Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-25 / 120. szám
A MOM mátészalkai gyárában Tarr Áronná egy műszak alatt 500 felső óralapot készít a vízórákra. (G. B. felv.) Ünnepi ülés a Parlament kongresszusi termében Megtárgyalta az építők szakszervezete Bevált a minőségi bérezés Május 24-én, csütörtökön ülésezett az építők szakszervezetének megyei bizottsága. Megtárgyalták a miniszteri rendelet alapján 1978. január elsején a Nyíregyházi Közúti' Építő Vállalatnál bevezetett minőségi bérezés tapasztalatait. A testület megállapította: erre szükség volt, ugyanis a korábbi bérezési rendszer csak a mennyiségi munkára ösztönzött. Ismeretes, hogy a minőség előtérbe került az építőiparban is. Az 1978. január elsején bevezetett minőségi bérezés akkor 470 dolgozót érintett, melyet azóta 580 dolgozóra terjesztettek ki. A bevezetéstől eltelt idő tapasztalata egyértelműen bizonyítja: javult a vállalat tevékenysége. Ez különösen meglátszik az aszfalttelepek munkáján. Javult a munka minősége és javultak a bérek is. Tavaly csaknem 380 ezer forint minőségi prémiumot fizettek ki, míg az értékcsökkenési levonás csak 21 ezer forint volt. A minőségi bérezés bérkihatása ennek alapján 358 952 forint volt, ami a minősített munkák alapbéréhez viszonyítva 3,2 százalékos bértöbbletet jelentett. Tavaly a 17 millió forint darabbéres keretből 11 milliót minősített bérezéssel végeztek el. Hibaként említette a testület, hogy alkalmas műszaki dolgozók hiányában a vállalatnál nem tudták megalakítani a minőségellenőrző csoportot, amelynek feladata lenne az anyagok minősítése és a minősítések alkalmával tapasztalható viták eldöntése A jövőben fokozottabban kel gondoskodni a vállalatnál munkák minősítésének rí jéről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának rendezésében csütörtök este a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést tartottak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Huszár István a Minisztertanács elnök- helyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor és Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkárai, Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei és Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ünnepségen részt vett a kormány több tagja, ott voltak a társadalmi és politikai élet képviselői, az országgyűlési bizottságok elnökei és titkárai, szocialista brigádok, a termelésben kiemelkedő eredményt elért dolgozók képviselői és a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. A Himnusz elhangzása után Havasi Ferenc mondott megnyitó beszédet. * Havasi Ferenc megnyitója Elöljáróban üdvözölte az ünnepség résztvevőit, a diplomáciai testület megjelent képviselőit, majd visszatekintett a KGST létrejöttének időszakára. Ezután így folytatta: — A KGST európai gazdasági szervezetnek alakult, s 30 év alatt felnőtt, túlnőtt Európán, tagokként. megfigyelőként, s más minőségben már vannak résztvevői az amerikai, afrikai és ázsiai kontinensről. — Álláspontunk mindig az volt — és ez marad a jövőben is —. hogy a baráti szocialista országokkal megvalósuló együttműködés, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása legfőbb nemzetközi támasza szocialista építőmunkánknak. Ezért vállalunk kezdettől fogva — erőnkhöz mérten — aktív szerepet az országaink közötti két- és sokoldalú együttműködésben. Valljuk, hogy így szolgáljuk legeredményesebben nemzeti érdekünket és teszünk eleget egyben internacionalista kötelességünknek is. Ezután Marjai József mondott ünnepi beszédet. Marjai József beszéde előterjesztett koncepció jól illeszkedik a megye egyéb távlati terveibe. Egy-egy ilyen vita szemléletet alakít, választ ad. A koncepció jól tükrözi a megye helyzetét; kritikus és önkritikus megállapításai visszatérnek a feladatokban. A megfogalmazottak összhangban vannak az országos elképzeléssel, de ugyanakkor helyiek is. A felszólaló javaslataiban hangsúlyozta: a tömegsportban a legfontosabb versenynek az iskolán belüli vetélkedést tartsák, ez mindenkit megmozgat. Az eddiginél jobban karolják fel a munkahelyi olimpiákat, az önművelő, önfejlesztő sportokat. Többek között szólt arról, hogy az egyesületeknek kettős feladata van, felelősek a tömegsportért is. Javasolta, hogy az alapvető sportágakon túl differenciáljanak, ne legyen minden egyesületben valamennyi sportág képviselve. Az olimpiai számokban nagyobb gondot fordítsanak a nők bevonására. A tornatermek építésében keressék az olcsóbb megoldásokat, az ország más részein erre már jó példák vannak. A sportlétesítmények mellett a testedzést szolgálja az üdülő- és kirándulóhelyek növelése is. Befejezésül kérte: a tanácsok, a sportirányítók a legmesszebbmenőkig becsüljék meg a társadalmi aktívákat, nyújtsanak nekik sikerélményeket, javaslataik elfogadásával, munkájuk segítésével. A vitában elhangzottakra Gyúró Imre adott választ, majd a tanácsülés elfogadta a távlati koncepciót. A következő napirend, a végrehajtó bizottság több éves tevékenységéről szóló beszámoló vitájában Hajdú Sándor tanácstag a termelési és ellátási bizottság nevében elismerően szólt a vb tevékenységéről. Majd dr. Tar Imre felszólalása következett: — A végrehajtó bizottság kétéves munkáját értékelve megállapíthatjuk — kezdte felszólalását a megyei pártbizottság első titkára — a vb a párt XI. kongresszusa és törvényeink szellemében eredményesen működött. Tevékenységével jelentősen hozzájárult megyénk dinamikus fejlesztéséhez. Munkáját azonban még eredményesebbé teheti, ha egy-egy ülésre kevesebb napirendet terjeszt elő, és azt gondosabban előkészítik. A végrehajtó bizottsági üléseken igen sok határozat (a múlt évben 273) születik, de ezek végrehajtására, ellenőrzésére már kevesebb idő jut. A végrehajtó bizott(Folytatás a 4. oldalon) vesebben beilleszkedjék a szocialista integráció folyamatába. Ezért fokozottan szükség van arra, hogy fejlesztési politikánkkal összhangban levő, azt alátámasztó kezdeményezésekkel, javaslatokkal éljünk a KGST- országok két- és több oldalú együttműködésének fejlesztésére. Mély meggyőződésünk, hogy a magyar nép továbbra is minden erejével azon lesz, hogy az ország erőforrásainak mozgósításával, a tartalékok feltárásával, fegyelmezett és jó munkával számottevően hozzájáruljon a magyar népgazdaság gyarapításához. a szocialista gazdasá(Folytatáa a 4. oldalon) A megyei tanács László András általános elnökhelyettes elnökletével május 24-én ülést tartott. Részt vett az ülésen dr. Tar Imre. a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ma- róthy János, az OTSH elnökhelyettese, Obranovics József, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa. A tanács a napirendek előtt a közelmúltban elhunyt Katona Lajos megyei tanácstag, a NEB megyei elnöke emlékének néma felállással adózott, érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg. Harminc évvel ezelőtt. 1949. januárjában ült össze Moszkvában hat kommunista és munkáspárt tanácskozása, amelyen — elemezve a népi demokratikus országok és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének lehetőségeit — úgy határoztak, hogy létre kell hozni a szocializmus és a kommunizmus útján haladó népek gazdasági közösségét, a szocialista országok gazdasági együttműködésének sokoldalú szervezetét, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A tanács néhány hónappal később tartott alapító ülésszaka meghatározta a KGST tevékenységének fő céljait, ezzel megkezdte gyakorlati tevékenységét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új, demokratikus elveire épült szervezet. A KGST-tagországok ipa-' rának együttes részesedése a világ ipari termelésében jelentősen emelkedett. 1950-ben a KGST-országok a világ ipari termelésének 17,8 százalékát állították elő, jelenleg 33—34 százalékát. A KGST- országok napjainkban egy lakosra számítva 3—4-szer több ipari terméket gyártanak, mint átlagosan az egész világon. Az anyagi termelés másik fő ágazatában, a mezőgazdaságban az ipari fejlődésnél szerényebb ütemű, de nemzetközi összehasonlításban mégis jelentős az elmúlt évtized alatti növekedés, összességében a KGST-országokban gyorsabb ütemben nőtt az élelmiszer-termelés, mint bolygónk más területein. 1960—1977 köiött az egy főre jutó mezőgazdasági termelés világviszonylatban 7 száza lékkai, a KGST-országokban 31 százalékkal emelkedett. A KGST-tagországok közösségének tekintélye a világban a 30 év alatt jelentősen növekedett. A tekintély és a gazdasági súly növekedéséhez nagyban hozzájárult, hogy a KGST-tagállamok az utóbbi években bekövetkezett viharos erejű, s az országok többsége számára kedvezőtlen irányú világgazdasági változások ellenére is megőrizték gazdasági stabilitásukat. A KGST nemzetközi súlyát növelte az is, hogy szó szerinti értelemben a KGST már nem tekinthető regionális nemzetközi gazdasági szervezetnek, a szocialista közösség pedig gazdasági régiónak, mert a közösséget ma már három kontinens — Európa. Ázsia, Amerika — országai alkotják. A szervezet és a tagországok nemzetközi tekintélyéhez nagymértékben járul hozzá a Szovjetuniónak, a közösség legnagyobb országának békepolitikája csakúgy, mint katonai ereje, továbbá következetes áldozatkészsége a világ elnyomott népei harcának támogatásában, állhatatossága az imperializmus elleni küzdelemben. Magyarország számára lét- fontosságú a gazdasági együttműködés a Szovjetunióval és a többi KGST-or- szággal. A külgazdasági kapcsolatok alakulása és eredményessége alapvetően befolyásolja a magyar gazdaság fejlesztésének lehetőségeit, dolgozó népünk életszínvonalának alakulását. Nemzeti érdekünk, hogy népgazdaságunk minél szerA testnevelés és sport távlati fejlesztési koncepciójáról szóló írásos előterjesztéshez Gyúró Imre elnökhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. — Amikor a vb nevében a tanács elé terjesztem a megye testnevelés és sportjának fejlesztési programját, — kezdte beszédét az elnökhelyettes — a magunk dolgát teszem mérlegre. Szinte már közhely, hogy ifjúságunk testi edzettsége jelentősen a kívánt színt alatt van. A középnemzedék túlzott kalória fogyasztásával, mozgásszegény életmódjával elértük, hogy Európában a 40— 55 év között infarktusban meghaltak arányában elsők lettünk. Talán ennyi bizonyíték is elég ahhoz, hogy megállapítsuk: korunk embere a mai körülmények között és életmódjában nem nélkülözheti a testnevelést, a sportot, ha életét, egészségét, alkotó és munkaképességét meg akarja őrizni. Továbbiakban az előadó hangsúlyozta, hogy a bevezetőben elmondottak ellenére megyénkben a tömeg- és versenysport az utóbbi években jelentősen fellendült. Nincs úttörő-olimpia, középiskolai országos verseny szabolcsi győztesek és helyezettek nélkül. Az 1977/78 mozgalmi évben 56 ezer fiatal szerzett jelvényt az „Edzett ifjúság” keretében. A tömegsport a felnőtt lakosság körében lassan, de jó irányba terelődik. A versenysportban sem kell szégyenkezni. Eddig utánpótlást nevelő megye voltunk, most versenyző megye akarunk lenni. Ez nemcsak óhaj. ennek megvannak és kialakultak a reális feltételei. Az első alap az oktatási intézmény. Tovább kell haladnunk a Nyitott pálya és tornaterem mozgalomban, amely Mátészalkáról indult el. Célunk, hogy valamennyi város uszodával rendelkezzék. A testnevelés és sportfejlesztéshez jó a társadalmi háttér, a pártszervek, tanácsok és egyéb társadalmi szervek irányító munkáját sokezres társadalmi gárda segíti. Munkájukért e fórumon is köszönetét mondunk. A most előterjesztett és elfogadásra javasolt távlati fejlesztési program a tervek készítésénél megszünteti a spontaneitást. Jó eszköz lesz a tanácsok kezében, hogy az éves tervek kidolgozásánál a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan fejleszthessék a sport személyi és tárgyi feltételeit. A vitában Ancsán Lászlóné, a megyei tanácstagok kisvár- dai járási 'csoportja nevében elmondta: több gondot kell fordítani az úszás tanítására. A járásban a középiskolásokat is ide számítva osztályonként öt-hat gyermek tud úszni. Kérte, hogy Kisvárdán létesítsenek egy szerény kivitető téliesíthető tanmedencét. Dani Endre, vajai állami általános iskolai nevelő azokról a névtelen ezrekről szól, akik a sportklubokban díjazás nélkül szervezik, segítik az ifjúság sportolását. A legtöbb helyen értékelik ezt a munkát, de néhány esetben az illetékeseknek jobban észre kellene venni az ilyen áldozatkész embereket. Javasolta, hogy megyénk felszíni vizekben való gazdagságát jobban állítsuk a vízisportok szolgálatába. Dr. Sándor Erzsébet, a megyei tanácstagok fehérgyarmati járási csoportja nevében egészségügyi oldalról világította meg a testmozgás fontosságát. Az úgynevezett civilizációs betegségek nagyobbrészt mozgás hiányára vezethetők vissza. Az edzés növeli az ember alkalmazkodó képességét. Az egészségügy feladatává kell tenni, hogy elsősorban a megelőzéssel küzdjön a betegségek ellen. Rátonyi Sándor tanácstag, a nagykállói sportélet hagyományaira hivatkozva kérte, hogy utánpótlásbázisként a káliói sportkört is sorolják a megyében kiemelt tíz sportkör közé. Sándor Géza, a megyei tanácstagok nyíregyházi csoportja nevében elmondta: járásuk volt a kezdeményezője az „Egy iskola, egy úttörőpálya” mozgalomnak. Az iskolák mellett a szülők és a patronáló üzemek segítségével 192 úttörőpálya létesült. Tiszavasváriban a szocialista brigádok a „Mozdulj mozgalom” keretében zászlóvivői a tömegsportnak. Dr. Maróthy János, az OTSH elnökhelyettese felszólalásában elmondta: az Harmincéves a KGST 0 ÜLÉST TÁRTOTT A HEGYEI TAKÁCS Elfogadták a sportfejlesztési koncepciót II KeletilBagyájprszil I XXXVI. évfolyam, 120. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. május 25., péntek^
