kiválóan felhasználható. Ezek közül kiemelhető a teflon széles körű elterjedésének lehetővé tétele. A rakéta- és műholdtechnika igen sok teflont igényel, ezért szükség volt olyan olcsó nagyüzemi gyártási eljárásra, hogy kielégítsék az igényeket. A gyártási eljárás megszületett és olyan jól sikerült, hogy érdemes volt nagy tömegben előállítani ezt a kiváló tulajdonságokkal rendelkező anyagot és más területeken is alkalmazni. Napjainkban az állandóan növekvő termeléssel együtt növekszik az áruk cseréje, a kereskedelem is. Évente a különböző nyersanyagpk, félkész- és késztermékek tonnáinak milliárdjai vándorolnak a Föld különböző pontjai között. Vándorolnak ezenkívül maguk az emberek is — gondolunk itt a turizmus robbanásszerű növekedésére. Ezek a vándorlások, szállítások nagy részét földrészek között bonyolítják le. Azért, hogy a kitermeléstől az értékesítésig minden a lehető legnagyobb szervezettséggel, a lehető legkisebb veszteséggel járjon, igen-igen sok információt kell esetenként igen nagy távolságokra továbbítani. Nem jelent ugyan létfontosságú információtovábbítást — ámbár igen nagy tömegeket érint — a különböző nagy sportesemények kontinensek közötti közvetítése űrtávközlési műholdakkal, mint például legutóbb az argentínai labdarúgó VB-n. Ma már az ilyen információtovábbítás is elképzelhetetlen űrtávközlési műholdak nélkül. A időjárás pontos, megbízható előrejelzése a népgazdaság egyre több területén válik létszükségletté. Gondolunk itt elsősorban a víz- gazdálkodásra, mezőgazdaságra, szállításra stb. Ilyen prognózisok készítése szintén lehetetlen az űrkutatás egy másik speciális ágazata, az űrmeteorológia eszközei és módszerei nélkül. Sőt napjainkban már az űrkutatás vezető államaiban az űrmeteorológia a népgazdaság számára nélkülözhetetlen szolgáltatás. Szovjet és amerikai szakértők egyöntetű megállapítása, hogy a meteorológiai műholdak adatainak figyelembevételével évente 1—2 milliárd rubel, illetve dollár értékű kártól óvhatják meg a nemzetgazdaság különböző területeit. A felsorolt néhány példából is látható, hogy az űrkutatásból származó ismereteket sokfelé használja az ember, de addig még nem jutott, hogy a világegyetem erőforrásait közvetlenül is birtokába vegye. Ez a lépés a következő évtizedben várható, amikor is az ember olyan berendezést telepít a világűrbe, amely a Nap energiáját átalakítja elektromos energiává és a Földre továbbítja. Baj Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának titkára K. M. Termékeny együttműködés évtizedei 2. Közös alkotás — közös gyümölcse Befejeződtek a szovjet- csehszlovák tárgyalások Alekszej Koszigin kitüntetése
