Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-22 / 117. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 22. (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor manapság is előfordul, hogy egyes negatív jelenségeket általánosítva té­ves következtetéseket von­nak le az ifjúság egészéről. A becsületesen gondolkodó, tanuló, dolgozó fiatalokat, te­hát a túlnyomó többséget méltatlanul elmarasztaló, igazságtalan általánosítások­nak nem szabad teret enged­ni. Nem mehetünk el viszont szó nélkül a hibás általáno­sítás alapjául szolgáló, a fia­talok körében is tapasztalha­tó helytelen felfogást, maga­tartást tükröző megnyilvánu­lások mellett sem. Közös erő­vel tennünk kell például azért, hogy csökkenjen kö­rükben az alkoholizmus, a bűnözés. A cinizmus, a léha, csellengő életmód ne talál­jon követőkre, s hogy társa­ikra ne lehessenek romboló hatással a „jópofa”, a köte­lességeiket elhanyagoló fia­talok. A káros megnyilvánu­lások visszaszorításáért maga az ifjúság, az ifjúsági szö­vetség teheti a legtöbbet. A Központi Bizottság titká­ra ezután a párt-, az állami és a társadalmi szerveknek az ifjúság érdekében hozott intézkedéseiről és törekvései­ről szólt, majd rámutatott: — Amikor hangsúlyozzuk, hogy a fiatalok nevelése össztársadalmi ügy, akkor ez nem csökkenti a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség felelős­ségét az ifjúság egészéért. Pártunk továbbra is azt vár­ja a KISZ-től, hogy felelős­séggel képviselje és közvetít­se a magyar ifjúság jogos és reális igényeit. Ugyanakkor tartsa szem előtt, hogy a jogokat és igényeket csak a tisztességesen elvégzett mun­ka, a becsületes tanulás, vagyis a kötelességek magas színvonalú teljesítése alapján lehet megfogalmazni. Mivel minden reális igény kielégí­tésének jelenleg nincsenek meg a feltételei, meg kell ál­lapítani fontossági sorrend­jüket. Erre tekintettel kell lennünk az ifjúsági parla­menteken megfogalmazott kérdésekkel kapcsolatban is. — Értelmes, jó programok­kal, egyéni megbízatásokkal, az öntevékenység lehetőségé­nek biztosításával vonzóbbá kell tenni az ifjúsági szövet­séget. Nagy jelentősége van annak, hogy a KISZ-ben mi­lyen munkastílushoz, milyen módszerekhez szoknak hoz­zá a fiatalok. Nem szabad megbékélni a hivatalnoki stí­lussal, a papíros ízű politikai munkával. Az ifjúsági munka sokszí­nűségét, sokoldalúságát bizo­nyították azok a tapasztala­tok, amelyekről a vitában felszólaló küldöttek beszá­moltak, hírt hozván megyé­jük, munkahelyük, iskolájuk fiataljainak életéről. Nagy érdeklődés kísérte Horváth László Szabolcs- Szatmár megyei küldött gon­dolatait a cigányfiatalok tár­sadalmi beilleszkedésének helyzetéről. Sajnos, számos munkahelyen idegenkedve fogadják őket, még ha tanult, becsületes dolgozó, kultúrára, szakmai ismeretekre fogé­kony emberek is. Kétségte­len, hogy akadnak közöttük táplálói ennek az előítélet­nek, dologkerülők, megbízha­tatlanok, s éppen ez a tény állítja komoly, emberséges feladat elé a munkahelyi kö­zösségeket. Kivált a KISZ- szervezetek tehetnek sokat ez ügyben, s kötelességük is ösztönözni a cigányfiatalokat az általános iskola elvégzésé­re, a szakképesítés megszer­zésére, a művelődésre. A hozzászólások befejezté­vel Barabás János, a KISZ KB titkára terjesztette a kül­döttek elé a szerkesztő bizott­ság javaslatát az országos KISZ-értekezlet dokumentu­mának véglegesítésére. Ezt követően Maróthy László - foglalta össze a vita során el­hangzott 36 felszólalás és az írásban benyújtott hozzászó­lások tapasztalatait. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség országos ér­tekezlete Szabó Jánosnak, az intéző bizottság tagjának zár­szavával ért véget. Rossz a viszony Irán és az Egyesült Államok között Néhány nap leforgása alatt súlyosan megromlott az iráni—amerikai kapcsolat: az iráni külügyminisztérium vasárnap felkérte az Egye­sült Államokat, hogy mindad­dig ne küldje el új nagykö­vetét, amíg meg nem javul a politikai légkör a két ország között. A külügyminisztérium köz­leménye — amelyet a hivata­los Pars hírügynökség ismer­tetett — az iráni ügyekbe való „nyílt beavatkozásnak” nevezte az amerikai szenátus Irán és az Egyesült Álla­mok feszültté vált viszonyá­ról tartott sajtóértekezletet Ibrahim Jazdi iráni külügy­miniszter. (Kelet-Magyaror- szág telefotó) csütörtökön elfogadott hatá­rozatát, amely leszögezte, hogy az amerikai—iráni kap­csolatok rosszabbodni fog­nak, amennyiben Iránban nem hagynak fel a forradal­mi iszlám bíróságok a halálos ítéletek hozatalával. HATVÁN ÉVE TÖRTÉNT Képünkön: Szamuely beszéde egy moszkvai gyűlésen. Jobb­oldalt Lenin Szamuely Moszkvában S zovjet-Oroszország ve­zetői és harcoló prole- táriátusa a világforra- dalom bizonyítékának, az európai forradalmi folyamat továbbterjedése cáfolhatatlan bizonyítékának tekintették a magyar és a bajor tanács- köztársaságokat. Figyelem­mel kísérték sorsukat, harcu­kat, bel- és külpolitikai kö­rülményeiket. Ahogy a Ma­gyar Tanácsköztársaság is egész létében számított nagy keleti testvérére. Már március 22-én létrejött a távírókapcsolat Kun Béla és Lenin között. A két prole­tárdiktatúra közötti érintke­zés, a továbbiakban is folya­matosnak, mindennaposnak volt mondható. A Leninnel való beszélgetések mellett Kun és Csicserin szovjet kül­ügyi népbiztos rendszeresen váltott táviratokat, sőt a Komintern és a szovjet kor­mány más illetékeseivel és a kijevi ukrán proletárhata­lommal is fennállt a kapcso­lat Ugyanakkor már a kezdet kezdetén felmerült a szemé­Á Szovjetunió a BNV-n Budapesten holnap nyílik a szokásos tavaszi nemzetközi vásár. Alekszandr Pavlov, a szovjet kiállítás igazgatója, az APN tudósítójával foly­tatott beszélgetésében elmondta, hogyan készül­tek fel a szovjet külkereskedelmi szervezetek erre a technikai szemlére, s nyilatkozik a szov­jet—magyar kereskedelmi és gazdasági kapcso­latokról. lyes kontaktus megteremté­sének igénye, a budapesti szovjet-orosz megbízott foga­dásának ügye és a moszkvai magyar követ kijelölésének lehetősége. És hamarosan fel­vetődött Szamuely moszkvai útjának gondolata is. Erre a repülőútra végül május 19-étől került sor. Sokoldalú technikai előkészí­tés után (a magyar repülés egyik úttörőjének, Asbóth Oszkárnak vezetésével tették alkalmassá az albertfalvai munkások a kétüléses diplánt a hosszú repülésre). Dobos pilóta magasba emelkedett a géppel és utasával. Az első cél Vinnyica volt, majd Kijev következett, ahol Sza­muely az ukrán vezetőkkel tárgyalt. Innen különvona- ton utazott Moszkvába, ahol nagy lelkesedéssel fogadták. Tájékoztatta a szovjet veze­tőket és személyesen Lenint a Tanácsköztársaság helyze­téről, őt is sokoldalúan infor­málták. Megtárgyalták az együttműködés lehetőségeit, a hadifogolykérdést, a világ­forradalom helyzetét és a rö­vid tartózkodás befejeztével 31-én 7 órás Kijev—Budapest repülés után Szamuely már újra itthon volt Létrejött tehát a régen ter­vezett személyes kapcsolat, annak minden előnyével. Moszkvai tartózkodása ide­jén — s valószínűleg részben az ő felvilágosításai nyomán — írta-meg Lenin „Üdvözlet a magyar munkásokhoz” cí­mű híres röpiratát amely a diktatúra határozott vezeté­sének szükségességét hangsú­lyozza és más elvi jelentősé­gű megállapításokat is tar­talmaz. — A Szovjetunió a Bu­dapesti Nemzetközi Vá­sár hagyományos részt­vevője. Milyen szerepet játszik ez a vásár a szov­jet—magyar kereskedel­mi és gazdasági kap­csolatok fejlődésében? — A Szovjetunió első íz­ben nem sokkal i háború megkezdése előtt vett részt ezen a budapesti kereske­delmi fórumon. Akkor a magyarok tízezrei számára egy új világ felfedezését jelentette a szovjet pavilon megtekintése. Ám a hor­thysta hatóságok reakciós politikája miatt a két or­szág kereskedelmi-gazdasá­gi kapcsolatai nem fejlőd­hettek. Valójában ezek a kapcsolatok csak azután rendeződtek, hogy Magyar- ország a fasizmus alól fel­szabadult. E kapcsolatok fejlődésé­nek dinamikájáról tanús­kodik, hogy Magyarország fő partnere lett a Szovjet­unió, amely a magyar kül­kereskedelmi forgalomban több mint 30%-kal részese­dik. Másfelől a Magyar Nép- köztársaság már hosszú évek óta az ötödik helyet foglalja el a mi kereskedel­mi partnereink sorában. Tavaly például a kölcsönös szállítások értéke megha­ladta a 4,8 milliárd rubelt. A kereskedelmi áruforga­lom fejlődésében nagy sze­repet játszik a Budapesti Nemzetközi Vásár. Évről évre növekszik a BNV-n megkötött magyar—szovjet szerződések jelentősége. — Hogyan tükröződnek a szovjet kiállításon a KGST keretében folyó együttműködés eredmé­nyei, egyebek közt a komplex program tel­jesítésének eredményei? — Ezek az eredmények szembetűnően megnyilvá­nulnak az úgynevezett sza­kosított és kooperációs ter­mékek kölcsönös szállítási volumenének növekedésé­ben. A Magyar Népköztár­saságból származó behoza­talunk több mint 30%-a és az oda irányuló kivitelünk mintegy 18 százaléka sza­kosított termék, főleg gép­ipari gyártmány. A gyakor­lat bebizonyította, hogy a közös munkák eredményei­nek felhasználása, az egyes ágazatok fejlesztésében, nö­veli országainkban a tár­sadalmi termelés hatékony­ságát. Ismeretes a Szov­jetunió és a Magyar Nép- köztársaság között a gép­járműgyártás, az alumí­niumipar, a kőolajvegyé­szet, a híradástechnika te­rületén megvalósuló koope­ráció és szakosítás nagysze­rű eredményei. Különösen eredményesen fejlődik a szakosítás és a kooperáció a műszergyár­tásban. A megállapodásnak megfelelően Magyarország megszervezte mikrohullá­mú és ultrarövidhullámú berendezések gyártását, amelyeket a KGST-tagálla- mokba exportál. A Szovjet­unió például a legnagyobb külföldi megrendelője az elektromechanikai beren­dezésgyártó budapesti Kon- takta gyár termékeinek. Másfelől a szovjet elektro­technikai ipar mindazt gyártja, ami a szupernagy- feszültségű áramvezetékek építéséhez szükséges. Ilyen berendezésekből szerelték fel a testvéri országoknak és a Szovjetunió délnyu­gati körzetének energia- rendszereit egyesítő 750 kilovoltos Vinnyica—Albert- irsa távvezetéket. A mos­tani vásáron sokféle kiál­lítási tárgy képviseli a mű­szergyártás specializált ter­mékeit. — Hogyan szervezték meg a szovjet kiállítást és milyen külkereske­delmi szervezetek vesz­nek azon részt? — A mintegy 2000 négy­négyzetméter összterületű szovjet kiállítás négy cso­portra oszlik: műszergyár­tás, kohászati és fémmeg­munkálás, villamosenerge­tika és villamossági gép­gyártás, vegyipar és bá­nyaipar. Ezeknek az ágaza­toknak termékeit egy sor külkereskedelmi szerve­zet mutatja be, köztük a Mashpriborintorg, a Sztan- koimport, a Techmashex- port, az Energomashexport, az Elektronorgtecnika stb. Ezen kívül érdekes tema­tikával képviselteti magát a Szovjet Tudományos Aka­démia — „Nemzetközi együttműködés a kozmikus tér meghódításában” — és az Állami Szabványügyi Bi­zottság — „A Szovjetunió nemzetközi együttműködése a szabványosítás területén”. A Budapesti Nemzetközi Vásáron első ízben szerepel a Szovjetunió 15 köztársa­ságának egyike, a Magyar Népköztársasággal határos Ukrán SZSZK. Ennek a kiállítási részlegnek az a fő feladata, hogy a vásár látogatóinak képet adjon arról, hogyan vesz részt Uk­rajna a Szovjetunió és a kül­földi államok kereskedel­mi-gazdasági és műszaki­tudományos kapcsolatainak fejlesztésében, miképpen já­rul hozzá a szocialista gaz­dasági integráció komp­lex programjának fejlesz­téséhez. TESTVÉRMEGYÉK—TESTVÉRVÁROSOK

Next

/
Thumbnails
Contents