Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. áprils 7. Kommentár Ellentétes pályák C sütörtök óta Moszkvá­ban tárgyal Moham­med Ben Jahia, az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaság külügyminisz­tere. Amióta Bumedien halá­lát követően új elnök: Bend- zsedid Sadli került az észak- afrikai arab állam élére, ez az első hivatalos eszmecsere a két ország magas rangú po­litikusai között. A külügyminiszter Algéria elnökének személyes megbí­zottjaként érkezett a szovjet fővárosba, ami önmagában is aláhúzza látogatásának fon­tosságát. Ezen túlmenően azonban különös hangsúlyt kap a szovjet—algériai esz­mecsere a közel-keleti fejle­mények, mindenekelőtt az egyiptomi—izraeli különbé­ke fényében. Amióta Washingtonban a Fehér Ház kertjében lezaj­lott az aláírás ünnepélyes ce­remóniája, nemcsak az arab világban, hanem a világ más térségeiben is fölgyorsultak az események a „Pax Ame­ricana”, az amerikai közve­títéssel létrejött megállapo­dással összefüggésben. Szem­betűnő, hogy Moszkva és Washington eljárása ezzel kapcsolatban mennyire el­lentétes pályákon mozog. Nem vitás, hogy a szovjet diplomácia erőfeszítései más­fajta közel-keleti békére irá­nyultak. A Szovjetunió és a szocialista országok — köz­tük hazánk — a genfi béke­tárgyalások felújítását, a valamennyi érdekelt fél rész­vételével megrendezett tár­gyalásokon kikristályosodó igazságos és tartós rendezést sürgették. Ez az álláspont ki­állta az idők próbáját, amit nem utolsósorban az is bi­zonyít, hogy az arab világ csaknem egyöntetűen szem­behelyezkedett Szadat kü- lönutas politikájával. Elképzelhető, hogy Wa­shington ismét — nem elő­ször a közelmúltban — té­vesen ítélte meg az általa önös érdekek miatt szorgal­mazott különalku létrejötté­nek következményeit. A szovjet politika következetes volt és az is maradt: minde­nekelőtt abban, hogy az igaz­ságos béke csakis az arab né­pek érdekeinek figyelembe­vételével jöhet létre. Ezt tük­rözte Gromiko külügyminisz­ter szíriai látogatása, szinte egy időben a washingtoni aláírással, és erről tanúskod­nak a szovjet állásfoglalá­sok. Moszkvában változatlanul az a vélemény, hogy Izrael és Egyiptom amerikai fel­fegyverzése, az USA katonai jelenlétének kiterjesztése semmiképpen nem hozza meg a hőn óhajtott békét az olaj­fák alatt. Természetesen azt sem titkolják, hogy meggyő­ződésük: a jelenlegi körülmé­nyek között sok és türelmes eszmecserét igényel a genfi béketárgyalások felújítása. A szovjet diplomácia törekvé­sei ebbe az irányba hatnak, figyelemmel az arab népek jogaira, a palesztinok érde­keire, az emberiség békevá­gyára és nem utolsósorban a térség reális adottságaira. Gy. D. TELEX Honecker—Waldheim-találkozó flz ENSZ főtitkára az NDK-ban A csütörtök óta hivatalos látogatáson a Német Demok­ratikus Köztársaságban tar­tózkodó Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár pénteki berli­ni programjának két kiemel­kedő pontja: találkozója Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK ál­lamtanácsának elnökével, és Willi Stoph miniszterelnök­kel, valamint előadása a vi­lágszervezet legfontosabb fel­adatairól az NDK ENSZ-li- gájában. Az ENSZ-főtitkár a tiszte­letére rendezett berlini dísz­vacsorán pohárköszöntőjében a fegyverkezési versenyt és a mind szörnyűbb tömeg­pusztító fegyverek előállítá­sát korunk nagy veszélyének minősítette. „Ma azon kell dolgoznunk, hogy az ENSZ- közgyűlés rendkívüli le­szerelési ülésszakának pozi­tív eredményeit konkrét le­szerelési intézkedésekké ala­kítsuk” — hangoztatta. Oskar Fischer NDK-kül- ügyminiszter beszédében ki­emelte, hogy az NDK a béke biztosítása és az államok kö­zötti baráti kapcsolatok erő­sítése nélkülözhetetlen esz­közének tekinti a világszer­vezetet, s az NDK-ban az ENSZ alapokmánya élő va­lóság. VARSÓ Lengyelországban meglepe­tést és felháborodást váltott ki az a hír, hogy Stuttgart­ban beszüntették az eljárást Johannes Tümmler, a kato- wicei Gestapo volt vezetője ellen, aki 1943 októbere és 1945 januárja között Katowi­cében és Auschwitzben — a mai Oswiecimben — számos lengyel és zsidó meggyilko­lásában vett részt. SAO PAOLO „Brazília növekvő gazda­sági ereje folytán vezető sze­rephez jut majd a harmadik világban. A Német Szövet­ségi Köztársaság kész az egyenjogúság alapján az ed­digieknél szorosabban együtt­működni Brazíliával politi­kai és gazdasági téren egy­aránt” — jelentette ki Hel­mut Schmidt, az NSZK szö­vetségi kancellárja Sao Pao- lóban a brazil gazdasági élet képviselői előtt. MADRID Pénteken délelőtt megtar­totta első ülését az a vegyes bizottság, amelynek létesíté­sét szerda este határozta el a Spanyol Kommunista Párt és a Spanyol Szocialista Mun­káspárt annak elősegítésére, hogy minél több városban válasszanak baloldali pol­gármestert az április 19-én megalakuló új községi ta­nácsok. A bizottságot az SKP részéről Simon Sanchez Montero, a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt megbízásá­ból Alfonso Guerra titkár vezeti. BRÜSSZEL Brüsszel Ixelles nevű kül­városának múzeumából el­lopták Picasso egyik híres festményét. A teremőrök csü­törtökön délután vették ész­re, hogy a 66 000 dollárra be­csült csendéletet eltulajdoní­tották és helyére egy gyen­gén sikerült másolatot akasz­tottak a falra. Pakisztáni helyzetjelentés Letartóztatták Bhutto híveit Karachiban és több más pakisztáni városban pénteken újabb heves tüntetések zaj­lottak le tiltakozásul Zulfikar Ali Bhutto volt miniszterel­nök kivégzése miatt. Karachi Beach-ben, a Bhut­to család házának kertjében a hírügynökségi jelentések szerint a gyászolók végelát­hatatlan sora helyezett el koszorúkat és virágokat Bhutto hatalmas arcképe alatt. A rendőrség megpró­bált behatolni a ház kertjé­be és könnygázgránátokkal szétoszlatni a tömeget. Az összecsapásnak több sebe­sültje van, köztük gyerekek is. Mintegy 50 személyt le­tartóztattak. A rawalpindi rendőrség szerdán eljárást indított Mumtaz Ali Bhutto, a ki­végzett politikus unokatest­vére, Abdul Hafez Pirzada, Bhutto egyik ügyvédje és Aziz Ahmed, Bhutto egyik közeli munkatársa ellen „iz­gatás és provokációs maga­tartás” vádjával. Még nem vették őket őrizetbe. De a rendőrség megakadályozta, hogy Rawalpindiből Ka- rachiba utazzanak. Ezzel kapcsolatosan letartóztatták a Pakisztáni Néppárt öt ve­zetőségi tagját. Dél-lfrikában kivégezték Mahlangut Tegnap hajnalban Preto­ria központi börtönében ki­végezték a kötél általi halál­ra ítélt Solomon Mahlangu 23 éves színes bőrű hazafit, a Dél-Afrikában betiltott Af­rikai Nemzeti Tanács tagját. A fajüldözők semmibe vet­ték az utóbbi napokban a dél-afrikai hatóságokhoz ér­kezett tiltakozások és kegyel­mi kérvények áradatát, amelyben különböző orszá­gok, számos államfő, az ENSZ főtitkára, sőt az ENSZ Biztonsági Tanácsa is kér­te, hogy kíméljék meg a koholt vád alapján halálra ítélt szabadságharcos életét. Szociálpolitika az NDK-ban Újszülöttek és bölcsődék S zó sincs arról, hogy az NDK-toan gyermek­cipőben járna a böl­csődei ellátás. Száz szóba jöhető — vagyis hároim év­nél nem idősebb — kisgye­rek közül 58-at gondoznak bölcsödében, és ez a száim nemzetközi viszonylatban az élcsoportot jelenti. Ennek el­lenére az utóbbi hónapokban fokozódott a gond, jóval töb­ben kívánják gyermeküket bölcsődébe adni, mint ameny- nyit a bölcsődék be tudnak fogadni. így hát nincs más megoldás: fokozott erőfeszí­téseket kell tenni az új böl­csődék építkezésének meg­gyorsítására. Pontosabban, folytatni kell az erőfeszíté­seket, hiszen a bölcsődei el­látás javítása a Német De­mokratikus Köztársaságban már régóta követett cél. Az 1975-ben befejeződött 5 éves tervre például 53 ezer új bölcsődei helyet tervezték, ezt tízezerrel túl is teljesí­tették. S így érték el, hogy míg a tervidőszak elején 100 kicsi közül alig 30-nak volt helye a bölcsődében, a terv­időszak végére már 50-et fogadhattak be közülük. Mindez egy olyan időszak­ban történt, amelyet a szü­letések számának csökkenése jellemzett. Az 1973-as és 1974-es esztendőben csupán 10,6 ezrelékes Volt a születé­si arányszám, s ezzel az or­szág, amely sok más tekin­tetben világviszonylatban a legelsők között van, a nem­zetközi sorrendben egészen hátul foglalt helyet, keve­sebb születést csalk a szom­szédos NSZK-ban jegyezhet­tek fel. A népességpolitika irányítói azonban nem estek pánikba. A népgazdaság megfelelő anyagi erőforráso­kat teremtett elő olyan fel­tételek fokozatos biztosításá­ra, amelyek serkentik a szü­lési kedvet, segítenék a gyer­mekek nevelésében a csalá­doknak, mindenekelőtt a fő terheket viselő dolgozó nők­nek. Az NDK-ban a világon a legmagasabb a dolgozó nők arányszáma, s nyugodtan ál­líthatjuk, hogy a most szü­lőképes korosztályok száz százaléka részt vesz a kenyér- kereső munkában. A dolgozó nő, anya hivatásainak össze­egyeztetése csak úgy lehet­séges, ha az állam segítséget nyújt hozzá. Az NDK-ban más szocialista országok ta­pasztalatait mérlegelve meg­vizsgálták a magyarországi gyermekgondozási segély ta­nulságait. A saját helyzetük­ből kiindulva úgy döntöttek, hogy olyan széles körű beve­zetésre, mint az nálunk tör­tént, nincs lehetőség és szükség, a gyermekgondozási segélyt és a bölcsődei ellátás kiterjesztését kombinálva le­het legjobban megközelíteni a megoldást. így került rá a sor 1976-ban, hogy lehetővé tették a gyermek egyéves 'koráig a második és további újszülöttek esetén az anyák számára az otthonmaradást. S ugyanakkor újabb anyagi erőforrásokat bizto­sítottak a bölcsődei férőhe­lyek gyorsabb szaporítása érdekében. így az 1975—1980 közötti időszakra 45 500 új bölcsődei hely létesítését írták elő. Közben azonban 1975-ben — leginkább éppen a gyerme­kes anyáknak segítséget nyújtó különböző szociálpoli­tikai intézkedések örvendetes visszhangjaként — emelked­ni kezdett a születések szá­ma. 1977-ben már 223 100 új­szülött látta meg a napvilá­got. S bár ezzel az NDK még mindig a világranglistán hátul lévő országúk között foglal helyet, az 1974-es mélyponttal szemben ez csaknem egynegyedével több új NDK-állampolgárt jelent, s ami még fontosabb, bizta­tást jelent a jövőre is. Ezért gyakori téma a bölcsődei el­látás az országban, s ezért tesz a minisztérium és vala­mennyi helyi tanács nagy erőfeszítéseket az óvodai gond minél gyorsabb megol­dására. Hogy mi a kívánatos böl­csődei ellátási arány? Ezt majd az élet alakítja ki, egyelőre annyi bizonyos, hogy még jó néhány évig kell építkezni ahhoz, hogy elér­jék. Az óvodákban 100 3—6 éves gyermek közül .már 94- nek van helye, de a fejlesz­tést mégsem hagyják abba, a cél a teljes óvodai ellátás, amit ennek a tervidőszaknak a végére valószínűleg el is érnek. Nagyon sok helyen egyébként egy épületben kap helyet a bölcsőde és az óvo­da is. S persze, a szaporodó új­szülöttek nemcsak a csalá­doknak, nemcsak a játszó­pajtásoknak jelentenek örö­met, de az egész társadalom­nak. Egy aprócska, s okát nem tudhatni jelenség felhő- zi az 1977-es évjáratú lányos anyák örömét Százöt fiúra száz lány jutott ebben az év­folyamban, a férjhez mene­teli esélyeik nem lesznek va­lami nagyok. De hát ez ké­sőbbi gond. Egyelőre a böl­csődében kell helyet szerez­ni. Pintér István Közlemény Lázár György és Álekszej Koszigin találkozójáról Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, aki rövid munkalátogatást tett Moszkvában, pénteken találkozott és megbeszélést folytatott Álekszej Koszigin- nal, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökével. A találkozón magyar rész­ről részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Magyar Népköz- társaság állandó képviselője a KGST-ben, dr. Szűrös Má­tyás, hazánk moszkvai nagy­követe, Kovács Gyula, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese. Szovjet részről részt vett Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Nyiko- laj Bajbakov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnök- helyettese, az Állami Tervbi­zottság elnöke, Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, a Szovjetunió állan­dó képviselője a KGST-ben, Nyikolaj Patolicsev külke­reskedelmi miniszter. A szívélyes, baráti légkör­ben megtartott tárgyaláson megvitatták a két ország gaz­dasági kapcsolatai minden módon történő elmélyítésé­nek kérdéseit. A gazdasági kapcsolatok elmélyítése fon­tos tényezője annak, hogy si­keresen oldják meg a fejlett szocialista és a kommunista társadalom építésének fel­adatait, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszu­sa határozott meg. Megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tottak arra, hogyan valósít­sák meg azokat a megállapo­dásokat, amelyek Kádár Já­nosnak, az MSZMP KB első titkárának és Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB fő­titkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­ge elnökének ez év márciu­si találkozóján jöttek létre a mindenoldalú magyar—szov­jet együttműködés tovább­fejlesztéséről. Áttekintették a kétoldalú és több oldalú ter­melésszakosításnak és koo­perációnak, valamint a KGST tagországai hosszú távú együttműködési célprog­ramjai megvalósításának egyes kérdéseit. Lázár György és Álekszej Koszigin megbeszélése meg­erősítette, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió kormányának nézetei minden megtárgyalt kérdés­ben megegyeznek, a két kor­mány egyaránt arra törek­szik, hogy minden módon fej­lessze és elmélyítse a két or­szág testvéri viszonyát, amely a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionaliz­mus elvein alapul. (Folytatás az I. oldalról) életű író együtt volt mind­azokkal, akik a forradalo­mért küzdöttek Európa-szer- te. Ügyvédnek szánják, de színésznek megy el, majd az első világháborúban, mint hadapród őrmester harcol és sebesülten fogságba esik. Az oroszországi hadifogoly­ból az intervenciósok elleni háború egyik hadvezére lesz, a Vrangel elleni krími had­művelet hőse. Később a tö­rök hadseregben Kemal Ata- türk oldalán harcol az új Törökországért; a lovasságot szervezi. Amikor visszatér a Szov­jetunióba, diplomáciai futár, majd több fontos kulturális intézmény irányítója, alapí­tó tagja a Forradalmi írók és Művészek Szövetségének. Moszkvában jelenik meg el­ső elbeszélése, majd hama­rosan első kötete is. A forradalmi események forgatagában érlelődött iga­zán íróvá, életpályájának változatossága, gazdag harci tapasztalata, mélyen interna­cionalista meggyőződése kö­teteiben nemes veretű iro­dalommá lényegül át; a har­cos forradalmár a magyar nyelv kitűnő ismerője, mű­velője Tesz. 1936 végén leteszi a tollat és ismét fegyvert fog a sza­badság védelmében; a spa­nyol köztársasági hadsereg egyik parancsnoka, aki meg­szervezi a legendás hírű 12. Nemzetközi Brigádot, s részt vesz a legfontosabb hadmű­veletekben. 1937. június 11- én, 41 éves korában az ara- góniai fronton hal hősi ha­lált. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom tisztelet­tel hajtja meg zászlóit emlé­ke előtt. Tegnaptól Sztrájkol a Leyland A szakszervezet tilalma el­lenére sztrájkra határozta el magát a Leyland autógyár több ezer szakmunkása, hogy ily módon érvényesítse bér­igényét. A munkabeszüntetés ma kezdődik és várhatólag súlyosan kihat a 160 ezer munkást foglalkoztató gyár jövőjére. A Leylandot már korábban csak a kormány jelentős összegű szubvenció­ja mentette meg a bukástól, üzletvezetése nem egyértel­mű. Legutóbb visszatetszést keltett, hogy éppen egy ko­rábbi japán versenytárssal, a Hondával kötött megállapo­dást gépkocsik összeszerelé­sére, hogy biztosítsa folyama­tos működését és nyereségét. Kezdődik a brit választási kampány Pénteken három közvéle­ménykutató szervezet egy­mástól erősen eltérő jelen­téseket adott a brit szavazók választás előtti hangulatáról. A felmérések alapján csu­pán annyi bizonyos, hogy a konzervatívok előnyben van­nak, de valószínűsített győ­zelmük és alsóházi többségük mértéke a kimutatások sze­rint nagyon bizonytalan. A Nop 6, a Gallup 10,5, a Móri 13 pontos toryvezetést jelent. A felmérések szerint a lakos­ság a legfontosabb kérdésnek az áremelkedéseket, a szak- szervezetek és a sztrájkok összefüggő kérdését és a munkanélküliséget tartja. A toryk vezetésük tudatá­ban egyelőre hangzatos, kel­lően általános jelszavakkal igyekeznek leplezni a tőkés érdekek képviseletét és nem bocsátkoznak az ország hely­zetének részletesebb elemzé­sébe. Thatcher asszony a párt 400 képviselőjelöltje előtt elhangzott rögtönzött beszédében kiadta a leg­újabb jelszót: „A szabadsá­gért harcolunk”. A konzer­vatívok kampányuk során az ígéreteket a minimálisra csökkentik. A munkáspárt kormánya és végrehajtó bizottsága pén­teken egész napos ülésen bir­kózott a választási kiáltvány összeállításával. A kiáltvány megszerkesztése a párt vá­lasztás előtti utolsó belső összecsapása, a baloldal és a jobboldali többségű kormány küzdelme a párt nyilvános politikai arculatáért.

Next

/
Thumbnails
Contents