Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-11 / 84. szám

Tanácskozik az úttörővezetők - konferenciája Kedden „mini plenáris” üléseken folytatta munkáját Kecskeméten az úttörőveze­tők VII. országos konferen­ciája. A megyei művelődési köz­pontban, a tudomány és technika házában, valamint az MHSZ Bács-Kiskun me­gyei vezetőségének székiházá­ban sok szó esett az úttörő­élet eredményeiről és „szép­séghibáiról” is. Elismeréssel szóltak a pe­dagógusok áldozatos munká­járól, jelentős többég ük köz­vetlenül úttörővezetőként segíti a mozgalmi munkát. Nélkülözhetetleíl feladatot vállalnak a gyerekek látókö­rének bővítésében, a közép­iskolai vagy a munkahelyi életre való felkészítésében az ifivezetők — fogalmazta meg több küldött. Számos hozzá­szóló szorgalmazta, hogy minden rajban legalább egy ifivezető legyen, ezzel is erő­sítve a gyermekszervezetben a KISZ-i;rányítást. Sokan szóltak a vitában a gyerekek munkára nevelésé­ről. A legifjabb nemzedék a szépre, a jóra legfogéko­nyabb korban lévő gyermek­sereg, az ifjúsági szövetség, a családi és az iskolai nevelés együttes hatására válhat csak az alkotó munkát értékelő, abban kedvét lelő felnőtté. Ezért nem szabad felmenteni gyermekeinket a munka alól. Megnyílt a megyei gyermekkönyv- hónap Tiszádéban, az Il'ku Pál Gyermekvárosban tartották április 10-én, kedden a me­gyei gyermekkönyvhónap ün­nepélyes megnyitóját. Az áp­rilis végéig tartó eseményso­rozat nyitó rendezvénye egy kiállítás Tiszadobon: „Szép magyar gyermefckönyv” cím­mel mutatják be ‘könyvki­adásunk termékeit. A gyermekkönyvfhónap so­rán a megyében sok helyen rendeznek író-olvasó talál­kozókat, megismerkedhetnek a gyerekek többek között Hunyadi Józseffel, Zsoldos Péterrel és más neves írók­kal. Az első ilyen rendez­vényt április 12-én, csütör­tökön tartják: D. Nagy Éva, a Móra Könyvkiadó szerkesz­tője Űjfehértón és Bököny- ben találkozik gyerekekkel. Játékos-érdekes formában ismerteti meg őket különféle könyvekkel, beszámol távoli utazásairól, gyermekkönyv- szerkesztői munkájáról. A gyermekkönyvhónap al­kalmával a megyei könyvtár és a Hazafias Népfront me-, gyei bizottsága gyermekrajz- pályázatot is hirdetett. A pá­lyázat témája — mivel idén ünnepeljük az író születésé­nek 100. évfordulóját — Mó­ricz Zsigmond műveihez kö­tődő olvasmányélmény. Ápri­lis 20-ig várják a pályamű- veket a megyei könyvtárban. A legjobb alkotásokból kiál­lítást rendeznek. Árad a Kraszna Igen sok csapadék hullott az elmúlt napokban a Krasz­na vízgyűjtő területén: há­rom nap alatt mintegy 40 millimétemyi. Emiatt a fo­lyón kisebb árhullám indult meg, így április 9-én elren­delték az első fokú védelmi készültséget. 10-én reggel Ág- erdőmaj orrnál 439 centimétert mértek, s ez tovább növek­szik. Mintegy ötméteres víz­állásra számítanak a szakem­berek, ami másodfokú ké­szültséget tesz szükségessé. A megye többi folyóján már apad a víz. FOLYTATÓDIK AZ INTERKOZMOSZ-PROGRAM Szovjet—bolgár legénység száguld a világűrben GEORGIIVANOV mérnök őrnagy kutató űrhajós Kedden este újabb űrhajó rajtolt a Bajkonuri űrrepülő- térről az Interkoszmosz-prog- ram keretében: a Szojuz 33 szovjet és bolgár űrhajóssal indult útjára, hogy a Szaljut űrállomással egybekapcsolva folytassa a szocialista orszá­gok közös űrkutatási prog­ramja, az Interkozmosz-prog- ram keretében a világűr bé­kés célokra történő felhasz­nálásának kutatását. Az űr­hajó parancsnoka Nyikolaj Rukavisnyikov, a Szovjetu­nió kétszeres hőse, kiváló műszaki szakember. Űrhajós­kutatója Georgi Ivanov a Bolgár Néphadsereg őrnagya, vadászrepülő-pilóta, aki a szocialista országok űrhajó­sainak sorában készült fel nagy feladatára. Rukavisnyikov és Ivanov űrpárosa előreláthatólag szerdán éri el a Szaljut 8 űrállomást, ahol a jelenlegi tartós űrexpedíció két tagja, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin nagy szeretettel vár­ja őket. A négy űrhajós a nemzetközi expedíció során együttesen dolgozik majd az űrállomáson, közösen végez kísérleteket, a bolgár tudósok által kidolgozott programnak megfelelően, bolgár műsze­rek és berendezések felhasz­(Folytatáa a 4. oldalon) NYIKOLAJ NYIKOLAJEVICS RUKAVISNYIKOV A Szojuz—33 parancsnoka Nyikolaj Rukavisnyikov, a Szoy- jetunió kétszeres hőse, az SZKP tagja. A szibériai Tomszkban szü­letett 1932. szeptember 18-án, vasutas családból származik. 1957 • ben végezte el a Moszkvai Mű­szaki-Fizikai Főiskolát. Tervező- irodában kezdett dolgozni, ahol kitűnt kiváló szaktudásával, bo­nyolult mérnöki feladatok szerve­zésével. 1967 januárja óta tagja az űrhajós egységnek. Első űrre­pülésére 1971 áprilisában a „Szo­juz— 10” űrhajó fedélzeti kutató- mérnökeként került sor. 1974 de­cemberében startolt másodszor a „Szojuz—16”-tal, fedélzeti mérnö­ki minőségben részt vett a „Szo­juz—Apolló” -program fedélzeti rendszereinek kipróbálásában. A mostani űrrepülés a szovjet űr­hajós harmadik útja a kozmosz­ban. Georgi Ivanov a Bolgár Nép- köztársaság állampolgára, 1940. jú­lius 2-án Lovecs városban szüle­tett, munkáscsaládból származik. 1964-ben fejezte be a „Georgi Ben- kovszki” katonai repülő főiskolát, ezt követően oktatóként teljesített szolgálatot a Bolgár Néphadsereg egyik repülőegységénél. 1968-ban lett első osztályú katonai repülő. Ebben az évben vették fel a Bol­gár Kommunista Pártba is. 1978 márciusától tartózkodik a Szovjet­unió „Jurij Gagarin” űrhajóskép­ző központjában. Szovjet és bol­gár tudósok, valamint szakembe­rek vezetésével megkapta a szük­séges kiképzést, hogy részt vehes­sen az „Interkozmosz” program végrehajtásában. Ivanov őrnagy nős, egy kislánya van. Betonkolosszus a Lenin téren Épül a művelődési központ Épül az új művelődési központ. (Császár Csaba felv.) Végre a járókelők előtt is kirajzolódik az új megyei művelődési központ épülete Nyíregyházán. A Lenin téren meghatározó szerep jut a ha­talmas betonkolosszusnak: a 81 méter hosszú és átlagosan 28 méter széles, karcsú ívű építmény a Selyem utca és a Krúdy mozi között lezárja és egyben összekapcsolja a tér hagyományos, régi és a nemrégiben létrehozott új épületeit. A Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Válla­lat már 1975-lben elvégezte az alapozást, majd az évekig húzódó vita azt eredményez­te, hogy csak 1977-ben lát­hatott hozzá a Száév a felső szerkezeti elemek kialakítá­sához. Paládi Gyula építés- vezető jelenleg hatvan kubi­kos, ács és vasbetonszerelő munkáját irányítja. — Most a belső lépcsőik ki­alakítása történik, az ácsok az oldaltetőket zsaluzzák. A 4 pillért összekötő szakasz be­építése is az ácsoknak ad munkát. Nyáron az íves acél- szerkezet szerelésével be is fejezzük a szerkezetépítést, ősztől a belső burkolással, vízvezeték-szereléssél és fes­téssel folytatjuk a művelődési központ építését. A négy tartópillérein álló építmény alatt zsibongószerű teret hagynak, alátámasztás nélkül, így kedvére sétálgat­hat majd bárki a művelődési központ alatt. Az épületet a Selyem utca és a Krúdy mozi felől, tört alakú lépcsőn lehet majd megközelíteni. A művelődési központban 400 fős hangver­senytermet alakítanak ki, kétszázan foglalhatnak helyet a kamarateremben. Ezenkí­vül irodák, táncterem, könyv­tár, kiállítóterem, díszletrak­tár, olvasóterem és klubok tucatjai kapnak itt helyet. A tervek szerint a 65 millió forintos épületet 1980. június 30-ára adják át az építők. <t. k.) NAPIRENDEN: A MÁJUSI TANÁCSÜLÉS ELŐ­KÉSZÍTÉSE — A TERMELŐSZÖVETKEZETEK VESZTESÉGRENDEZÉSE ÜLTETIK Á BURGONYÁT Az idén 100 hektárnyi területen ültetnek burgonyát a nyir- madai Béke Tsz földjein. Jelenleg a tsz Borbás-tagi 13 hek­táros területén három ültetőgéppel dolgoznak. A sorok vé­gén feltöltik burgonyával az ültetőgépet. (Császár Csaba felvétele) Ülést tartott a megyei tanács vb A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága keddi ülésén többek között megtárgyalta a májusban tartandó megyei tanácsülésre kerülő előter­jesztéseket. Javasolja a vég­rehajtó bizottság, hogy a me­gyei tanács tárgyalja meg a testnevelés és sport távlati fejlesztési koncepcióit. A ta­nácsülésen a végrehajtó bi­zottság számot ad az elmúlt két évi tevékenységről, vala­mint az 1978. évi tanácsi költ­ségvetési- és fejlesztésialap- gazdálkodásról. A végrehajtó bizottság egy korábbi határozatával meg­bízta az illetékes szerveket az 1978-ban veszteséges és alaphiányos tsz-ek veszteség- rendezésével. A vizsgálatot végzők megtették javaslatai­kat az anyagi támogatásra és egyéb intézkedésekre, amely- lyel a termelőszövetkezetek 1979. évi gazdálkodásuk za­vartalan végzéséhez a leg­szükségesebbeket megkapták. Az 1978-as nehéz esztendőt megyénkben a termelőszö­vetkezetek 10 százaléka, szám szerint 14 tsz zárta veszteséggel, illetve alaphi­ánnyal. A rendezendő pénz­ügyi hiány azonban a kevés tsz-ben is nagy összegű: 96 millió forint. A szanáló bizottságok meg­állapították: a pénzügyi hi­ány keletkezésének egyik fő oka az 1978. évi csapadékos időjárás miatti belvíz, amely a vetési munkák elvégzését késleltette. A késői vetés mi­att elhúzódott a betakarítás, ez különösen nagy károkat okozott a kukoricatermesz­tésben. A magas víztartalom miatt a szárítási költségek mázsánként 40—60 forinttal emelkedtek. A vizsgált ter­melőszövetkezetek több mint 14 milliós vesztesége ebből származik. Kedvezőtlen volt az időjárás a dohányter­mesztésre és a tavaszi fagy kárt tett az almában is. A 14 termelőszövetkezetben a növénytermelést 95 milliós elemi kár érte, amelyből 36 milliót az Állami Biztosító megtérített. A szanáló bizott­ság megállapította, hogy há­rom termelőszövetkezet nem lett volna veszteséges, ha magasabb fokú biztosítást köt. Több termelőszövetkezet­ben igen alacsony színvonalú az állattenyésztői és gondo­zói munka. Legtöbb helyen magas költséggel vásárolt ta­karmányból tartják az álla­tokat, ahelyett, hogy maguk termelnék meg legalább a tömegtakarmányt. A veszte­séges szövetkezetek közül csupán egy tsz-ben haladja meg a 2500 litert a tehenen­ként tejhozam. Az egyébként más tsz-ekben jövedelmező juhászat a vizsgált szövetke­zetek közül ötben veszteséges volt. Nem kielégítő a költ­séggazdálkodás, több terme­lőszövetkezetben o termelési rendszerek által előírt ma­gas ráfordítás nincs arány­ban a hozamokkal. A fejlesz­tési alaphiányt a tartósan le­kötött készletek növekedése okozza. A hiányok keletkezésében jelentős szerepe van a szub­jektív okoknak is. A vetési munka nem kielégítő szerve­zettsége, a számviteli rend, bizonylati és okmányfegye­lem bizonytalansága miatt több termelőszövetkezetben jelentősen nőttek a vesztesé­gek. A felülvizsgáló bizottsá­gok néhány esetben vezető­cserére is tettek javaslatot, ezenkívül 18 vezető bérét húsz, illetve tíz százalékkal csökkentették, ezáltal a mu­lasztó vezetőket több mint 200 ezer forint visszafizetésé­re kötelezték. Több termelő- szövetkezetben nem megfele­lő a létszám- és bérgazdálko­dás. öt termelőszövetkezet­ben az adómentes mértéken felül növelték a munkabér színvonalát. A költségeket je­lentősen növeli a kiegyensú­lyozatlan pénzgazdálkodás miatt fizetett késedelmi ka­mat. A pénzügyi hiányos terme­lőszövetkezetek közül négy az előző évben is veszteséges volt. Közöttük három olyan szövetkezet van, amelyben veszteségrendezési eljárás eddig még nem volt. A vérehajtó bizottság az előterjesztést elfogadta. Kö­szönetét fejezte ki a Pénz­ügyminisztérium bevételi igazgatósága és a szanálási munkában részt vevő más szervek munkájáért. Magyarország XXXVI. évfolyam, 84. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. április 11., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents