Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

1979. május 25. KELET-M AGYARORSZÁG 3 MIÉRT NEM HASZNÁL­TAK. FEL tavaly több mint 7 millió forintot, amit bérek­re kaptak a megye iskolái? Mi az oka, hogy tartósan több millió forint kerül a „bérmaradvány” rovatba? Visszatérő kérdések, ame­lyekre minden évben meg kell adni a választ a jjiűve- lődésügy irányítóinak,' a helyi tanácsi szerveknek, is­koláknak. Mit tartalmazhat a válasz? Mi akadozik? A bérgazdálkodás tervezése, az alkalmazás, a rugalmat­lanság, netán a szemlélettel van néhol baj? Ha az arányokat nézzük, nincs nagy baj, sőt, akár elégedettek is lehetnek a művelődésügy vezetői, mert évről évre csökken a megyében „képződő” bér­maradvány. A kulturális ágazat a bérösszeg 98.C szá­zalékát használta tel. Ez sokkal jobb arány az ossz- tanácsi bérgazdálkodásnál. Csupán néhány százalékról van szó, ami megmaradt, de ez akárhogyan is számoljuk, 7.7 millió forint egy ev ben. Tévedés ne essék, nem az évi. 5 százalékos bérfej­lesztés megtakarításaim! van szó. hanem főként a be nem töltött álláshelyek, vagy a nagyobb fizetésű nevelők elköltözése, nyugdíjba me­nése utáni kisebb fizetésű- ek belépése, a gyes. táp­pénz. katonai szolgálat és hasonló okok játszottak közre. Az is igaz, hogy a bérmaradvány nem veszett el, nem költötték másra, mint túlórára, helyettesítés­re és természetesen a követ­kező évben a nevelők ju­talmazására . .. Nehéz előre megtervezni mindent — mondják a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársai. Ennek az egyik oka, hogy nem esik egybe a jövő évi bérgazdálkodási tervek el­készítése. jóváhagyása és a nevelők mozgásának idősza­ka. a pályázatos elhelyez­kedés. állásváltoztatás ide­je A költségvetést a jövő évre ez év végén jóváhagy­ják a tanácsi szervek, míg az alias változtatások, a vég­zősök elhelyezkedése az új év elején, főként március­ban zajlik le. így elég sok üres hely marad, amire egyébként már megtervez­ték a bért. AKADNAK JÖCSKÄN olyan iskolák is, ahol nem nagyon igyekeznek betölte­ni az új álláshelyeket, in­kább túlórával oldják meg. így növelik a meglévő ál­lomány jövedelmét. Kérdés azonban, megéri-e, azonos értéküt tud-e nyújtani a ne­velő fáradtan, túlórában, s nem sinyli-e meg a tantes­tület minőségi, nevelőmun- kaja. hogy megspórolnak egy-két kulcsszámot. De nem csak ilyen okok késztetik némely iskolában pénzé „óvatosságra” az igazgató­kat. Ahol például sok az automatikusan előrelépő — az évek száma után maga­sabb fizetési kategóriába jutó nevelő —. ott az évi 5 százalékos bérfejlesztésből kevés pénz marad a többi­eknek. Ilyen okok is közre­játszanak abban, hogy az igazgatók „takarékoskod­nak” az álláshelyekkel, hisz a bérmaradványokat a ne­velők jutalmazására fordít­hatják. Igaz hátrányosabb, mintha ugyanezt az összeget béremelésként kapnák meg, mert a jutalmat a követke­ző évben, a pedapógusna- pön kapják kézhez az érde­keltek. ARÁNYTALANSÁGOKAT is szülnek a bérgazdálkodás jelenlegi formái, hisz a vé­letlen, vagy a „kigazdálko­dás” jóvoltából egyes tan­testületek tagjai a bérma­radványok kiosztásával ma­gas jutalmakat kaphatnak, míg egy náluk talán jobban dolgozó gárda alig, vagv semmit nem kap, mert nincs bérmegtakarítása. Javítani lehet persze a bérgazdálkodás tervezését is. Azt viszonylag egyszerű­en ki lehet számítani: a jö­vő évben hány képesítés nélküli szerez oklevelet, hánynak kell emelni a bé­rét, hasonlóan az automati­kusan előrelépő!? számará­nyát'is. A várható mozgási, a vándorlást, az új álláshe­lyek betöltését már nehe­zebb programozni. Szükség van az év közbe­ni finomításra is, amint ezt a művelődésügyi osztály a közelmúltban is elvégezte; a megszűnt általános isko­lai tanulócsoportok nevelői­nek bérét az újonnan léte­sített napközis csoport ne­velőinek béréhez csoportosí­totta át. Foglalkozott a ne­velők jövedelme közötti kü­lönbségek kiegyenlítésével a megyei tanács végrehajtó bizottsága is; 1.4 millió fo­rintot szavazott meg azok­nak a nevelőknek, akik a bérkategória alsó határát nem érik el. vagy épphogy elérik. KEVÉS SZÓ ESIK nyil­vánosan a nevelők bérezé­séről, inkább az iskolák bel- ügyének tekintik. Mégis ér­demes szólni róla és keres­ni a megyei és a helyi meg­oldásokat. Érdemes ' lenne azon is gondolkozni: a he­lyi tanácsi szervek, az isko­lák önálló bérgazdálkodá­sának tiszteletben tartása mellett, indokolt esetben ho­gyan lehetne a központi el­vonást is alkalmazni és a fel nem használt összegeket oda adni, ahol égetően szük­séges. Teljes megoldást re­mélhetőleg az új országos bérszabályzat hoz majd. Páll Géza A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a 1824 kiállító cég között megyénket is képviseli néhány vállalat. A HAFE, az Öntödei Vállalat gyártmányai mellett megtalálható a Ganz Művek nyírbélteki gyárának terméke a benzinnívómérő —, valamint a BEAG kisvárdai gyáregysége által gyártott kommentátorasztal. melyet szovjet megrendelésre készítettek. TIZENÖT ÉVE KEZDŐDÖTT Konzervgyártás a Nyírségben A Nyíregyházi Konzerv­gyár az első komoly létesít­mény volt a megye iparoso­dásában. Sok gondot oldott meg. Alapjául szolgált a nagyüzemi szántóföldi zöld­ségtermesztés fejlesztésének. A kertészkedés biztonságos­sá és jövedelmezővé vált. A zöldségtermelésben százával kaptak munkaalkalmat szö­vetkezeti asszonyok, de mun­kahelye lett több mint há­romezer háztartásbeli nőnek maga az üzem is. Alapanyag­gondok JÁTÉK? Két pöttömnyi fiúgyerek, amolyan három és öt ér köiiili kocog a járdán any ja mellett. Egymásra, s a jövö-menő felnőttekre cé­lozgatnak egy-egy zöld já- tekpisztollyal. Korai ilyesmi a kezükbe. Méu ha játék is. Szüleik nem tudunk szá- mnkra más játékot válasz­tani? S egyáltalán, minek is készítenek ilyen „jé tokot"?! NAGYSTÍLÜSÉG Jókora sörényű, farmeros öltözetű fiatalember ül ha- ■ arjaival a sétatóri pádon. Napfényes délután, rnitó tavaszi szél lengi óv. ; kö­rül. A farmeros fecske:-, tasa- kot és gyufát vesz elő. A ci­garettát választékos mozdu­lattal helyezi szája szögleté­be és úgy akarja Vicgayúj- tani, hogy a tűznek >: a csi­nál kezével védelr, Az Emberi dolgok égő gyufaszál. szelet kapva elalszik. Mind. Már sok. Nagyivá dobással az aszfalt­ra kerülnek. A tizenkettedik gyufaszál­tól kap tüzet a cigaretta. Ez is pazarlás, nemcsak szeme­telés ... KENYÉR A kézenfogott gyerek cso­kis ' kekszért ny aggat ja anyukáját, aki megelégel­heti a nyűgösködést, mert a barna füles táskából teljesí­ti a kívánságot. Igen ám, de mikor a gye­rek valósulni látja vágyát, az addig kóstolgatott kenye­ret pajkosan eldobja. Az anya nézi egy kis ide­ig az eldobott kenyérdarab­kát. Akkor határozottan le-’ hajol és felveszi. A táskából újra előhalászott nylon­zacskóba teszi. Sajnos, ma már nem gya­kori eset. De szerencsére van még ilyen . .. FÖLDI Mindketten örülünk a vé­letlen találkozásnak a vá­rosban. Egykori jó barat. aki mint a falu egyik szorgal­mas sertéstenyésztője, negyvenes korában szerzett szakmunkás-oklevelet. A kölcsönös üdvözlések- érdeklődések után, hogy mit keres városban, azt mondja a földi: — Kétszintű ház építkezése után vagyok. Ma­ra külön szabadságot kér­tem, hogy valami szép für­dőszoba-berendezés után nézzek a városban. Asztalos Bálint Tizenöt évvel ezelőtt termeltek először zöldborsót a Nyíregyházi Konzeívgyár részére a szabolcsi termelőszövet­kezetek. Akkor, a 240 millió forintért épített, 3250 vagon konzerv készítésére tervezett üzem mindössze 550 hektár termőterület zöldségét fogadta. A tervezett kapacitást az üzem már régen felülmúlta, a zöldségtermő terület is évi 3200—3500 hektárra növekedett. A gyár elsődleges feladata a termelés. Ezen belül is — a mennyiség növelésé mel­lett — bővíteni szükséges az áruféleséget, javítani kell a minőséget, a termelékenysé­get. Mindezeket a nyíregyhá­zi gyár szakemberei követke­zetesen teljesítették. Beszél­getésünk témája azonban nem ez volt. Az elmúlt két évben — főleg a rossz időjá­rás miatt — nem volt ele­gendő nyersanyag a tervezett konzervféleségek mennyiségi teljesítéséhez. Mit tettek ezért? Adódott az évek során egy másik gond is, amire az 1975. évi bőséges almatermés keményen figyelmeztetett: megoldatlan a téli alma ipari feldolgozása. Mi a helyzet ma? A. gyár vezetői a kérdések­re megnyugtató választ -ad­tak. Ez évben 77 termelőszö­vetkezettel, két állami gaz­dasággal, 21 ÁFÉSZ-szel és 5 ZÖLDÉRT-vállalattal kötöt­tek szerződést. A zöldségter­mő terület 3600 hektár; 1545 hektár a zöldborsó, 1160 hek­tár a paradicsom, a zöldbab, paprika, uborka együttesen 1245 hektár. A gyár a szerző­déskötéseknél, okulva a ko­rábbi évek tapasztalataiból, biztonságra törekedett. A te­rület 20 százalékkal nagyobb a tavalyitól. Az átvételre ter­vezett alapanyag-mennyiség összesen 45 ezer tonna. De ha több lesz, az sem okoz gondot a feldolgozáskor, van tartalékkapacitás. Ütemezett szállítás Említésre méltó, hogy az elmúlt tizenöt övben jól fej­lődött a zöldségtermesztés megyénkben: A mezőgazda­sági üzemek azonos terület­ről ma már 30 százalékkal több termést takarítanak be, mint tíz évvel korábban. Eb­ben segített és segít a kon­zervgyár a bőtermő vető­magvakkal, az állandó szak- tanácsadással, a vetés és be­takarítás komputerrel prog­ramozott módjával. Kialakí­tották az átvétel és beszállí­tás új rendjét, öt évvel ez- . előtt az áruátadásokkor még hosszú kocsisorok álltak a konzervgyár előtt. Az üte­mezett. tsz-ekkel egyesített szállítás folyamatos áruátvé­telt tesz lehetővé, és ez nem­csak a gépjárművek álláside­jét csökkenti, de a zöldség friss marad, több dolgozható fel belőle, javul a minőség. Az idei zöldség feldolgozá­sa a zöldborsóval június 10— 15 között kezdődik. Erre már most készülnek. Három mű­szakban napi 200 tonna zöld­áruból 400 tonna konzervet készítenek majd. Végered­ményben a 45 ezer tonna alapanyagból 32 ezer tonna késztermék előállítását ter­vezik. 4 ezer tonnával töb­bet. mint tavaly. Az áruból 26 ezer tonnát exportra szál­lítanak — főleg a Szovjet­unióba —. a fennmaradó rész hazai fogyasztásra, a megyei ellátásra szolgál. Annak ellenére, hogy a gyár alapítólevelében a kész­termék-előállítás felsorolása a gyümölcskonzerv készítésé­vel kezdődik, hosszú évekig nem ez volt az elsődleges. Ez lesz az első év, amikor a gyü­mölcsfeldolgozás alapanyag­mennyiségben és végtermék­ben is messze meghaladja a zöldségkonzervet. 1979-ben a Nyíregyházi Konzervgyár 76 500 tonna gyümölcs fel­dolgozását tervezi. Tavaly csak 35 ezer tonna volt. Sláger az alma Slágertermék az alma: 8400 tonna lesz az almabe­főtt, 2500 tonna a hatféle bé­biételhez az alma alapanyag, ezerötszáz tonna az alma- pürék és 1000 tonna a vegyes befőtt, amelyben szintén van alma. Készülnek még meggy-, cseresznye-, körte-, szilva-, őszi- és sárgabarack-befőttek, dzsemek, összesen mintegy 6600 tonna mennyiségben. A nagy felfutást azonban a va­jai társulás jelenti. Vaján a Rákóczi Termelő- szövetkezet gesztorságával működik a NYÍRKERT ter­melési rendszer. Ennek tizen­egy tagja, a tsz-kert és Nyír­egyházi Konzervgyár társult egy léüzem megépítésére. Az üzem ősszel már termel, és miután a konzervgyár saját berendezéseit is átadta, mint­egy 55 ezer tonna sűrítményt állítanak elő ipari almából. Az exportárualapot növelő hitelből épült üzem terméke keresett cikk nyugaton. A szabolcsi alma így nagyobb értékű lesz. A Nyíregyházi Konzervgyár tőkés exportja az almasűrítménnyel az el­múlt évihez képest megkét­szereződik. Seres Ernő Ts’Gzdd délután még a f\ lehető legnagyobb összevisszaság ural­kodott a BNV hatalmas csarnokaiban. Bábeli hangzavar, rohangáló szál­lítómunkások, nyomdát megszégyenítő betűket rajzoló lányok szorgoskod­tak mindenütt. Vakuk vil­lantak, néhány kiállító már a gépeket próbálgat­ta, a büfék előtt hosszú sor kígyózott, szóval igazi nyi­tás előtti volt a hangulat. A nagy sztárok kétség­kívül a szovjet műholdak voltak, amiket a kíván­csiskodók gyűrűje vett kö­rül állandóan. E sorok író­ja is megcsodálta a bonyo­lult masinákat, majd el­indult. s néhány lépés után megakadt a szeme valamin. Ganz Műszer Müvek — olvasta, aztán eszébe jutott, hiszen ennek Szabolcsban, Nyírbélte- ken is van gyáregysege. Persze, szóba elegyedett a gyár képviselőivel, s egy­kettőre kiderült, a bélteki- ek termékei is itt vannak a vásáron. Nem valami egetrengetö technikai újdonságok ezek. de ki is várna ilye­neket a nyírbéltckiektöl, akik két évvel ezelőtt még rajztáblákat készítettek. S lám, ma már ott vannak a BNV-n, ahol a világ leg- fejletteb technikai újdon­ságai vonulnak fel. Tudom, a vásár látoga­tóinak nem sokat mondó­nak ezek a parányi mű­szerek. Szalmaszál a ka­zalban. De hogy már ök is a kazalban vannak, ne­künk, szabolcsiaknak igen sokat jelent, (bg) Babgul yás A férfi, aki kopott zakó­ban lépett be a ven­déglőbe. enyhén szólva illuminált volt. No, nem a . zajosabb, a kötekedő, hanem a szeretetet és további félde­cit szomjazó, mindenáron barátkozni akaró fajtából való volt. Babgulyást kért és egy kisüstit. Enni kezdett, abba­hagyta, a pincérnőkhöz ment megkérdezni: fizethet-e ne­kik valamit? A válasz eluta­sító volt. Emberünk a helyére ült, de nem nyugodott. Ismét feltá- pászkodott és egy férfihez lé­pett. Inni invitálta azt is. A felelet nemleges vol:. Egy pillanatig tétovázott, látszott, hogy kissé nehezen forgó agyában egy lesújtó választ fogalmaz. De egy rövid mon­datnál többre nem teilen. ,sLenézed a. melóst?” —• kér­dezte és visszaimbolygott. Végül az üzletvezetőt ke­retté az asztalhoz. Látszott, régről ismerik egymást. „E-i- vinném a gulyást — mondta a részeg — estére visszaho­zom az edényt.” Rövid vita után áldást kapott szándéká­ra. Ekkor feltápászkodott, egyik kezében vedlett táská­ját fogta, másikban az edényt. Az üzletvezető még utána szólt: „Te. hogyan vi­szed haza?” „Biciklivel va­gyok" — válaszolta, és a tál­lal. a táskával egyensúlyozva az ajtóhoz botorkált. (speirtl)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents