Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Küzdelem az idő­járással Vetésre érett az idő, de egyik nap esik, máskor süt a nap, majld fúj a szél: nehéz a munka,' minden alkalmas órát ki kell használni. A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben tavasszal összesen 204 ezer hektáron kel vetni, hasonlóan a ta­valyi évhez képest. A leg­nagyobb területen, 57 ezer hektáron, — a háztájival együtt közel százezer hektá­Vetik a tavaszi árpát a nagyhalászi Petőfi Termelőszövet­kezetben. Felelősséggel, szeretettel A z immár harminc- három éves magyar úttörő­mozgalom eredményekben gazdag múltra tekinthet vissza, és ma már több mlint egymillió tagot számlál. Vezetői a nemes társadalmi munkában ta­lán a legfontosabb felada­tot: a jövő nemzedék szo­cialista emberré nevelését vállalják. Mégpedig túl­órák tízezeréiben, gyak­ran pihenőnapjaikat, szünidejük nagy részét feláldozva. Az úftörővezetők szere­pe ma, amikor gyerme­keink számára belátható távlattá vált a fejlett szocializmus Magyaror­szága, az a jövő, amely­nek eredményeit élvezni fogják, — különösen megnőtt. Ne feledjük, a ma harminc-negyvenéve­sei, tehát a dolgozók de­rékhada szinte kivétel nélkül az úttörőmozga­lomban ismerkedett elő­ször forradalmi hagyo­mányainkkal, az úttörő élet törvényében foglalt emberi, forradalmi maga­tartásformákkal és gya­korlattál. Ez a generáció azóta kiváló vezetőkké, tudósakká, művészekké, szakmunkásokká nevelő­dött. Amikor néhány év­vel ezelőtt először került kezembe egy olyan ön­életrajz, amelyben már arról is beszámolt valaki, hogy mikor, melyik úttö­rőcsapat tagja volt, egy pillanatra meghökkentem, őszintén mondom, nem magamra gondoltam, ha­nem arra a harminckét évvel ezelőtti napra, ami­kor Zalaszentmihályon megalapítottuk a járás el­ső úttörőcsapatát. Az úttörőcsapatok ve­zetői ma már egyenjogú tagjai az általános isko­lák vezetőségének. Rang­juk, tekintélyük van, munkájukat párt-, KISZ- munkának tekintik. A politikai és társadalmi vezető testületekben is mindenütt ott találhatók az úttörővezetők. Legutóbb három évvel ezelőtt tartották az úttö­rővezetők VI. országos konferenciáját Az április 8-án kezdődő háromnapos VII. konferenciát ezúttal Kecskeméten rendezik meg. Az egymillió úttö­rőt, 85 515 úttörővezetőt képviselő 220 küldött, az országos úttörőtanács 115 tagja, valamint a 114 meghívott, — tehát az összesen 449 fős konfe­rencia résztvevői plenáris és szekcióüléseken elem­zik a hároméves munka eredményeit, gondjait. Az MSZMiP XI. kong­resszusa óta a magyar társadalom figyelme, gon­doskodása közepette egy­re javuló körülmények és feltételek köizött dolgoz­hat a Magyar Űttörő Szö­vetség. A pártszervezetek közvetlenül is segítik az úttörőcsapatok munkáját. Az iskola és az úttörő- mozgalom között korábbi viták helyébe a hatékony együttműködés lépett. Ma már senki sem vitatja, hogy a szocialista neve­lőiskola és az úttörőcsa­pat sajátos mozgalmi- te­vékenysége egymástól el­választhatatlan. Mind több a pedagógusok mun­káját segítő KISZ-es ifi- vezetők száma. A RISZ- szervezetek általában összeegyeztetik akció- programjaikat a testvér­csapat éves tervével, kü­lönösen a sport, a tábo­rozás, az Ifjú gárdák és az Űttörő gárdák, a kul­turális szemlék, a szak­körök munkáját illetően. Javult a szülők, és az úttörőcsapatok kapcsola­ta is. A szülői munkakö­zösségek, az iskolákat, út­törőcsapatokat patronáló üzemek, Intézmények nemcsak és nem elsősor­ban anyagi segítséget nyújtanak, hanem azt a társadalmi légkört bizto­sítják, amelyben folya­matosan terebélyesedhet az úttörőmozgalom köz­hasznú tevékenysége. P ersze ettől még nem mindig lesz több játszótér, nem nö­vekszik úgy a táborozok, túrázók száma, nem bő­vül a táborozási lehető­ség, — de azért a sok ki­csi itt is sokra megy és folyamatosan javítja a mozgalom feltételeit. Minderről bizonyára behatóan tanácskoznak a kecskeméti konferencián, remélhetően a legtöbb kérdésre nemcsak szak­avatott, hanem a gyere­kek iránti szeretettől is sugalmazott magyar út­törőmozgalom. V. F. 1*86 A nagycserkeszi Kossuth Tsz-ben 209 hektáron vetnek cu­korrépát az idén. A tivadari határban, ahol a lágy talaj nem bírja el a gé­peket, a lófogatokat is igénybe veszik a munka gyorsításá­ra. MA Bfi választék húsvétra (2. oldal) Nem szeretik, mert lány? (2. oldal) Szerdán helyezik SrSk nyugalomra Zalka Máté hamvait A Mező Imre úti temető­ben katonai tiszteletadással április 11-én, szerdán 14 óra­kor vesznek végső búcsút Zalka Mátétól, a spanyol polgárháború legendás hírű tábornokától. Hamvait a Munkásmozgalmi Panteon­ban helyezik örök nyugovó­ra. A gyászszertartásra Zalka Máté szülőfalujának. Tu- nyogimatolcsnak és Szabolcs- Szatmiár megyének a képvi­seletében kilenctagú kül­döttség utazik a fővárosba. Gáspár Sándor Bulgáriába utazott Szombaton Bulgáriába uta­zott Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Szakszervezetek Világszövetségének elnöke, hogy részt vegyen az SZVSZ irodájának és főtanácsának, Szófiában április 9—13 kö­zött sorra kerülő ülésszakán. ron — kukorica kerül a földbe. Háromezer hektárral csőikként a burgonya vetés- területe, most a nagyüze­mekben 6200, a háztájiban pedig 8600 hektár lesz. Nap­raforgót 15 ezer ötszáz hek­táron vetnek a gazdaságok, míg cukorrépából 5200-at, ami ezer hektárral kevesebb a tavalyinál. A dohány palán­tázását 7900 hektáron terve­zik. Nőtt a zöldborsó és a "/avaszi árpa vetésterülete, s ezen növények vetését ha­marosan be is fejezik. Megkezdték és jó ütemben halad a burgonya ültetése, a zab, a lucerna és a zöldség­magvak vetése. Több mező- gazdasági nagyüzemben már a harmadik permetezést vég­zik a gyümölcsösökben. Igaz, még április eleje van, de nem érdemtelen már most gondolni a nyári szá­razságra, előkészíteni a szi­vattyúikat, csővezetékeket, beszerezni a szükséges anya­gokat. Érdemes a nappalok hosszabbodásával a kis és nágy teljesítményű erőgépe­ket egyaránt nyújtott, illetve két műszakban üzemeltetni. Az üzemeltetési többletkölt­ség mindenképpen kevesebb, mintha állnának ezek a gé­pek. A nagyhalászi Petőfi Ter­melőszövetkezetben kedden kezdték a tavaszi árpa veté­sét. A terviben négyszáz hek­tár szerepel. A tavalyihoz hasonlóan — amikor kétszáz hektáron termesztettek ta­vaszi árpát — 40 mázsás hektáronkénti átlagered­ményt terveznek. Megkezd­ték a cukorrépa vetését. Ezt a növényt száz hektáron ter­melik, míg a kukoricát nyolcszáz, a napraforgót há­romszáz és a silónak valót pedig 250 hektáron. A Nyírmadai Állami Gaz­daságban elvégezték az őszi­ek fejtrágyázását, valamint a lucerna tavaszi vegyszere­zését. Készítik a talajt a ta­vaszi vetésű növények alá. Cslllagfürtbői. eddig öüven hektárt vetettek el és jól haladnak a burgonya ülteté­sével is. A rafcamazi Győze­lem Termelőszövetkezetben zabból tíz, lucernából negy­ven, míg a tervezett 160 hek­tár cukorrépából hatvan hektárt vetettek el, s a hét közepéig be is fejezik. Még csomagolják hűtőtárolójuk­ban szovjet exportra a jo- natánalmát, de a gyümöl­csösben már az idei termést védik harmadszor a kóroko­zók és kártevők ellen. (sb) Tovább gépesítik a dohánytermesztést Nyíregyházán tanácskoztak a dohányipar szocialista brigádjainak vezetői A dohányipar szocialista brigádvezetődnek XI. orszá­gos tanácskozását szombaton Nyíregyházán tartották. A tanácskozáson részt vett Orbán Józsefné, az Élelme­zésipari Dolgozók Szak- szervezetének titkára. A mintegy kétszáz részt­vevő — vállalati igazgatók, társadalmi vezetők, szocialis­ta brigádvezetők — előtt dr. Móger János, a Dohányipari Vállalatok Trösztjének ve­zérigazgatója tartott vitain­dító előadást, amelyben töb­bek között arról beszélt, hogy az ötödik ötéves terv első három esztendejében folyta­tódott a dohánygazdasóg komplex fejlesztése. Felgyorsult a termékszer­kezet korszerűsítése a do­hányiparban is. Ennek két jellemző adata: az igénye­sebb, füstszűrös termékek részaránya három év alatt 62-ről 77 százalékra emelke­dett; széleskörűen elterjesz­tették a Virginia Coker 319 dohányfajtát, amelynek jó minőségű anyaga a tőkés piacokon is gazdaságosan ér­tékesíthető. Az elmúlt esztendő ered­ményeit összegezve a vezér- igazgató kiemelte, hogy 1978 végére a dohányipar — együttműködve a termelő gazdaságokkal — megterem­tette a szilárd nyersanyag- bázist és elegendő házai do­hánnyal rendelkezik. A me­zőgazdasággal kialakított kooperációs kapcsolatot to­vább erősítik és folytatják a termesztés gépesítését. A dohányipar nagy gondot fordít a termékek megfelelő választékára és a jó minő­ségre. Tavaly 25,1 milliárd cigarettát, 29 millió szivart, 158 tonna fogyasztási do­hányt állítottak élő az ipar gyáraiban. 1978-ban 2 szá­zalékkal több cigaretta fo­gyott, mint az előző eszten­dőben, ezen belül az egész­ségre kevésbé ártalmas füst­szűrös cigaretták forgalma 9,4 százalékkal nőtt. A ci­garetták jelentős részénél, főleg egészségvédelmi szem­pontból a 16 milliméteres füstszűrő helyett 20 milli­méterest alkalmaztak, s ezek körét tovább bővítik. Az idén a dohányipar 16 500 hektárról 13 mázsás átlagtermést vár. Az ipar integrátori szerepének hatá­rozottabb érvényesítésével törekednek a dohányter­mesztés technológiai fegyel­miének megszilárdítására. Nagy gondot fordítanak a minőségre; több tőkés expor­tot és kevesebb importot ter­veznek. Szorgalmazzák a mezőgazdasági nagyüze­mekben a dohánytermesztés műszaki fejlesztését. A vezérigazgató azt is el­mondta: a dohányipar egész területén bevezetik a „Dol­gozz hibátlanul” munlka- rendszart. Részletesen szólt az iparág 267 szocialista bri­gádjának miunkó járói, fel­adatairól. A hozzászólók az idei gaz­dasági év indításáról, a munkavenseny-mozgalom ta­pasztalatairól beszéltek, majd a vezérigazgató az iparág húsz legjobb szocia­lista brigádjának adott át jutalmat, II KeiSH 1 magyarország XXXVI. évfolyam, 82. szám ARA: 1,60 FORINT 1979. április 8., vasárnap A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat küldöttei a ta­nácskozáson.

Next

/
Thumbnails
Contents