Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

1979. május 17. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Új szupernóva Üj, eddig ismeretlen csillagot fedezett fel egy fiatal grúz kuta­tó, Civi Kimeridze, az abasztu- mai obszervatórium munkatár­sa. A csillag, amely egy távoli, külső tejútrendszer tagja, Föl­dünktől mintegy 60 millió fény­év távolságra helyezkedik el, a Szűz csillagkép körzetében, sa­ját tejútrendszerének peremén, 18 ezer fényévre annak magjá­tól. Bár a hatalmas távolság miatt szabad szemmel nem ve­hető ki az égbolton, felületi fé­nyessége 300 milliószorosa a Na­pénak. Az egyes után 40 nullát kellene leírni, ha a munka és energia egységében, az erg-ben kívánják kifejezni az óriási energiát, amelyet a szupernóva másodpercenként kisugároz. A csillagászati közlemények nem­zetközi központja valamennyi csillagvizsgálót tájékoztatja az új szupernóváról, amelynek visel­kedését most már világszerte ta­nulmányozzák. Tartósabb sínek Űj. hőkezeléses eljárással gyárt­ják a hosszú acélsíneket a ke- merovói terület Kuznyeck váro­sában, a helyi Lenin» Kohászati Művekben. A vállalat a BAM ré­szére szállít termékeiből. Az új­fajta hőmegmunkálás eredmé­nyeképp a sínek tartóssága fo­kozódik, élettartamuk a koráb­bi, hagyományosan gyártott sí­nek élettartamának másfélszere­se. Áramellátó rendszerek, antennaerősítők A Békéscsabai Híradótechnikai Vállalat különböző teljesítmé­nyű áramellátó rendszereket és antennaerősítőket is gyárt. Az előbbit rádió- és tv-adóállomá- sok és a posta különböző terü­letein alkalmazzák, az antenna­erősítőkkel pedig a tv-adások vételi lehetőségeit lehet javítani. Az áramellátó rendszerek közül a kis teljesítményüeket és az an­tennaerősítőket exportra is ké­szítik. Háló Mihály az antenna­erősítőket méri. (MTI fotó — Fehér József felvétele). /Négy évig tartó munka után befejjezés előtt áll az atom­erőmű vízkivételi művének építészeti része. Az atomerő­művet kiszolgáló létesítmé­nyek közül ez az egyik leg­nagyobb technológiai rend­szer. A képen: a vezénylő­épület. Tyúkok az etetőnél A moszkvai Tyimirjazev Aka­démia kutatói érdekes megfigye­léseket végeztek a ketrecben tartott tyúkok magatartásával kapcsolatban. Egy ketrecbe öt tyúkot helyeztek, és mindegyik­ről feljegyezték, hogy mennyi ideig tartózkodik az etetővályú mellett, melyik utat használja a ketrecen belül, hol van * általá­ban a pihenőhelye. Ennek alap­ján bizonyos „rangsort” lehetett megállapítani a tyúkok között. Akárhányszor megismételték a kísérletet, a rangsor nem válto­zott. A rangsor élvonalát alkotó tyú­kok elsőként mentek az etető­vályúhoz, sietség nélkül fogyasz­tották el az eleséget, idejük leg­nagyobb részét a ketrec elülső #részében töltötték és a közepén pihentek. Ha a többi tyúk meg­kísérelte ennek a rendszernek a megzavarását, vagy a rangelsők helyének elfoglalását, ez utóbbi­ak csőrükkel feléjük vágtak. A rangsorban hátrább került tyú­kok csak később és óvatosan sompolyogtak az etetővályúhoz, sietve felcsipegették az eleséget. majd a ketrec falához lapulva mentek vissza, és idejük legna­gyobb részét a ketrec hátulsó fala mellett töltötték. A kutatók szerint a rangsor végét alkotó tyúkok rossz tojók voltak. Orvosi könyvtár Moszkvában megnyílt a szov­jet Egészségügyi Minisztérium Központi Orvostudományi Könyvtára. Az új létesítményben 3 millió könyvet őriznek, közöttük Avi­cenna és Hippokratész művei­nek ritka kiadásait is. A könyv­tárban a tájékozódást nyolcmil­lió katalóguscédula segíti. A szovjet gépkocsigyártók; egyik feladata a X. ötéves tervben a nagyteljesítményű teherautók gyártásának nö­velése. Ennek központja a Minszk közelében levő Zso- gyino városban működő Be­lorusz Autógyár. Több mint húsz esztendeje itt készült el az első nagy teljesítményű „Belaz”. Az üzem 27, 40 és 75 ton­nás gépkocsikat gyárt. A 110 tonna teherbírású, legújabb A világ cementtermelése hal­latlan módon növekszik, ami két okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy az építkezéseken tégla helyett egyre inkább nagymé­retű, könnyű és előre gyártható elemeket használnak, a másik pedig abban áll, hogy a mély­építésben a közlekedés és az energiaipar állandó fejlődése óriási méretű létesítményeket kíván (utak, repülőterek, gá­tak.) A cementgyártásban igen nagy mennyiségű anyagot kell moz­gatni. Ezért cementgyárat ott le­het csak létesíteni, ahol a két legfontosabb nyersanyag — a mészkő és az agyag — együtt, viszonylag tisztán és nagy mennyiségben fordul elő. Ter­mészetesen egy új gyár létesíté­sekor ezenkívül még az ener­giával, vízzel való ellátottságot, az út- és vasúthelyzetet is fi­gyelembe veszik. óriás gépkocsi kísérleti pél­dánya is elkészült. E rendkí­vül tekintélyes méretű, ön­kiürítő tehergépkocsi igen mozgékony és óránkénti 50 kilométeres sebességgel szál­lítja a különböző kőzeteket. Már folyik egy még na­gyobb teljesítményű teher­autó gyártásának előkészíté­se — ez egyetlen út alkal­mával 180 tonna rakományt szállíthat majd. Az automatizált cementgyár számítógép-központja (MTI Kül­földi Képszolgálat). A gyárba beszállított mészkö­vet először feliaprítják, majd összekeverik nagyon pontos — a minőségtől függő — arányban a kiszárított agyaggal. A keverék előbb kalapácsos törőbe, majd golyós malomba kerül, ahol fi­nom lisztté őrlik. A keverék in­nen a homogenizáló silóba jut, ahol sűrített levegővel átkeverik, így a liszt összetétele egyöntetű lesz, majd folyamatosan a kiin- kerégető kemencébe továbbít­ják. A kemencében a keveréket előmelegítik, majd lehűtik. A fo­lytamat során alakulnak ki a keverékben azok a tulajdonsá­gok, amelyeket a későbbiek so­rán a cementtől általában meg­kívánunk. A kemencéből kike­rült anyagot — a künkért —, amely az égetés során a nagy hőmérséklet hatására kis go­lyócskákká áll össze, a cement­malomba jutattják, ahol elké­szül a cement. A cementgyár folyamatosan üzemel. A hatalmas berendezé­sek irányányítása, működésük összehangolása központi vezér­lőteremből történik, innen in­díthatók, szabályozhatók a gé­pek. Itt mutatják a különféle műszerek a motorok teljesít­ményadatait, a berendezésekben uralkodó hőmérséklet- és nyo­másértékeket, onnan láthatók — beépített televíziós kamera és képernyő segítségével — azok a kritikus helyek, ahol az anyag elakadása, feltorlódása komoly üzemzavar okozója lehet, s vé­gül ide futnak be a hibajelzé­sek. Hiba észlelése esetén a központi vezérlőteremben dol­gozó mérnök azonnal cseleked­het. Az ügyeletes mérnök segítsé­gére van az automatika is. A Kirgiz Tudományos Akadémia Automatizálási Intézetében ki­dolgozták a helyi cementgyár teljes automatizálási tervét, ahol az új gépsor 21 egységének ösz- szesen 250 technológiai műveletét számítógép irányítja. AUTÓ-MOTOR A „Belazok“ ma és holnap AZ IGÉNYEKHEZ ÉS A LEHETŐSÉGEKHEZ MÉRTEN Virágoskert, vegyeskert, haszonkert Igényeik, különböző lehetősé­geik szerint vannak, akik dísz­növényekkel ültették tele kert­jüket csak szórakozásból, má­sok jövedelemkiegészítésként piacra is termesztenek virágot. Virágoskertet, helyesebben pi­henőkertet elsősorban hétvégi telkeken létesítenek, vagy olyan épület udvarán, ahol a lakók környezetük díszítését s a pihe­nést tekintik céljuknak. Virá­goskert volt régebben a falusi házak előtti kiskert is. De a mai pihenőkert ettől sokban kü­lönbözik. A pihenőkertben ugyanis nemcsak gyönyörködni lehet, hanem pihenni, játszani, társalogni, élni. PIHENÉS, JÁTÉK Kialakításánál mindezeket fi­gyelembe kell venni. Fontos, hogy ne legyen túlzsúfolt, rend- bentartása ne igényeljen a tu­lajdonostól megoldhatatlan fel­adatot. Egy átlagos nagyságú 100—150 négyszögöles területen néhány kisebb koronájú díszfa, térhatároló magasabb és alacso­nyabb díszcserje, két-három folt­ban évelő és egynyári virág ele­gendő. A terület többi része pe­dig füves. Törekedjünk arra, hogy a család minden tagja kel­lemes helyet találjon magának. Legyen szabad, napos rész labdázásra, árnyékos, csendes zug annak, aki olvasni, írni, ta­nulni akar, egy kis homokozó a legfiatalabbakmak. Egyszerű esz­közökből zuhanyozó, kerti pad és asztal, szalonnasütőhely egé­szítheti ki a pihenőkert beren­dezését. ZÖLDSÉGES ÉS GYÜMÖLCSÖS Vegyeskertet főként családi házak udvarán létesítenek. Ez adja a szép környezetet s egyben hozzájárul a család élelmiszer- ellátásához is. A régi, nagy por­tákon kialakított vegyeskertek­ben külön rend szerint volt a virágoskert, a zöldséges és a gyümölcsös. Manapság általá­ban jóval kisebb területen kell mindezeket elhelyezni. A pihe­nőkertbe azért sokan „becsem­pésznek” egy-egy kisebb terme­tű, szép lombú gyümölcsfát, meggyet, naspolyát, néhány ri­biszkebokrot, a kerítés mellé esetleg szamócát. Mindebből semmi baj sem származik, a pi­henőkért így is lehet szép. ren­dezett. A zöldségest és a gyümölcsöst sem lehet teljesen szétválaszta­ni. A távolabb álló nagy fák kö­zeit, meg a fiatal csemeték al­ját kár lenne kihasználatlanul hagyni. A köztes termelésnél csak arra kell nagyon ügyelni, hogy például a fák permetezé­sekor az alattuk termett zöldsé­get is csak az előírásokban meg­határozott várakozási idő eltel­tével fogyasszuk. A család igénye és a piac szabják meg, hogy milyen he­lyen, mit érdemes termelni. Ol­csón, üzemekben nagy tömeg­ben termelt zöldségfélét, példá­ul burgonyát egészen biztos, hogy nem. A kellő tapasztalattal művelt vegyeskertből eseten­ként a család ellátása mellett ajándékozásra, eladásra is jut. SZAKOSODOTT TERMESZTÉS PIACRA A haszonkert létesítése kíván­ja a legtöbb megfontolást, szak­értelmet. Ez a kerttípus más számottevő befektetést és sok munkát kíván. Célja lehet a csa­lád teljes ellátása, s ezen túl termékek értékesítése. Sok ha­szonkertben többféle növényt termesztenek. (Szőlő, más gyü­mölcsök, különböző zöldségfé­lék.) Mások csak egy-két fajtá­val foglalkoznak. Akik most határozzák el ha­szonkert létesítését, helyes, ha körültekintően megvizsgálják lehetőségeiket. Mit terem legjob­ban ott a föld, van-e öntözési le­hetőség, a közeli piac, vagy fel­vásárlóhely mit vesz át szíve­sen. A vegyes haszonkerteket mindinkább felváltják azok, amelyekben csak egy-két zöld­séget vagy gyümölcsfajtát ter­melnek. A szakosodott kertek­ben kisebb gond a növényápo­lás, nem ütközik akadályokba a permetezés. Viszonylag keve­sebb munkával jóval több a ha­szon. Egy-egy fóliasátor, kisebb üvegház, csöpögtető öntözés, kisgépek alkalmazása, költséges ugyan, de megtöbbszörözheti az eredményt. Néhány szót az immár évtize­des vitáról: kerítsük be, vagy hagyjuk kerítés nélkül kertün­ket? Külterületen, szőlőhegyen, ahol csak mesgye határolja a kerteket, hiba volna a kerítés­építés. Forgalmasabb helyen azonban, józan megfontolás alapján azt kell mondanunk, hogy a tájat nem zavaró, egy­szerű kerítés általában szüksé­ges. Egy-egy eibitangolt állat, hancurozó kutya, vagy maguk­ról megfeledkezett járókelők egész esztendős munkánk hasz­nát tehetik tönkre. Kertek létesítéséről, praktikus munkamódszerekről, szabályok­ról. részletes útmutatást kap­hatunk Oláh Sándor: A családi ház kertje, vagy a Virágoskert, pihenőkertTfmü könyvekből! Virágzás utáni védekezés az almásban A hosszúra nyúlt almavirágzást követően ismét aktuálissá válhat a rovarkártevők elleni beavatko­zás. Mielőtt azonban a rovarölő szereket kipermeteznénk, alapo­san körül kell tekinteni kertünk­ben, meg kell vizsgálni ültetvé­nyeink fertőzöttségét. Tekintettel ugyanis a hasznos paraziták csúcsrajzására, közvetlen szirom­hullás után. csak nagyon indo­kolt esetben javasoljuk a méreg használatát. Amennyiben ro­varkártevő nem fenyegeti fáin­kat, úgy ajánlatos a mérgek ki­permetezésével még várni 1—2 hetet. Erős takácsatka-fertőzés esetén azonban — amit sok kisüzemi gyümölcsösben megfigyeltünk — sziromhullást követően azon­nali beavatkozásra van szükség. Házikertben erre a célra a Mi- tac 20 (0,2—0,3%) és a Pol-Aka- ritox (0,2%) használata engedé­lyezett. Indokolhatja még a sziromhul­lást követő azonnali permetezést az erős levéltetü-fertőzés, mely­nek gyors elterjedéséhez rendkí­vül kedvezőek a feltételek. Elle­nük a Bi 58 EC (0,1%), vagy az Unifosz 50 EC (0,1%) használatát javasoljuk. Ezek egyben elpusz­títják a még bábozódás előtt ál­ló sodrómolylárvákat is. Elhúzó­dó cserebogár-kártétel esetén, mely a megye nyírségi tájegysé­gén várható, sziromhullást köve­tően Ditrifon 50 WP (0,2%), vagy Safidon 40 WP (0,25%) javasol­juk a védekezést. A veszéllyel fenyegető rovar- kártevők elleni védekezéssel egy menetben természetesen tovább kell folytatni a varasodás elleni permetezést is. A betegség tüne­tei ugyanis most már a fiatal gyümölcskezdeményeken is megjelenhetnek. A gyümölcskár­tétel megelőzése csak intenzív, 7 —8 naponként megismételt per­metezéssel oldható meg. A hasznos élő szervezetek vé­delmére, valamint az óvó rend­szabályok betartására külön fel­hívjuk a figyelmet. Keresztesi István, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás RÉZPÉNZ HELYETT VITAMIN Mitől lesz nagy a liba mája? Hogyan, mitől, lesz jó nagy mája a libának? — kérdik egy­mástól és mindenki mástól — # akiről csak gyanítható, hogy mond valami okosat — a libahíz- lalással foglalkozók. Drága ugyanis a naposliba — 40 forint > körül az ára — a tömésre való soványé ugyancsak, haszonra tehát csak akkor számíthat a tömő, ha libáinak a mája I., II. osztályú. Márpedig nem mindig és nem mind ilyen. Olyan libahizlalási módszer, ami százszázalékos sikert, vagy­is I. osztályú libamájat eredmé­nyez, nem létezik. A übahízla- lással régóta és eredményesen foglalkozók azonban tudnak né­hány dolgot, amit érdemes meg­jegyezni. CSOPORTOSÍTÁS KUTRICÄBA Közülük az egyik az a tapasz­talat, hogy csak egészséges, be­tegségen át nem esett, kellően fejlett — legalább négy kilós — belső élősködőktől mentes, jó húsformában lévő, sok füvet, tömegtakarmányt fogyasztó, s attól kitágult nyelőcsövü libák foghatók hizlalásra. Régóta tudják, hogy a méhek hangjelzéseket adnak. De hogy mi okból teszik ezt, és hogyan hallják ezeket a jeleket, erre ed­dig nem tudtak választ adni a tudósok. A Rjazanyi Méhészeti Tudo­mányos Kutatóintézet munkatár­sai tízévi munkával választ ta­láltak e kérdésekre. Elektroni­kus mikroszkóp segítségével fényképsorozatok ezreit készí­tették el a méhekrői. Testük száz meg száz részét „tapogat­ták végig”, míg minden kétséget kizáróan ráleltek a méhek halló­szervére. Az erősen nagyított felvételeken láthatóvá vált a Fontos, hogy a hizlalásra ke­rülő libákat nagyság szerint cso­portosítsák s az egyforma fej- lettségűek, súlyúak kerüljenek egy-egy kutricába. Az eddigi tapasztalatok szerint az egészséges, épszemű, párolt, vagy áztatott kukorica a legjobb hízlalótakarmány. A párolt dara kevésbé vált be. Sokan úgy gon­dolják, hogy az ivóvízbe tett agyag, rézpénz, a takarmányba kevert főtt burgonya, cukor, liszt májnövelő hatású, pedig nem az. Szükséges azonban zsír­ral csúszósabbá tenni, sóval íze­síteni a kukoricát és hetenként egyszer vitaminkészítményt ada­golni a hízóállatok ivóvízébe. TÖLCSÉR ÉS TÖMÖGÉP Hiába tartozunk a legnagyobb libamájtermelő országok közé, a hizlalást könnyítő gépet, esz­közt az állami és a szövetkezeti iparban nem gyártanak nálunk. Készítenek azonban ilyeneket kisiparosok, barkácsoló embe­rek. A Jászságban. Kiskunfé­legyháza. Szentes és Kiskun- majsa környékén villannyal és lábbal hajtható tömőgépeket hallósejtek szervbe rendeződött helye, a méh feje búbján levő ágacska alakba tömörült pará­nyi szőrök. A felfedezésnek nagy gyakor­lati jelentősége van. Egyrészt, a hangjelzések alapján következ­tetéseket vonhatnak le a méh­családok fiziológiai állapotáról, másrészt a „méhnyelven” adott jelzésekkel az ember a hasznos növények beporzására irányít­hatja a rovarokat, s így megha­tározott minőségű mézet lehet begyűjteni. A jelek segítségével a méhrajok elvándorlása is meg­akadályozható. használnak a sok libát hizlalók. Ha csak kevesebb libát hizlal valaki, a piacokon, vagy a la­katosmestereknél beszerezhető tömőtölcsér is megfelel. Aki nagy és jó minőségű má­jat adó libát akar értékesíteni, legkevésbé a tömés gyorsaságá­ra kell törekednie. Fontosabb, hogy kezdetben naponta három­szor, később ötször, hatszor tel­jesen megtömje állatait, kímé­letesen bánjon velük, figyelje emésztésüket, viselkedésüket. A libának akkor nagy a mája, ha sokat és hangosan liheg, és las­san mozog. Ha intenzíven tö­mik a libát — hajnaltól éjszaká­ig legalább ötször — akkor há­rom hét alatt meghízik, vágásra érett. A napi háromszori tömés lassúbb hízást eredményez és legalább négy hetet vesz igény­be. LÉCRACS A HÍZLALOREKESZBEN A hízóübák lucskosak s mert az egyre vastagabb zsírréteg mi­att melegük van, ha tehetik, sok vizet kipancsolnak. Ezért is kell alájuk vastagon almozni. En­nél jobb, ha lécrács aljzatú hiz­lalórekeszeket készítenek szá­mukra. A baromfi-feldolgozók kifogásolják, ha a sokat üldögé­lő hízólibák hastolla lekopik, pá- lik, ezért vagy lécrácsos ketre­cekről vagy rendszeres alom­frissítésről kell gondoskodni. Az országnak nem minden ré­szén hizlalnak libát értékesítés céljából. Ahol viszont régóta és sokan gyakorolják e mestersé­get s rendszeresen szerződést is kötnek májliba értékesítésére, a hizlalással, értékesítéssel, máj­minősítéssel kapcsolatos minden hírt, tapasztalatot szeretnének megismerni. Az ilyen hizlalók­nak, szakcsoportjaiknak ajánl­ható a más vidéken tett szakmai látogatás. Az 1000 kérdés 1000 válasz a ház körüli állattartás­ról című könyv elolvasása, amelyben több mint száz kérdés szól a libáról, a naposállatok ne­velésétől kezdve egészen a má­juk minősítéséig, ajánlható a li­batartással foglalkozóknak. Hogyan hallanak a méhek? ÚJDOHSáGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KISTERMELOK-KISKERTEK Az építőipar „kenyere"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents