Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-27 / 97. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 27. Sajnálkozni kevés z igazgató büszkén kalauzolt végig a számjegy vezérgépek és auto- gyártósorok között. Aztán váratlanul megtorpant egy kevésbé látványos műhely előtt, mondván: íme a bizonyság, hogy ők a csökkent munkaképességű dolgozókról sem feledkeznek el. Az egykori lakatosok, műszerészek, szerszámkészítők apró alkatrészeket válogattak, vagy kartondobozok hajtogatásával töltötték az időt. Ez jelentené a visszatérést a betegségből, balesetből felépülök számára? Egy évtizedes az az alap- rendelet, amely a vállalatok feladatává tette, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozóikat, egészségi állapotuknak és képzettségüknek megfelelően foglalkoztassák. A jogszabály nyomán sorra alakultak a munkáltatók rehabilitációs bizottságai. Se szeri, se száma a kiadott irányelveknek, az összeverbuvált tanácskozásoknak, a bizottságok működése mégis ötletszerű. Akad, ahol azt sem tudják, hogy hány dolgozót kellene könnyebb munkakörbe helyezni. Sok helyen csak akkor ülnek össze, ha segélyről döntenek. Manapság úgyszólván minden érdekelt az, egészségügyi hálózat magánügyének véli a rehabilitáció felelősségét. Furcsa paradoxon : miközben az ipari szerkezet korszerűsödik és egyre jobban terjed az automatizáció, csökken a foglalkozási rehabilitációra alkalmasnak nyilvánított munkakörök száma. Ugyanakkor állandóan visz- szatérő gond, hogy hiányoznak a jól képzett munkások a termelésből. Közel négyszázezren élnek ma hazánkban rokkantnyugdíjból, szociális és tsz-jára- dékból. Egy felmérés kétszázezerre becsüli azoknak a számát, akik eredeti munkakörükben nem foglalkoztathatók, de állapotuk állandósulása után tovább dolgozhatnának. Szomorú tény, hogy alig harmadrészüknél sikerül szervezett megoldást találni a társadalomba történő visszatérésre. Igaz, a rászorulók java része, a tartós egészségromlás következtében nem helyezhető vissza eredeti munkakörébe. Átképzést, egyes esetekben speciális feltételeket követel a rehabilitásuk. A vállalatok azzal takaróznak, hogy erre, a mostani gazdasági helyzetben nem futja az erejükből. De megtesznek-e minden tőlük telhetőt? Jogszabály adta lehetőség például, hogy a vállalati tartalékalapból, visszatérítési kötelezettség nélkül, rehabilitációs célokra fordítható az éves béralap 0,2 százaléka. Közös erőfeszítések esetén ez a pénz össze is adható, esetleg esztendőkön át gyűjthető. Ezzel a lehetőséggel azonban csak kevesen élnek. Minden olyan vállalat, ahol táppénzbevételi joggal rendelkező üzemorvos működik, megtehetné, hogy résztáppénzt ad a fokozatosan munkába állítható dolgozóknak. Erre azonban eddig csupán hat munkáltatónál került sor az országban. Ügy tűnik, sokszor a leszázalékolás adta szociális biztonsággal éppen azok tekintik elintézettnek az ügyet, akik a legtöbbet tehetnék. □ mata Kérje a kedvezőbbet Tudnivalók nyugdíjasoknak Az 1979. január 1-i nyugdíjemelések több mint 1 millió 300 ezer nyugdíjast érintett. Ennek éves költségkihatása 1,8 milliárd forint. A nyugdíjak emelésére a folyósító szervek kellően felkészültek és az emeléseket hivatalból hajtották végre, úgy, hogy kérelmet senkinek sem kellett előterjesztenie és január hónapban — a szokásos időben — mindenki már az emelt összegű nyugdíjat kapta. Vannak esetek azonban, amikor a folyósító szerv intézkedését külön kérni kell, mint a házastársi pótlék ügyében is. 1978-ban ugyanis a házastársi pótlékra jogosító ösz- szeghatár 1790 forint volt. Akinek a nyugdíja ezt az összeget elérte, házastársi pótlékot nem kaphatott. Ez év januárjától a pótlékra jogosító összeghatár havi 2000 forint, akinek tehát a nyugdíja ezt az összeghatárt nem éri el, házastársi pótlékot kérhet akkor is, ha korábban nem kért, vagy nem kaphatott. (Feltéve természetesen, hogy az ehhez szükséges egyéb feltételek megvannak.) Tudni kell azt, hogy a férfi nyugdíjast házastársi pótlék 1979-ben azután a rokkant, vagy az özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltött felesége, legalább egy éve együttélő élettársa után illeti meg, akinek a keresete, jövedelme, nyugellátása, baleseti nyugellátása a havi 1110 forintot nem haladja meg. A nőnyugdíjas pedig a háztartásában legalább egy év óta eltartott, teljesen munkaképtelen férje után kaphat házastársi pótlékot. Előfordul, hogy a nyugdíjas, valamilyen korábbi nyugdíjrendszerben megállapított nyugdíját időközben újabb rendszerű nyugdíjra cserélte át, a nyugdíjazás után végzett munkája alapján. Viszont az emelések következtében magasabb lenne a régi nyugdíja. Az ilyen nyugdíjas kérheti a korábbi nyugdíjának az emelt ösz- szegben történő visszaadását. A nyugdíjfolyósító szerv ilyen esetben határozattal intézkedik. Egy másik választási lehetőség: a saját jogú és özvegyi nyugdíjra jogosult özvegy által választott nyugdíj helyett az emelés következtében a másik, vagyis a szünetelő nyugdíj a kedvezőbb, az új rendelkezés értelmében az özvegy kérheti a korábban választott nyugdíja helyett a kedvezőbb nyugellátás folyósítását. Sokan nem tudják, hogy a fentiekben felsorolt esetekben kérésükkel nem a nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság nyugdíjosztályához kell fordulniuk, hanem a nyugdíjak folyósítását végző budapesti nyugdíjfolyósító igazgatósághoz kell kérelmüket eljuttatni, (s. á.) A boltok ünnepi nyitvatartása A május elsejei ünnepek miatt szabályozták a boltok nyitvatartását. Április 28-án, szombaton teljes munkanap lesz, így a boltok a hétköznapi nyitvatartás szerint várják a vásárlókat. Április 29-én, vasárnap a munkahelyeken szabadnap lesz, a boltok közül a tejet, kenyeret árusító élelmiszerüzletek délután 1 óráig tartanak nyitva. Április 30-án és május elsején ünnepnap lesz, csak azok az édesség-, dohány- és virágüzletek tartanak nyitva, amelyek más ünnepnapokon is nyitva vannak. A kisvárdai VSZM-ben 88 ipari tanulót képeznek öt szakmában. Képünkön: gyakorlati foglalkozás a tanműhelyben az első éves műanyag-feldolgozó tanulóknak. MÁV-jegyiroda nyílik Nyíregyházán Május elején hivatalos jegyirodát nyit a MÁV Nyíregyháza városközpontjában,'A Zrínyi Ilona utcai sávházban ez az egyetlen helyiség, amelyet még nem adtak át rendeltetésének. Buczkó Ferenc nyíregyházi állomásfőnöktől kértünk tájékoztatást az iroda megnyitásáról. A jegyiroda célja, hogy a külföldre utazók, a csoportosan utazók és a bérletesek jegyváltását megkönnyítse. Az eddigi gyakorlat szerint ezeket a jegyeket az állomás jegypénztáraiban lehetett megváltani, azonban a kiszolgálás sokszor hosszú időt vett igénybe. A jegyiroda a vasúti utazással kapcsolatos valameny- nyi szolgáltatást intézi. így a bélés külföldi menetjegyek, helyjegyek kiszolgálása mellett a hálő- és fekvőhelyes kocsikra 60 napos elővételben lehet jegyet váltani. A több nyelven történő: információs szolgálat tájékoztatást ad a menetrendi kapcsolatokról, a díjszabási rendelkezésekről és utazási kedvezményekről. A jegyiroda naponta reggel 8- tól délután 4-ig tart nyitva. Ezzel megkönnyül és kulturáltabbá válik a vasúti utazással kapcsolatos dolgok intézése. Másnapos étel a liftaknában Elmulasztották az intézkedést — újabb pénzbírság Ebben az évben már harmadszor rendelt el vizsgálatot a KÖJÁLL élelmezésegészségügyi osztálya a Ra- kamaz vendégfogadóban. A higiénés és laboratóriumi részleg visszatérő részletes ellenőrzéseit az előző vizsgálatokon talált hiányosságok indokolták. Kiss Andrásné közegészségügyi ellenőr és Mand- rucz Valéria laboratóriumi asszisztens az ellenőrzés napján 10 óra 10 perckor azzal a reménnyel láttak munkához, hogy ezúttal a kiadott utasításoknak megfelelően mindent rendben találnak. ezeket két nappal korábban főzték, de „elfelejtették” őket ' megsemmisíteni. Hová lettek a minták? A pohár még ekkor sem telt be. A hűtőkamra ajtaja kinyitásakor kellemetlenül erős szag csapott az orrunkba. Bár a padlózat véres volt — ezt az előző napi áramkimaradással magyarázták —, a sertéshúst érzékszervileg rendben lévőnek találták. De az ÁFÉSZ ABC itt tárolt, és kiolvadt állapotban lévő ötven kilogramm baromfihúsának a megsemmisítését elrendelte. Egy másik hűtőkamrában alumínium edényben szintén két nappal korábban főzött, s mintegy 15 liter paradicsomlevest kellett kiönteni. Talált még a raktárakban bontott üveges szeszes italt, elszíneződött . tej„IDÉZÉSRE JÖTTEM" KI A GYEREK APJA? Elrejtették a maradékot Ám a konyhába lépve nem ezt tapasztalták. A kövezetét balesetveszélyesen zsírosnedvesnek találták. A tálalóban egy első éves pincértaFélfogadás a gyámhatóságon — Hathónapos terhes voltam, amikor elváltam a férjemtől. Egészen mostanáig nem volt kíváncsi a gyerekre, csak most, hogy hároméves lett a fiú, kezd utána járkálni az óvodába. Akadályozzák meg, hogy zavarja azt a cseppséget! Nem akarom, hogy megtudja, ki az apja. Hiszen az az alak már börtönben is volt. Zaklátott hangon beszél a fiatalasszony. A Nyíregyházi Városi Tanács gyámügyi csoportjának vezetője, Molnár Lászlóné próbálja megnyugtatni : — Valamilyen módon biztosítani kell az apának is, hogy láthassa gyermekét. Hogy mikor és hol, abban a szülőknek kellene megegyezniük úgy, hogy a gyermek érdekét szolgálják. A legtöbb probléma a gyermekláthatásokkal van. A szülők nem tudnak megegyezni egymással — tájékoztat Mol- nárné. — Az arcok ismétlődnek. Vagyis akinek egyszer dolga akadt a gyámhatóságon, az általában később is visszatér. Nem ritka, hogy valakivel évekkel ezelőtt mint kiskorúval foglalkoztak, aztán amikor gyerekei lettek, ismét a gyámhatósághoz került az ügye... De nincs sok idő beszélgetésre, mert az ügyfelek egymásnak adják a kilincset. Kattog az írógép — emberi sorsokat rögzít egykét oldalnyi sorban. Feldúlt asszony lép a szobába: „Nem a saját ügyemben jöttem, hanem az alkoholista szomszédaim miatt — kezdi. — A fiatalaszszony együtt él a szüleivel, férje nincs. Fizetéskor — de máskor is — úgy berúg, hogy még csúnyább, mint egy részeges férfi. Két kicsi gyereke van, de nem gondozza őket. Nemegyszer fordult már elő, hogy mi, szomszédok adtunk enni a kislányuknak.” Ányák, apák vitája mmi^ Iszik a szomszéd „Csak a miénk legyen!" _____ „Elismerem: enyém a gyerek" Az ilyen és hasonló eset sajnos, elég gyakori és hánynak nem jut el a híre hozzánk. A bejelentéseket természetesen írásban kérjük, tanúk aláírásával — fűzik hozzá a csoport munkatársai. A levél nyomán azonnal intézkedünk, s attóL függően, hogy milyenek a gyermek körülményei, döntünk a sorsáról. Középkorú házaspár a következő kopogtató. Kétéves kora óta nevelnek egy állami gondozott kislányt, most szeretnék örökbe fogadni. Nevelt fiúk már felnőtt, régóta vágynak egy kislányra, de saját gyermekük sajnos nem születhetett. Hozzájuk is hamarosan környezettanulmányra mennek. „Csak már a miénk lenne!” — csúszik ki az asszony száján. Nyíregyházán évente 8—10 örökbe fogadásra kerül sor, de az ügyek legtöbbje ezzel még nem zárul le. Az örökbe fogadó szülők — minimális kivétellel — őszintén vágytak a gyermekre. A serdülőkor azonban sok problémát okozhat. Ha idejében megmondták a gyermeknek, hogy örökbe fogadott, akkor az . okoz törést nála, ha pedig csak később tudja meg, akkor azért sérülékeny. Idézésre jött a fiatalember. Egy leányanya őt jelölte meg apaként. A csoport dolgozóinak legnagyobb csodálkozására nem is tiltakozik: „Igen, elismerem, enyém a gyerek, de az anyját nem veszem feleségül. Nekem elegem volt a házasságból!! — mondja, aztán aláírja az eléje tett gépelt papírokat. Amikor becsukta maga mögött az ajtót, Molnárné és munkatársa, Nagy Ferencné jókedvűen néznek egymásra: „Ha ilyen könnyen elvállalta azt a gyereket, akkor talán ebből a kapcsolatból házasság is lesz.” Kádas Viktória nuló a kanalakat, villákat szemmel láthatóan kétes tisztaságú ruhával törölgetté. Sem rajta, sem az étterem söntésében tevékenykedő csaposon munkaköpeny nem volt. Ezek azonnali megszüntetésére a közegészségügyi ellenőr Szász Simonná vezetőhelyettes jelenlétében utasítást adott. És a „feketeleves” még csak ezután következett. A konyhához, raktárakhoz tartozó két hűtőszekrény és a pult rossz. Előző napi ételmaradéknak sehol semmi nyoma. Akár kezdhetett volna örülni is az ellenőr, de nagy tapasztalata mást sugallt. Kinyitotta az árufelvonó lift ajtaját. Amit látott, őt is meglepte. Oda rejtették el az előző napi ételmaradék teljes kollekcióját. Több adag pörköltet, levestésztákat, sárgaborsó-főzeléket. Egy fazékba összedobálva sült húst, kolbászt, hurkát szedtek még ki a liftből...! Az ellenőr most már még tüzetesebben vizsgált át minden zugot. Kifogásolta a szalonna tárolását, elrendelte a szellőzőablakokra a szúnyogháló felszerelését. Az egyik kéziraktárban újabb nagy tömegű ételmaradékra bukkant. Mint a nyersanyag-felhasználási listából kiderült, felt, és szavatossági idejét lejárt vajkrémet. A két nappal korábbi ételminták viszont mind eltűntek. Az ÁFÉSZ-től a vizsgálatba bevont Virányi Zoltán alapegység-vezető nem várta meg az ellenőrzés végét. A hatoldalas jegyzőkönyvből a rá vonatkozó részeket Minya István szakács szinte kifogás nélkül ismerte el. A vizsgálat közben megérkezett Szász Simon üzletvezető a tények egy részét elfogadta, más részük ellen jegyzőkönyvileg nyilatkozott... Meg kell akadályozni! A KÖJÁLL élelmezésegészségügyi osztálya a laboratóriumi eredmények bevárása nélkül a helyszínen szabálysértésre felvett jegyzőkönyvet érdemi intézkedésre a városi-járási közegészség- ügyi hatóságnak megküldte. A büntetés, a pénzbírság nem marad el. Látszólag akár meg is nyugodhatnánk. A vétkesek elnyerik büntetésüket. Ám az olvasó és magam is az éttermek, üzemi konyhák, szinte mindennapos vendégei vagyunk. Ki tudja, hogy menüben vagy étlap szerint mikor tálalnak elénk ételmérgezést okozó, baktériumokkal fertőzött ételt? Ezt pedig meg kell akadályozni. Ha kell éppen a törvény szigorával! S. I. S rök érvényű figyelmeztetés: az embert nem sajnálni, tisztelni kell. Mivel tisztelhetnénk különbül a környezetünkben élő rászorulókat, ha nera azzal, hogy átsegítjük őket az amúgy is keserves visszatérés kezdeti nehézségein? Ha visz- szaadjuk hitüket, hogy hasznos tagjai maradtak a közösségnek. Nem is szólva arról: aligha engedhetjük meg magunknak, hogy lemondjunk egy ekkora munkás tartaléksereg tudásáról, dolgos kezéről. Gazsó L. Ferenc
