Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 23. Úttörő­parlamentek Hogyan készítik fel a kis­dobosokat és az úttörőket a közéletre, milyen az úttörő­élet demokratizmusa, hogyan lehetne jobb programokat ké­szíteni a gyerekeknek — ilyen témákról beszélgettek a június 1—30. között sorra ke­rülő csapatszintű úttörőpar­lamenteken a.város és köz­vetlen környéke nyolc úttö­rőcsapata 3000 úttörőjének képviselői. Ezek a rendezvé­nyek azért is különösen fon­tosak, mert októberben Má­tészalkán tartják a megyei úttörőparlamentet. Gyermeknap Nagy a készülődés Máté­szalkán az idei gyermeknap­ra, amely május 27-én lesz, de már az ezt megelőző na­pokban, május 21-én meg­kezdődtek a programok. Az áfész és az úttörőelnökség közös rendezésében gyermek­hetet szerveztek, amelyen könyvvásár, aszfaltrajzver­seny, gyermekdivat-bemuta- tó és úttörőbál programja várja többek között a pajtá­sokat. Egy negyedév: egymilliárd Jól indult az iparban 1978 Vetélkedő­sorozat Ismerjük meg jobban Má­tészalkát — ezzel a gondolat­tal szervezte meg a KISZ a közművelődési szervekkel kö­zösen azt a vetélkedősoroza­tot, amelyen a fiatalok Máté­szalka településtörténetéről, fejlődéséről, eredményeiről szerzett ismereteikről adhat­nak számot. Júniusban lesz­nek az üzemi, iskolai elődön­tők, a legjobbak vetélkedőjé­re a várossá avatás 10. évfor­dulójának előestéjén, június 30-án kerül sor. Alkotó ifjúság Mátészalka és a járás kö­zel ötezer munkásfiatalja és szakmunkástanulója vesz részt ezekben a hetekben az Alkotó ifjúság címet viselő rendezvénysorozat üzemi rendezvényein, majd az azt követő politikai vetélkedő­kön, amelyeket 15 szakmában rendeznek meg. Ez részben a szakmai tapasztalatcserét szolgálja, de sor kerül mű­veltségi vetélkedőkre és sportversenyekre is. • Jól indult az év Mátészal­ka üzemeiben: négymilliárd forint értékű munkát tervez­tek az egész esztendőre, s az első negyedévben az ipar, az építőipar és a szolgáltatás összesen egymilliárd forint értékű munkát végzett el. Új termékek A város iparában 12—13 százalékos termelésnöveke­dést terveztek, és jelentős változások lesznek az egyes üzemekben. A Magyar Opti­kai Művek Gyárában jól ké­szültek fel a termékszerkezet­váltásra: új, keresett termé­keik aránya meghaladja a negyven százalékot. A finom- kötöttáru-gyárban nagymér­tékben növelik az alsóruhá­zat gyártását, ebben az üzem­ben az első negyedévben pél­dául 80 százalékkal termel­tek többet, mint egy eszten­dővel korábban. A Szatmár Bútorgyárban az idén a ter­ítékek egyhatoda új, a ter­mékösszetételben a korábbi­nál lényegesen nagyobb arányt képviselnek a ma­gasabb használati és esztéti­kai értékű kárpitozott garni­túrák. A MEZÖGÉP-gyár- egységben egy új típusú pót­kocsi gyártásával tovább gyarapszik az eddigi gyárt­mánycsalád. Számottevő fejlesztések is szolgálják a nagyobb terme­lést. Jelentős műszaki fej­lesztés történik a MOM-ban, az ISG-ben sokat jelent majd az új munkacsarnok, lénye­ges a malom- és a sütőüzem rekonstrukciója, az új tej­üzem termelésbe állítása. Mindenütt van kellő meny- nyiségű alapanyag, bár egyik­másik üzembe nem érkeztek mindig időben a szükséges anyagok, de az első negyed­évi termelést anyaghiány lé­nyegesen nem akadályozta. A Mátészalkán gyártott termé­kek keresettek, az értékesítés