Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-10 / 83. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 10. Napi külpolitikai kommentár Zöld fény Hanoiból EZ MÄR KONKRÉTUM: a világsajtó vezető helyen ismerteti a vietnami külügyminisztérium jegyzékét, amely szerint Hanoi április 14-én kész fogadni a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségét. A hír fényében érdemes egy pillantást vetnünk az előzményekre. A Vietnami Szocialista Köztársaság legutóbb április 10-re javasolta a tárgyalások megkezdését, mire Peking azt válaszolta, hogy a Han Nien- lung vezette delegáció április 14-én érkezne a vietnami fővárosba. Erre mondott most igent a VSZK külügyminisztériuma. Ez emberi számítás szerint annyit jelent, hogy majdnem két hónappal a világszerte felháborodást kiváltott kínai agresszió után — Vietnam tárgyalási készségének köszönhetően — valóban megkezdődhetnek a megbeszélések a két szomszédos ország között a kapcsolatok normalizálására, a határtérség biztonságának és békéjének megteremtéséről. A tény önmagában is jelentős, de természetesen minden attól függ, hogy a kínai magatartás nyomán mennyire lesznek kiaknázhatok a megbeszélések megindulásával létrejött lehetőségek. Ha ugyanis igaz, hogy a háború a politika folytatása más eszközökkel, akkor az is igaz, hogy — agresszív tárgyaló- partner esetén — a tanácskozás is lehet a háború folytatása más eszközökkel... A dolgok mostanra meglehetősen leegyszerűsödtek. Ha a kínai fél elismeri felelősségét és levon ebből bizonyos elkerülhetetlen konzekvenciákat, ha a logikus minimumként valamiféle garanciát ad arra, hogy nem ismétlődnek meg a véres kalandok, akkor egy zaklatott térségben valóban békésebb korszak köszönthet be. De ha Peking a zöld asztalnál szeretné elérni, amit katonai eszközökkel képtelen volt megszerezni — tehát vietnami területeket és a saját szempontjából valamiféle vietnami „engedékenységet” — akkor nincs esély a megegyezésre. PERINGBEN ÉS EGYES nyugati fővárosokban szívesen szqnokolnak arról, hogy „Vietnam hamar fegyverhez nyúl”. Nincs ennél cinikusabb rágalom. Nem Vietnam tehet róla, hogy az elmúlt évtizedekben a franciáktól kezdve a japánokon át az amerikaiakig, a Pol Pot- féle kambodzsaiakig és a kínaiakig szinte folyamatosan arra kényszerítették, hogy fegyverhez nyúljon. Egyértelműen és kizárólag védekezésként, elkerülhetetlen önvédelmi reflexként. Vietnam boldogan foglalkozna egyedül és csakis a sokat szenvedett ország újjáépítésével, ha ellenségei hagynák. És — mint most is bebizonyosodott — azonnal kész tárgyalóasztalhoz ülni, ha a legkisebb esélyt látja az értelmes dialógus megkezdésére. De a párbeszédhez ketten kellenek. Harmat Endre Újabb kivégzések Iránban Egy iszlám forradalmi bíróság ítélete alapján Teheránban hétfőre virradóra kivégezték Amir Husszein Ra- bii tábornokot, az iráni légierők korábbi vezérkari főnökét, Ali Mohammad Khad- zseh Nuri tábornokot, Ma- nuser Azmun volt munkaügyi minisztert és egy alacsonyabb rangú rendőrt — jelentette az iráni rádió. A perben kihallgatott Ra- bii tábornok vallomást tett a sah januári távozásának körülményeiről. Eszerint Re- za Pahlavit az Egyesült Államok európai haderőinek akkoriban Iránban tartózkodó főparancsnok-helyettese Robert Huyser tábornok késztette volna távozásra — alkalmasint azért, hogy a kompromittált uralkodó eltávolításával megkísérelje megmenteni annak politikai rendszerét. A Kajhan című teheráni lap értesülése szerint Ker- mansah városban további 47 ember ellen folyik eljárás. Ezeket korrupcióval, „tömeggyilkosságokban” való részvétellel és a sah rendszerének támogatásával vádolják. Amir Entezam, tájékoztatási ügyekkel megbízott iráni miniszterelnök-helyettes vasárnap védelmébe vette Hoveida, volt miniszterelnök kivégzését a külföldről érkező bírálatokkal szemben. Entezam korrupt politikusnak, amerikai ügynöknek nevezte a volt miniszterelnököt és kijelentette: most azok tiltakoznak Hoveida kivégzése ellen, akiknek annak idején hasznuk volt áruló politikájából. A marokkói kormány vasárnap üdvözlő táviratot küldött Mehdi Bazargan iráni miniszterelnöknek az iszlám köztársaság megalakításának alkalmából. Mint ismeretes, a hazájából elűzött sah hosz- szú ideig éppen Marokkóban talált menedéket. I jamaicai miniszterelnök Moszkvában A szovjet kormány meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Michael Manley jamaicai miniszterelnök. A jamaicai kormányfőt és kíséretét a két ország zászlóival fellobogózott Seremetyevói repülőtéren Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. 8800 A nyolcezer-nyolcszázadik föld körüli fordulatot tette meg hétfőn a Szaljut—6 szovjet tudományos űrállomás — ennek több mint felét űrhajósokkal a fedélzetén. A Szaljut—6-ot 1977. szeptember 29-én bocsátották föld körüli pályára és azóta immár a harmadik állandó személyzet otthonául szolgál. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a Ljahov és Rjumin által aprólékosan megvizsgált űrlaboratórium jó állapotban van és még hosszú ideig alkalmas az eddiginél is ösz- szetettebb feladatok elvégzésére. Vlagyimir Ljahov és Va- lerij Rjumin hétfőn, a heti munkarendnek megfelelően elsősorban orvosi vizsgálatokkal volt elfoglalva. A repülésirányító központ orvosainak véleménye szerint szervezetük teljesen alkalmazkodott a súlytalanság állapotához és mindketten kiváló egészségi állapotnak örvendenek. Választási kampány Angliában Callaghan sajtóértekezlete James Callaghan miniszter- elnök a nemzeti egység, a társadalmi sérelmek orvoslása és az infláció felére csökkentése ígéretével nyitotta meg a munkáspárt hivatalos választási kampányát. A kormányfő a nyugdíjak emelését, a fiatal házasok lakáshoz segítését, általános adócsökkentést és fokozott árellenőrzést sorolt fel ígéretei között. A miniszterelnök egyetértett azzal, hogy a választás két fő kérdése az árak emelkedése és a munkanélküliség, de ígéreteiben csak az elsővel foglalkozott. Az 1,3 milliós munkanélküliséget illetően láthatóan a munkáspárt is tanácstalan. A kormányfő csalódását fejezte ki amiatt, hogy Thatcher asszony konzervatív vezér elhárította a tv-vita rendezésére vonatkozó javaslatát. A liberális párt kampányát hétfőn nyitotta meg David Steel pártvezér. Kijelentette, hogy kis pártjuk természetesen nem a kormányhatalomra pályázik, hanem arra, hogy megerősödött parlamenti csoporttal lehetetlenné tegye bármely nagy párt „önkényes” egyedüli kormányzását. Ugandái helyzetkép Amin-ellenes erők sikeres hadművelete Nairobiból érkezett hétfői jelentések szerint az Idi Aminhoz hű katonai egységek továbbra is megpróbálják feltartóztatni a főváros déli részét támadó ellenséges csapatokat. Hírügynökségi jelentések szerint az Amin-ellenes erők elfoglalták a zaire-i határ közelében fekvő Fort Portai városát és jelenleg teljes ellenőrzésük alatt tartják Uganda nyugati részét. Az A1 Szahafa című szudá- ni lap hétfőn arról írt, hogy az elmúlt napokban mintegy 200 ezer menekült érkezett az országba a szomszédos Ugandából. Az újságcikk megállapítja, hogy a menekültek többsége asszony és gyermek. Az ugandai külügyminisztériumban hétfőn bejelentették, hogy négy külföldit agyonlőttek. Nairobi források valószínűnek tartják, hogy azt a két nyugatnémet és két svéd újságírót végezték ki, akik Csütörtökön Kenyában bérelt csónakon átkeltek a Viktória-tavon, hogy tudósítsanak az ugandai harcokról. Feltételezik, hogy az ugandai hatóságok zsoldosoknak vélték őket. Tanácskozik az úttörővezetők országos konferenciája (Folytatás az 1. oldalról) élet szokásait is, a gyermekkorban kell megalapozni. A Központi Bizottság titkára ezután elismeréssel szólt arról, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség a párttól kapott megbízásának megfelelően végzi az úttörőszövetség politikai irányítását. Többet kell tennünk azért, hogy az úttörőmozgalomból kiváló ifjú nemzedék minél zökkenőmentesebben találja meg helyét életének új szakaszában. Szükségesnek tartom — mondotta Németh Károly —, hogy a KISZ és az úttörőszövetség vezető testületéi, támaszkodva az úttörővezetőkre, dolgozzák ki azokat a tartalmi teendőket, esetleg szervezeti formákat, amelyek megkönnyíthetik ezt az átmenetet. — Pártunk teljes bizalommal van az úttörőmozgalom iránt — folytatta. Tevékenysége jó irányban halad. Munkájában jó társadalmi feltételekre számíthat. — Fontos, hogy pártszervezeteink, az állami, gazdasági, kulturális szervek, intézmények, a társadalmi szervezetek segítsék az úttörőket társadalmi valóságunk jobb megismerésében. A felnőttek soha ne felejtsék el, hogy a gyermekek nemcsak a jóra fogékonyak, hanem a rossz is nyomot hagy bennük. A jövő generációjáért egyetemes a felelősségünk. Végül arról szólt, hogy rendkívül fontos, nemes kötelesség mind jobban elmélyíteni a gyermekekben a ha- zafiság és az internacionalizmus érzését. — A hazaszeretet a szülői ház, a szülőföld szeretetével kezdődik — mondotta —, az iskola formálja, s az első kisebb közösségben ver gyökereket, bontakozik, érlelődik. Az úttörőmozgalom nagy erénye, hogy ehhez többletet nyújt. Az eddigi úton haladva á jövőben is erősítsék a gyermekben a nemzeti érzést és vele együtt, harmonikus összhangban a más nemzetek, népek iránti tiszteletet, megbecsülést, a szabadságért, a haladásért küzdő népekkel való szolidaritást — hangsúlyozta befejezésül Németh Károly. Szót kért a vitában Deák Gábor, a KISZ KB titkára, Gosztonyi János oktatási államtitkár, Pozsgay Imre kulturális miniszter és Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára is. A konferencia résztvevői kedden öt csoportban folytatják a beszámoló feletti vitát. ★ Hétfőn este a kecskeméti Katona József Színház „Körtánc ’79” címmel nagysikerű zenés irodalmi műsort adott a vendégek tiszteletére, a nemzetközi gyermekév eszméit, gondolatait idézve. Berlini levelünk Régen volt...? N em vidáman, de hangosan — talán nem túlzók, ha úgy fogalmazok, hogy gúnyosan — nevettek még a nyugati kollégák is azon a lipcsei sajtótájékoztatón, ahol egy NSZK-ból érkezett újságíró a vásár ürügyén kijelentette: a Német Szövetségi Köztársaság a világ legszabadabb országa. — Ahogy vesszük — mondták többen, attól függ ugyanis, hogy mit értünk szabadság alatt. Azt értjük-e netán, hogy mindent szabad. A kérdésre sokan megfogalmazták már a választ, mint ahogy a szabadság NSZK-beli értelmezéséről is különös példákat láthatott és hallhatott a világ. Néhány nappal ezelőtt az NDK televíziója mutatott be egy új dokumentumfilmet, amelyet Sabine Katins forgatócsoportja tavaly februártól idén márciusig készített az NSZK 11 nagyvárosában. Arra keresték a választ, hogy merre tart az NSZK? Ez filmjük címe is. A film egy régi jelenség új példáit sorolja. Kamera elé állnak, régi és újabb fasiszta dalokat énekelnek Westfáliában azok az új nemzeti szocialisták, akik immár nyolcadik alkalommal vesznek részt az ifitábor programjaiban. Kevés a filmben a szöveg, beszélnek a képek, a jól ismert mozdulatok, a közismert jelképek, s beszélnek a szereplők is, magabiztosan, mindenféle szégyenkezés nélkül. A Kappler temetésén a nemzeti szocialisták és a sportegyleteknek álcázott katonaszövetségek tagjai az olaszországi börtönéből megszöktetett tömeggyilkostól fasiszta karlendítéssel búcsúztak el. — Példamutató katona volt — emlegette szónokuk is. Képek a sajátosan értelmezett szabadságról... Az egykori nácik — míg jártányi erejük van — egyszerre próbálnak felejteni és emlékezni. Felejtik a tetteiket, s érdemeiket emlegetik nyíltan, szabadon: rehabilitálják egymást és rehabilitáltatják magukat. Szép számmal akadnak követőik is. A nürnbergi Dieter Pillhofer 24 éves hentessegéd az egykori Führer születésnapján horogkeresztes zászlót lógatott ki az ablakán. „Hitler személyes példaképem” — mosolygott bele a kamerába, s mutatta: lakásában jelentős gyűjteményt őriz a dicsőnek hitt múlt relikviáiból. SS-tőrök, náci hanglemezek, a faj magasabb- rendűségét hirdető könyvek, zászlók és jelvények sokasága. Nem mind originál, sok lemez utánnyomás, a hangszalagok pedig egészen frissek. Az országban bárhol megveheti az ember az áruházakban, az utcasarkokon Hitler, Gőring, Göbbels, s a többiek beszédeit. Különleges eset? Furcsa hobbi? „Sok barátom van a városban — mondta a henteslegény —, akik ugyanúgy gondolkodnak mint én és ugyanígy kegyelettel gyűjtik a Harmadik birodalom emlékeit.” Nem volt túlzás amivel büszkélkedett. A forgatócsoport bizonyítékot bizonyítékra halmoz, hátborzongató példákkal igazolja, hogy nem kivételes eseményekkel, extrém gondolkodású emberek kicsiny csoportjával, hanem tovább élő és újraéledő jelenségekkel kell szembenéznünk. Tények igazolják, hogy a nemzeti szocialista pártnak tízezres már a taglétszáma, s a számtalan újnáci szervezet közül ez erősödik a leggyorsabban. S milyen „szabad” jelszavakkal: Németország nagyobb mint az NSZK! Dögölj meg vörösfront! Ki a zsidókkal!” A második világháború után, a hitlerfasizmus totális veresége, a potsdami megállapodás, majd a helsinki tanácskozás után lehet-e a szabadság fogalmát ezekkel a jelszavakkal összeegyeztetni? A Német Szövetségi Köztársaság büntető törvénykönyve szerint is börtön jár az ilyen jellegű izgatásért, a fasiszta célú szervezkedésért. P apírforma szerint. Ám a régi és az új náciknak a valóságban mit sem kell tartaniuk a törvénytől, a jogállam sajátosan értelmezett szabadságeszménye nem korlátozza túlzottan tevékenységüket. Különben is, hosszú ideje sokkolják a közvéleményt félhivatalos és hivatalos sajtóorgánumok is a náci bűnök elévüléséről szóló jogi tervekkel. „Felejteni kell, régen volt...” — állították egyes ünnepi szónokok a szövetségi parlamentben a közelmúlt elévülési vitájában. Szerintük a világ nem akar emlékezni a régmúlt borzalmakra, nincsenek már köztük bűnösök, a tanúk is meghaltak, megörekedtek már, nem lehetünk képesek homályos emlékeikből rekonstruálni és megítélni évtizedekkel ezelőtti eseményeket. „Történelem már mindaz, ami volt, talán igaz sem volt” — ezt sejtetik a megbocsátást és feledést ajánlgató kórusok. Hogy mindez nem igaz, ezt számtalan dokumentum bizonyítja. Sabine Katins forgatócsoportja is újabb dokumentumokat sorakoztat fel. Nemcsak arról, ami volt, arról is, ami van. Csak egy példa: a Hoffmann elnevezésű neofasiszta honvédelmi sportegylet másfél millió márkáért épített magának nemrégiben kiképzőbázist és gyakorlóterepet. Honnan volt pénzük? Alapkérdés ez, a mecénások nevét titokban tartják. Ám azt a kört, azt a társadalmi osztályt jól ismerjük, amely a Hitler-puccsot felszínre segítette, s a fasiszta Németország támadóerejét megalapozta. Az NSZK-ban az államforma más, összehasonlíthatatlanul demokratikusabb, mint az egykori Harmadik birodalomban volt, ám a társadalmi rend, az osztályoknak a hatalomban való részesedése jóval kevesebbet változott. Berlin, 1979. április. DCtimr J2$rw£ Dr. Polinszky Károly hazaérkezett Kubából Kubai látogatása befejeztével hétfőn reggel elutazott Havannából dr. Polinszky Károly oktatási miniszter. Látogatása során tárgyalt Fernando Vecino Alegret kubai felsőoktatási miniszterrel és Asela de los Sandos közoktatási miniszterasszony- nyal, akivel együttműködési keretegyezményt és munkatervet írt alá. A magyar oktatási minisztert fogadta Antonio Perez Herrero, a Kubai KP KB titkárságának tagja is. Dr. Polinszky Károly elutazása előtt az MTI havannai tudósítójának adott nyilatkozatában méltatta a két ország együttműködésének jelentős bővülését, és elmondta, a magyar küldöttség tárgyalt a holguini egyetem és a miskolci nehézipari egyetem együttműködésének konkrét kérdéseiről. Kifejezte meggyőződését, hogy az aláírt keretegyezmény és kétéves munkaterv nagy lendületet ad a további munkának. „Ami az elmúlt húsz esztendőben a kubai közoktatás fejlődésében végbement, az rendkívül lenyűgöző” — állapította meg dr. Polinszky Károly. „A helyszínen ezúttal a közoktatás helyzetét volt módunkban tanulmányozni, a felsőoktatás kérdéseiről minisztériumi vezetőkkel tárgyaltunk. A kubai közoktatásról élményszerű benyomásokat három létesítményben — a Magyar Népköztársaság nevét viselő, valamint az Ifjúság szigetén meglátogatott két, bentlakásos középiskolában — szereztünk. Igen kedvező benyomást tett ránk az intézmények szelleme, hangulata, az ott végzett oktatónevelő munka. Személyesen is meggyőződhettünk arról, hogy az egyik legnagyobb eredményét a kubai forradalom az oktatásügy fejlesztésében érte el” — hangsúlyozta nyilatkozatában dr. Polinszky Károly.
