Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 17. Kommentár Budapesti üzenet B udapest neve a politi­kai szótárakból sem hiányzik. Parlamen­tünk falai között fogalmazó­dott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­tének 1969 márciusi felhívá­sa, amelynek nyomán — igaz. hogy hat esztendő múl­tán — Helsinkiben aláírták az európai biztonság és együttműködés záróokmá­nyát. Most ismét a Duna part­ján pompázó Országházból indítottak útjára egy üzene­tet. Hét európai szocialista ország most újólag és nyo­matékosan kifejezésre juttat­ta: ......megértek a feltéte­lek ...” hogy az államok kö­zötti bizalmat erősítő intéz­kedéseket kiszélesítsék, és konkrét lépéseket tegyenek az európái katonai enyhülés útján az összeurópai érte­kezlet záróokmányának szel­lemében” A .külügyiminiszte­ri bizottság éppen ezért ja­vasolja, hogy még 1979-ben 'hívjanak össze politikai színtű konferenciát minden európai állam, valamint az USA és Kanada részvételé­vel. A második SALT-egyez- mény aláírásának küszöbén, a nyolcadik a szovjet—ame­rikai csúcstalálkozót meg­előzően minden eddiginél időszerűbb a Varsói Szerző­dés külügyminiszteri bizott­ságának az a javaslata, hogy a meglévő európai katonai, politikai csoportosulásokat ne bővítsék, a hadgyakorla­tok szintjét korlátozzák és folytassák a bizalomerősítő intézkedéseket. Mindezt mintegy betetőzve a buda­pesti üzenet felhívja a hel­sinki záróokmányt aláírt ál­lamokat: kössenek nukleáris és általános meg nem táma­dási szerződést. Bizonyos, hogy a kontinens jövője szempontjából — az 1980- ban sorra kerülő madridi ta­lálkozó fényében — rendkí­vül kedvező az alkalom a javaslatban foglaltak konk­rét megvalósítására. Gy. D. Waldheim Moszkvában tárgyal Az ENSZ tevékenységével lenlegi világhelyzetben to­kapcsolatos kérdésekről és a nemzetközi helyzet számos kulcsproblémájáról folytatott eszmecserét szerdán Moszk­vában Andrej Gromvko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra. Hangsúlyozták, hogy a je­(Folytatás az 1. oldalról) katonák. A feltételezett har­ci helyzet szerint a csapatok­nak az előrenyomuló, táma­dásban lévő ellenséget kel­lett megállítaniuk — mintegy vizsgázva védelmi felkészült­ségükből. Először a légierők gépei tűntek fel: felderítették az ellenség helyzetét, egysé­geinek elhelyezkedését, majd megkezdődött a tüzérségi elő­készítés, működésbe léptek a „csövesek” és a rakétafegyve­rek. A lendületesen előrenyo­muló, a parancsnokok elha­tározásainak megfelelő harc­rendben kibontakozó alaku­latokat vadászgépek oltal­mazták a levegőből, tüzérek támogatták a gyakorlóteret övező dombok mögül. Felvo­nult a legkorszerűbb hadi- technika, a páncélozott jár­művekről leszállva harcba indultak a lövészek. A támadó erők visszaveré­vább nő az ENSZ szerepe a háború veszélyének kiküszö­böléséért, a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáért és az enyhülés elmélyítéséért tett erőfeszítésekben. Andrej Gromiko szerdán ebédet adott Kurt Waldheim tiszteletére. Az ebéden mind­ketten pohárköszöntőt mond­tak. se után a gépesített lövész­csapatok, páncélozott szállító harci járművek, harckocsik folytatták az ellenség üldözé­sét, támpontjainak felszámo­lását. Az ellenség akadály­rendszere sem torpantotta meg az üldözés lendületét: az előnyomuló katonák magas fizikai, pszichikai felkészült­ségüket bizonyították. A gyakorlat látványos moz­zanata volt a szovjet vadász légierő tevékenysége. A gyakorlaton Losonczi Pál találkozott a harci fel­adatokat végrehajtó baráti hadseregek katonáival, akik jelképes ajándékot nyújtot­tak át az Elnöki Tanács el­nökének. Losonczi Pál elis­meréssel szólt a parancs­nokok és katonák teljesítmé­nyéről. A „Pajzs—79” hadgyakor­lat a következő napokban folytatódik. A Pajzs '79 fedőnevű közös hadgyakorlat fontosabb moz­zanatait megtekintette Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. M. Babidorics A Kis földön 3. Andrej Iljics Beres Mircso Gubernyák fedélzetmester­rel figyeli a gyerekek pajkos játszadozását. Hozzájuk csat­lakozik Jevgenyij Grigorje- vics Osztorozsnyuk, a hajó kapitányának első helyette­se, Valentyin Ivanovics No- szikov, másodkapitány, ők ketten kárpátontúli szárma­zásúak. Lágyan sütött a nap, leültünk egy kicsit pihenni. Andrej Iljics, aki idáig hall­gatott, megszólalt: — Figyelmesen olvastam Leonyid Iljics Brezsnyev „Kis föld” című könyvét, el­képzeltem, milyen lehetett ez a föld a fasiszták elleni háború idején. Megsebzett, pusztasággal egyenlő. Novo- rosszijszkban — mondták ne­künk — ma 180 ezer ember él. Látják, milyen csodálato­san szép ez a város; kiépült, sok a zöldövezet, a virág. Kö­rös-körül bonyolult kikötői berendezések, kilencemele- tes házak, gyárak, üzemek. Én magam is építő vagyok, így tudom, hogy mit jelent­hetett ezt létrehozni a ro­mokból. A szakmában jártas építő mondhatott volna többet is, de erre most nincs szükség. Mindnyájan itt élünk, gon­dolataink egyformák. Mircso Gubernyák a maga módján reagál a Kis földön látottakra. Határainkon túl sokféle ember él. Gyakran terjeszte­nék rólunk provokatív, ha­zug híreszteléseket. Mi azon­ban ismerjük aljas szándé­kaikat. Ök ott nem ismerik a szovjet emberek lelkét, nem tudják, hogy milyen eltéphe- tetlen szálak fűznek bennün­ket a hazához. Szépsége, hős­tettei, munkája, jósága és igazságossága — ez a mi lel­künk. Sok mindenről beszélget­hetnénk még. De látni akar­juk a nagy csata többi em­lékhelyét is. Így tovább uta­zunk. Egy hatalmas emlékmű látványa nyűgöz le bennün­ket: a sziklából egy tenge­rész nő ki, elszánt arcú, iz­moktól feszülő kezében, egy dobásra lendített gránát. Az ilyen harcosok nem hátrál­tak meg! A hősök emlékét még egész sor egyszerű, de igaz emlékmű, emlékeztető jel hirdeti a volt frontvona­lon. A cementgyárak felé me­gyünk, a Kis földdel szem­közti oldalra. Itt, az Október gyár falainál állították meg a barna csőcseléket Novo- rosszijszk védői. Az előtér­ben egy sor emlékmű áll, ezek közül kettőt feltétlenül meg kell említeni. Az egyik — a cementgyáriak kultúr­palotája. Építését 1941-ben fejezték be, készültek az ün­nepélyes megnyitóra. Közbe­jött a háború, így a megnyi­tóból semmi sem lett. Rom­jai mementóként állnak. Ágyúgolyókkal, gránátokkal lyuggatott falai arra emlé­keztetnek, hogy amit a beton sem bírt el, azt elbírták az emberek. Akárcsak az a va­gon, amely a frontvonalon keresztülhaladó sínen áll. Vasfelületén tízezer golyó ütötte lyuk és horpadás, a golyózápor nyomai. A Hősök tere Novorosz- szijszk központjában van. Az emlékműkomplexumot itt egy örökmécs egészíti ki az ismeretlen katona sírjával és emlékoszloppal. Az oszlopon az Aranycsillag Érdemrend látható, a következő felirat­tal: „A Haza fiainak, akik­nek hamvai Novorosszijszk földjében nyugszanak.” Ép­pen akkor érünk oda, amikor az 1-es számú őrhelyhez díszlépésben felvonul az őr­ség: úttörők és komszomolis- ták. A téren a „Novorosz- szijszki harangok” című Sosz- takovics-kompozíció hallat­szik. A dúsan virágzó ró­zsák, úgy hatnak, mint a kiöntött piros vér. A haran­gok zúgására és az őrségvál­tás ideje alatt az emberek megállnak, leveszik sapkáju­kat és így csöndben tiszteleg­nek a felszabadítók emléke előtt. Földijeik előtt is tiszte­legnek egyben, hiszen a há­ború után ideszállították Cé­zár Lvovics Kunikovnak és Nyikolaj Ivanovics Szipja- ginnak, a Szovjetunió hősei­nek földi maradványait. A hősi emlékmű előtt a kárpátontúliak találkoztak V.italij Andrejevics Leszik- kel, a díszőrség parancsnoká­val, a Nagy Honvédő Háború veteránjával. Arról beszélt, hogy milyen tisztelettel őrzik a novorosszijszkiak felszaba­dítóik emlékét. Elgondolkodtató és tanul­ságos elbeszélés volt. Vitalij Andrejevics szavai megerősí­tették azt, amit itt naponta tapasztalhattunk. Mindenről azonban így sem sikerült be­Az űrrepülés emberi tényezői (3.) Pszichológiai vizsgálatok A barokamra olyan lég­mentesen zárható helyiség, amelyben szivattyúk segítsé­gével végzett légritkítással tetszőleges névleges magassá­got tudunk létrehozni. Az ál­talunk végzett vizsgálatok során 5000 méternek megfe­lelő légnyomást és a vele együttjáró oxigéntartalom­csökkenést idézünk elő, amely a tengerszinti légnyo­más közel felét jelenti. Ez a terhelés jelentős oxigénhi­ányt jelent az űrhajósjelölt száfnára. Az oxigénhiány ha­tására bekövetkező keringé­si, légzőrendszeri elváltozá­sok adatait a vizsgálat egész ideje alatt regisztráljuk. Kü­lönös figyelmet fordítunk az oxigénhiány hatására bekö­vetkező pszichés változások­ra, melyet különböző pszi­chológiai tesztekkel vizsgá­lunk. A 30 perc elteltével a barokamra légterében a nyo­mást 40—45 m/mp sebesség­gel növeljük, ezzel vizsgálva a jelölt barofunkcióját. A barofunkciós vizsgálatok cél­ja a gyors légnyomáscsökke­nés elviselésének a vizsgála­ta. A barokamrai vizsgálatok szélni, hiszen le kellett vol­na írni az ismeretlen matróz sírját, „Novorosszijszk védői­nek” monumentális emlék­művét, a Szabadság teret, a „Vizet ajándékozó” szökőku- tat, a V. I. Lenin nevét vise­lő park sétányát, a „Törhe­tetlenek”, a „Gelendzsik” és „Motorcsónak” emlékművet, a csodálatos történelmi-hely­történeti múzeumot. Közpon­ti helyet foglalnak el pár­tunk és államunk megalapí­tójának, V. I. Leninnek az emlékművei. Az egyik a kommunista párt városi bi­zottsága épülete előtt áll, a másik a kereskedelmi kikötő­ben. Itt a talapzat egy éppen kikötni készülő hajót formáz. L. I. Brezsnyev, amikor 1974. november 7-én átnyúj­totta a városnak a Lenin- rendet és az Aranycsillag ki­tüntetést, ezt mondta: — „Mint a Szovjetunió pol­gára, szülőföldünk védelmé­ben részt vett harcos, mint kommunista, köszönöm önök­nek, novorosszijszkiaknak a hősök emlékének ápolását.” Ezek a szavak mindnyá­junkban gondolatokat éb­resztenek. Otthon elmond­juk, hogyan kell megőrizni a hősök emlékét. A város nevezetességeivel ismerkedve mi, kárpátontúli­ak és a tengerészek is arra gondoltunk, hogy az elmúlt 35 évben sok változás történt a Cemesszki-öböl fölött elte­rülő városban. Novorosszijszk ma új és fiatal város, hiszen a fasiszta pusztítás romjaiból épült újjá. Itt minden meg­változott. Az emlék azonban megma­radt. Az utazó itt sok min­denen elgondolkozhat. A ré­giek emlékezetéhez az újaké' is hozzátartozik immár. (Vége) Műszeres pszichológiai vizsgálat. során az oxigénhiány, a gyors légnyomásváltozások előidézésével a szervezet ma­gasságtűrő képessége ítélhető meg. Az űrhajósjelölt pszicholó­giai kiválogatása két résziből áll: a személyiség és a pszic- hofiziológiai teljesítőképesség vizsgálatából. Célja a maga­tartásmódok, a képességék és készségek feltárása, a munkavégző képesség alap­ján képező pszichofiziológiai tartalékok becslése. A személyiség vizsgálata az életvezetés elemzésével, különböző speciális tesztek­kel és a közvetlen beszélge­tés módszerével történik. A Személyiség fontos részét 'ké­pezi az intellektus. Az űrha­jósjelöltekkel szembeni el­várás, hogy az ún „alkotó”, praktikus intellektus . legyen magas. A klasszikus személyiség tipológiai felosztást figye­lembe véve legjobban a szangvinikus temperamen­tum felel meg az űrrepülés követelményeinek, ezen gyors