Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-26 / 121. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 197,0. május 26. A Kelet-Magyarország 1979. április 27-i számában a szö­vetkezetünk által üzemelte­tett rakamazi Vendégfogadó közegészségügyi hiányossá­gait feltáró, „Másnapos étel a liftaknában” című írás je­lent meg. A cikkben felvetett köz­egészségügyi bírálatot elfo­gadjuk, nem kívánjuk meg­magyarázni a megmagyaráz-- hatatlant. A cikkben közölt hiányosságok megszünteté­sére soron kívül intézked­tünk. Ennek ellenére reméljük, hogy akik ismerik szövetke­zetünk tevékenységét — úgy gondoljuk sokan vannak —, a történteket egyedi esetként kezelik, nem általánosítják sem a Vendégfogadóra, sem az ÁFÉSZ egészére. Szövet­kezetünk a környfezetkultu- ráltság fokozására, a higié­niai követelmények megte­remtésére ugyanis évek óta jelentős anyagi eszközöket fordít. Ezt fémjelzi az új és korszerűsített egységeink egy­re gyarapodó száma. Sajnálatos, hogy folyama­tos ellenőrzéseink ellenére (amelyet a KÖJÁLL-lal együttesen és külön-külön is végzünk) a 140 ellátókeres­kedelmi egységben — ahol közel 500 dolgozó van — ilyen durva jellegű hiányos­ság is előfordult. Most és a jövőben is példás büntetést kapnak a szabályokat meg­szegők. A cikkben megírt hiá­nyosságokért a Vendégfogadó ellenőrzésére jogosult alap­egység vezetőjét, az egység vezetőjét és helyetteseit, to­vábbá az étterem vezető sza­kácsát anyagi és erkölcsi kö­vetkezményekkel járó fe­gyelmi büntetésben részesí­tettük. Birtokunkban van a KÖJÁLÉ szabálysértési hatá­rozata, amely alapján jelen­tős összegű pénzbüntetést szabött ki a nevezettekkel szemben. A szövetkezetünknél külső ellenőrzésre jogosult szervek — előzetes bejelentéssel vagy anélkül — esetenként önálló­an folytatják vizsgálatukat, s annak eredményéről, tapasz­talatairól minden esetben tá­jékoztatják a gazdálkodó szerv vezetőit. Ezért nem tartjuk szerencsésnek, hogy a Vendégfogadóban végzett közegészségügyi ellenőrzés során tapasztalt hiányossá­gokról a szövetkezet felelős vezetői csak a sajtón keresz­tül értesültek ... Janicza András, Rakamaz és Vidéke ÁFÉSZ Igazgatóság elnöke TEJREKLÁM Elnézésüket kérem, hogy kérdésemre a nyilvánosság előtt szeretnék választ kapni, de ez — úgy hiszem — több ezer embert érint. E levél meg­írására az önök cikke is bá­torított, melyből megtudtam: május 22-én van a nemzet­közi tejnap, s hogy világszö­vetsége is van a tejnek, amely többek közt azért ala­kult, hogy a világon minél többen jussanak hozzá e nél­külözhetetlen táplálékhoz. A tejnek tehát fontos szerepe van életünkben. Észrevétele­met ennek jegyében mondom el. Beköszöntött a kánikula, az ember több folyadékot kíván. Most igazán érvényes a „jel­szó”: „Igyunk több tejet.” Csak legyen! A múlt hét szer­dáján ugyanis hiába keresett a szomjazó ember tejet vagy kakaót a sóstói strandon, nem volt, sőt szombaton és vasárnap sem talált. A ma- 1 gyarázat: nem tudták az igé­nyeket felmérni. A tejipari vállalatnál is érdeklődtem, ott egyik helyről a másikra küldtek, és végül sem tud­tam meg a tejhiány okát. Pe­dig kíváncsian vártam. Mert, hogy a vendéglátóipari vál­lalat és a kisker. pavilonjá­ban nem volt tej, még talán el is nézné az ember, legfel­jebb „epésen” megjegyzi: na­gyobb haszon van a sörön, érdemesebb azt árulniuk. Ar­ra viszont, hogy a tejipari vállalat saját pavilonjában miért nem tartott tejet, nem találtam elfogadható magya­rázatot. így hát szíves fi­gyelmükbe ajánlom az illeté­keseknek a Kelet-Magyaror- szágban is megjelent egyik írásból vett idézetét: .......le­gyetek segítőtársaink, hogy a mindnyájunk életében oly fontos, életünket végigkísérő tejet és az abból készített ter­mékeket a lakosság mind szé­lesebb rétegei az eddigieknél bőségesebben fogyasszák.” Ficzay Ernőné Nyíregyháza, Tompa Mihály utca 11. szám. Panaszok a sétányon I dősebb nyíregyházi­ak még emlékeznek arra: a mai Sóstói utat egykoron erdei sé­tánynak nevezték. Joggal, hiszen mindig szép andal- gásokra csábított. S teszi ezt ma is. Persze, az öröm nem üröm nélküli. Hogy melyek a panaszok? Nos egyet-kettőt. Persze csak olyat, amit lehetne orvo­solni. Az első és a legszembe­tűnőbb: egyre-másra ké­szülnek az előkertekben a csúnya építmények. Van, ahol lakóház rabolja el a szépet, másutt ízléstelen garázs bontja meg a szép út egyensúlyát, esztétiká­ját. Kár, hogy az engedé- Iyezők nem szigorúbbak, s nem vigyáznak arra, hogy a Sóstói út megma­radjon eredeti szépségé­ben. Nem kevésbé bosszant­ja a sétálókat az, hogy a kapubejáratok előtt autók állnak. A fél járdát el­foglalják, s szinte lehetet­lenné, de mindenesetre kényelmetlenné teszik a sétát. Gyermekkocsikkal kerülgetik a Zsiguli-orro- kat. Ott, ahol egyféle cso­mópont alakul ki, a Töl­gyes előtt, ott sem vigasz­talóbb a helyzet. A jár­dán autók állnak, s jár­nak, csurog belőlük az olaj. Ugrálnak a gyerme­kek a motorok elől. Pedig ha valahol, itt aztán van sűrűség! Végig az úton, az ut­cán állnak a kukák. Ilyen­kor nyári időben valami elképesztő illat kíséri az embert. Hiába a hársfa, ennek majdani jó virágil­lata sem száműzi a bűzt. Mindehhez keveredik az ezernyi, itt felbúgó-bőgő autó kipufogójának gáza is. Erdei sétány? Nos, ma is ezrek járnak erre, telve il­lúzióval, s reménnyel: itt minden szép, kellemes, friss a levegő, zavartalan a poroszkálás. A valóság más. Hogy ne legyen az, arról tenni a hatóság dol­ga. Óvjuk a város legszebb útvonalát! (bürget) Nyíregyházán. (Császár Csaba felvételei) Dolgozik a szökőkút a Tanácsköztársaság téren, Hűsítő fagylalt. Zuhany alatt. NEM VÁLT BE Á PROGNÓZIS Ajándék az óvodásoknak Érpatakon Homokozót, járdát, játéko­kat készítettek már a nyír­egyházi munkások az érpata­ki óvodában — két esztende­je patronálják a nyíregyházi gumigyár szövetgumizó üze­mének dolgozói az apróságo­kat. A Váci Mihály nevét vi­selő aranykoszorús szocialis­ta brigád tagjai közül néhá- nyan érpatakiak — így jött létre az azóta is gyümölcsöző kapcsolat. Most, a gyermek­napon a brigád tagjai vidám, szórakoztató műsorral ked­veskednek az óvodásoknak: május 27-én kora délután összemérhetik „erejüket” a kicsinyek. Versmondó ver­seny, rajzolás, éneklés — sok minden szerepel a program­ban, melyet az óvoda vezetői­vel közösen állítottak össze. Emellett a brigád mintegy kétezer forint értékű aján­dékkal is kedveskedik a gye­rekeknek — a versengések legjobbjain kívül minden résztvevő kap valami megle­petést ... KEHECSE: Vízmű ­korábban Nem vártak a vízmű meg­építésével a központi elhatá­rozásra Kemecsén. Az V. öt­éves tervidőszakra ez a köz­ség nem szerepelt a 47, víz- művesítésre kijelölt település közt. így hát saját erőből láttak hozzá a programterv összeállításához. Ä Kelet-ma­gyarországi Vízügyi Tervező Vállalatot megbízták a tervek elkészítésével. Kétmillió fo­rintot költöttek eddig a víz­műprogramra, s nemsokára megalakítják a vízműtársula­tot is. Ezerkétszáz telket érint Kemecsén a vízhálózat, előreláthatólag 18 millió fo­rintba kerül a vízellátás megvalósítása. A múlt évben már 2 és fél kilométeren ki­alakították a hálózatot és furattak egy 160 méteres viz- műkutat. A vízmű megépíté­se a VI. ötéves terv legna­gyobb beruházása lesz, s in­nen vezetik majd el az egészséges ivóvizet Tiszarád- ra és Vasmegyeiére is. Növekvő népesség Nyírmeggyesen Nyírmeggyesen kevés fej­lesztési alapot kapnak, az ál­lami beruházásokat elsősor­ban ott valósítják meg, ahol az több embert érint. A 2750 nyírmeggyesi lakos így főként saját erejében bízhat. Tenni- akarásuk megmutatkozik az építkezésekben is: tavaly pél­dául hatvan (!) házat alapoz­tak a községben. — Pedig nem is olyan ré­gen készült egy olyan statisz­tika — említi Szondi Endre tanácselnök —, mely szerint Nyírmeggyest az ezredfordu­lón már csak kétezerén lak­ják. A valóság azonban rácá­fol erre, mert földrajzi fek­vése miatt a község lélekszá- ma nem apad, hanem nő. Közel a város Ezt a tényt a Mátészalká­hoz való közelség igazolja. A mindössze 7 kilométerre levő városba az ipari munkások zöme bejár, a legtöbben ma­radnak a faluban. Inkább lesznek „kétlakiak”. Akad olyan mátészalkai üzem, ahol a bejárók egyharmada nyír­meggyesi. Az „önállóságot” meg kell fizetni. Az idén mindössze 250 ezer forint fejlesztési alap elosztásáról döntenek. Százezret az utak karbantar­tásához adnak, újabb százat a villanyhálózat korszerűsíté­sére fordítanak, ötvenezer fo­rintért pedig húsz új telket alakítanak ki. A gyermekintézmények ed­dig nem okoztak gondot, ma viszont már szűkösek az óvo­dai foglalkoztatók. A régi kastélyban berendezett óvo­da 90 helyére 115 gyereket vesznek fel, de így is többen szeretnének óvodások lenni. A következő évre tervezik a megoldást: a mostani ebédlő­ből is foglalkoztató termet alakítanak ki. A mintegy 250 —300 ezer forintos átalakítás túlnyomó részét társadalmi munkában készítik el. Biztatás nélkül is... Az -önkéntes munkára egyébként sem kell biztatni a nyírmeggyesieket, mert például a múlt évben 1 mil­lió 20 ezer forintot tett ki a társadalmi munka értéke! Az utcák, terek parkosításán, virágosításán kívül a két sporttelepet is rendbehozzák és a nyáron magas drótkerí­téssel veszik körül. Az álta­lános iskola környékét is ki­csinosították, a négy épület és a napközi otthon mellé egy szükségtornatermet, két mű­helyt a gyakorlati foglalkozá­soknak alakítottak ki. Az idén egy gyakorlókerttel bő­vítik az iskolai felszerelése­ket, létesítményeket. A körzetesítések idején a tanács és az iskola megőriz­te „függetlenségét”, a terme­lőszövetkezet Nyírkátával egyesült, az áfészt Mátészal­kához csatolták. S éppen az áfész címére érkeznek a leg­gyakrabban a kívánságok: a tanácselnököt, a vb-titkárt úton-útfélen megállítják, hogy mikor lehet már meleg ebédet enni Nyírmeggyesen is? A felnőttétkeztetést ed­dig nem sikerült megszervez­ni. Szükség lenne egy étte­remre, ahonnan el is hord­hatnák az ebédet. Á főút mentén A falugyűlésen és a közér­dekű bejelentések közt évek óta a kommunális beruházá­sokat sürgeti a lakosság, több szilárd burkolatú út, járda kellene. A 14 kilométeres hosszon kígyózó földút mel­lett mindössze öt kilométer­nyit aszfaltoztak. A járdák­nál 20 kilométer a földes és csak 4 kilométer a járdala­pokkal lerakott. Éppen any- nyira futotta eddig, hogy a főutak mentén szilárd burko­lattal látták el a járdákat, többre nem telt. Önkéntes tűzoltók versenye Hatvannyolc vállalati és községi önkéntes tűzoltó raj méri össze felkészültségét május 27-én Baktalóránthá- zán. A reggel nyolckor kez­dődő versenyt — az 1979. évi nyíregyházi járási versengést — az állami tűzoltóság bak- tai központi gyakorlópályá­ján tartják. II harapós szerelő A skót televíziószerelő, Ro­bert Martin kifejezetten ha­rapósán reagált, amikor egy kutya rosszul felfogott köte­lessége tudatában rámor- gott. Beleharapott a négylá­bú fülébe. Mire az a „fogat­fogért” mottó alapján fogait a tv-szerelő nadrágjának üle- pébe mélyesztette. Ezen fel­háborodván Martin egy pus­kát hozott, mellyel megfe­nyegette a kutya gazdáját. A harapós ügy végül bíróság elé, a tv-szerelő pedig bör­tönbe került. Tóth Kornélia Áldozat: a csecsemő Elítélték a gondatlan anyát Gondatlanul elkövetett ember­ölés miatt ítélte el a bíróság Po­tyák Istvánné 20 éves- dombrád- kistlszaháti lakost. Potyókné február 3-án reggel begyújtott az egyik szobájában levő asztali tűzhelybe, s amikor a fa már jól égett, szénnel Is megrakta. Ami­kor már biztos volt benne, hogy a szén is meggyulladt, átment a szomszédba. Míg nem volt ott­hon, az erős tüztől meggyulladt a tűzhelytől mindössze 8 centi­re levő ágy, s benne égett Pn- tyákné 8 hónapos lánya. A bíróság egy évi szabadság- vesztésre ítélte a gondatlaa anyát, a büntetés végrehajtását azonban három év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. I VISSztfi&él MÁSNAPOS ÉTEL Májusi nyár

Next

/
Thumbnails
Contents