Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-18 / 114. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 18. Tizenhat tantermes iskolát és 150 személyes óvodát épít a SZÁÉV Nyíregyházán a Krúdy utca és a Kun Béla utca között. A két létesítményt 1980 őszén adja át a kivitelező. (Gaái Béla felvétele) „Álmomban látok../' HÁCSA ANDRÁS VILÁGA Körzet­központ A szatmár-beregi tájvédel­mi körzet több mint 50 ezer hektáros területének irányí­tása nagy munkát jelent. Rö­vid idő alatt kell kiépíteni a lehetőleg gyümölcsöző kap­csolatokat az igazgatási és gazdálkodó szervekkel, a ter­mészetvédelmet segítő egyé­nekkel. A tájvédelmi körzet központja Fehérgyarmat. Az itteni városi tanács minden­kit megelőzve ajánlott fel méltó helyiséget a körzet­nek. A kórházzal szemben lévő területen, a ktsz meg­ürülő épületét alakítják át ilyen célra. Itt kap helyet a körzet központja, ahonnan az irányítás történik, s itt ala­kítják ki a tájjellegű termé­szettudományos gyűjteményt is. Már folynak az előkészü­letek arra, hogy a szatmári és beregi terület jellegzetes állatai, növényféleségei szép és jó minőségben gyűljenek össze egy, a maga nemében egyedülálló gyűjtemény ré­szére. GYERMEKHÉT MÁTÉSZALKÁN Jutalomműsor és utcabál A nemzetközi gyermekév jegyében „gyermekhetet” tartanak Mátészalkán. A vá­ros és a járás úttörővezetése, az úttörő- és ifjúsági ház, va­lamint a Mátészalka és Vi­déke ÁFÉSZ közös rendez­vénysorozata május 21-én kezdődik. E naptól a hét vé­géig engedményes áron áru­sítanak gyermekruházati cikkeket a Kraszna Áruház­ban, és meghirdetik a város általános iskoláiban a gyer­mek- és ifjúsági könyvek terjesztésének versenyét. 22-_ én az úttörő- és ifjúsági ház-’ ban ünnepélyes megnyitót tartanak, majd gyermekdi- vat-bemutató következik. Utána jutalomműsort láthat­nak a meghívott gyerekek: Korda György lép eléjük, va­lamint a Kati és a Kerekpe­rec együttes. Szerdán a vajai úttörőha- gyomány-őrző múzeumot ke­resik föl a város iskolaszö­vetkezeteinek és a honisme­reti szakköreinek a tagjai. Május 24-től 27-ig a főutcán gyermekbazár lesz — árusí­tó sátrakat helyeznek el. 26- án kiállítás nyílik az úttörő­házban : gyermekholmik, testápolási cikkek láthatók, és különféle tejtermékek, ételek is bemutatkoznak — az utóbbiak meg is kóstolha­tok. 26-án, szombaton a Csiporka bábegyüttes ad mű­sort a gyerekeknek. Másfél éves volt, amikor megtámadta a szülőt, gyermeket rettegésben tartó kór, a paralizis, de csak amikor iskolába íratták, derült ki a tragi­kus valóság: a betegség szemidegsorvadást is oko­zott, ami előbb-utóbb vak­sághoz vezet. Nácsa And­rás most 40 esztendős, 1953 óta semmit sem lát, örök sötétségben él. Párválasztás — Az orvos megmondta, így hát számoltam vele, hogy elvesztem a látásomat. Ezért arra törekedtem, hogy minél előbb szakmát szerezzek és a magam lábára álljak. Előbb kosárfonó, majd távbeszélő alközpontkezelő lettem — me­séli röviden az életét, ame­lyet — amennyire csak le­hetséges volt — igyekezett úgy rendezni, mint az egész­ségesek. Felesége vakon született, de az ő látását az orvosi kezelés részben vissza tudta adni. — Mi szerint választott párt, s milyennek képzeli külsőre a feleségét? — Itt a szövetségben is­merkedtünk meg, hiszen — ahogy mi mondani szoktuk — sorstársak vagyunk. A hang­ja, a beszédmodora miatt fi­gyeltem fel rá először, aztán kiderült, hogy azonos az ér­deklődési körünk is. Azt, hogy külsőre milyen a fele­ségem, az ő leírása alapján tudom. — Mivel én gyermekko­romban még nem voltam tel­jesen vak, van képem a kör­nyezetemről. Tudom, mit jelent a szó: sovány, kövér, alacsony, magas. Ha valaki­vel kezet fogok, megérintem a karját, ha hallom a hang­ját, beszélgetek vele — nagy­jából el tudom képzelni, hogy milyen lehet, s az illetőt évek múltán is felismerem. Ez nálunk világtalanoknál olyan, mint másoknál az arc­memória. Hétköznapok Nem keseregni a sorsán — ez az életfilozófiája. Megta­nulta a ház körüli munkát is, még főzni is tud. Az elveszett látásért cserébe a természet kifinomult hallással, tapin­tással kárpótolta. Igaz, nem tudja, milyen szint mutat a rendőrlámpa, de azt észleli, hogy megmozdult, elindult körülötte a tömeg, onnan tudja, hogy ő is leléphet a járdáról. A boltban az apró­pénzt tapintással számolja meg, s nagyságuk alapján részben meg tudja különböz­tetni egymástól a papírbank­jegyeket is, persze az embe­rek becsületességére, segítsé­gére mindenütt szüksége van. Számos ötletes, úgynevezett vakügyi segédeszköz segíti: a speciális karóra, amelynek felnyitható üveglapja alatt ujjával tapinthatja ki a mu­tatók állását, vagy a porce­lánból készített „tejőr”, ami az edény alján jelez, ha fel­forrt a tej, de kifutni nem en­gedi. Nincs kirekesztve az ol­vasás gyönyörűségéből sem, hiszen a szövetség Braille (vak) könyvtárából tetszése szerint választhat könyveket. Legutóbbi gyűlésükön vállal­ta, hogy az írni nem tudókat megtanítja a Braille-abc-re. Áz éjjelek elevenek Egy dolgot visel nehezen: hogy minden éjjel álmodik. Amit nappal érzékei után el­képzel, az éjjel megelevene­dik előtte. Vannak visszatérő álmai is. egy-egy kedves gyermekkori emlék, vidám játék pajtásaival. — Álmom­ban elfelejtem, hogy vak va­gyok, s reggel, amikor fel­ébredek, fejgörcsöt kapok at­tól, hogy nem látok. — Vannak különféle be­idegződések is. Például azt mondom: mindjárt megné­zem, mennyi az idő. S csak amikor elhangzott, döbbenek rá, hogy nem tudom megnéz­ni. Mégis, az élet furcsa hely­zeteket teremt néha: egy al­kalommal valaki megállított az úton, hogy mondjam meg, hány óra van. Mutatom ne­ki az órám, hogy nézze meg. Erre ő azt mondja: fiam, nem ismerem a számokat... Pedig ő egészséges volt, csak az írással kellett volna meg­ismerkednie ... Kádas Viktória Kártérítés gyorsabban Az Állami Biztosító múlt éve Nem kell olyan sokat vár­niuk a kár bejelentésétől a kifizetésig az ügyfeleknek az Állami Biztosító megyei fi­ókjánál. A múlt évtől egy- harmadával csökkentették a károk átfutási idejét. Ez át­lagosan 4,2 nappal kevesebb várakozási időt jelent. Míg 1977-ben 14,6 nap alatt in­téztek el egy ügyet, addig ta­valy 9,6 napot igényelt ez a munka. A jelentős időmegtakarítás akkor értékelhető igazán, ha a káresemények számát is megnézzük. 54 százalékkal nagyobb kárt könyvelhettek el az igazgatóságon tavaly a 77-es évhez képest. Ez 1 mil­liárd 126 millió forint kifize­tését jelentette. Ennek döntő többsége, 1 milliárd forint mezőgazdasági kár, a lakos­ságnak 100 milliós kára ke­letkezett. Az egyéb károk 20—25 millió forintot tettek ki. A lakossági károk száma emelkedett, mintegy 12 szá­zalékkal. Ez 30 ezer bejelen­tés egy év alatt. A. lakossági károk közt a gépjárművekkel kapcsolato­sak elintézésére átlagosan 3,6 napot kell várni. A műszaki károk átfutási ideje 16 nap, a személyi károké mindössze 3,6 nap. Az állatkároké ese­tenként több időt vesz igény­be. Az a tény, hogy jelentő­sen csökkentették a károk átfutási idejét, egyúttal jobb belső szervezettséget, korsze­rűbb ügyintézést kívánt meg az Állami Biztosítótól. Ebben jelentős szerep jutott a 19 szocialista brigádnak, mely­nek tagjai a dolgozók hetven százalékát adják. Az éssze­rűbb belső elosztás révén egy dolgozó 44 százalékkal több munkát látott el tavaly az előző évhez képest. IÓLAKOTTAN (Fotó: Mikita Viktor) Vadkacsa, keltetőgépből Hatezer pelyhes vadkacsa bújt ki a tojásból nemrég a Dél-somogyi Állami Gazda­ság lábodi erdészetében, és a keltetőgépekben hamarosan fölpattannak a fácántojások is. A teljesen automatizált, francia gyártmányú keltető­gépekben a legnagyobb biz­tonság mellett kelnek a tojá­sok. A korszerű gépek biz­tonsági berendezése vész- csengőt szólaltat meg, ha bent akár a hőmérséklet, akár a párattartalom eltér az előírttól. Aki tehát avatat­lan kézzel kinyitná az ajtó­kat, azt az erős csengőszó fi­gyelmeztetné: hibát vétett. Az idén 25 ezer naposfá­cánt értékesítenek innen, 3 ezret pedig a következő év törzsállományának tartanak meg Az erdészet saját terü­letére ez évben négy és fél ezer fácánt bocsát ki vadász­tatásra. A fiatal vadikacsák már megérkeztek nevelőhelyükre, s a „trambulinos módszer” révén a hónap végére már megtanulnak repülni, hogy teljes mértékben alkalmaz­kodjanak vad környezetük­höz. (Somogyi Néplap) Csomózzák a perzsát Hazánkban 1917-ben Bé- késszentandráson- honosítot­ta meg a perzsaszőnyeg-cso- mózás „tudományát” egy Er­délyből származott család. Azóta anyáról leányra száll a perzsaszőnyeg-készítés sze- retete, és ma már művészi fokon készülnek a hagyo­mányos és a modern mintás perzsáik hazai és külföldi ér­tékesítésre. A Békésszent- andrási Szőnyegszövő Házi­ipari Szövetkezetben egyik főágazat ma is a perzsasző- nyeg-készítfes, amii/ből évente több mint négymillió csomó kötéssel készülnek a szebb­nél szebb példányok. Expor­tálnak Franciaországba, Angliába, de Perzsiába is. (Népújság, Békés megye) Olajos iszap A szegedi szénhidrogén­medencében dolgozó szakem­berek arra törekszenek, hogy a kőolaj kitermelése közben ne szennyeződjön a környe­zet, vagyis a föld az élővi­zek, a levegő. Kétszeresen mutatkozik ez a törekvés a felszínre kerülő olajjal ke­veredett víz tisztításánál. Ez a napi 10 000 köbméternyi víztömeg a szeparátorokban történő leválasztás után még számottevő olajszennyező­dést tartalmaz, így a Tiszába nem vezethető. Ezért fel­épült és már próbaüzemei a nagy költséggel készült víz­tisztító üzem. A belőle kike­rülő víz olyan tiszta, hogy felhasználhatják a rétegek­be való visszanyomásra, vagyis az olajat felszínre ho­zó rétegenergia pótlására. Az olajos víz tehát már nem je­lent környezetvédelmi prob­lémát, ugyanakkor növekvő gondot okoz a vízből kivá­lasztott olajos iszap, amely­ből naponta mintegy húsz tonna keletkezik. Elégetése szennyezi a város környéké­nek levegőjét. Ezért többféle megoldást kerestek az olajipari szak­emberek Egy kísérlet az iszap építőanyag-ipari fel­használásra máris sikerrel járt: a bekevert olajos iszap téglagyári égetése közben felhabosítja az anyagot, s ezáltal rendkívül könnyű és nagy szilárdságú — az üve­get is karcoló — építőanya­got nyertek. További kísérle­tek. s az ezzel kapcsolatos döntések gyorsasága szabja meg, hogy légszennyezés he­lyett mielőbb hasznos célra alkalmazzák a nagy tömegű olajiszapot. ( Délmagyarország) Megrögzött munkakerülő Elvira, a peches tolvaj A tárgyalásra a fogdából kellett elővezetni Major Ist­vánná Országh Elvira 27 éves kéki özvegyet, mert míg ez ügyben nyomoztak utá­na, más, súlyosabb bűncse­lekményt is elkövetett, ami­ért le kellett tartóztatni. Or­szágh Elvira otthonosan mozgott a tárgyalóteremben, hiszen eddig négyszer állt már bíróság előtt rendsze­rint vagyon elleni bűncselek­mények miatt. Most 7 rendbeli lopással és közveszélyes munkaikerü­léssel vádolták, s ebben is mondta ki bűnösnek a bíró­ság. A kétgyermekes özvegy a múlt év májusától szep­temberig dolgozott, azóta csavarog, gyermekeiről édesanyja gondoskodik, öt ismerősei tartják el. Azért nem akart teljesen másakra támaszkodni, ő is megpró­bált különböző értékekhez jutni szokásos módján. Október 3-án Nyíregyhá­zán, a Kelet Áruházban rej­tett el egy hétdecis konya­kot, ám távozásakor a pénz­tárnál visszavették tőle. Két hét múlva egy nyíregyházi ABC-ben 5 szelet karajt és egy csomag kávét dugott ka­bátja alá, ae itt sem volt szerencséje, rajtakapták. Egy hét múlva egy másik ABC- ben próbálkozott két doboz Simphóniával, de innen sem sikerült neki feltűnés nélkül távozni. Másnap két „beve­tése” is volt: délelőtt a Búza téri ABC-fool akart kivinni egy üveg barackpálinkát, de a kijáratnál elcsípték. Dél­ben a Centrum Áruházban egy melltartót rejtett kabát­ja alá, de az eladók ezt is felfedezték. Országh Elvirának ez az öt sikertelen kísérlet sem szegte kedvét, november 3- án a Bizományi Áruházban próbálkozott. Bevitt az öltö­zőfülkébe egy szőrmegallé­ros kabátot, felpróbálta, az­tán leszedte róla az áruház jelzéseit és mintha az övé lenne a kabát, kisétált az ut­cai ajtóig. Innen fordították vissza az áruház dolgozói. Másnap az Északi alközponti ABC-ben pákolt össze 170 forint értékű árut, de a bejá­rati ajtón távozni akaró höl­gyet visszatérítették. A munkakerülő megrög­zött tolvaj kísérletei tehát eredménytelenek voltak, a kár is megtérült, de a bíró­ság 1 évi börtönre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlátástól. Az ítélet jog­erős.

Next

/
Thumbnails
Contents