Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-04 / 102. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 4 Vietnami—kínai tárgyalások Teng tovább fenyegetőzik Kommentár Jobboldali offenziva Iránban T öbb mint egy éve neim beszélhetünk arról, hogy Irán politikai állapotai megszilárduló- ban vannak. S most — alig három hónappal a nemzeti demokratikus forradalom győzelme után — még kevésbé kockáztathatjuk meg ezt az állítást, mert szaporodóban vannak a destabilizá- cióra utaló aggasztó jelek. A forradalom kirobbanása óta a héten már a második jelentős politikai személyiséget gyilkolták meg Iránban. Két hete ismeretlen merénylők megölték Mohamed Vali Gharanit, a forradalmi hadsereg első vezérkari főnökét, ama kevés császári tábornokok egyikét, aki a nép oldalára állt át s Khomeini aja- tollah bizalmát élvezte. Kedden a Khomeini jobbkezének tartott Morteza Motaha- ri ajatöllahot, az iszlám forradalmi tanács egyik vezetőjét gyilkolták meg Teheránban. Mindkét. merényletért a Forghan nevű szélsőjobboldali szervezet vállalta magára a felelősséget. A tehe- ráni lap szerkesztőségekhez eljuttatott telefonnyilatkozatukban a terrorszervezet képviselői további merényleteket helyeztek kilátásba. Ügy tűnik, hogy valóságos „feketelistát” állított ösz- sze a szervezet. Az iráni közvéleményt mélyen megrázta és felháborította ' Motahari ajatollah meggyilkolása. A kormány csütörtökre országos gyászt hirdetett s Teheránban legalább 200 ezer ember vett végső búcsút a síita főpaptól. Khomeini ajatollah rádióbeszédben bélyegezte meg a gyilkosokat, s hangsúlyozta, hogy a terrorizmus nem törheti meg az iszlám forradalom lendületét. Elítélő nyilatkozatot tettek közzé az iszlám mozgalom fegyveres harcosait egyesítő modzsahi- dok. valamint a fedajinok elnevezésű baloldali szervezet képviselői is. A kommunistákat tömörítő iráni néppárt, a Tudeh az imperializmus és a reakció összeesküvéseként ítélte el Motahari meggyilkolását, és valameny- nyi forradalmi erő egységének megszilárdítására szólított fel. P. V. Hanoiban ma reggel 9 órakor kezdődik a vietnami—kínai tárgyalások harmadik ülése — közölték hivatalosan vietnami külügyminiszté- riumi források. E források szerint közvetlenül a találkozó után Phan Hien külügyminiszter-helyettes, a vietnami küldöttség vezetője sajtó- értekezletet tart. Sajtóértekezletet tart Han Nien-lung külügyminiszter-helyettes, a kínai delegáció vezetője is, ezt azonban nem a tárgyalások színhelyéül szolgáló nemzetközi klubban rendezik, hanem a kínai nagykövetség épületében. A VNA hírügynökség csütörtökön összefoglaló jelentést tett közzé az elmúlt napokban elkövetett kínai provokációkról. A jelentés megállapítja: „A kínai hatóságok tovább erősítik csapataikat a határ közvetlen közelében. Megszaporodtak a legkülönRómában csütörtökön délelőtt egy géppisztolyokkal felfegyverzett terrorista csoport behatolt a keresztény- demokrata párt római bizottságának épületébe, megbilincselte a bent tartózkodókat, majd kiterelte őket az utcára és két pokolgéppel felrobbantotta a helyiségeket. A terroristák ezután tűzharcot vívtak a rendőrökkel, a tűzharcban életét vesztette egy rendőr őrmester, két bözőbb formájú fegyveres provokációk és kínai részről hangosanbeszélőket használva vádaskodnak, lazítanak és háborúval fenyegetőznek”. Hanoiban ezzel egy időben felhívták a figyelmet arra, hogy a kínai vezetők az utóbbi napokban minden fórumot igénybe vettek a Vietnam elleni kirohanásokra, fenyegetőzésekre. A Quan Dói Nhan Dán rámutat, hogy Teng Hsziao- ping és más kínai vezetők „visszavágással fenyegetőznek, azzal, hogy másodszor is megleckéztetik Vietnamot”. „Erre használták fel az ENSZ-főtitkár tiszteletére adott pekingi fogadást, ahol Teng kijelentette, hogy Kínának joga van újabb leckét adnia Vietnamnak, és ilyen fenyegetések terjesztésére használták fel az Egyesült Államok pekingi nagykövetét is, aki hasonlóan nyilatkozott”. A Vörös Brigádok nevű terrorszervezet egy csoportja behatolt a kereszténydemokrata párt római bizottságának épületébe és két pokolgéppel felrobbantotta a helyiségeket. A képen: a terrorakció egyik áldozata. (Ke- let-Magyarország telefotó) rendőr pedig súlyos sérülést szenvedett. Mindkettőjüket kórházban ápolják. Újabb terrorakcii Rómában Tűzharc a rendörökkel Ki csinálja a forradalmat? Ebben az ügyben Carter elnök ártatlan, bátran föl lehet menteni őt korunk és a történelem előtt. Sokan tettek szemrehányást neki otthon és másutt a Nyugaton: miért nem akadályozta meg a forradalmi változásokat Iránban? Miért nem tudta előre, hogy így alakulnak a dolgok? Miért nem avatkozott be időben s terelte más irányba a fejleményeket? Mondom, ami a lényeget illeti, az elnök nem hibás, bár lehet, ezt ő maga se tudja. Ügy véli, ha idejében gondol rá, megállíthatta volna a kerék forgását. Ez utóbbi elgondolásra vall Turner tengernagynak. a CIA és minden amerikai titkosszolgálatok felügyelőjének e napokban tett nyilatkozata. Még tavaly nyáron elemzést készített a vezetése alatt álló intézmény, s úgy vélte: a sah hosszú ideig hatalmon marad. Nem várták, hogy „igazi, spontán forradalom” tör ki ebben az országban. Egyébként is mind nehezebb az amerikai befolyás érvényesítése a világban — panaszkodott a tengernagy —, a riasztó példa számukra éppen Irán. Tehetett volna-e valamit az iráni forradalmi változások ellen a hatalmas Egyesült Államok ? A polgári világ néha lidérces álmokat lát: eszerint megjelennek „szovjet ügynökök” és forradalmat „csinálnak” egyik vagy másik országban. Aki azt hiszi, hogy a forradalmakat külföldről átdobott ügynökök robbantják ki, az véli úgy, hogy a CIA viszont ezt megakadályozhatja. Igazi forradalmi helyzetet az a nép csinál, amelyik az adott országban él. A Szovjetunió tudja, a revolu- ció nem exportálható, a CIA nem akadályozhatja meg, mert nincs hatalma hozzá. A világért se akarom itt és most néhány sorban meghatározni az iráni fejlemények helyét a társadalmi változások rangsorában. Feudális és modern tőkés vonások keveredtek ebben az országban, az elégedetlenség szétvetette a kereteket. Ennyi eddig biztosnak látszik. Más kérdés, előre látható volt-e a közeledő vihar, mondjuk egy vagy két esztendővel ezelőtt? Nyilván volt, aki látta, más pedig nem: A változások vezetői valószínűleg tudták és — ami ilyenkor elengedhetetlen — hittek benne, szervezték, elősegítették. A CIA nem látta előre és Carter elnök sem. Én egyébként ebben sem marasztalnám el az amerikai titkosszolgálat főnökét és beosztottjait. Sok mindenhez értenek, a fegyverszállításoktól a puccsok előkészítéséig, de a társadalmi folyamatoknak nem szakértői. Hiába is akarnának azzá lenni. Elmélkedésünk elején igyekeztünk megvédeni az amerikai kormányzatot a honi szemrehányásoktól, amiért nem tudta megakadályozni az iráni fejleményeket. Szögezzük le azonban, hogy az elégedetlenség fölhalmozódásához — az iráni gazdaság torz alakításával, az olaj korlátok nélküli kiaknázásával, a milliárdos fegyverüzletekkel — az amerikai politika alaposan hozzájárult. T. I. MAGYARORSZÁG ÉS A FAO A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a magyar diákok mellett fejlődő országok fiataljai is tanulnak. Jelenleg huszonkilenc ország fiataljai ismerkednek hazánkban a mezőgazdasággal. Képünkön: vietnami, etiópiai, nigériai és tanzániai diákok növénytermesztési gyakorlaton az őszi vetés fejlettségét vizsgálják. (MTI fotó: Manek Attila) A világ ingatag élelmezési helyzete napjaink egyik legaggasztóbb gondja. Az ENSZ felmérése szerint még mindig másfél milliárd ember él olyan országokban, ahol a mezőgazdasági termelés nem fedezi a szükségleteket, s ahol pénz sincs a fejlesztésre, vagy arra, hogy a hiányzó élelmiszer-mennyiséget külföldről pótolják. Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában csaknem egymilliárd ember — a föld minden negyedik lakója — alultáplált. Ez a helyzet a gyarmati múlt, az örökül hagyott gazdasági elmaradottság következménye. Az éhínség fenyegető rémével szemben az emberiség csupán összefogással képes eredményesen fellépni — három hónappal az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása után, 1945. október 16-án ez a felismerés hívta életre az ENSZ legnagyobb szakosított szervezetét, a FAO-t. Azóta majd’ 34 esztendő telt el, az akkor megfogalmazott célok . valóra váltásáért ma 145 ország munkálkodik szerte a világon. Hazánkat a FAO legaktívabb tagjai között tartják számon. Ozorai Istvánnal, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetei Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkárával Kocsi Margit, a Központi Sajtószolgálat munkatársa beszélgetett. — Magyarországot 1967- ben vették fel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetébe. Milyen szerepet játszik hazánk a FAO-ban? — Hazánk lélekszámúhoz, területi nagyságához képest igen tevékenyen vesz részt a szervezet munkájában. Számunkra ez a részvétel természetes, és hogy ilyen fokon lehetséges, mindenekelőtt a magyar mezőgazdaság nemzetközi tekintélyét jelzi. Belépésünk után három évvel 1970-ben már Budapesten tartották a FAO európai regionális konferenciáját, s első javaslatunk, amelyet a tanácskozás résztvevői elé terjesztettünk, figyelemre méltó kezdeményezésnek bizonyult. Ennek alpján a szervezet tagjai tudományos kutatási hálózatot hoztak létre, amely az élelmezés és a mezőgazdaság kilenc fontos területén pezsdítette fel a szakemberek, kutatási eredmények nemzetközi cseréjét. Az úgynevezett alhálózatok közül Magyarország a kukoricatermesztési programért felelős, végrehajtását a MTA Martonvásári Növénytermesztési Kutatóintézet vállalta. Nemzetközi elismerésünket jelzi az is, hogy az eltilt több mint egy évtizedben magyar szakemberek egész sora segített a fejlődő országokban az állategészségügy, a belvízi haltenyésztés, az öntözéses gazdálkodás, stb. megalapozásában, fejlesztésében. Szakembereink legjobb tudásuk szerint segítik továbbá a FAO különböző albizottságait, így az erdészeti, halászati és más testületek munkáját. — A FAO vezető személyiségei, akik az utóbbi időben gyakran megfordulnak hazánkban, elégedetten nyilatkoznak részvételünkről, de mint mondják — Bommer főigazgató-helyettes szavait idézem —, a FAO szempontjából az együttműködési mérleg még csak ezután válik pozitívvá. Ez azt jelenti, hogy többet kaptunk a szervezettől, mint amennyit adtunk? — Bizonyos értelemben igen. A FAO, s természetesen a magyar mezőgazdaság távlati célkitűzéseit figyelembe véve az ENSZ segítségével három nagyobb program valósult meg Magyarországon az utóbbi években. 1969-ben kezdődött a Tisza—II. terv kivitelezése, amelynek keretében korszerű öntözéses gazdálkodásra rendezkedett be á kondorosi, a rakamazi, a törökszentmiklósi, a takta- harkányi, a kisújszállási és a hajdúszováti termelőszövetkezet, valamint a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság. Az ENSZ Fejlesztési Szervezetétől (UNDP) a hét modell- gazdaság kialakítására 1,5 millió dollárt kaptunk, amelyből felerészben korszerű gépeket, berendezéseket vásároltunk, felerészben pedig a FAO-tanácsadók helyszíni munkáját és a helyi szakemberek külföldi továbbképzéseit támogattuk. A magyar nemzeti bizottság elnöke, Lakatos Tibor mező- gazdasági miniszterhelyettes éppen Bommer főigazgatóhelyettessel együtt írta alá a közelmúltban Budapesten azt a fontos szerződést, amely 1979-től 1982 közepéig a fejlődő országok szövetkezeti szakembereinek magyarországi képzését irányozza elő. A magyar kormány 10 millió forintot, a FAO pedig az UNDP révén 400 ezer dollárt fordít erre a célra. A program keretében évente két fejlődő ország 15—20 fős csoportja érkezik hazánkba és itt 2—3 hónapos tanfolyamon vesz részt. Az elméleti oktatás központja a Gödöllői Agrártudományi Egyetem lesz, a gyakorlati képzés pedig majd a FAO szorgalmazására felfejlesztettt modellgaz- daságokban folyik. Júniusban Beninből érkezik az első csoport, ősszel Tanzániából a második. Ugyanígy az ENSZ 800 ezer dolláros támogatásával hoztuk létre a Szarvasi Halászati Kutatóintézetet: sokoldalú kutatási tevékenységének kedvező hatását hamarosan érzékelni fogja a FAO, s rajta keresztül a fejlődő országok egész sora. A világélelmezési program keretében Százhalombattán temperált vizű halszaporító gazdaságot létesítettünk. Technikai újdonságnak számít, hogy az ottani hőerőmű hulladék-melegvizét hasznosítjuk különleges halfajták tenyésztésére. A FAO tagállamai közül eddig már 60 fejlődő és más ország szakefnbei eit képeztük ki Százhalombattán, s több állam részére jó minőségű te- nyészanyagot küldtünk. Tehát, amint a tények bizonyítják a FAO magyarországi befektetései jó helyre kerülnek, azok előbb-utóbb megtérülnek. Bommer főigazgató-helyettes látogatásakor újból hangsúlyozta: a FAO feltétlenül számít hazánk segítségére a fejlődő országok mezőgazdaságának fejlesztésében. — A FAO megalakulásakor olyan nemes célokat tűzött ki maga elé, mint az emberiség egy részét fenyegető éhínség leküzdését, a táplálkozási és életszínvonal emelése, az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek hatékonyabb termelése és elosztása, stb. Hol fart ma a szervezet e célok megvalósításában? — Szomorú tények igazolják, hogy hol nem tart még. A megtett utat eredmények, a buktatók egyaránt jellemzik. A FAO címerében ezt olvashatjuk: Fiat panis — Legyen kenyér! És ez nem üres frázis: az éhinség a béke mellett valóban az emberiség legnagyobb problémája, amelyet meg kell oldani, le kell győzni. Százhalombattán a Duna menti hőerőmű szomszédságában 1970-ben kezdték meg a temperáltvizü halszaporító gazdaság építését. A huszonhét hektáros területen ötvenöt halastó, egy három- hektáros víztároló, keltetőház, valamint tanfolyamok számára oktatóépület készült el 1974-re. A beruházás költségeinek több mint felét a FAO — az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete — fedezte azzal a céllal, hogy a gazdaságban rendezett tanfolyamokon külföldi szakembereket képezzenek ki. (MTI foto: Bajkor József) Fiat panis
