Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

1979. március 1. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Nagyméretű csapágyak Debrecenből Biológiai hő A nagyüzemi csirketenyésztés a szovjet mezőgazdaság legfiata­labb ága. Alig 14 éve kezdték meg a szétszórt kisgazdaságok helyettesítését hatalmas ipari alapon szervezett csirkegyárak­kal. Csirkeneveléssel korábban a gabonatermő vidékeken, főleg Uk­rajnában a feketeföld-övezetben, a Volga mentén, a Donnál, a Kaukázusban foglalkoztak. Je­lenleg az ország egész területén működnek csirketenyésztő üze­mek. A nagy gazdaságok száma a korábbinál kétszeresére növe­kedett, olyan új nagy hozamú fajták alakultak ki, mint a be­lorusz, a sztárt és a broyler. A nagyüzemek tojás, hús és te­sddtak. Munkába fogott bíborbaktáriumok Csirkegyár Debrecenben, u Magyar Gördülőcsapágy Művek deb­receni központjában gyártják a Rába hátsóhidak NU—222 típusú, nagyméretű csapá­gyait. Ezt a csapágytípust nemcsak a Rába-hidakhoz, hanem a hazánkban gyártott buszokhoz és teherautókhoz is használják. 1978-ban száz­ezer darab készült az NU— 222-es csapágyból. (MTI fotó) Japánban eljárást dolgoztak ki az állattartó telepeken keletkező szennyvizek derítésére. E felada­tot levegőtől elzárva, fényben bi- borbaktériumok végzik. így nemcsak a kellemetlen szagtol szabadulnak meg, hanem értékes új anyagok is nyerhetők: a bí­borbaktérium az oldatok szerves anyagából építik fel sejtjeik anyagát. Az így nyert baktéri­umtömeg hal- és tyúkeledelhez keverhető vagy trágyaként hasz­nosítható. Göttingeni kutatók is kísérle­teznek bíborbaktériumokkal. Vizs­gálták e baktériumok szaporodá­sát híg tyúk- és sertéstrágyá­ban. és megállapították, hogy ezekben a szennyvizekben igen jól szaporodnak, a szennyvizek anyagait gyorsan feldolgozzák és jól hasznosítják. A lettországi Kekava csirke­gyárban több mint évi 7700 tonna broyler csirkét nevelnek. (Fotó: APN) 1965-höz viszonyítva a Szovjet­unió tojástermelése két és fél­szeresére, a baromfihús előállítá­sa 2,4-szeresére növekedett, a csirkeállomány 30 százalékkal na­gyobb a korábbinál. A csirkete­nyésztés a mezőgazdaság jöve­delmező ágazatává vált. A Május 1. szövetkezet az első olyan csehszlovák mező- gazdasági vállalat, ahol fel­használják a frissen fejt tej melegét. A tejet közvetlen fejés után 35 Celsius-fokról 4 Celsius-fokra hűtik le. A különlegesen szerkesztett hű­tőberendezés az így elvont hőmennyiséget vízmelegítés­re használja fel. A mözsi Üj Elel Termelőszövetkezetben az üvegházakban^megkezd­ték a paprikapalánták tápkockákba tüzdelését. Az idén több millió palántát állít elő a tsz a saját és társgazdaságai, valamint a háztáji gazdaságok részére. A képen: új holland gyártmányú tápkockaké- szítő gép. (MTI fotó — Gottvald Károly) ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK AUTÓ—MOTOR Á tankolás „tudománya'' A gépkocsi üzemanyag-feltölté- ,sével, a tankolással kapcsolatban túlzott dolog ugyan ,.tudomány­ról” beszélni, de azért van né­hány szempont, amit nem árt szem előtt tartani e műveletnél. Mindenekelőtt az ellen kell szót emelnünk, hogy sokan azt ké­rik a benzinkutasoktól, hogy szinte csordultig töltse meg az autó üzemanyagtartályát. Ilyen­kor az utolsó cseppekből jut még a kocsi karosszériájára is, de másfajta kellemetlenséggel is szembe kell néznie az autósok­nak, ha melegben történik a tan­kolás. A benzin ugyanis — mint minden anyag — a meleg hatá­sára kiterjed, kitágul, s Celsius- fokonként 0,11 százalékkal nö­vekszik a térfogata. Tekintettel arra, hogy a föld alatti tartá­lyokban tárolt üzemanyag hőfo­ka nem több 8—10 Celsius-fok­nál, ha 28—30 Celsius-fokos kör­nyezetbe kerül, s ott felmeleg­szik a benzin, a 45—50 literes üzemanyagtankra számított tér­fogat-növekedés az 1—1,2 litert is elérheti. Ennyi benzin elfogyasz­tásához legalább 10 kilométernyi utat kell megtennie az autónak. Ha tehát csak rövid távolságra megy a tankolás után és a gép­kocsiját a napon hagyja az au­tótulajdonos, számíthat rá, hogy vagy a nem kellően tömített be­ömlőcsonkon, vagy a szellőző- csövön át eltávozik a „felesle­ges” benzin a kocsijából. Erre persze nemcsak az üzemanyag- tank, hanem a tartalékkannák feltöltésekor is gondolni kell, amelyek akár ki is lyukadhatnak a megnövekedett belső nyomás­tól. A beömlőcsonk csatlakozási hi­bája egyébként még a nem szi- nültig való töltésnél is benzin- elfolyást okozhat. Kilötyögés- ből származó benzinveszteség a tanksapka laza felillesztéséből is adódhat. Mindkét kellemetlenség még fokozottabb mértékben je­lentkezik akkor, ha a járdasze­gélyre való féloldalas felállásra, lejtőn való megállásra kénysze­rülünk, s a kocsink töltőnyílása az alacsonyabban álló részre esik. Ha tehát rendszeresen járda- szegélyre felugratva kell parkol­nunk, soha ne töltsük fel szi- nültig a tartályt, de egyébként is kerüljük ezt a tankolási szo­kást. Csak egy esetben van ér­telme a szinültig töltött tank­nak, amikor országúti menetben folyamatosan nagyobb távolsá­gokat teszünk meg. Ilyenkor ugyanis csak e módon tudjuk el­lenőrizni az üzemanyag-fogyasz­tást. Folyamatos haladásnál mire átvenné a tank tartalma a kör­nyezet hőfokát, már el is fogy annyi benzin a tartályból, hogy ne legyen felesleges elfolyás. Azoknál az autóknál, amelye­ket nem zárható tanksapkával, vagy zár nélküli töltőnyílásfe- déllel szállít a gyártómű, előbb- utóbb meg kell oldani a kulcs­csal való lezárhatóság kérdését. A zárható tanksapkánál előfor­dulhat, hogy nem tökéletes a tömítettsége és mellette kilötyög á benzin. Az is ellene szól, hogy ha elromlok vagy télen befagy a zárszerkezet, jóformán lehetet­lenné válik a tankolás. A zárral ellátott töitőnyílásfedelet azon­ban könnyen fel lehet nyitni erőszakos úton, már csak azért is az a praktikusabb. Mindkettő­nél jobb persze az utastérből „távirányítással” nyitható töltő­nyílás. Végezetül még egy jó tanács: nagyon vigyázzunk rá, hogy tankolásnál ne kerüljön az üzem­anyagtartályba víz (például eső­ben való tankolásnál), se más folyékony vagy szilárd idegen anyag. időnként ellenőrizzük, hogy a szellőzőcső (túlfolyócső) nyílása nem tömődött-e el, s az sem árt, ha egy-két évenként tisztítás céljából leürítjük az üzemanyagtartályt a legmélyebb pontján lévő leeresztőcsavar megnyitása útján. B. I. KISTERMELŐK- KISKERTEK Tejfölöspoharak az ablakpárkányon Palánta nevelés otthon Akinek csak picinyke kertje, vagy csak néhány erkélyládája van, nem érdemes e gondossá­got igénylő munkába kezdenie, célszerűbb a szükséges kevés pa­lántát piacon, vagy kertészek­nél megvásárolni. De akinek nagy a kertje, vagy nincs lehető­sége olcsón pl. szakcsoporttól jó palántát vásárolni, otthon kell előállítania azokat. A magvetésekhez megfelelő hely és eszközök szükségesek. Legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akiknek kis üveg- vagy fóliaházuk, melegágyuk van. Ha viszont ilyen nincs, akkor meg­felel egy-egy világos ablakpár­kány, meleg üvegezett veranda is. A palántaneveléshez feltét­lenül szükséges azonban: fenék­lapjukon kilyuggatott, 5—6 centi­méter magas ládák, edények, la­za. nem túl trágyás, vízáteresztő föld és üveglapok a vetés taka­rására. A vetéshez az edény aljára mindig 1 cm vastagságban dara­bosabb, durvább földet szórjunk, ez biztosítja a felesleges öntö­zővíz elvezetését. Erre öntjük és egyenletesen elterítjük az előké­szített. a morzsalékos földet. Az edény szélein, sarkainál kezünk­kel kissé tömörítjük, majd egy deszkadarabbal simára nyom­kodjuk a földet. (Vigyázat, a földet nem szabad nagyon ke­ményre tömöríteni!) A magva­kat ekkor egyenletesen elszór­juk, vagy a nagyobbakat egyen­letes sorokba vetjük. Finoman rostált földdel takarunk, általá­ban elegendő a magok átmérő­jével megegyező vastagságú ta­karás. Egyes, különlegesen apró magvakat (pl. begória semfer- florens) nem szabad földdel be­takarni. Langyos vízzel a vetést alaposan megöntözzük. (Nagyon finorhan permetező öntözőrózsát használjunk, nehogy elmossuk a vetést.) Üveglappal takarjuk, esetleg még újságpapírt is borít­sunk rá. A ládákat meleg, 25 Celsius-fokos helyre visszük. s ügyelünk, hogy soha ne szárad­jon ki a föld. Minden ládát jel­táblával látunk el, feltüntetjük a fajtát és a vetés idejét. A csírázás megindulásáig egyenletes meleg szükséges, vilá­gosság nem fontos. Amint azon­ban megjelennek az első csíranö­vények, levesszük a takaró pa- i pírt és üveget, s azonnal vilá­gos helyre tesszük a vetést. A szükséges hőmérséklet r most már valamivel alacsonyabb, plusz 20 Celsius-fok körüli. Na­gyobb melegben megnyúlhatnak a palánták. Kétszíkleveles korban áttűzdel­jük a növényeket. Ehl^ez már egy kicsit tápdúsabb földet hasz­nálunk. A gyenge kis növénye­ket a gyökerek megsértése nél­kül kiemeljük a ládából,^óvato­san, hogy gyökerük az ültetö­A retek egyik kedvelt primőr zöldségfélénk, amit kedvező bel- tartaLmi értéke, jelentős C-vita- min-tartaLma miatt szívesen fo­gyasztunk. Házikertben, fűtetlen fóliasátorban történő hajtatás alacsony hőigénye teszi lehetővé. Sok vizet igényel, ellenkező eset­ben — száraz körülmények kö­zött — könnyen pudvásodik. Táp­anyagigénye közepes, közvetlen trágyázást nem igényel, középkö­tött, laza talajokban szépen fej­lődik. A porhanyósra készített magágy gyors növekedésének alapfeltétele. A hajtatásra ajánlható fajták közül kiemelkedik a „szentesi hajtató”. Lombja és gumója kö- zépnagy vagy nagy. A gumó la­pított gömb alakú, színe skar­látpiros, húsa fehér és kemény, héja vékony, a „korai legjobb” Aevélzete középnagy vagy kicsi, levéllemeze tojásdad alakú, gyengén karéjos. Gumója közép­nagy, gömbölyű vagy kissé meg­nyúlt gömb alakú, tetszetős élénk skarlátvörös színű. A palántabetegségek, -gombák ellen Orthocidból (kaptán tartal­mú, por alakú permetezőszer) a palántaágyak talaj fertőtleníté­sére köbméterenként 500 gram­mot, illetve négyzetméterenként 20—30 gramm szert célszerű a ta­lajba keverni. lyukban vissza n£ görbüljön, el­tűzdeljük. Értékesebb palántákat — paradicsom, paprika, salvia, tátika, petúnia, begónia — cse­répbe is tűzdelhetjük. Jó szolgá­latot tesznek a kimosott, alju­kon kilyuggatott tejfölös, hasonló műanyag poharak. Az így nevelt palánták gyorsabban fejlődnek, s a kiültetést sem sinylik meg. A növekvő palántáknak sok fényre van szükségük, fokozato­san szoktassuk őket a szabad levegőhöz és külső hőmérséklet­hez is. Ezt az eljárást nevezik edzésnek, így nyerhetünk a ki­ültetés idejére erős, zömök, élet­erős palántákat. A retekmag szükséglete kb. 12—20 gramm/négyzetméter. Lyuggató deszkával vagy henger­rel megkönnyíthetjük a vetést, a lyuktávolság 5—8 centiméter le-, hét. A magvak ne kerüljenek— 2’ centiméternél mélyebbre, mert a mély vetés késlelteti a kelést és a gumók deformálódhatnak. A gondosan előkészített lyukakba a magvakat kézzel. szemenként vethetjük, majd vékony kom- posztfölddel takarjuk az ágyást. A retek ápolási munkái közül ki kell emelni, hogy szíkleveles állapotban a növényeket ala­csony hőmérsékleten kell tartani, különben megnyúlnak. Később a hőmérséklet emelhető. A gumó­képződés kezdetéig mérsékelten öntözzük a retket, de a gumo- vastagodás kezdetével már nö­velhetjük a vízadagokat. Nagyon ügyeljünk arra, hogy az ágyások talaja egyenletes nedvességtar­talmú legyen, mert a nedvesség­ingadozás repedezett, belül üre­ges, durva szövetű gumókat eredményez. Szakszerű ápolással fűtetlen fóliasátorban is bő ter­mést takaríthatunk be! Széles Csaba, Kertbarátok Szabolcs megyei Szövetsége Retekhattatás fólia alatt Bécsi kék és magyar óriás Érdemes nyulat tenyészteni Nyulat tartani istállóban, fé­szer alatt elhelyezett ketrecekben lehet. A zárt istálló jobb, mint a fészer, bármelyikről is legyen azonban szó, levegősnek, tisztán tarthatónak kell lennie. A nyu- lakat védeni kell a vírosbetegse- geket terjesztő szúnyogok ellen. Az ajtókra, ablakokra sűrű hálót kell szerelni s a rovarokat per­metezéssel is szükséges irtani. Gyakori kérdés: milyen fajta nyulat és hányat tartson a kezdő tenyésztő? Ajánlhatók a hasonló környezetből szármázó, edzett fajták: az új-zélandi, a kalifor­niai, a bécsi kék, a német vilá­gos nagyezüst, a magyar óriás és a tarka tartása. Bölcs dolog, elsőként csak néhány tenyész- anyát és egy bakot vásárolni. A nyulak körül végzett munka gya­korlására kisebb tenyészet való, amely persze gyorsan növelhető, hiszen a nyúl szapora. Nagy előny, ha szakcsoport működik, mert ilyen esetben könnyebb a tenyészállatok, ta­karmányok, ketrecek beszerzé­se, biztosított a rendszeres ér­tékesítés. Szakcsoport áfész vagy tsz keretében alakítható, ha leg­alább tíz tenyésztő vállalkozik a belépésre. A nyúltenyésztők többsége ar­ra törekszik, hogy olcsón állít­son elő vágónyulat, éppen ezért saját maga készít ketrecet, etetőt, itatót, fialóládát, maga neveli a tenyészanyákat. Fontos, hogy a takarmányozás is minél keve­sebbe kerüljön. Ezért a nyúltar- tók igyekeznek lucernaföldre, fü­ves árokpartra szert tenni, ahol zöldtakarmányt tudnak gyűjteni, és ahol szénát is készíthetnek télre. Sokan a kertjükben termő növényeket, a répát, csicsókát, a hullott gyümölcsöt is hasznosít­ják. Aki azonban nem kíván barkácsolni, s arra sincs ideje, hogy olcsó takarmányokat gyűjt­sön, a kereskedelemhez fordul­hat. Nyúlketrecet a tatabányai Del­ta Ipari Szövetkezet és a Buda­pesti Kisállattenyésztők szövet­kezete gyárt és árusít. Egy ket­recblokkban általában hat te­nyészállat számára van hely. Ta­karmányt több mint négyezer boltban lehet vásárolni. Búza, árpa és nyúltáp általában kap­ható, kukorica is, de e takar­mányból csak kevés adható a nyúlnak, mert elhízik tőle. Lu­cerna- és rétiszénát a mezőgaz­dasági nagyüzemektől lehet vá­sárolni. a nyúl számára külön­böző takarmánykiegészítők — vitaminok és ásványi anyagok — is készülnek, ezek a vetőmag- és gazdaboltokban vagy takarmány­árusító helyeken szerezhetők be. A nyúl évente ötször, hatszor fialtatható. A nyúltartó elégedett lehet, ha fialásonként 6—7 nyu­A megye házikertjeiben nagy­részt gyümölcs- és zöldségterme­lés folyik. Ezeket a növényeket egész évben rendszeresen vég­zett permetezésekkel lehet meg­védeni a károsítóktól. Ebből adó­dóan a kezelések során általában egyszerre — kombinált permete­zés formájában — kell kijuttat­ni a gomba- és rovarölő szert. A készítmények keverhetőségéről különböző kiadványokból (Agro- ker-információ, Kertészet—Sző­lészet) lehet tájékozódni. Az em­lített kiadványok korlátozott szá­ma miatt az alábbiakban kívá­nunk tájékoztatást adni a házi­kertben leggyakrabban használt növényvédő szerek keverhetősé- géről. A tél végi lemosó permetezés­hez használható készítmények (mészkénlé, Neopol, gyümölcsfa­olaj, Novenda) nem keverhetők egymással és a későbbiekben felsorolásra kerülő gomba- illet­ve rovarölő szerekkel. A lisztharmat ellen alkalmaz­ható Karathane FN 57 nem ke­verhető az egyéb gombabetegsé­gek (peronoszpóra, levélfoltossá­gok stb.) ellen alkalmas kombi­nált (Recin, super, Cuprosan Super D) és a réz-oxiklorid-tar- talmú szerekkel. Az Anthio 33 EC, Bi— 58 EC, Si- noratox 40 EC, Rogor L—40, Ci­lát választ el s azok 10—12 hetes korukra elérik az alsó értékesí­tési súlyhatárt, a 2,3 kilogram­mot. Az ilyen nyúl 2,8 kilogram­mig értékesíthető a legjobb áron, jelenleg nyáron 33—34, télen 36— 37 forintért kilónként. Az öreg és három kilón felüli nyúl nem tekinthető I. osztályú pecsenye­nyúlnak. G. I. diai 50 L, Ditrifon 50 WP, Fiiból E, Foszfotion, Metation 50 EC, Sumithion 50 EC, Nexion 40 EC, Unifosz 50 EC, Unitron 40 EC, Unisol, Satox 20 WSC, Safidon 40 WP, Sevin 85 WP, Rovlinka 50 WP, Pirimor 50 DP, Pol-Aka- ritox rovarölő készítmények mindegyike keverhető a leggyak­rabban használt (Antracol, Ditha- ne M—45, Zineb, Orthocid, Ortho- Phaltan,- Recin Super, Cuprosan Super D, Réz-oxiklorid 50 WP, Chinoin Fundazol 50 WP, Topsin Metil 70 WP, Thiovít, Pol Sulkol Extra 80 WP, Kumulus 80, Kara­thane FN 57, TMTD, Pol Thiu- ram) gombaölő szerekkel. A kéntartalmú készítmények (Thiovít, Pol Sulkol, Kumulus) keverhetők a réztartalmú és a felsorolt szerves hatóanyagú sze­rekkel. A speciális atkaölő Pol-Akari- tox keverhető a felsorolt rovar­ölő szerek mindegyikével. A növényvédő szerek keverésé­nél fontos, hogy először a por alakú készítményből, aztán a fo­lyékony növényvédő szerekből készített törzsoldatot elegyítsük a vízzel. A nedvesítőszert csak ezután adjuk a permetléhez, aminek felhasználását tanácsos azonnal megkezdeni. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás II házikerti növényvédő szerek ke verhetőség érül -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents