Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-03 / 78. szám

1979. április 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Üdülés — családdal AZ IDEI ÜDÜLÉSI ter­vek szerint 1,3 millió ember vehet részt szakszervezeti üdülésben hazánkban, köz­tük igen sok szabolcsi, szat­mári. Amióta egyre mele­gebben süt a nap, s egyre tavaszigérőbb az időjárás, sűrűbben gondolunk arra, hogy hol töltjük a szabadsá­gunkat az idén. Ki mond­hatja majd magát az 1,3 millió ember közé tartozó­nak, kinek sikerül 14 napot a Balaton partján, vagy a Duna-kanyarban családjával tölteni? A hangsúly az utóbbin van. A családon. Mert aki­nek gyerekei vannak, érthe­tően velük szeretné megosz­tani a szabadság, a pihenés örömét. Az üdülés megszervezésé­nek, lebonyolításának bökke­nője változatlanul a beutalás elosztása. Akkor is, ha a SZOT at idei jegyeket — hála a számítógépes rend­szernek — már tavaly szep­temberben a szakmák ren­delkezésére bocsátotta. Ez megalapozhatná a megfontolt elosztást. Am az alapelv, hogy az üdülés a jó munka elismerése, még mindig nem érvényesül elég következete­sen. Mintha nem vált volna még köztudomásúvá, hogy egy családos beutaló felér a jó munkát megillető legran­gosabb anyagi elismeréssel. Különös, hogy néhány száz forintos jutalmak odaítélése felett szinte késhegyig menő vitákat folytatnak az üze­mekben, a négytagú család mintegy 5 ezer forint hozzá­járulással támogatott beuta­lójának sorsa felett pedig vi­szonylag könnyen napirend­re térnek. Főleg ott, ahol még nem vált gyakorlattá, hogy az elosztásnál a bizal­mi is érvényesítse javaslat- tevő, beleszólási jogát. NYILVÁNVALÓ, hogy ma — 1,3 millió hely birtokában — már nem illuzórikus fel­tételezni az igazságos elosz­tást. A szabályok tiszteletben tartása továbbra is kötelező — előny a bányában, a vegy­iparban dolgozóknak, a nagycsaládosoknak. Azok­nak, akik helytállnak a munkában, de korántsem törzsgárdatagok az üdülés­ben. Olyan szempontok ezek, amelyeket mind a SZOT-, mind a vállalati beutalóknál érvényesíteni kell. L. M. E gy éve elhoztuk a lápi községből édesanyá­mat magunkhoz, vá­rosba. Nem szívesen hagyta a régi helyet, ahol majdcsak kilenc évtizedet élt. Csak már koránál fogva is gyenge volt, majdnem tehetetlen. Ügy készült eljönni, hogy még a sár-, bekenő és fényesítő ke­féket is becsomagolta újság­papírba. Nem törődött a győzködéssel, hogy ázok már nem kellenek. „Enyémek ezek, velem a helyük” — állhatatoskodott. A ki tudja, hány éves*„si- font” pedig többször is át­nézte eljövetelkor édes­anyám. Amiben kendervá- szonfélék, régi divatú kabá­tok mellett olyan ruha is van, amelyet az első gyer­mek születésekor csinálta­tott ... Róza testvéremé volt az, aki már ugyancsak hat­vannyolc éves. Jönnek persze a testvérek, meglátogatni édesanyánkat. Havonta legalább egyszer. Csak Emivel vagyunk más­képpen. Az ő lánya itt lakik családjával s gyakran van náluk Emink. Emi testvér a napokban nálunk volt. A szokásos csa­ládi érdeklődés után most azt mondta: — A múlt héten otthon voltam, édesanyám. Aztán, gondolja-e, mi a hír? Darvas Lajos- né: Jó a kap­csolat köztünk, s a gyár üze­mei között. Körmendiné: Mi meósoknem csinálhatunk selejtet. Viziné: Kelle­nek közénk a tapasztalt kol­légák is. Suhainé: Van egy közös gye­rekünk is. Gerbárné: Azt szeretnénk, ha Andráska a gu­migyár szak­munkása len­ne. EGY BRIGÁD - TIZENHAT ÜZEMBEN Fénykép a napiéban „Ha azt mondjuk: selejt, akkor nincs vita” — „Szétszórt” brigád 9 mienk, megoszlik a gyár ti­zenhat üzemében — mutat­ta be közösségüket a Taurus gumigyár nyíregyházi részle­gében a meóosztály ifjúsági szocialista brigádjának Veze­tője, Darvas Lajosné. — Ha az ember az ifjúsági jelzőt hallja, önkéntelenül tizen­vagy huszonévesekre gondol. Közülük azonban nemrégiben ment nyugdíjba egy munka­társuk, s a brigád vezetője is túllépte már a negyedik „X”-et. Persze a többség életkora jóval a 30 alatt van. Együtt az idősebbekkel — Ifjúsági brigád ide vagy oda, azért kellenek közénk az idős, tapasztalt kollégák is — jegyzi meg Vízi Sán- dorné. Ok a fiatalok „tanító- mesterei”. Mert nem könnyű ám egy ifjú meósnak, aki nemrég került ki a középis­kolából, aztán szóvá kell ten­nie a roász minőséget. Ha nem lenne szakmailag ab­szolút felkészült, még azt mondaná — mondjuk vala­melyik vezető beosztásban lévő mérnök — mit akar ez itt, hiszen alig bújt ki a to­jásból. Nálunk azonban rég nem hangzott el ilyen, vagy hasonló vélemény. Ha mi va­lamiről azt állapítjuk meg, hogy selejt, nem vitatkoznak velünk rajta. Ezt azonban ki kellett harcolnunk. Az ifjú­sági brigád idősebb tagjai ebben sokat segítettek a fia­taloknak. Háromszor nyerték el az aranykoszorút,’ eredménye­sen szerepeltek a „Kiváló ifjúmunkás” versenyen, a Meg­nyugvás — Mondjad, lányom. — Eltemettük Pokróc Bu- lyáki Gergelyt. A nagy tán­cost. Anyánkon nemigen látszott meglepődés. Csak lejjebb hajtotta kendős fejét és ap­rókat bólogatott. Majd hosz- szat sóhajtott. — Hát... akkor a Gergely is elment. Végképp megnyu­godott. Igen, jó táncos volt. Megtanulhatott, régen sok majálist, bált tartottak a csűrjükben. Jól állt a táncra keze, lába. Emlékszem rá ... — állt meg itt a beszéddel édesanyánk. Mintha tudatá­ban keresgélne. — Mire emlékszik édes­anyám — kérdeztük -szinte egyszerre Emi testvéremmel. — Tudom már, gyermeke­im — emelte meg anyánk kissé a fejét. — Mikor a Mátrai kisasszony idejében meghívtak bennünket Pestre, az Ecsedi lakodalmassal. „Szakma ifjú mestere” ve­télkedőn és még számos más erőpróbán. Egy-egy verseny már hetekkel korábban láz­ba hozza a társaságot, utána pedig még sokáig értékelik, elemezgetik szereplésüket. Háromszor arany — Van egy közös gyere­künk is, — meséli Suhai Jó­zsef né — a 13 éves András­ka. Havonta 100 forintot te­szünk takarékba a nevére, nyaranta Balatonszemesen, a gyár üdülőjében tölt két he­tet. — Mikuláskor, gyermek­napon itt ünnepel ő is közöt­tünk, — fűzi hozzá Gerbárné Nagy Ilona — s azt szeret­nénk, ha pályaválasztásnál ő is gondolna a gumigyárra, vagyis ha itt lenne szakmun­kás. — Andráskát mindjárt be is mutatják, persze csak fényképen. Mert fotója több helyen is szerepel a brigád­naplóban. A brigádnapló számos do­logról tanúskodik. Arról pél­dául, hogy tavaly 600 óra társadalmi munkát végez­tek. Körmendiné Szalontai Gizella, aki egyben alapszer­vi KISZ-titkár is, így beszél erről: olyankor mi is részt veszünk a termelésben. Per­sze azokat a segédmunkákat bízzák csak ránk, amelyeket biztosan nem ronthatunk el. Jól is néznénk ki, ha mi meósok csinálnánk selejtet.- — Ezek a társadalmi mun­kák, amelyek alkalmával be­lekóstolunk az üzemek mun­kájába, hasznunkra válnak. — mondja Darvas Lajosné, a brigád vezetője. — Nagy szerepük van abban, hogy igazi, jó kapcsolat alakult ki brigádunk és a gyár üzemei között. (kádas) Tanácsi építők Útépítés, lakásfelújítás, kamionparkoló A kisebb nagyságú, azon­ban a városoknak és közsé­geknek igen fontos építőipa­ri munkákra specializálódott a Nyíregyházi Tanácsi Épí­tőipari Vállalat. Ebben az évben 104 lakás felújítása szerepel a tervben, nagyrészt Nyíregyháza déli lakónegyedében. A Toldi ut­ca 32, az Arany János út 19—21. és a Rákóczi utca 4. Gergely panaszkodott, hogy ideges a nagyszínpadon. Mondtam neki, úgy tegyen, mintha otthon volnánk egy igazi lakodalomban. Nem is történt semmi baj. Olyan tapsot kaptunk, azt hittem, ránk omlik az a nagy épü­let... De abban az időben velünk tartott • Szállási Laci is, ő vőfényt alakított; nász­nagyot a Zsigó fiú, a mozi vezetője. Én Lasa Molnár Lajos komával táncoltam, Erdélyi Erzsi Pokróc Bulyá- ki Gergellyel. Még azután is sokat szerepeltünk, hogy Danes Lajos tanár vette át az együttes vezetését. Jár­tunk többször még Pesten, Nyíregyházán, meg arra min­denfelé a mi környékün­kön ... Majd akkor végképp elment Lasa koma... Én is jobban-jobban kiöregedtem a mozgásból... Most pedig, szegény Gergely ... Legyen békés nyugodalma ... E r desanyánkat megfárasz- totta a kissé szokatla­nul hosszú beszéd, em­lékezés. Mélyeket lélegzett. S miután könnyebbedett, vá­ratlanul az iránt érdeklődött, hogy néz ki az otthoni ház. Nem kellene-e valahol ta­vasszal tapasztani ? ... Asztalos Bálint (Ezerjó étterem) alatt már folynak a munkák. Ezek mel­lett több apró munka is el­kezdődött. Dolgoznak a Sós­tói úti kórház bővítésén, ahol a munkákat az év végére szeretnék befejezni. Ugyan­csak folyamatos volt a mun­ka a Bocskai úti gyermek- fogászati szakrendelőnél. A mélyépítők a megye egész területén dolgoznak, mintegy 300 munkahelyen. Javarészt a tanácsi út-híd felújítási munkákat végzik. Március 23-án fejezték be Tiszadob három utcájának felújítását félmillió forint értékben. Most kezdődtek Győröcskén, Tornyospálcán, Nyíregyházán és Nyírbátor­ban az útfelújítási munkák. Mintegy 800 ezer forint ér­tékben végezték el Nyíregy­házán a téli fagy által meg­rongálódott utak kátyúzását. A napokban fejezték be a belvíz elleni védekezési munkákat, utolsóként a Ság- vári-telepen. A tanácsi építők dolgoz­nak a Kun Béla úti lakóte­lep közművesítésének egy részén. így a központi tv-an- tennák vezetékeinek fekte­tését végzik, a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető hálóza­tot építik. -Ezt a munkát az első fél év, végére befeje­zik. A Kert utcán is nagy munka folyik, utat építenek, csatornáznak, folytatják az ivóvízhálózat kiépítését. Ezek után kerül sor a Kert utcát az Ady Endre utcával össze­kötő út építésére. A megyében a másik nagy munka a záhonyi határátke­lő bővítésénél folyik. Hat­ezer négyzetméter nagyságú autóparkolót építenek, amely kamionok és nagyobb jár­művek parkolására is alkal­mas lesz. Az ötmillió forint értékű munkát a tervek sze­rint nyáron fejezik be. Gondosabb munkával Húst, tejet — olcsóbban A SZAKOSÍTOTT TEHE­NÉSZETI — és sertéstele­pek — a súlyos százmilliókat érő beruházások — hosszan viselték a 'korszerű techno­lógia honosítással járó gyer­mekbetegségeket. A bajok és gondok nagy része már a múlté. Meggyőző érveket szolgáltatott erre ikét egy- egy napos koordinációs ta­nácskozás. Megyénkben a 30 szakosí­tott tehenészeti telepből 26- nak termelőszövetkezet a gazdája. Az elmúlt év végén a tsz telepek tehénállománya már 9349 volt, a férőhely-ki­használás 98 százalékos. Ha lassan is, de a tervezettnek megfelelően növekedett a tejtermelés, és az 1976. évi 2437 literes átlagról az el­múlt év vécére 2991 literre nőtt. Jó eredménynek számít, hogy az összes Iborjúszaporu- lat a ikorábbi 7280-ról évi 8531-tre emelkedett, a borjú- elhullás 8,1 százalékról 5,7 százalékra csökkent. A mutatószámokon túl mindenekelőtt a legnagyobb eredmény, hogy megszűnt a szakosodott tehenészeti tele­pek veszteséges gazdálkodá­sa, s az elmúlt három évben fokozatosan nőtt a jövedel­mezőség. A szakosított tehenészeti telepeken elért eredmények jók, elismerésre méltók, de a tanácskozáson sok szó esett a feladatokról, a gondokról. A legnagyobb gond, hogy bár a betelepítési átlag, a tejter­melés, a iborjúszaporulat, és borjúelbullás mutatói jók, de nagy a szóródás. Tyúkodon a tehénférőhely kihasználása például tavaly elérte a 125 százalékot, ezzel szemben Ököritófülpösön csak 70,7 százalék volt, és további négy telepen 90 százalék alatt maradt. Tarpán és Be- regdarócon egy tehéntől már átlag 4000 liternél is több tejet fejnek, Nyírbátorban, Csaholcon, Fehérgyarmaton, Gávavencsellőn, Tímáron és Nagyihalászban még nem ér­ték el a 2500 litert. Vannak kiváló eredmények a borjú­elhullás százalékát illetően is, például Csengerujfaluban 1,1 Tarpán 1,3 százalék, Nagyhalászban viszont 16,5 százalék. Van mit tenni. Eb­ben is a legfontosabb, hogy a hátul kullogok elérjék a me­gyei átlagot, és fokozatosan felzárkózzanak az élenjárók­hoz. ' Tehenészetben a fejlesztés útja beruházással már ké­véddé járható, ehelyett a meglévő férőhelyeik százszá­zalékos hasznosításával, a meglévő tehénállománnyal lehet jobb eredményt elérni. A feladat adott. Továbbra is növelni kell a tejtermelést, de úgy, hogy a ráfordítási költségek ne növekedjenek, sőt csökkenjenek. Miként le­het ezt elérni? Több tejet ol­csóbban csak úgy fejhetnek a szakosított telepeken, ha a takarmányozásnál figyelembe vesszük: növelni kell a ka­szálók hozamát, jó minősé­gű szénát kell betakarítani és tárolni. Egyre nagyabb mértékben kell etetni a mel­léktermékeket, s az abrakot szigorúan az érdemek sze­rint kell adagolni. SZÜNTELEN FELADAT a szakosított tehenészeti tele­peken az állategészségügyi helyzet javítása. A több és tisztább tej, a borjűelhullás, a két elles közötti idő csök­kentése, a takarmányozás mind-mind összefügg a tele­pek jelenlegi állat-egészség­ügyi állapotával, azok rend­jével és tisztaságával. Embe­ri dolgok ezek, mint az is, hogy növelni szükséges a szakképzett tehenészek szá­mát, ugyanakkor el nem ha­nyagolható, hogy a szakem­berek feladataikat pontosan, lelkiismeretesen végezzék. A sertéstelepek fejlődése erőteljesebb volt. A 11 tsz- telep 1970—1974 között épült, összességében 4635 koca lét­számra tervezték, az elmúlt év végén, a létszám 5025 volt. 1977-ben a malacsza­porulat a 11 telepen 101 ezer volt, az elmúlt évben már 110 ezer. A tsz-itelepekről ta­valy 87 137 sertést értékesí­tettek, többet, mint másfél évtizede egész Szabölcs- Szatmár megyéből. A nyíregyházi Ságvári Tsz sertéstelepén három éve még veszteséggel termeltek,- mert küzdöttek a telep beüzeme­lésével járó gondokkal, a technológiával. Tavaly az eredmény már 3 millió forint felett volt. Ebben benne varr a kocaférőhelyek maximális kihasználása, a fi állási átlag növekedése, a malacelhullás csökkenése, és nem utolsó­sorban az, hogy az egy ki­logram élősúly-gyarapodásra felhasznált takarmány jelen­tős mértékben csökkent. A telepek megyei átlagban agy kilogramm húst 3,72 ki­logramm takarmánnyal ál­lítanak elő, de a legrosszabb Tiszabercel, és a legjobb Fe­hérgyarmat között a takar- mányfelöasznáilásban egy kilogramm a különbség. Sok száz torma abraktakarmány ez, amelynek felhasználását semmi sem indokolja. A SZAKOSÍTOTT sertés­telepek 1979. évi feladatait meghatározza, hogy a me­gye sertéstenyésztésének alapja a szakosított telepek. Itt is, mint a szarvasmarha- telepeknél elsősorban a fé­rőhely jobb kihasználására, a takarmányozás javítására, a malacszaporulat növelésére, illetve az elhullás mértéké­nek leszorítására kell töre­kedni. A megye 15 szakosí­tott sertéstelepén — ebből 11 a termelőszövetkezeti — ta­valy a malac, és a hízóelhul­lás több mint 22 ezer darab volt. Nagyon sok. Egy nagy teljesítményű telep éves ter­melésével megegyező terme­lés. Ezen csak a tartástech­nológia további tökéletesíté­sével, az állat-egészségügyi előírások szigorú megtartá- tásával, és a gondosabb mun­kával lehet, és kell is vál­toztatni. Seres Ernő Egészségügyi világnap '79 „Egészséges gyermek — biztos jövő” — ez az idei egészségügyi világnap jel­mondata április 7-én. Har­mincegy éve e napon alakult az ENSZ keretében az Egész­ségügyi Világszervezet. Az idei rendezvénysorozat csat­lakozik a nemzetközi gyer­mekévhez. Hazánkban a fő­városban és minden megyé­ben szerveznek sokat ígérő programokat. Kiállítás Szamosszegen Szőttes- és batikkiállítást központ gyermekrajz- és népi nyitottak a szamosszegi mű- iparművész szakköri tagjai- velődési házban április 2-án. nak munkáit április 12-ig te- A hajdúnánási művelődési kinthetlk meg az érdeklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents