Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-29 / 99. szám
1979. április 29. KELET-MAOYARORSZÁG 7 TITOK A VASÚTON Hűtét a másodperc törtrésze alatt Interferonnal KIALUDT VULKÁNOK TETEJÉN ÉLÜNK Kincsek a nyírségi homok alatt A szél hordta nyírségi dombok között nem homok után kutatunk és a szatmári síkságon sem az agyagos-löszös talajt keressük. Aki itt él, lát belőle eleget. Ritkán keres az ember sziklák között követ, a tengerben vizet. Sokkal érdekesebb, hogy mit takar a földfelszín, mit rejt a mélység? S valami érdekeset mindig talál vagy felfedez az ember. Még a homo'ktenger alatt is. Például aki nem foglalkozott még szőkébb hazája geológiájával, talán nem is tudja, hogy lényegében kialudt vulkánok tetején élünk... TENGER A KIFOLYT LAVA FÖLÖTT Ezeket a vulkáni kúpokat természetesen már vastagon egyes helyeken több ezer méteres rétegben — fedi a különböző korok jellegzetes takarója. Mintegy 150 millió évvel ezelőtt, a triász időszak után ez a terület is hosz- szú időn keresztül szárazföld volt, majd süllyedni kezdett. A süllyedés hol lassult, hol gyorsult, s a mozgást vulkanikus tevékenység is kísérte. A tektonikai mozgások ' következtében megrepedt kristályos alapkőzetre, illetve az azt takaró üledékekre kifolyt a láva. Ezeknek az üledékeknek a vastagsága, összetétele attól függ, hogy hol milyen mérvű volt a mozgás, mennyi ideig borította víz a területet, menynyire volt agresszív az időjárás. Volt például közben eljegesedés, jégkorszak. Az alattunk lévő, az alapkőzeten megkövesedett réteg fölé „kifutott” magmát az eocén korú összletben a riolit, dácit és andezit jelenléte már a kutatófúrásoknál is igazolja. Még a harmadidőszak befejeződése előtt, az új miocén végén szárazzá vált ez a terület is. Üjabb süllyedés után vette birtokába a Pannon-tenger, hogy aztán „rövid” idejű tartózkodás után elhagyja a Kárpát-medencét. A korábbi tengeri üledék- képzést ezután .már mindenütt a folyami hordaléklerakódás váltotta fel, de mivel a terület süly- lyedése lelassult, kifejezetten agyagos réteg takarta be a pannon kori és az ennél idősebb képződményeket és lezárta az abban tárolódó vizet. Lényegében szerencsések is vagyunk, mert ezek a 2 és 2 és fél ezer méter mélyen lévő, a felszíntől izolált vizek sósak, melegek, ipari és ivóvíz-ellátásra nem alkalmasak. Végső soron tehát a vízzáró, a levantei időkben keletkezett réteg fölötti folyóhordalékos rétegek alkalmasak megyénkben a víztermelésre. A pannóniai felszínre települt 170—200 méter vastag pleisztocén réteg legnagyobb része ugyanis jó vízhozamú folyami homok és kavics. helyezkedésük folytán nem temethetett be a folyók hordaléka, vagy a homok. A törésvonalakban elhelyezkedő tokaji, tarpai, barabási hegyek mind valamikor működő vulkánok voltak. Szerencsés alakban és rétege- ződésben jött létre végeredményben a medence geológiai felépítésére, bár a vízutánpótlás nem egyöntetű. A nyírségi vízadó rétegek ugyanis finomabb szemcséjű, iszapos homokok. A Bodrog. Ondava és a Latorca törmelékkúpjaiból ebbe lassabban ér el a hegyekből leszivárgó esővíz. A messzebbről induló folyóvölgyekben is enyhébb lejté- sűek a medenceüledékek. A szatmári síkság alatti medencerész felvevő területe ellenben óriási, 170—200 méter vastag durva szemcsés rétege állandóan vízzel telített. AZ ORSZÁG MÁSODIK LEGNAGYOBB TERMÉSZETES VÍZTÁROLÓJA Az Alföld nyúlványaként kialakult kelet-alföldi süllyedők — Nyírség, Bodrogköz, Rétköz, beregi-szatmári síkság — a dunai szerkezeti árok után hazánk egyik legnagyobb, leggazdagabb negyedkori természetes víztárolója. Napi kapacitása 5 832 000 köbméter, amelynek jelenleg csak 18 százalékát termeljük ki. S természetesen nemcsak ivó-, hanem hővízigényeinket is korlátlanul elégíthetjük ki hosszú időn keresztül. Olyan kincs ez, amely nem mindenütt található. Tóth Árpád a rákbetegségek ellen MI TÉRÍTETTE EL ÉSZAKRA A TISZÁT? Mivel a Bregen—Innsbruck vasútvonalon ismeretlen tettesek ismételten „Allj”-ra állították a jelzést és ezzel megállították a vonatokat, az osztrák vasutak felügyelőségének különítményét bízták meg azzal, hogy a tettesek nyomára jussanak. Megfigyelő csoportok több héten keresztül éjjel-nappal figyelték a vonalat, de minden eredmény nélkül. Végül megoldódott a rejtély: a nagy ismeretlen egy nyest volt, amelyik azzal szórakozott, hogy átharapta a jelződrótokat. HALÁSZZS ÁRMÁNY: EGY TENGERALATTJÁRÓ A francia „La Sablaise” halászhajó legénysége gazdag zsákmányt remélt, amikor a Bis- caya-i öbölben nehéz hálóját bevonta. A francia haditengerészet adatai szerint a halászok a remélt ficánkoló haltömeg helyett a „Marsquin” tengeralattjárót pillantották meg a hálóban. A boszús halászok sürgősen bevonták hálójukat és kiszabadították az eltévedt tengeralattjárót. TESTÖRKRIMI Egy New York-i irodaház éjjeliőrének életét egy bűnügyi regény mentette meg. Éjjeli szolgálata alatt a 36 éves Bob Han- sont egy betörő golyója találta el. A lövedék azonban fennakadt az éjjeliőr kabátzsebében levő zsebkönyvben, amelyet azért hordott magával, hogy olvasással megrövidítse a hosszú éjszakát. A regény címe: Éjfél utáni incidensek. Jevgenyija Pirjatyinszkaja orvosnő a diagnosztikai célokat szolgáló lézerkészülékkel. (Fotó: AP N-KS) tett volna lenni, de sajnos, az életben nem mindig azt csinálhatja az ember, amit szeretne. Bele kellett nyugodnia, hogy egyetemi tanulmányok nélkül — álma sohasem teljesedhet, erre pedig nem volt pénze. így kötött aztán ki a színészetnél, ugyanis Angliában ehhez nem szükséges semmiféle diploma, bárki felcsaphat színésznek. Az 55 londoni, a 300 repertoárszínház és a 200 amatőr társulat között rendszerint akad egy, ahol ilyen-olyan szerepre keresnek jelentkezőt. Természetesen, mint pályakezdő, ő is főleg a zenés színpadokon próbálta ki tehetségét, énekelt, táncolt, míg aztán megérkezett címére a meghívás az első prózai együttestől, kis epizódszerepre. Üjabb és újabb színházak következtek Peter Gilmore életében, olyannyira, hogy olyan esztendő is volt, amikor csaknem félszáz darabban kellett játszania. Nagyon rövid idő alatt hatalmas tapasztalatot szerzett, de másokkal ellentétben, Gilmore azt tartja, hogy nem a gyakorlat, a túl nagy gyakorlat teszi a mestert. Amikor szerződése lejárt, más színházak címére irt, új ajánlatra várva. Aztán minden elölről kezdődött. De hamarosan arra a felfedezésre jutott, hogy ez kevés a dicsőséghez. így próbálkozott meg a filmmel, a rádióval, a tévével. .. Húsz év telt el megfeszített munkával, hogy aztán a hetvenes évék elején bekopogtasson a siker, Onedin kapitány szerepében. Minden egyes epizód felvétele 10 napot vett igénybe, ezt két napnyi utószinkron követte. A közreműködő művészek a hajó személyzetével együtt keltek útra, a matrózok mutatták meg nekik, mikor mit kell csinálniuk, így aztán, az egész együttest beavatták a szakma titkaiba. Ezzel, vált átélhetővé, érthetővé Gilmore és kollégái számára egy addig alig-alig ismert világ, így született meg a BBC produkciójának talán egyik legfőbb erőssége, a kitűnő színészi játék. A főhősről Gilmore elmondta, hogy kezdetben alig hasonlított hozzá, csak akkor szólhatott bele kollégáival a mese irányításába, az epizódok megírásába, amikor a forgatókönyvírók kezdtek kifáradni, egyre kevesebb ötletük volt és kénytelenek voltak „ráfanyalodni” a színészek véleményére, javaslataira. így történhetett meg, hogy Onedin és társai egyszerre mind jobban kezdtek megszemélyesítőikhez „hasonlítani”. Arra a kérdésre, miért közkedveltek az angol tévésorozatok — a népszerű színész azt válaszolta, hogy hazájában a filmipar a második világháború után szinte teljesen megszűnt a beözönlő nagyszámú amerikai film konkurenciája következtében. Csak a nagy hagyományokkal rendelkező tévé biztosított lehetőséget a valóban művészi igényű munkára. Akárhogy is nézzük — ez a művész véleménye —, a televízió kevesebbet hazudik, mint a mozi. Persze ez nem azt jelenti, hogy a háború utáni időszakban nem született néhány olyan méltán klasszikus erejű filmalkotás, mint a III. Richard, az V. Henrik vagy az Egy ember az örökkévalóságnak . . . Lényegében most ezt a tradíciót folytatja Keith Michel Vili. Henrik című hatrészes történelmi sorozata is. Terveiről szólva Gilmore elmesélte, hogy a legújabb, a gyerekek számára készülő kalózfilmben ismét tengerre száll, és szerepet kapott — a változatosság kedvéért — a Titanic katasztrófájáról forgatott szuperprodukcióban is. A szerkezeti változások sok tekintetben meghatározták a terület mai földrajzi alakzatát. A gyors mozgást előidéző két tektonikus vonal például a területet pásztákra, majd táblákra osztotta. Ezek a táblák különböző időpontokban és különböző sebességgel kezdtek el mozogni. Egy időben például a Nyírség közepe volt a mélyebb és akkor itt nagy, élő vízfolyások is voltak. Később a szatmári tábla és a Rétköz került mélyebbre, s így tért északra például a Tisza is, mellékfolyóival együtt. Közben a Nyírség déli része nemcsak emelkedni kezdett, hanem az északra vándorolt a folyók finomabb hordalékát is oda telepítette át a déli irányú szél. A szárazra került negyedkori folyómedrek ma is a táj jellegzetes formái. A terület erős tektonikus mozgásának néma tanúi ma. is a medence szélén látható vulkanikus kúpok, amelyeket szintbeli elAz ember információinak 90 százalékát látószerveivel szerzi. A tudásért azonban fizetni kell. A legsúlyosabb ár, melyet az emberiség a tudásért ad, a szembetegségek egyre növekvő száma. Ez az oka annak, hogy az „információrobbanás” korában rendkívül fontossá vált a szembetegségek megelőzése és gyógyítása. A XX. század egyik nagy tudományos eredményét, a lézersugarat is a szembetegségek gyógyításának szolgálatába állították. Segítségével olyan finom mikrosebészeti beavatkozások végezhetők, melyekről régen mégcsak álmodni sem lehetett. A moszkvai Helholczról elnevezett szemészeti klinikán 1964 óta folytatnak kísérleteket azzal kapcsolatban, hogyan lehetne felhasználni a lézersugarat a szembetegségek gyógyításában. A klinikán naponta 15 műtétet hajtanak végre az argonsugaras lézerkoagulátorral. A lézersugárral végzett műtét a másodperc törtrészéig tart, miközben a beteg fájdalmat egyáltalán nem érez. A műtét után helyreáll a látás eredeti szintje. A műtéteket járóbeteg-rendelé- seken végzik, ahonnan a beavatkozás után a betegek eltávozhatnak. Az intézetben klinikai és kísérleti szemészettel foglalkoznak, új módszereket dolgoznak ki. A klinika tekintélye mind belföldön. mind külföldön egyre nő. Évről évre egyre több külföldi szakember érkezik Moszkvába, a korszerű szemészeti gyógyító módszerek tanulmányozására. A kelet-alföldi süllyedők erősen torzított, sematikus geológiai metszete a tektonikus mozgások — emelkedések és süllyedések — nyomán bekövetkezett törések, lávakitörések, hegyképződések és a rétegeződések kialakulásának ábrázolásához. (A szerző rajza.) Az interferon — a sejtekben keletkező fehérje — amelynek sokáig csupán virusgátló tulajdonságát ismerték, talán felhasználható lesz rákbetegségek kezelésére is. A daganatsejtek tenyészeteivel végzett biológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy az interferon gátolja e sejtek növekedését. Ha ugyanis rákos daganatokban szenvedő állatokba injekciózták, daganataik növekedése lelassult. Ha az állatoknak röviddel a daganatsejtek átvitele előtt adnak interferont, akkor ezzel a sejtek elburjánzása megakadályozható. Az interferon tehát gátolja a tumorsejtek növekedését, egyelőre még ismeretlen módon. E kísérleti eredmények alapján rákbeteg embereken is kipróbálták az interferon hatását. Az első klinikai vizsgálatokat a stockholmi Karolinska kórházban végezték. Ritka csontdaganatban' szenvedő betegeket kezeltek interferonnal. Az ilyen betegek 80 százalékának — a műtét (többnyire a beteg végtag amputáció- jának) ellenére — a tüdejében egy éven belül áttétek fejlődnek ki, amelyek rövidesen halált okoznak. Stockholmban 25 ilyen beteget kezeltek a műtét után másfél esztendeig interferonnal. Heteken keresztül követhetik szárazon és vizen Onedin kapitány kaLandjait a tévénézők. A tapasztalt „tengeri medve” egyaránt állja a viharokat — kinn az óceán hullámain, s odahaza, érzelmi életében. Ennyi epizód után — még ha nem is teljes (70 epizódból álló) filmet láthattunk, a közönség alaposan megismerhette nemcsak a kapitányt, hanem életrekeltőjét, Peter Gilmo- re-t is, aki nemrég egy külföldi lapnak nyilatkozott pályafutásáról, s kiderült, hogy a látszat csal — bizony még sok mindent nem tudunk róla. Peter Gilmore ugyanis nemcsak a tergerészkarrierre, de még csak a színészi pályára sem gondolt soha. Egyik nagyapja halászattal kereste kenyerét, de az unoka a film forgatásának megkezdéséig tulajdonképpen soha sem szállt tengerre, de még csak az oly népszerű vitorlássportnak sem hódolt. . . Katonai szolgálatának teljesítése után kezdett megélhetés után nézni. Kémikus vagy éppen mezőgazdász szereLeleplezett pénzhamisítók A „perdöntő” bizonyíték a mintegy negyven ezüstlapocska és pénz. (MTI fotó) A Budapesti Történeti Múzeum barlangász és könnyűbúvár csoportja bizonyító feltárást végez a Nagykovácsi szurdok egyik barlangjában, a középkorban működött pénzhamisitó műhelyben. A hét évvel ezelőtt felszínre került tárgyak és mintegy 40 ezüst lapocska már magán viseli az egykori pénzhamisító kalapácsának ütésnyomait, négy ezüstlapon már tisztán látható V. István király (1270—1272) korából származó ezüstveret. Az újabb feltárással egy időben a pénzeket és ezüstlapokat a KFKI izotóplaboratóriumában fogják „vallatóra” anyaguk összetételének meghatározására. A feltárást végző barlangászok munka közben. Se hajós, se színész nem akart lenni Onedin „civilben" p<ÉPEK^ÍREK^RDEKESSÉGEI^BEI^^^RÖ^ÉS KÜLFÖLDRŐL Mélyfúrású kutat épít a készülő vízműhöz Nyírbogáton a Sza- vicsav. (Elek Emil felvétele)