reagálókészséget, aktív kezdeményezőkészséget, jól szabályozott érzelmi életet értünk. Az űrhajóstevékeny­ség magas fokú hivatástuda­tot, nagy erkölcsi felelősség- érzetet, jó kapcsolatkészséget és társasviszonyutóst követel. A pszichológiai teljesítőké­pességen belül fontos a kül­világból étkező információk gyors és hibátlan feldolgozá­sának a képessége. Fontos vizsgálat az űrha­jósjelölt várható pszichofi­ziológiai reakciómódjának feltárása a szellemi teljesítő­képességet meghaladó ún. „stressz” helyzetekben. Ilyen helyzetek létrehozásával megfigyelhető a jelölt maga­tartás-változása, az egyes élettani mutatók (vérnyo­más, pulzusszám, légzés­szám stb.) dinamikus alaku­lásából pedig a stressztűrő­képesség mérhető. A gyors és pontos mozgás­kivitelezés az űrhajós sike­res munkájának elengedhe­tetlen feltétele. Ennek alap­ját az akaratlan és akarat­lagos mozgások jó szervezése teszi lehetővé. Ehhez az ér­zékszervek, ideg-, izomrend­szer jól koordinált összhang­jára van szükség. Az akarat­lan mozgások megítélésére ún. tremometriás méréseket használunk, ami a felső vég­tag mozgási frekvenciájának és amplitúdójának a re­gisztrálását jelenti. Az aka­ratlagos mozgásszervezés mérésének módszere a stabi­lom etrin. Lényege: a műszer segítségével megbontjuk az állás stabilitását és mérjük az annak visszaállítására tett kísérletek számát és a kivi­telezésükre fordított időt A kiválogatás során alkal­mazott vizsgálatok között sa­játos helyét foglalnak- el az autogén gyakorlatok. E vizs­gálat lényege az eddig aka­ratunktól függetlennek hitt élettani funkciók (pulzus- szám, testhőmérséklet, agyi bioelektromos tevékenység) össz-szabályozóképességének lemérése. A vizsgálatot a MEDÍCOR által e célra szer­kesztett műszerrel végezzük. A mérés lényege, hagy egy kiválasztott élettani mutatót, pl. a pulzust állandóan őriztetjük, melynek átlagér­tékét a műszer jelzi és ezt egy meghatározott színezetű hanggal társítjuk. Ezután felszólítjuk a vizsgáltat, hogy próbáljon ellazulni, relaxálni. A relaxált, pihenő állapot az egyidejűleg adott hang kel­lemessé válása kíséri, a vizsgáló pedig a műszer ki­jelző részén megjelenő pul­zusszámváltozás ábszolut, il­letve százalékos értékéből megítélheti az önszabályozó képesség hatékonyságát. A felsorolt nagyszámú pszichofiziológiai vizsgálat adatainak összegzett elem­zése alapján került sor az űrhajósjelöltek alkalmassá­gának eldöntésére. A repülőgépvezetőket minden évben igen alapos klinikai vizsgálatoknak vet­jük alá. Az űrhajósjelöltek­nél ezeket a vizsgálatokat jelentősen kibővítettük. A kibővített vizsgálatok célja a jelöltek olyan rejtett egész­ségkárosodásainak felderíté­se, amelyek az űrrepülés kedvezőtlen hatásainak elvi­selését rontanák. A széles körű röntgen- vizsgálatok módot adnak a osont-, a gyomor-bél, a vize­letkiválasztó rendszer rejtett károsodásainak feltárására. Csak egy példa: a vizeletki­választó rendszer fejlődési rendellenességei a repülés­ben nem, az űrrepülésben viszont a só- és vízháztartás felbomlása következtében fellépő fokozott kőképződési hajlam miatt abszolút alkal­matlanságot jelentenek. A szemészeti vizsgálatoknál a könnycsatorna átjárhatósá­gának vizsgálata jelenti a bővítést. Különös szerepük van az ideggyógyászati vizs­gálatok keretében elvégzett terheléses EEG vizsgálatok­nak. E terheléses vizsgálatok segítségével lehet kiszűrni a fokozott görcskészséggel ren­delkezőket és az eszmélet- vesztésre hajlamosokat. Az így elvégzett igen alapos vizsgálatok alapján válasz­tottuk ki azokat az űrhajós- jelöltjeinket, akik napjaink­ban készülnek felelősségtel­jes feladatuk végrehajtására. Dr. Hideg János orvos ezredes — Vége —

Next

/
Thumbnails
Contents