folyamatos. Az ÉRDÉRT ter­mékei iránt az első negyed­évben olyan nagy volt a bel­földi igény, hogy csökkente­ni kellett az exportot. Bekerülni: rang Jó együttműködés alakult ki az üzemek között, s en­nek eredménye, hogy min­denütt lekötötték a teljes ka­pacitást. A MEZŐGÉP, az Jó körülmények között dolgoznak a munkásnők. ISG és a bútorgyár kooperá­cióban is gyártat termékeket. A MOM szakemberei még kooperációs partnert keres­nek, hogy egy nyolc gépből álló gépcsoportot teljesen ki tudjanak használni. Az idén az üzemekben az átlagos műszakszám már el­éri a kettőt (a tavalyi 1,95-tel szemben). Jelenleg a város­ban 2800-an dolgoznak egy, 2700-an két, 630-an három műszakban. Minden üzemnek teljes a létszáma, szakmun­káshiány jelenleg nincs. A legtöbb helyen változatlan létszámmal termelnek töb­bet; az újonnan felvettek nagy többsége a helyben képzett végzőá szakmunkás- tanulók közül kerül ki. Ma már rangot jelent bekerülni a nagyobb mátészalkai üze­mekbe, á BFK-nál, a MOM- ban, a MEZŰGÉP-nél, a bú­torgyárban magas követelmé­nyeket szabnak. Igényesebbek lettek Az ipari üzemek idei ered­ményeiről alkotott összkép jó. Javult a termékek minősé­ge, a munkafegyelem, haté­konyabb a termelés, színvo­nalasabb a vezetők, irányítók munkája is. Az ISG-ben meg kellett változtatni az első negyed­évre tervezett gyártmányo­kat, s előbbre kellett hozni a későbbre tervezettek gyár­tását, mivel nem érkezett ha­táridőre az alapanyag. Na­gyobb figyelmet érdemel, hogy a termékek több üzem­ben (például a MOM-ban, ISG-nél, ERDÉRT-nél, a BFK-ban) munkaigényeseb­bek lettek, és egy-két helyen nemcsak a munkások, ha­nem a vezetők felkészültsége is kívánnivalót hagyott ma­ga után. Előtérbe került, hogy fel kell készíteni a dol­gozókat a több irányú terme­lésre, több munkaművelet végzésére. Az első negyedévben (jó­részt a mátészalkai üzeme­ken kívülálló okok miatt) nem volt elég ütemes az ex­port, a szerződéseket is csak később kötötték meg. Az el­ső negyedévi lemaradások miatt komoly munka vár az üzemi kollektívákra az év to­vábbi részében. Közérdekű bejelentések Javasolták — megvalósítják V árosunk lakosságá­nak közéleti aktivi­tása közismerten jó. Ez bizonyosodott be ez év tavaszán is, amikor a ta­nácstagok évi beszámoló­in 293 vélemény — ezen belül 85 közérdekű javas­lat, illet,ve bejelentés — hangzott -el. A. tanács vég­rehajtó bizottsága a javas­latok, bejelentések ügyé­ben eddig tett intézkedé­seket a közelmúltban vizs­gálta és meghatározta a tennivalókat. Az illetékes tanácsi szer­vek intézkedései alapján egyes javaslatok már meg­valósultak. A Keleti lakó­telepen, valamint a Lenin téri parkban parkőrök is vigyázzák már a rendet, ügyelnek a tisztaságra. A Bajcsy-Zsilinszky utcai zöldségboltok az újonnan szabályozott nyitvatartási renddel jobban igazodnak a munkába járó vásárlók igényeihez. A Szabadság téren megépült az autó­buszleálló sáv, több utcá­ban kicserélték a kiégett, megrongálódott lámpates­teket. Megkezdődött a Bajcsy-Zsilinszky utcai járdakorszerűsítés, a Dó­zsa György út, Budai Nagy Antal utca csapadék- és belvízcsatorna-rendszer kiépítése. A boltok előtti italozás megszűntetését hivatott szolgálni a készülő tanács­rendelet-tervezet. Az út-, járdajavításra, kátyúzás­ra vonatkozó és nagyobb pénzügyi beruházást nem igénylő reális javaslatok év végéig megvalósulnak. Intézkedések történtek a gyalogátkelőhelyek felfes­tésére, a hiányzó KRESZ- táblák pótlására. A végrehajtó bizottság álláspontja szerint egyes közérdeket érintő javasla­tok, bejelentések megva­lósítása még a most folyó V. ötéves tervben várható. A meglévő óvodai gondo­kat enyhíti majd az Al­kotmány utcában épülő 200 személyes óvoda. Üt épül a Szokolai Örs utcá­ban, járda a Felszabadu­lási lakótelepen. Együtt­működve üzemeinkkel, még ebben a tervciklusban szeretnénk elkezdeni a fedett autóbusz-váróhelyi­ségek építését. A végrehajtó bizottság megítélése szerint reális az Újtelepen élő lakosság gyógyszertár és bölcsőde, járdák építésére, egyes ut­cák kövezésére vonatkozó igénye. Több gondot kell fordí­tanunk majd a bel- és csapadékvíz-elvezetés megoldására. Már a terv­ciklus elején , szeretnénk jóváhagyni az új általános rendezési tervet, ezzel or­vosolni a fennálló építési tilalom okozta jogos sérel­meket. A tervciklus végé­re — az új művelődési központ megépítésével — teljesülhet csak véglegesen, nyugdíjasaink jogos ké­relme a „nyugdíjasok klubjának” létrehozására. Nincs meg viszont a reális pénzügyi lehetősége an­nak. hogy a háziszemét intézményes szállítását a több szintes lakótelepek és a városközpont kistelkes lakásain túlmenően más • utcákra is kiterjesszük. A nem tanácsi szervek­re tartozó javaslatokat, bejelentéseket az illetékes szervekhez továbbítottuk. Az elhangzott jogos igé­nyek alapján kértük az áfész igazgatóságát a Már­ka bár üzemelésének és nyitvatartásának felül­vizsgálatára. A Debreceni Postaigazgatóságot új nyil­vános telefonállomások felszerelésére kértük fel. Dr. Varga Miklós, a városi tanács vb-titkára Áz értelmiség a közéletben Mátészalkán az ipar, a me­zőgazdaság, az államigazga­tás és a kulturális élet terü­letén 600 értelmiségi dolgo­zik, köztük 340 pedagógus, 100 műszaki, 57 agrárértelmi­ségi, 60 orvos és gyógysze­rész, 40 jogász. Sokan az utóbbi 3 évben telepedtek le a városban, köztük nagyon sok a fiatal. Az értelmiség fokozódó részt vállal Mátészalka köz­életében. A városi tanács 62 tagja között 20, a népfront városi bizottsága 41 tagja kö­zött 10 értelmiségi tevékeny­kedik, a városban működő nyolc tudományos egyesület munkájában pedig kétszázöt­venen vesznek részt. Az ér­telmiség egyharmada végez aktív társadalmi munkát. A pedagógusok aránya a fog­lalkozásból, a nagyobb lét­számból eredően többrétű, szélesebb körű. Meghatározó az iskola és a szülői ház kap­csolata, a kulturális és sport­élet elősegítése, az ismeretter­jesztő munka. A műszakiak egy része szinte tradíciószerűen készíti a kisebb építési, adaptálási tervrajzokat, költségvetési dokumentációkat, amelyek­nek értéke évente eléri a 400—500 ezer forint értéket is. Ezenkívül sok szakmai tanácsot adnak a város fej­lesztéséhez. Nemrégiben a város vezetői tájékoztatták őket Mátészalka terveiről és felkérést kaptak újabb fel­adatokra a várospolitikai cé­lok megvalósítása érdekében. Az orvosi, egészségügyi dol­gozók a vöröskeresztes és felvilágosító munkával adnak többet a gyógyítás mellett. Jelentős az iskolába járó gyermekek, a cigányság tájé­koztatása. A jogászok a jog- propaganda terén, szocialista törvényeink ismeretében, a házi jogtanácsadásban ' tevé­kenykednek. Véleményt kér­nek tőlük a tanácsi rendele­tek alkotása előtt. Az értel­miség jelentős számban vesz részt az óvodai, iskolai szmk munkájában. Megbecsülésü­ket — kevés kivételtől elte­kintve — jónak tartják az ér­telmiségiek. A legnagyobb gond, hogy közülük tizenöten lakáshoz szeretnének jutni, s erre sokat kell várni. Többen hiányolják a kulturált szó­rakozási lehetőséget, a szín­házat. Több kommunális fel­adat megvalósítását kérték, javasolták: a tisztaság és környezetvédelem javítását, játszóterek, kirándulóhely lé­tesítését. Zongorától gordonkáig Színvonalas zeneoktatás Zongorán, hegedűn, gor­donkán, klarinéton, fuvolán, furulyán és rézfúvós hang­szereken tanulhatnak a gye­rekek a mátészalkai zeneis­kolában. A város közel két­százötven tanulója rendszere­sen jár hangszeres zenét ta­nulni; változó létszámú ezen­kívül az ének szak és népes az előképző. Mátészalkán 1958-tól van szervezett zeneoktatás, az is­kola 1966-tól működik önálló intézményként, öt éve költö­zött új helyre a zeneiskola; ahol jó körülmények között végzi a tizennégy szaktanár a tanulók oktatását. A zeneis­kola jó kapcsolatot alakított ki a város üzemeivel is: a ta­nulók rendszeres műsort ad­nak, illetve fellépnek az ün­nepségeken, az üzemek, szo­cialista brigádok pedig segí­tenek az épület karbantartá­sában, újabb felszerelések, hangszerek vásárlásában. Az iskolában színvonalas oktatás folyik, a megyei, or­szágos versenyeken mindig indulnak a mátészalkai zene­iskolások is. Részt vesznek az úttörő-zenekarok fesztiválján, benevezték az országos hege­dű. és a trombitaversenyre, s a gordonkatalálkozón is részt vett az iskola 'növendéke. A megyei zeneiskolák zongora- és kamarazenei bemutatóin több díjat szereztek a máté­szalkai diákok. Gondot jelent, hogy egyes tanszakokra (például' zon­gora) aránytalanul sok, míg másokra (például gordonka) Nagy hagyományai vannak Mátészalkán a közös ének­lésnek. Képünkön: hangver­senyez a legfiatalabbak ének­kara az ifjúsági házban. nagyon kevés tanuló jelent­kezik. Ez abból adódik, hogy a szülők egyes hangszereket jobban ismernek, és a hang­szernek hagyománya van. Az oktatók szeretnének minél több hangszert megkedvel­teim. i Sok mátészalkai zeneisko­lás egy életre szóló barátsá­got kötött hangszerével és tu­dását magas szintre fejlesz­tette. Már minden tanszak felkészített növendékeket, akik sikerrel végeztek később a zeneművészeti szakközép- iskolában, a zenetagozatú gimnáziumokban, a tanár­képző főiskola ének szakán. A zeneiskola több tanára itt végezte zeneiskolai tanulmá­nyait és a magasabb szintű iskola befejezése után tért vissza tanítani. Számottevő a zeneiskola közművelődési tevékenysége. Évenként 10—12 hangver­senyt adnak, próbatermet, zongorakíséretet biztosítanak a pedagógus kórusnak, amelynek munkájában több nevelő is részt vesz. Közös fúvós- és vonószenekar mű­ködik a zeneiskola és a mű­velődési központ szervezésé­ben. A BFK munkáskórusá­nak vezetését is a zeneiskola egyik tanára vállalta. Több üzemmel szoros kapcsolatot tart fenn a zeneiskola, sok közös rendezvényük van, amelyek számát szaporítani kívánják. Az oldalt szerkeszti: MARIK SÁNDOR AlpB MÁTÉSZALKÁN minil— ........iiiiiimiiHiiinimiiiniHiiiiiiiiHiiiiiiHiHimiMiiiiii Tanácsok a fejlesztéshez

Next

/
Thumbnails
Contents