Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-11 / 84. szám

1979. április 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Szerkesztői üzenetek Kása Imre rohodi, Le­lesz Tibor nyíregyházi, La­katos István dombrádi, Da- nó János fehérgyarmati, Németh Károlyné fehér- gyarmati, Juhász Ferenc nagykállói, Karakó István­ná demecseri, Gagua Sán- domé nagyhalászi, Kanakó Istvánná demecseri, Pelbárt Sándorné orosi, M. Szabó Sándor rétközberencsi, Dobránszki Mihály nyír­egyházi, Borbély Emil usz- kai, Ősz Dezső berkeszi la­kosoknak levélben vála­szoltunk. Tóth Istvánná magyi, Iri­nyi Győzőné nyírbátori, ár­kost Miklósné csengeri, Ko­vács Sándor tunyogmatol- csi, Nagy Kálmán kisvár- dai, Szatlóczki Bertalanná demecseri, Hajdú András nyíregyházi, özv. Gaál Ká­rolyné őri, Nagy Erika nagycserkeszi, Fekete Mik­lós orosi, Bakó Mária tisza- vidi, Kovács Mihály gáva- vencsellői, Balogh Istvánná nyírteleki, özv. Balogh Já­nosáé nyírmadai, özv. Nagy Sándorné nyírmadai, id. Szabó Sándor rétközberen­csi, Pelbárt Sándorné nyír­egyházi, Jónás Ferenc gyu­laházé Virág Erika tisza- vasvári, ifj. Lőrincz Miklós­né szamossályi, Kerekes Gyula nyírbátori, Szabó Andrásné demecseri, Jóni István nyírmadai, Kovács József balsai, Orosz András nagydobosi, Takács Sándor máriapócsi, Kapári Péter szakolyi. Kocsis Sándor tu- nyogmatolcsi, Nagy Béláné nyíregyházi, Tóth Imre fe­hérgyarmati, Kántor János nyíregyházi, Závodni János kótaji, Tompa Ferencné ko­moréi, Barkóczi János tí- mári, Kiss Józsefné ramo- csaházi olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Fülöp Jánosné gyürei, Kovács Sándor tunyogma- tolcsi és Kormány Józsefné nyíregyházi lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Boda Antalné nagyhalá- szi olvasónkat a társada­lombiztosítási igazgatóság tájékoztatta, hogy az 1975. évi II. törvény 28. paragra­fusa alapján családi pótlék­ra az a biztosított jogosult, akinek a háztartásában két vagy több gyermek van. Amennyiben levélírónk gyermeke valóban a nagy­szülők háztartásában van, úgy e gyermeke után csa­ládi pótlékot nem kaphat, függetlenül attól, hogy a gyermek gondozásáért fizet ilijMiiiliHiliiiii „NEM ÉG” Postabontás Nem permeteztek Levelet kaptunk Papp Miklós érpataki lakostól. Ta­valy egy holdon ültetett káliói dohányt, melyre a helybeli Rózsa Ferenc Mező- gazdasági Termelőszövetke­zettel kötött értékesítési megállapodást. Ennek értel­mében a tsz-nek kellett vol­na a permetezést ingyen el­végeznie, a nagykállói do­hánybeváltó üzem által elő­írt időben és gyakoriságban. E kötelezettségének csak részben tett eleget a terme­lőszövetkezet. Papp Miklós dohányát egyszer sem per­metezték, helyette szert ka­pott, s ő kézi permetezővel tett eleget a peronoszpóra el­leni védekezésnek. A terme­lőszövetkezet ugyanakkor az összeg „szerződött” terület után megkapta a dohánybe­váltótól a permetezési mun- kadíjat, melyből a Papp Miklósnak járó összeget (mi­vel a permetezést ő végezte) nem fizették ki. Levélírónk ezt reklamálja levelében. A termelőszövetkezet iro­dájában Pulinka Sándor el­nök és Szabó László főagro- nómus elmondták: nem érte­nek egyet a panasszal. Elis­merték, hibáztak amikor írásbeli megállapodást nem készítettek a dohányterme­lőkkel, melyben — mindkét fél részéről — az elváráso­kat rögzíteni kellett volna. Viszont állították, hogy a permetezést mindenütt elvé­gezték, így Pappéknál is. Majd helyesbített a termelő- szövetkezet elnöke: „előfor­dulhatott, hogy kisebb bel- telkek kimaradtak, ahol á dohány — szabálytól eltérő — sortávolsága miatt nem lehetett nagyüzemi módszer­rel a permetezést elvégezni. Ezt a traktorosaink tudnák pontosan megmondani”. Közben az irattárból elő­került az a „kiosztási jegy­zék”, ahol levélírónk neve — és még ötven társáé — első­ként szerepel, hogy 7 kg per­metezőszert kapott díjtala­nul a szövetkezettől. (Nem is kaphatta másként, hisz a dohánybeváltó ingyen adja a szert a permetezéshez.) Ez a kimutatás tehát egyértelmű­en bizonyítja: Papp Miklós maga permetezte a dohá­nyát, és nem a termelőszö­vetkezet, a munkadíj tehát őt illeti meg. A főagronőmus azzal ér­velt, hogy panaszosunk terü­lete épp abba a 18 hektárba esett, amelyre nem volt szer­ződésük, ezután nem is ka­pott a termelőszövetkezet permetezési munkadíjat. Papp Miklós dohányosa azon­ban nem tartozhatott ide, hi­szen neve szerepel a háztáji bizottság elnökének listáján, tehát ő is épp olyan szerződő fél volt mint a többiek, akik­nek nem volt gondjuk a per­metezéssel, a tsz gépei rend­szeresen elvégezték. A termelőszövetkezet veze­tőinek bizonytalansága ne­hezítette a tisztánlátást az ügyben. Az ügy azonban valójában mégsem ilyen bo­nyolult, ami Papp Miklós igazát illeti. A tsz kötele­zettséget vállalt az ő dohá­nya permetezésére is. Ha ezt a szolgáltatást elmulasztot­ták — márpedig igen —, ak­kor annak ellenértékét köte­lesek megtéríteni. Soltész Ágnes TÖLTSÉK FEL! — Egy pillanat, rögtön le­eresztem a pallót... ! Nyíregyházán a Sóstói és a Stadion út sarkán tévő 8-as, 8/A-s és a Il2-es autóbuszok megállóhelyei esős időiben szinte megközelíthetetüenek. Az útszegély mentén ugyan várakozó-, illetve felszálló­helyet kiképeztek, de amíg addig eljut az utas, „csónak­ba” kellene szállnia. Javas­lom: néhány kocsi salaikkal töltsék fel a lapályos részt. Sok aütólbuszutast megkímél­nének ezáltal a bosszúságtól, és ugyanakkor szép, rende­zett lenne a gyakorta vize­nyős terület — javasolja Szilágya László, Nyíregyháza, Sóstói út 8. szám álatti lakos. ÜRES TELEK Több, mint egy éve, hogy a nyíregyházi Garibaldi utca elejének szélesítésével egy­idejűleg az utca bal oldalán lévő házat szanálták. Azóta is ott árválkodik az üres te­lek dudvávail benőve. Pedig csak a szomszédos óvoda ke­rítését kellene áthelyezni, amíg a telekre nem építenek, így a kicsinyeknek jóval na­gyobb helyűik lenne a játék­ra. Lehet, hogy már gondol­kodtak ezen az illetékesek, de jó lenne minél előbb a megvalósítást elkezdeni — javasolja levelében Kuti Pé­ter, Ószőlő utcái lakos. TEJ, INGYEN A tliszadobi termelőszövet­kezettől napközi otthonunk minden héten 20 liter tejet kap, térítés nélkül. Gondos­kodásuknak azonban nem ez az egyetlen megnyilvánu­lása. Legutóbb például a nő­napon minden asszony 100 forintot és egy-egy cserép vi­rágot kapott. Köszönjük a termelőszövetkezet minden tagjának ezt a számunkra so­kát jelentő figyelmességet — írja Vitkó Károlyné, a tisza- dobi öregek napközi otthoná­ból. HULLADÉK A tavasz közeledtén, de különösen a nyárra gondol­va szorongás fogott el mind- annyiunkat. Ugyanis évről évre ismétlődő és mondhat­nánk szinte állandó jellegű a Guszev-lakótelepen a fel­halmozódott szemét, háztar­tási hulladék. A szeméttáro­lókat heteken át nem ürítik ki. A tárolókat 5—10 méteres körzetben szemét veszi körül. Ez jó táptalaja az egerek, patkányok elszaporodásának. De gyakori látogatói a sze­métdomboknak az elvadult kutyák és a kóbor macskák. Egyébként is megengedhetet­len állapot ez, de szeretnénk az illetékesek figyelmét még azzal is nyomatékosan fel­hívni, hogy ezen a lakótele­pe az átlagnál is jóval több gyermek van, nekik ez a kör­nyék, a közvetlen környezet egyben játszótér is. Ezért is kérünk nagyon gyors és ha­tékony intézkedést — írja le­velében több Guszev-lakóte- lepi szülő. MEGÁLL A VÍZ Az ésszerűtlenség bosszú­jának is mondhatnám a Der- kovits utca 102. számú ház előtti állapotot. Itt ugyanis a csapadékvíz mindig meg­áll. Nem véletlenül. Az aknát ugyanis magasabb, ra tették az út szintjénél, így természetesen a víz nem tud lefolyni, az ak­na nem tudja elnyelni. Nagy forgalom van az utcán. Az autósok sokszor figyel­metlenek, vagy kíméletlenek, s a víz a járókelőkre, a kerí­tésekre, meg a házak falára csapódik. Jó lenne, ha az ak­na mielőbb a helyére kerül­ne, hogy rendeltetését betölt­hesse — írja Fullajtár György, Nyíregyháza, Derko- vits utcai lakos. TILOS A tavasz béköszöntével be­népesülnek a parkok és a játszóterek. Hogy megóvjuk parkjainkat, egyre többet foglalkoztat egy kevés költ­séggel megvalósítható megol­dás. A kisebb és nagyobb, futballozni szerető gyerekek pályaként használják a fü­vesített területeket, sajnos, gyakorta. Ez emberileg ért­hető, hisz a beton rengetegben e kevéske zöld terület csábít­ja őket a hancúrozásra. A labda utáni vetődés Is kevés­bé veszélyes egy füves terü­leten, mint mondjuk a beke­rített pálya betonján, vagy a durva salakkal leszórt részen. Nem volna-e egyszerűbb megoldás: dús füvet növesz­teni a salak helyett? Az előb- biin — tapasztalatból mon­dom — szívesebben játsza­nak a gyerekek. Így megóv­ható volna a drága pénzen kialakított és gondozott park. A kisgyermekes anyukák is szívesebben vinnék aprósá­gaikat olyan füves területre, áhol nem kell örökösen „ti­lalomfába” botlanluk — ja­vasolja Jenei Péterné, Nyír­egyháza, Ungvór Sétány 23. szám alatti olvasónk. GLUKON Gyakran nem kapható Nyíregyházán a cukorbete­gek számára igen fontos Glu. kon, p>edig sokaknak szük­ségük volna rá. Több törő­dést érdemelnének, egészsé­gük híján még el kell visel­niük azt is, hogy a táplálko­zásukhoz igen fontos egyik, vagy másik élelmiszert nem tudják megszerezni, vagy csak a drágábbikat. Például az ABC-üzletekben csütör­töki napókon lehet diabeti­kus cukrászsüteményt kapni, de előfordul, hogy ezen a na­pon sincs. A polcokon ugyan van 32 forintért diabetikus csokoládé, de nincs a 4 forin­tos, noha ezt a nyugdíjasok, kis keresetűek jobban meg tudnák venni — jegyzi meg levelében Kövér Mihály, Nyíregyháza, Liliom utca 48. szám alatti lakos. TRIKÓ — Anyu, ez neked sport­trikó ? !... A hatvan forint körüli sporttrikó minőségét kifogá­solom — teszi szóvá levelé­ben Szekér Mihályné, vásá- rosnaiményi lakos. — A trikó annyira elveszti formáját az első mosás után, hogy szin­te viselhetetlen. Pedig e nép­szerű fehérneműt sokan hordják munkába, a felső ing alatt. Kérjük tehát minő­ségének javítását. címmel február 7-én megje­lenít észrevételükre közöljük, hogy a Ságvári-telepen a jelzett időpontban szakasz- biztosító hiba miatt nem égett a közvilágítási lámpák egy -része. A hibát a cikk megjelenése napján kijaví­tottuk. Ugyancsak a Fórum rovatiban megjelent „Későn virrad” című észrevétel jogos volt. A kapcsolóóra hibája miatt égett reggelente hosz- szább ideig a közvilágítási lámpa a Krúdy-iliaikótelepen és környékén. A hibát febru­ár 15-én kijavítottuk. Sze­retnénk azonban elmondani, hogy az 5. sz. Volán Vállalat telepének térvilágítása a köz- világítástól függetlenül mű­ködik, így az erre vonatkozó észrevétel nem érint bennün­ket. Mindkét esetben köszö­nettel vettük a közérdekű észrevételt, de ezúton is sze­retnénk a lakosság figyelmét felhívni arra, hogy a gyor­sabb hibaelhárítás érdekében bejelentésüket elsősorbán a nyíregyházi kirendeltségün­kön tegyék meg (Nyíregyhá­za, Bethlen Gábor utcá 53. szám) írásban, vagy telefo­non. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága A hitel­biztosításról Igen zaklatott, csaknem felháborodott levelet kaptunk egyik olvasónktól, aki kérte, hogy nevét ne közöljük, a következők miatt: Fiatal házasok, albérletben laktak, az olvasónk gyer­mekgondozási segélyen volt és hogy valami szórakozásuk legyen, részletre vásároltak egy televíziót. A televíziót a férje vásárolta, ő kapta az OTP-hitelt, de mint kezesnek, neki is az aláírását kellett adnia. A vásárlást követően, kb. 4 hónap múlva a viszony közte és a férje között meg­romlott, az életközösséget megszakították akként, hogy a férje elköltözött és ekkor elvitte magával a televíziót is. Mint később olvasónk megtudta, a televíziót a férje el­adta, a részleteket nem fizette, munkahelyét is otthagyta, egy másik városba költözött. Az OTP-től kaptak felszólításokat a fizetésre, sőt pe­res eljárás is indult, azonban ez abbamaradt, mert idő­közben az életközösséget visszaállították, férje el is he­lyezkedett, de főleg azért, mert kértek kölcsön pénzt és az OTP-tartozást teljes egészében rendezték. Ennek elle­nére meglepődve tapasztalták, hogy a férje ellen büntető- eljárást indítottak, kihallgatásra hívták, amit érthetetlen­nek és igazságtalannak tart, mert az OTP-vel tartozásukat rendezték és úgy néz ki, mintha a férjét az adósok bör­tönébe akarnák csukni. Az a kérdése, hogy lehet-e olyan, hogy valaki ellen OTP-hitel miatt büntetőeljárást indíta­nak. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a büntetőeljárást nem az OTP-hitel miatt, még csak nem is amiatt indítot­ták, mert a részleteket nem fizették, hanem azért, mert a televíziókészüléket eladták, bár azt nem lett volna szabad. Az áruvásárlási hitel úgynevezett célhitel, tehát az így kapott összeg csak a szerződésben megjelölt áru vá­sárlására fordítható. Pontosan azért, hogy az OTP bizto­san visszakapja a hitel összegét, a szerződésben kiköti, hogy a hitelből vásárolt árut nem lehet mindaddig eladni, amíg a hitel kifizetve nincs, ezt hívjuk elidegenítési tila­lomnak. Az ilyen árut még akkor sem lehet eladni, ha a kölcsön felvevője a továbbiakban Is pontosan fizeti a részleteket, legfeljebb ilyen esetben nem derül fény arra, hogy bűncselekményt követtek el az áru eladásával. A Büntető Törvénykönyv bűncselekménynek minősíti azt a magatartást, amikor valaki a fenti szabályokat meg­szegi, nevezetesen a Büntető Törvénykönyv 229. § (1.) bek. b) pontja kimondja, hogy bűncselekményt követ el az, mégpedig vétséget, aki „a hitel fedezetét egészben, vagy részben elvonja, a hitel biztosítékainak érvényesítését aka­dályozza, vagy a hitelezőnek a fedezetből való kielégíté­sét egyéb módon meghiúsítja, egy évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő”. Meg kell mondanunk, hogy az OTP meglehetősen rit­kán folyamodik a büntető feljelentéshez, de adott esetben nem tekinthet el tőle, hiszen a társadalmi tulajdon védel­méről van szó és a hitelfegyelmet, a pénzügyi fegyelmet nem csak be kell tartani, de az állampolgárokkal is be kell tartatnia. Nem arról van szó tehát, hogy az adósok börtönét hozták vissza, hanem arról, hogy a szerződési fe­gyelmet és a törvényt be kell tartani mindenkinek. Dr. Juhász Barnabás »>;•> *»:•:• ••••• .......... [«nin i«.!*ni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents